Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-06 / 229. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 6. Kultúra ^ A szabadságharc némely hősének emlékét ma egyszerű keresztfa sem jelzi, mintha az utókor nem akarna tudni róluk A pozsonyi tizenhárom vértanú A Jeszenák-sírbolton elhelyezett emléktábla (Somogyi Tibor felvétele) Latin filmnapok a Mladosť moziban . Pozsony. Az európai film aranykorát idézi meg a ma kezdődő latin filmnapok programja. A szlovák főváros negyedik éve ad otthont a latin filmnapoknak, amelyek műsorán az előző években francia, olasz és spanyol filmek szerepeltek. Ezek az idén sem hiányoznak, de kínálat kibővült két portugál és két görög filmmel. A latin filmek idei szemléje a hatvanas évek legendás opusai közül válogat: Édes élet (Fellini), Teoréma (Pasolini), Tristana (Bunuel), Kifulladásig (Jean- Luc Godard) Belarmino (Fernando Lopes) Elektra (Mikhalisz Kakoj- janisz). A filmeket eredeti nyelven, szlovák feliratokkal vetítik, (tb) SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Az imposztor 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chihiro Szellemországban (jap.) 16 Istenek városa (brazil) 18, 20.30 MLADOSŤ: Latin filmnapok - Édes élet (ol.) 17.30 Ifigenia (gör.) 20 MÚZEUM: Hűtlen játékok (cseh-szlovák) 18 Kutya idők (oszt.) 20 AU PARK - PALACE: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 14,16,17,19, 20, 22 Pinocchio (ol.) 15.30 Az olasz meló (am.) 18, 20.20 A Mindenéé (am.) 15, 17.10, 19.20, 21.30 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 14.50, 16.50, 17.40, 19.40, 20.30 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 18.55, 21.20 Hasrapacsi (cseh) 14.10, 16.35, 19.10, 21.40 A Szövetség (am.-né- met) 14.40,17.20,19.50,22.20 Ying xiong (hongkongi-kínai) 14.30, 17, 19.30, 22.10 Extreme Ops (am.) 14.20, 22.30 Túl mindenen (am.) 15.50, 18.20, 20.40 A dzsungel könyve 2 (am.) 14.30, 16.20 Istenek városa (br.) 15.10,21 Chihiro Szellemországban (jap.) 16.10 PÓLUS - STER CENTURY: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 14.40, 16.35, 17.35, 19.30, 20.30 22.25 Ying xiong (hongkongi-kínai) 17.40, 20.10, 22.40 Hasrapacsi (cseh) 18.25, 21 Pokolba a szerelemmel (am.) 16.20 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 14.20, 16.10, 17.10, 19, 20, 21.50 Túl mindenen (am.) 15.25 AMindenöó (am.) 15.40,17.50,19.55, 22 KASSA TATRA: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 16.30 Istenek városa (brazil) 19.30 CAPITOL: Ying xiong (hongkongi-kínai) 15.45, 18, 20.30 ÚSMEV: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 16,18.15,20.30 IMPULZ: City of Ghosts (am.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Angyalbőr (ff.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sporttolvajok (ang.-fr.-kanadai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) 14,16,18, 20 Darkness - A rettegés háza (am.-sp.) 20.30 Doktor Szöszi 2. (am.) 15,17,19 Az igazság órája (am.) 19.15 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 14,16.45,19.30 Lara Croft. Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (am.) 14.30,16.45 Max (kan.-ném.-magy.-ang.) 17.45,20.15 A Mindenóó (am.) 13.15,15.30,18, 20.15 Oviapu 13,15.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-ném.) 14.30, 16.15, 18.15 Szindbád - A hét tenger legendája (am.) 13.15 A Szövetség (am.-ném.) 13.30,15.45,18, 20.15 Terminátor 3. - A gépek lázadása (am.) 15,17.15, 20 AZ MKKI HÍREI Nemzeti létünk mérföldkövei közül két dátum - 1848 március 15. és 1849 október 6. - emelkedik ki; az első a szabadságba, míg a másik a megmaradásba vetett hit erejét jelképezi. Nevek ezrei merültek azonban feledésbe az eltelt másfélszáz év során, mintha a „hétköznapi hősök” sosem léteztek volna. Pedig életüket és vérüket adták a szabadságért. LŐRINCZ ADRIÁN „Szerette hazáját szívvel, szóval, tettel, Védte szabadságát híven, becsülettel. Áldozott, szenvedett, jutalmát nem kérte, S nem küzdhetve többé, vérpadon halt érte.” Gyulai Pál sorai báró Jeszenák János síremlékén olvashatók, a pozsonyi evangélikus temetőben álló (ma már inkább - remélhetőleg csak ideiglenesen - düledező) családi kripta falán. A forradalom leverését követő megtorló időszak pozsonyi vértanúi közül mindössze az ő, illetve Rázga Pál síremléke maradt fenn, tanúsítva, hogy a „tűzfészek”, tehát Komárom és Bécs között körülbelül félút- ban fekvő város lakossága is jó szívvel szolgálta a szabadság ügyét. Tizenhárom vértanú Aradon, ugyanannyi Pozsonyban - az ösz- szefüggés már-már kísérteties. Míg azonban Aradon a forradalom vezetőit végezték ki, a pozsonyi vértanúk többsége „közsorból” származott - csakúgy, mint a monarchiaszerte kivégzett ezrek, akiknek a neve lassan teljesen feledésbe merül. Kik voltak ók? Egyszerű pozsonyi polgárok, akiket „megcsapott” a szabadság szele, és arra buzdították a város lakosságát, hogy szálljanak síkra Bécs önkény- uralma ellen. Az 1849-ben Pozsonyban kivégzett tizenhárom vértanú közül elsőként Dressier (Kurz) Dániel Keresztély színházi súgót érte utol a végzete, miután - a vádirat szerint - „a korcsmában szidta Windischgraetzet, sőt magasabb urakat sem kímélt.” Golyó általi halálra ítélték, majd kivégezték a ligetfalui erdőben. Az 1819-ben született, olasz származású Baldini János vasúti mérnök volt, aki a szabadságharc kitörését követően felcsapott honvédnek, és főhadnagyi rangot szerzett. Ő volt az, aki fellázította, majd beszervezte a forradalom leverésére kiküldött, Tótfalusi István író, műfordító, szerkesztő egyre gyakrabban örvendezteti meg a művelt magyar nagyközönséget irodalmi és nyelvészeti témájú tudománynépszerűsítő művekkel. Ezek egyike az Idegen szavaink etimológiai szótára, amely közel nyolcezer idegen szavunk eredetéről ad a laikusok számára is közérthető módon tájékoztatást. A könyv címében az „idegen szavak,, kifejezés nem véletlenül szerepel birtokos személyjellel ellátva, azaz így: „idegen szava/nk”: Tótfalusi István gyűjteménye ugyanis nagyobbrészt azokat az idegen eredetű szókészleti elemeket tartalmazza, amelyek a magyar szókincs szerves részét alkotják. A kötet szócikkeit tanulmányozva az érdeklődő olvasó nemcsak a tárgyalt szavakról tud meg érdekes dolgokat, hanem a szókölcsönzéssel összefüggő különféle kérdésekről is. S mivel számos idegen szavunk eredete rendkívül érdekes történeti, művelődéstörténeti, lélektani folyamatokra világít rá, a szótár segítségével sok mindent megtudunk az emberi civilizáció múltjáról, a régmúlt korok embereinek s mai utódainak gondolkodásmódjáról, az emberi élet számtalan apró, de olaszokból verbuvált, a szabadság- harc eszméjével titokban szimpatizáló 23. Ceccopieri Császári és Királyi Gyalogezredet. „Hűtlenségre való csábítás” miatt az egykori Marcal utcában (Ma Štefánikova) lőtték agyon. A koholt vád szerint,/osztogatásban való részvételért” ítélték halálra a lévai születésű Barta József honvéd őrmestert, miután Verebélyen foglyul ejtették. Az ítéletet március 30- án hajtották végre. Az újonctoborzás folytatására kiadott parancsa miatt ítélték el Petőcz Györgyöt, Pozsony megye másodalispánját. A 34 éves, losonci születésű Nimnichter János sütőmester pedig az ulánusok két tizedesét „bor mellett csábította” arra, hogy álljanak át a honvédekhez. Az ivóból hazafelé menet fogták el, majd elítélték, és a Szamárhegyen felakasztották. A régi magyar nemesi család sarját, a Beckón született báró Mednyánszky Lászlót - aki Görgey Artúr honvéd tábornok jó barátja is volt - azért ítélték halálra, mert korántsem lényegtelen mozzanatáról is. A figyelmes olvasó az előzőek hallatán joggal kérdezheti: ha egyszer a szótárban található szavak a magyar szókincs szerves részévé váltak, olyannyira, hogy sajátunknak érezzük őket, miért nevezzük őket mégis idegennek? Miért idegenek az olyan, nap mint nap használt szókészleti elemek, mint például a fílm, az aszfalt, a pulóver, a lavór vagy akár a vekker és a knédli? Az, hogy más nyelvből kerültek át a magyarba, nyilván nem elegendő ok erre, hiszen sok más szavunkat vettük át idegen nyelvekből, mégsem nevezzük őket idegennek: ilyen például a búza, a polgár, a kasza, a vacsora, az unoka. Arra gondolhatunk esetleg, hogy idegennek azokat a szavakat nevezzük, melyeknek a hangalakja idegenszerű, azaz olyan hangokat - de még inkább hangkapcsolatokat - tartalmaz, melyek magyar szavakban nem nagyon szoktak előfordulni. Ez az elgondolás sok igazságot tartalmaz, hiszen az idegen szavak közt bőven találunk például olyan mássalhangzó-torlódásokat, amilyenek eredeti szavainkban nem szoktak előfordulni: gondoljunk csak az olyan szavakra, mint amilyen a strand, a glossza, a gnóm, a Idiens vagy a xerox. Ezenkívül idegen szavaink feltűnően Gruber Fülöp tüzér hadnaggyal meg akarták akadályozni Lipótvár átadását a császári seregeknek. Miután a várat védő tisztek letették a fegyvert, a két honvédtisztet elfogták, majd halálra ítélték. Június 5-ének éjszakáján akasztották fel őket a Szamár-hegyen. Miután Görgey Artúr értesült a történtekről, megfogadta, hogy három fogságba esett magas rangú császári tisztet kivégeztet. Mednyánszky báró édesanyja kérésére elállt ettől a tervétől. „Elég, ha én gyászolok - írta fia barátjának -, nem kell több anyának bánatot okozni.” Az 1798-ban Bazinban született, szlovák származású Rázga Pál Bécs- ben végezte tanulmányait. 1846-tól Pozsonyban tevékenykedett hitszónokként. 1848 márciusában megalapította a Pozsonyi Nemzeti Egyesületet, melynek elnöke lett, de a szószékről is a nemzeti ügyet szolgálta, később pedig a honvédség tábori lelkészeként tevékenykedett. A lakásán tartóztatták le, és június 17- éről 18-ára virradó éjjel felakasztotnagy százalékban vegyes hangren- dűek, azaz mind magas, mind mély magánhangzókat tartalmaznak, olykor olyanokat is, amelyek eredeti magyar tőszavakban egyáltalán nem kerülhetnek egymás mellé, mint például a sofőr, a kosztüm, a bürokrácia vagy a pönálé szavakban. Bár a hangalak idegenszerűsége csakugyan fontos ismérve az idegen szavaknak, mégsem ez a döntő tényező, hiszen számos példát tudunk hozni olyan idegen szavakra, melyeknek a hangalakjában semmi idegenszerű nincsen: a gén például ugyanúgy lehetne eredeti magyar szó, mint a kén, a motor semmivel sem idegenszerűbb, mint a botor vagy a kotor, a mini sem kevésbé „magyaros”, mint a nini. Miért tekintjük a gén-1, a motor-tés a mini-t mégis idegennek? Ezek viszonylag új szavak, ez lehet az oka - gondolhatná valaki. Ebben is van valami, ám ez sem lehet döntő szempont, hiszen a permet, a cit- rancs vagy a légzsák sem éppen régi, mégsem gondolja senki idegennek. Akkor hát mitől idegen egy szó a magyarban? Alapvetően attól, hogy idegen eredetüknek a nem nyelvész beszélők is tudatában vannak. A gén-nel, a motorral , a mini-vei a magyar beszélők a világnyelvekben is találkoztak, sőt a magyarban is ismernek olyan ták. A bitó alatt mondott utolsó imája ekképpen zárult:,Áldom szegény hazámat, kívánom, hogy nemsokára szabaddá legyen és boldoggá”. Egy hónappal később, július 16-án végezték ki az 1800-ban Vág- hosszúfalun született, Sopornyán tevékenykedő Mészáros Dávid római katolikus plébánost. A szabadságharc híveként Húrban és a császáriak ellen buzdította híveit, Kossuth proklamációit terjesztve. Valószínűleg a vesztes nagyszombati csata után fogták el, majd megfosztva papi méltóságától, golyó általi halálra ítélték. A Nagyrippényben élő, mindössze 23 éves Stift József földbirtokost július 20-án végezték ki. Bűne az volt, hogy a plébánost a szabadságharc proklamációnak felolvasására, a jegyzőt pedig az újoncozás megkezdésére utasította, majd a templom tornyára kitűzette a magyar lobogót. Golyó általi halálra ítélték, csakúgy, mint a tardoskeddi Tóth Józsefet és Bugyik Józsefet is. Utóbbiak bűne az volt, hogy a község jegyzője, Treksler Ferenc vezetésével néhány társuk közreműködésével lefegyverezték a Vágsellyéről Tardos- keddre küldött császári járőrcsapatot, majd a foglyokat átadták az Érsekújváron: állomásozó honvédeknek; mindhármukat Pozsonyba vitték, majd kivégezték. „Bűntársaikat” - Bodor Jánost, Vida Istvánt, Smidrony Józsefet és Janek Mihályt hattól tíz évig teijedő, bilincsben letöltendő sáncmunkára ítélték. Ez hát az 1849-ben Pozsonyban kivégzettek története - dióhéjban. Természetesen több, pozsonyi születésű vértanú emlékét őrzi a kegyelet. A legismertebb közülük az 1792- ben született, Aradon kivégzett Aulich Lajos tábornok, valamint az 1806-os születésű Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke és a már említett Jeszenák János báró, akiken a pesti Új-épületben hajtották végre a halálos ítéletet. Végszóként, tanúság vagy tanulság gyanánt álljanak itt a hosszú bujdo- sás után elfogott, majd 1853 szeptember 2-án a pozsonyi Disznó-mezőn kivégzett Gasparich Kilit ferences rendi szerzetes szavai, aki egyik kezében feszülettel, másikban karddal harcolt a szabadságért, és a hazaszeretet és a hit összefonódása kapcsán azt hirdette, hogy „ki a hazáját szereti, Istent szereti. Aki pedig elárulja a hazáját, azt Isten megveri!” Kár, hogy erről manapság egyre gyakrabban feledkezünk meg, csakúgy, mint a szabadságharcban elesettek emlékének megőrzéséről. szavakat, amelyek ezeknek a rokonságába tartoznak, s hangzásukban is idegenszerűek. Például a gén szót a laikus beszélők is összekapcsolják a genetika, genetikus, sőt talán a genealógia és a genezis szavakkal is. A motor csakugyan elmenne magyar szónak - erre utal, hogy a népnyelvben a hangzóhiányos tövű szavak közé illeszkedett be, s így tárgyragos alakja nemcsak motort lehet, hanem motrot is; ennek ellenére idegen szó, hiszen az olyan származékai, mint a motorikus, motorizál és motorizáció egyértelműen utalnak a motor szó idegen mivoltára. Ami pedig a mini-t illeti, senki számára nem kétséges, hogy ez a szó a minimum, a miniatűr, a miniatúra családjába tartozik, sót - Tótfalusi István szótárának tanúsága szerint - távolabbi rokonai is élnek nyelvünkben: a mínusz, a minutá, sőt a ministrál, a miniszter és a menüett szavak is ugyanarra a latin szóra mennek vissza, mint a modern kori mini. Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9.00-13.00 között a 0031/550- 42-62-es telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Dunajská Streda, Bacsákova u. 240/13, P.O.Box 16, e-mail: gramma@real-net.sk Megemlékezés a mártírokról Ma - a hagyományokhoz híven - a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya további szervezetekkel közösen Jeszenák János és Rázga Pál sírjának megkoszorúzásával emlékezik az 1849-es pozsonyi mártírokra. A koszorúzás ma délelőtt 11 órakor lesz a Kecskekapui evangélikus temetőben. Ezúttal az ünnepséget Rázga Pál sírjánál tartjuk. Ünnepi beszédet mond dr. Gulyás Kálmán, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának címzetes államtitkára. Közreműködik Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell előadóművész. Szenczi Molnár Albert Napok • A Szenczi Molnár Albert Napok keretében október 11-én 18.00-kor a Szenei Városi Művelődési Házban könyvbemutatót rendezünk, melyen Szabó András Szenczi Molnár Albert Naplója c. kötete kerül bemutatásra. Szabó András, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára Szenczi Molnár alkotásának kiváló ismerője. A könyvet a szerző jelenlétében Kulcsár Katalin, a Magyar Rádió szerkesztője ismerteti. Az Auparkban (Palace Cinemas) tartották pénteken este a Köztünk marad című új szlovák film díszbemutatóját, amelyen jelen volt a rendező, Miro Šindelka (balról), valamint a főszereplők, Danica Jurčová és Michal Dlouhý cseh színész is. (TA SR-felvétel) IMÍBiMISilI» OTTHONUNK A NYELV Idegen szavaink eredetéről LANSTYÁK ISTVÁN
