Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-04 / 203. szám, csütörtök
2003. szeptember 4., csütörtök 1. évfolyam, 3. szám TANÍTÁSAAENTES NAPOK AZ ÚJ TANÉVBEN •Fájdalmas Szűzanya napja: szeptember 15. •Őszi szünet: október 30-31. •A totalitarizmus elleni harc napja: november 17. • Karácsonyi szünidő: december 22-étől január 7-éig. • Félévi szünidő: február 2. •A tavaszi szünidő: az Eperjesi és a Kassai kerületben február 23- ától, a Besztercebányai, a Trencséni, a Zsolnai kerületben március elsejétől, a Pozsonyi, a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben március 8-ától kezdődően egy héten át tart. •Húsvéti szünet: április 8-13. • Május elseje, illetve 8-a jövőre szombatra esik. iskolautca@u jszo .com JÓ, HA TUDJUK Az óvoda nem kötelező Az óvodába járás jelenleg még nem kötelező a gyerekeknek az iskola megkezdése előtt. Ám a nagycsoportban, az iskoláskor betöltése előtt az óvónőknek kötelességük, hogy felkészítsék a gyerekeket az iskolára, ajánlott ilyenkor játékos készség- és memóriafejlesztő gyakorlatokkal tágítani a kicsik ismereteit. Abban az esetben, ha a csoportban több olyan gyerek van, akinek beszédproblémái vannak (gyenge kommunikációs készség, rossz kiejtés), esetleg speciális törődést igényel, a kicsi érdekeit figyelembe véve szükséges, hogy együttműködjön logopédussal vagy speciális pedagógussal. Az óvodák igazgatóinak támogatni kell az idegennyelv-oktatást. Gyakorlati tudnivalók az alapiskolában Idén 60 ezer kiselsős kezdte meg tanulmányait az ország alapiskoláiban. Az a gyermek, aki szeptember 1-ig betöltötte hatodik életévét, iskolakötelessé vált. Ha a gyermek nem érett még az iskolára, a szülők kérésére elhalaszthatta egy évvel az iskolakezdést. Ebben az évben 62 355 gyereket írattak be az iskolába, közülük 5280-an halasztást kértek. Azok a szülők, akiknek speciális gondozásra szoruló gyermekük van, eldönthetik, hogy hagyományos vagy speciális osztályba, esetleg iskolába adják a jövőbeli kisdiákot. Ha a kisdiáknak olyan egészségügyi problémái vannak, amelyek kizárják az iskolalátogatást, felmenthetik az iskolába járás alól. Az ilyen diákok individuális tanterv alapján folytatják tanulmányaikat. Az a diák, akit egészségi vagy más komoly okból felmentettek valamely tantárgy alól, a bizonyítványába a „nem abszolválta” megjegyzés kerül. Ha mozgássérült diák van az osztályban, a tanárok számát 0,05 százalékkal növelni kell, az osztálylétszámot ilyenkor három diákkal csökkenteni kell, hiszen a mozgássérült gyermek több odafigyelést és törődést igényel egészségesebb társainál. A tanárnak figyelemmel kell kísérnie diákjai fejlődését és viselkedését, és abban az esetben, ha a gyerek nem tud beilleszkedni az osztályközösségbe, a nevelési tanácsadó tanácsára speciális osztályba tanácsolhatja. De figyelem, mindezt csak a szülő beleegyezésével teheti! A hitoktatás és az etikai nevelés az alapiskolák felső tagozatán továbbra is kötelezően választható órák maradnak. A kilencedikesek tudásszintjét - immár második éve - idén is felmérik. Központi érettségi a középiskolákban A 2003/2004-es tanévben 91 ezer gimnazista, 80 ezer szakközépiskolás, 89 ezer szakmunkástanuló kezdte meg az iskolaévet. Az alapiskola végzős diákjai idén is két helyre adhatják be továbbtanulási kérelmüket. A középiskolákban minden típusában kötelező a szakmai gyakorlat teljesítése, melyet a diákok az iskola által kijelölt cégeknél abszolválnak. A kereskedelmi akadémián a szakmai gyakorlat csak a harmadik és negyedik évfolyam diákjainak kötelező, melynek elvégzéséről a bizonyítványban is szerepel adat. Azok a diákok, akik ebben a tanévben érettségiznek, már központi vizsgát tesznek angol és német nyelvből, valamint matematikából, (s, he) (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A kisdiáknak az új életforma óriási változást jelent, mégsem tanácsos a szobáját komoly, „iskolás" szobává alakítani Tanulósarok ÚJ SZÓÖSSZEÁLLÍTÁS első osztályt kezdő kisdiákok családjában # % f § mindenütt aktuális kérdés a gyerekszoba új funkciókhoz való átalakítása. A berendezésnél számtalan szempontot kell figyelembe venni, a megfelelő megoldás megtalálása annál is inkább lényeges, mert a kicsik környezete nagyban befolyásolja közérzetüket és fejlődésüket. ÚJ ÉLETFORMA Bár az iskolába kerülő kisgyerekek számára az új életforma óriási változást jelent, mégsem tanácsos a kicsik egész szobáját komoly, „iskolás” szobává alakítani. Jelentősen megkönnyítheti az átállást, ha a játékok megszokott terét nem vesszük el a gyerektől, hanem komplett tanulószoba helyett csupán tanulósarkot alakítunk ki a „birodalomban”. A berendezési tárgyakat igyekezzünk úgy csoportosítani, hogy a különböző tevékenységekhez - tanuláshoz, játékhoz, alváshoz - önálló terek alakuljanak ki. Ha másképp nem megy „vessünk be” függönyöket, paravánokat és térelválasztókat. A tanulósarok berendezésének legfontosabb szempontja, hogy mindenképp a gyerek kívánságainak megfelelően alakítsuk ki, hiszen ha kuckóját a sajátjának érzi, bizonyára szívesebben ül le tanulni is. A tanulás, leckeírás elsődleges színtere természetesen az íróasztal, ezért nem mindegy, hogy milyet választunk. Kisiskolás kortól akár az egyetemig tartó megoldás lehet, ha kész íróasztal helyett változtatható magasságú asztallábakból és dönthető asztallapból állítjuk ösz- sze a tanulóhelyet. Az asztal így a gyerkőccel együtt „nőhet”, de a tanuláson kívüli tevékenységek mellett rajzoláshoz, vagy egyéb elfoglaltságokhoz is bármikor tetszés szerint át lehet állítani. VEGYÜNK SZÁMÍTÓGÉPET? Ha anyagi lehetőségeink megengedik, és számítógépet is vásárolunk a gyereknek, lehetőleg külön asztalon vagy állványon helyezzük el, nem szerencsés ugyanis, ha a tanulás, leckeírás helyéből vesz el a klaviatúra és a monitor. Az L alakú asztal ideális megoldás lehet, így egymás mellett, de a funkciók keveredése nélkül mindkét tevékenység végezhető. A számítógép háza lehetőleg ne az asztalon foglaljon helyet, hanem a földön vagy az asztalhoz rögzített állványon álljon. Ugyancsak külön polcra helyezzük, ha lehet a nyomtatót és az egyéb kiegészítőket is. Fontos az is, hogy a monitor szemmagasság alatt legyen, az egérhasználathoz pedig a csuklót fel lehessen támasztani. Ha anyagilag belefér, fontoljuk meg, hogy a hagyományos tévékészüléknyi monitor helyett mindössze képernyő-méretű lapmonitort vásároljunk konfigurációhoz. Ezek a kijelzők ma már alig kerülnek többe egy megbízható hagyományos monitornál, viszont modern technológiájuknak köszönhetően már nem bocsátanak ki káros sugárzást, kímélik a szemet, ráadásul nagyságrendekkel kevesebb helyett foglalnak. Ml KELL EGY DIÁK KUCKÓJÁBA? A szék megválasztása legalább olyan fontos, mint az író- és számítógépasztalé. A boltokban számtalan különböző színű és mintájú ülőalkalmatosság kapható, de a kinőhető gyerekforgószékek helyett szintén választhatunk magasságában állítható változatot. A lényeg elsősorban nem a szín és a minta, hanem hogy megfelelően tartsa a gyerek hátát és derekát, kényelmes legyen és passzoljon az asztal méretéhez. Fontos, hogy az asztallap könyökmagasságban legyen, és a szék ehhez képest úgy helyezkedjen el, hogy a gyerek lába érintse a padlót. Praktikusak a manapság egyre elterjedtebb térdeplőszékek is, ezeknek ugyan nincs háttámlája, de nincs is rá szükség: a térdek tartják a testsúlyt, így speciális pózban a gyerek akaratlanul is egyenesen tartja a gerincét. Az íróasztal és a szék mellett rendkívül fontos a megfelelő világítás megválasztása is. Optimális esetben a tanulóhelyet lehetőleg az ablak közelében kell kialakítani, ha erre nincs lehetőség, akkor olyan állítható lámpát válasszunk, ami mindig megvilágítja a munkafelületet. A fényforrást jobbkezesnek bal oldalt, balkezeseknek jobb oldalt helyezzük el, így a füzeteken, könyveken nem keletkezik zavaró árnyék. Ha a diák kuckóját a sajátjának érzi, bizonyára szívesebben ül le tanulni is (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) TANSZEREK TÁROLÁSA A tanulás helyének kialakítása mellett fontos, hogy a tanszerek, iskolai holmik tárolásának is megfelelő, lehetőleg tágas helyet alakítsunk ki. Olyat, ahol a helyszűke miatt a füzetek nem gyűrűdnek egymáson, nem lesznek szamárfülesek, a különböző kellékek és kiegészítők pedig átlátható rendben tarthatók. A fent említett állítható lábú és munkafelületű íróasztaloknak értelemszerűen nincs fiókja, a bútorboltokban azonban többféle méretű, praktikus görgős tárolókat lehet kapni, amelyek kiválóan helyettesíthetik a fiókot és az asztal alá is betolhatok. A rajzok, dolgozatok tárolásához hasznosak lehetnek az írószerboltokban kapható különböző irattartó papucsok és mappák, az apró holmiknak pedig vesszőből font, illetve színes dekoratív kartonból készült tároló dobozt, ládát vásárolhatunk, amelyek akár a polcon, akár az ágy alatt, akár egymásra rakva is praktikusan elhelyezhetők. HOL RENDEZZÜK BE A TANULÓSARKOT? Az egész kuckó ádátható, logikus és egyszerű berendezéssel nem kis részben a rendszeretetre is ránevelhetjük a tanulósarok gazdáját. Hogy a gyereknek is legyen saját könyvespolca, az már óvodáskorban is természetes, a mesekönyvek mellett azonban ideje helyet szorítani a különböző szótáraknak, kézikönyveknek, lexikonoknak is. Bár nem tartozik az „alapfelszereltségek” közé, jó szolgálatot tesz a tanulósarokban egy falra akasztható parafatábla is, amelyre hangulatos figurák, dekoráció mellett az órarend is kitehető. Ha több és főként nagy korkülönbségű gyerek osztozik egy közös szobán, a térelválasztó már nem biztos, hogy megfelelő megoldás. A békesség, illetve a nyugodt tanulás kedvéért megfontolandó ilyenkor, hogy esetleg egy másik helységben, például a nappaliban, vagy az ebédlőben rendezzük be a tanulósarkot. Ebben a helyzetben nem mellesleg jobban oda is figyelhetünk a lurkóra, és könnyebben ellenőrizhetjük, hogy valóban tanulással mulatja-e az időt. Az Európai Unióban a szülőket leginkább arra buzdítják, hogy csemetéjük minél előbb tanuljon idegen nyelveket A nyelvtanulás lehetőségei a gyermekkorban? ÚJ SZÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS ikortól tanuljon gyermekünk idegen nyelvet? Érdemes akkor elkezdeni az oktatást, amikor még anyanyelvével is problémái vannak? írassuk olyan óvodába, ahol anyanyelvű tanár gyermekdalokat és a számokat tanít neki, vagy járassuk különórára? Esetleg nézze az idegen nyelvű csatornák rajzfilmjeit, hogy ragadjon rá néhány új szó? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az alábbiakban. A nyelvtanulás mára alapkövetelménynek számít az alapiskolák felső évfolyamain, a középiskolákban pedig minden diáknak érettségi vizsgát kell tennie egy idegen nyelvből. A középiskolából kilépve minden tanulónak el kell sajátítania az alapvető kommunikációs helyzetekben való fellépés legfőbb elemeit: köszönés, levélírás, beszélgetés köznapi témákban, nyelvtani szerkezetek felismerése. JÓ A NYUGATI MÓDSZER? Az elmúlt évtizedben azonban hazánkban is elterjedt az a nyugati módszer, melynek során már egészen fiatal korban elkezdik az idegen nyelv oktatását az óvodákban, bölcsődékben. Sok szülő kétkedve fogadhatja a nyelvoktatás ezen formáját, és tiltakozik azokkal szemben, akik elfogadják a modern oktatás, a korai nyelvtanítás elméletén alapuló tanterveket és intézményeket. A nyelvészettel, pszichológiával és neurológiával foglalkozó kutatók is két csoportra oszlanak, ha a gyermekek korai idegennyelv-tanításáról van szó. Akik támogatják a módszert, azzal érvelnek, hogy a korai nyelvtanulás nemcsak egy új nyelv elsajátításhoz vezet, de a még ki nem alakult anyanyelv fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez is hozzájárul. Többen gondolják úgy, hogy a hétéves kor előtt megkezdett nyelvtanulás lehetővé teszi egy másik nyelv anyanyelvi szinten történő elsajátítását is. Ezen túl azt is fontos tudni, hogy már hároméves kor körül kialakul a gyermeknek az a memóriája, amely a nyelvtanuláshoz, szavak elraktározásához, felismeréséhez szükséges. Hétéves kor után már szinte egyetlen gyermek sem képes arra, hogy egy idegen nyelv hangjait tökéletes mértékben képezze. Ekkorra ugyanis teljes mértékben kialakul beszélőszervének működése, ezáltal pedig minden más nyelv fonológiai sajátosságai idegenül hangzanak számára. A TÚL KORAI NYELVTANULÁS A korai nyelvtanulást számos szakember ellenzi. Szerintük ugyanis az a gyermek, aki még anyanyelvét sem sajátította el, aki még nem képes a hangzás és íráskép felismerésére, az alapvető nyelvtani viszonyok meghatározására és elkülönítésére, az idegen nyelvet sem tanulhatja teljes biztonsággal. A később elkezdett nyelvtanulás előnyeként a tanuló fejlett olvasás- és íráskészségét, a tanulás módszereinek ismeretét említik. Hogy mely tábor véleményére, melyik elméletre alapozzuk döntésünket, amikor gyermekünknek bölcsődét, óvodát, majd iskolát választunk? Az Európai Unió országaiban az elmúlt években a korai nyelvtanulást támogatók véleménye került előtérbe, a szülőket pedig leginkább arra buzdítják, hogy mielőbb kezdjék el gyermekeik idegen nyelvre taníttatását. Ha mi is ezen az úton szeretnénk haladni, válasszunk olyan intézményt, amelyben előzetes felmérések, értékelések, pszichológiai vizsgálat után kezdik tanítani gyermekünket az életkorának megfelelő módszerek alapján.
