Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-30 / 224. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 30. Irán ragaszkodik feltételeihez Washington. Irán kész aláírni az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, ha folytathatja dúsított urán gyártását - mondta Kamal Harazi külügyminiszter az ABC amerikai televízióban. „Biztosak akarunk lenni abban, hogy dúsító létesítményeink továbbra is gyárthatják az erőműveinkhez szükséges fűtőanyagot” - fogalmazott. Irán nagy nyomás alatt áll nyugati országok, főleg az USA részéről, hogy csatlakozzék az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvéhez, amely 1991-ben született, miután kiderült, hogy Irán titkos atomfegyverprogramot folytatott. „Nagymértékben dúsított uránium nyomaira bukkantak már a második alkalommal Iránban” - ismerte el tegnap egy magas rangú iráni tisztségviselő. Rögtön hozzátette azonban, hogy külföldről behozott alkatrészek szennyeződéséről van szó. (MTI) Az ET sem küld megfigyelőket Strasbourg. Az Európa Tanács nem küld megfigyelőket a hét végén esedékes csecsenföldi elnökválasztásokra - jelentette ki Peter Schieder tegnap az ET Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán. Schieder méltatta a Parlamenti Közgyűlés és az Európa Parlament együttes ülését, amelyet fontos hagyományteremtő eseménynek nevezett a két szervezet jövendő együttműködése szempontjából. (MTI) Amerika visszatér az UNESCO-ba Párizs. A kulturális sokszínűségről, az írástudatlanság elleni küzdelem eszközeiről folytatott eszmecserét Laura Bush, az amerikai elnök felesége és Jacques Chirac francia államfő hétfőn délelőtt az Ély- sée-palotában. A találkozóra a párizsi székhelyű UNESCO 32. közgyűlésének megnyitása alkalmából került sor. Az Egyesült Államok nevében Bush asszony közölte, hogy hazája 18 évi távoliét után visszatér a világszervezet kulturális, tudományos és oktatásügyi szervezetébe. (MTI) A kézcsók az amerikai-francia viszony enyhülésének jele is lehet (TASR/AFP) Még nem adják ki Guszinszkijt Athén. Egy görög fellebbviteli bíróság tegnap október közepére halasztotta a döntést Vlagyimir Guszinszkij kiadatásának ügyében. Guszinszkij orosz sajtómágnást hazájában csalással és pénzmosással vádolják, kiadatását a moszkvai hatóságok kérték az athéni vezetéstől. Előzőleg a görög kormány egyik ügyésze a kiadatás megtagadását kérte a bíróságtól, mivel szerinte nem egyértelműek az orosz üzletemberrel szemben felhozott vádak. A bíróság a halasztásról szóló döntését azzal indokolta, hogy további tájékoztatásra van szüksége Moszkvából. (MTI) Gerillakciók két konvoj ellen, több amerikai katona meghalt - nem sikerült kézre keríteni a Fidáíjín Szaddám milícia vezetőit Eredménytelen amerikai razziák MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Haldíja/Tikrít. Páncéltörő rakétagránátokkal támadást hajtottak végre tegnap az iraki Haldíja közelében egy arra haladó amerikai konvoj ellen, s szemtanúk szerint több amerikai katona életét vesztette. A négy terepjáróból és egy harckocsiból álló konvojt Haldíja és Ramádi települések között egy mel- lékúton támadták meg. Szemtanúk három, illetve hat halott amerikai katonáról és több sebesültről számoltak be. Az amerikai haderő szóvivője megerősítette a támadás hírét, de áldozatokat nem említett. Fallúdzsa közelében egy másik amerikai konvojt is támadás ért: az iraki rendőrség és egy amerikai katona megerősítette ezt, de nem számoltak be áldozatokról. Szemtanúk azonban ez esetben is több amerikai sebesültről beszéltek. Az AFP helyi tudósítója egy kilőtt Humvee terepjárót látott a helyszínen. Amerikai katonák és iraki rendőrök tegnap hajnalban nagyszabású razziát tartottak Szaddám Húszéin volt iraki diktátor szülővárosában, Tikrítben, az akció azonban nem érte el fő célját: a Fidáíjín Szaddám milícia keresett 12-15 tagját nem sikerült elfogni. A rajtaütés során 15 házat kutattak át, négy embert őrizetbe vettek, de nem leltek rá azokra a körözött személyekre, akiket az utóbbi időkben tapasztalható útszéli orvtámadások mögött sejtenek. Az amerikai haderő egyik szóvivője elmondta, hogy Tikrítben ez volt az eddigi legnagyobb katonai rajtaütés. Mintegy kétszáz iraki rendőr és száz amerikai katona vett benne részt helikopterek támogatásával - jelentette a Reuters hír- ügynökség. Az amerikai 4. gyalogsági hadosztály katonái a térség más településein is razziákat tartottak vasárnap éjszaka és tegnap hajnalban, 92 embert vettek őrizetbe, s fegyvereket koboztak el. A rajtaütések célja a Fidáíjín Szaddám milícia gerincének megtörése volt. Az amerikai haderő abban a tekintetben sikeresnek ítélte a razziasorozatot, hogy a gerillákat folyamatos menekülésre kényszerítik. Az utóbbi két hét folyamán szinte naponta voltak razziák a gerillaharcosok elfogására. Merényletkísérletet élt túl sértetlenül egy iraki vezető, Dzsaláleddín asz-Szagír síita vallástudós, aki részt vesz a Szaddám bukása utáni új alkotmány kidolgozásában. Asz- Szagír vasárnap éppen hazafelé tartott, amikor tüzet nyitottak a gépkocsijára. Nem sebesült meg, és jól érzi magát, tegnap már részt is vett az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén. Korrupció vádjával tizenhat iraki rendőrt tartóztatott le az amerikai hadsereg Bagdadban. A rendőrök az iraki főváros stratégiailag fontos objektumait őrizték, s alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy kisebb- nagyobb összegeket kértek a helyiektől csak azért, hogy azok bejuthassanak az iraki adminisztráció épületeibe. Jól értesült források szerint a napokban egy amerikai katonai rendészekből és iraki rendőrökből álló különleges egységet hoznak létre az egyre erősödő rendőri korrupció, és a rendőrök által elkövetett köztörvényes bűncselekmények megelőzésére és felderítésére. Találgatás Szaddám hollétéről Moszkva. Az orosz külügy nem tud arról, hogy Szaddám Húszéin volt iraki diktátor állítólag Azerbajdzsánban tartózkodott és onnan Oroszországba készült utazni - idézett tegnap egy azeri lapértesülés kapcsán megszólalt külügyi forrást a The Moscow Times. A Yeni Musavat című vezető ellenzéki azeri újság a minap azt írta, hogy Szaddám augusztus 28-a óta Észak-Azerbajdzsánban van, és onnan vasárnap Oroszországba távozik. (MTI) Bagdad nem csak terepszínű mundérban járőröző katonákat jelent. Hanem nyomort is, szeméthegyeket, a szemétből táplálkozó gyerekek tucatjait. (TASR/AFP-felvétel) Megvalósítható menetrendet sürget Irak számára az EU külügyminiszteri tanácsa Ki tömje be a réseket? Brüsszel. Az EU külügyminiszMegkezdődött a 3. klímaváltozási világkonferencia Putyin nem biztatott terei tegnap Brüsszelben elvben egyetértésre jutottak a szombaton Rómában kezdődő kormányközi konferencia időrendjét és témaköreit illetően. A kormányközi konferenciának az év végéig el kellene fogadnia az első európai alkotmányt. Az EU-tagál- lamok kiálltak amellett, hogy az ENSZ kapjon kulcsszerepet az iraki rendezésben. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi brüsszeli tanácskozáson az EU 15 tagállamának és a tíz tagjelölt országnak a diplomáciai vezetői vettek részt. Az alkotmányról folytatott tegnapi rövid vita is érzékeltette az egyes államok közötti vélemény- különbségeket. Az elnöklő Olaszország, továbbá Németország, Franciaország és Belgium olyan formában hagyná jóvá az uniós alkotmányt, ahogyan azt a konvent megfogalmazta. A kis- és közepes országok nagy csoportja - Szlovákiát is beleértve - viszont jelentős módosításokat követel. Benita Ferrero- Waldner osztrák külügyminiszter asszony ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem Pandora szelencéjét akarják kinyitni, hanem a keletkezett réseket kitölteni. Ő is követelte, hogy 2009 után minden tagállamnak teljes jogú biztosa legyen az Európai Bizottságban, vagyis összesen 25. Több külügyminiszter bírálta a kormányközi konferencia számára az olasz elnökség által megszabott „túl ambiciózus” időrendi tervet. Vagyis azt, hogy Róma a december 12-13-i brüsszeli csúcsértekezlettel zárná le a kormányközi konferenciát. Osztrák részről megjegyezték, hogy például Lengyelország csak a saját alkotmányán nyolc évig dolgozott. Az EU-tagállamok ismételten kiálltak amellett, hogy az ENSZ kapjon kulcsszerepet az iraki rendezésben, és támogatásukról biztosították a világszervezet főtitkárának erre irányuló törekvéseit. A tagállamok és a csatlakozó országok külügyminiszterei által elfogadott következtetésekben az unió ismételten megerősítette, hogy kész érdemi szerepet vállalni az újjáépítési erőfeszítésekben. Az Európai Bizottság várhatóan holnap fogadja el azt a javaslatot, amely szerint az EU 200 millió eurót fog felajánlani a nemzetközi adományozók október végén Madridban tartandó konferenciáján. A tizenötök súlyt helyeznek arra, hogy az ilyen jellegű adományokat egy külön e célra létrehozandó nemzetközi alapítvány kezelje, az adományozók pedig ennek közbejöttével irányítsák a pénzek felhasználását. Állásfoglalásában a külügyminiszteri tanács erélyesen elítélte az utóbbi hetekben Irakban végrehajtott terrorista merényleteket. A miniszterek kiemelték az iraki szuverenitás helyreállításának és egy demokratikus választások alapján létrejövő kormány megalakításának a fontosságát. Állásfoglalásuk szerint a politikai hatalmat „megvalósítható menetrend” alapján kell visszajuttatni az iraki népnek. A tanács különlegesen nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy Irakban nemzeti párbeszéd kezdődjön az országon belüli politikai megosztottságok felszámolása érdekében. Megígérték, hogy ehhez a nemzetközi közösséggel együtt az EU is igyekszik hozzájárulni. Az EU-tagállamok tegnap megadták az elvi hozzájárulást ahhoz, hogy decembertől mintegy 200 fős uniós rendőri erő teljesíthessen szolgálatot Macedóniában. A külügyminiszteri tanács ülésén született döntés szerint december 15-re mindennek készen kell állnia a Proxima névre keresztelt művelet megkezdéséhez. Forma szerint ugyanebben az időpontban járna le a volt jugoszláv köztársaságba vezényelt uniós katonai erő mandátuma is, a két misszió között azonban nincs közvetlen kapcsolat. Uniós illetékesek tájékoztatása szerint akár át is fedhetik egymást, ha ugyanis Szkopje a Concordia nevű katonai művelet meghosszabbítását kérné, az EU kész lenne hozzájárulni ehhez. (TASR, MTI) MTI-HiR Moszkva. A kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv ratifikálásáról Oroszország saját nemzeti érdekeivel összhangban fog dönteni - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Moszkvában, a harmadik klímaváltozási világkonferencia megnyitóján. A klímaváltozás kérdéseivel foglalkozó 1979-es és 1990-es világkonferenciát követő harmadik ilyen eseményre 500 tudós, továbbá 1500 üzletember és közéleti személyiség érkezett a világ 80 országából. A tanácskozás célja ismét az, hogy a résztvevők minden szempontból megvitassák a klímaváltozás kérdéseit, illetve az emberi társadalom alkalmazkodásának lehetséges útjait. Az orosz elnöki adminisztráció már a konferencia előtt közzétette állásJeruzsálem. „Tévednek a szélsőségesek, amikor fegyvereiket Izrael ellen fordítják, és nem értik meg, hogy (2001.) szeptember 11-e óta megváltozott a vüág” - hangsúlyozta Mohammed Dahlán, aki a nemrégiben lemondatott Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök kormányában a belbiztonsági ügyek államminisztere volt. Dahlán úgy vélekedett, hogy a fegyveres erőszak, az a mód, ahogyan az elmúlt három esztendőfoglalását. E szerint a globális fel- melegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló jegyzőkönyvet Oroszország csak akkor ratifikálja, ha a nyugati cégek részt vállalnak a finanszírozásban, és konkrét javaslatokat küldenek orosz cégeknek közös programok végrehajtására. A kiotói megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják. Oroszország önmagában az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az ő megerősítésével azonnal életbe léphetne a kiotói jegyzőkönyv. ENSZ-illeté- kesek tegnap megjegyezték: Oroszországon áll vagy bukik a jegyzőkönyv sorsa. ben zajlott az intifáda, ártott a palesztin nemzet harcának. „Minden időszakban más és más módja van a harcnak, egyes módszereknek bizonyos időszakban pozitív szerepük van, máskor viszont károsak” - szögezte le. Dahlán neve nem szerepel az Ahmed Koréi kijelölt miniszterelnök által összeállított kormánylistán, amelyet Jasszer Arafat palesztin elnök és az általa vezetett Fatah vezetése már jóváhagyott. A kormánytagok névsorát Koréi ma terjeszd a palesztin parlament elé. A népszavazáson a kivívott jogokra kell a romániai magyarságnak igent mondania Forró ősz és drámai ostobaság A szerb nacionalizmus újabb megnyilvánulása Sírrongálás Újvidéken Dahlán szerint ártott a palesztinoknak az intifáda Már ma lehet kormány MTI-HÍR MTI-JELENTÉS Budapest. Az erdélyi magyarságnak nem a román alkotmány egészére, hanem az azt módosító törvényben rögzített és kivívott jogokra kell igennel szavaznia az október 19-i népszavazáson. Markó Béla, RMDSZ elnöke a romániai magyar sajtó vezetői előtt emlékeztetett: az alkotmánymódosítás kimondja a kisebbségek jogát a szabad anyanyelv- használathoz a közigazgatásban, a decentralizált intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Szavatolja a közösségi és magántulajdont, önálló, államilag finanszírozott oktatási formaként ismeri el a felekezeti iskolarendszert. Nehéz küzdelmek árán sikerült elérni, hogy az egyházi oktatás államilag elismert oktatási formává váljon. Markó ezért megdöbbenve látja, hogy egyes személyek (közöttük az egyházak egyik képviselője is) arra szólították fel az erdélyi magyarságot: nemmel voksoljon a népszavazáson. A magyar sajtó képviselői kifejtették, hogy tevékenyen részt kívánnak venni a referendum népszerűsítését célzó kampányban, az alkotmánymódosítás elfogadásához ugyanis a szavazásra jogosultak több mint felének a részvétele szükséges. A belpolitikai helyzetről Markó kifejtette: az elmúlt időszak a magyar érdekvédelmi politizálás forró ősze volt, amelyet a főként az alkotmánymódosítással kapcsolatos viták, majd a Szabadságszobor ügyében a kormányzó szociáldemokratákkal (PSD) kialakult súlyos konfliktusok jellemeztek. Mindezért a kormánypártban felszínre törő ultranacionalizmus okolható. A nacionalista erők szakítást próbálnak előidézni a két politikai erő között - mondta Markó, aki szerint ez a szakítás valóban meg is történhet. Az RMDSZ-ben többen joggal kérik az együttműködés megsza- ldtását, de jogos azoknak az értelmiségieknek az aggodalma is, akik az együttműködés felbontásának hátrányaira figyelmeztetnek. Az aradi Szabadság-szoborral összefüggésben kialakult helyzetről szólva felháborítónak és veszélyesnek minősítette azt a román nézetet, amely szerint a magyar szimbolikájú szobrok mellé kötelezően román jelképeket hordozó alkotásokat kell elhelyezni. Az RMDSZ-elnök szerint ez „drámai ostobaságról” tesz tanúbizonyságot. MTI-HÍR Belgrád. A vajdasági magyar pártok mélységesen elítélték az újvidéki katolikus temetőben vasárnap megesett sírrongálást, s a szerb nacionalizmus újabb megnyilvánulásának minősítették a történteket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: elítéli a vandál cselekedetet, s elítéli mindazoknak a passzivitását is, akik engedték, hogy eddig fajuljon a helyzet. „A VMSZ nem fogja ezt annyiban hagyni, nem először történik sírrongálás az újvidéki katolikus temetőben, de a vasárnapi vandalizmussal betelt a pohár” - közölte a szerbiai miniszterelnök-helyettes. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint a vandál cselekedetek már bizonyos folytonosságot mutatnak. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke kijelentette: „Aggasztó képet kapunk, ha összeszámoljuk azokat az egyelőre aprónak tűnő jeleket, amelyek idegengyűlöletre és a kisebbségekkel szembeni elfogadhatatlan magatartásra utalnak.” Vasárnap ismeretlen tettesek 77 sírt rongáltak meg a vajdasági székesváros egyetlen katolikus temetőjében, ahol túlnyomórészt magyar halottak nyugszanak.
