Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-30 / 224. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 30. Közélet 5 Kluvanec: A nyitrai kar nem egy szűk csoportot, hanem elsősorban a déli területek magyar iskoláit fogja szolgálni Októberben kezdődhet Nyitrán az új közép-európai kar kiépítése Meggyőződésem, hogy a nyitrai Konstantin Egyetemnek szakmai és tudo­mányos szempontból is hatalmas előnye lesz a megalakuló magyar egye­temmel szemben (Somogyi Tibor felvétele) Az Akkreditációs Bizottság október 2-án dönt arról, hogy szakmai szempontból ajánlja-e a nyitrai egyetem ötödik karának megalapítá­sát, amelyen elsősorban a magyar iskolákban tanító pedagógusok képzését bizto­sítanák. A Közép-európai Kultúrák Karának létrehozá­sa a tervekhez képest több hónapot késik. Daniel Kluvanecet, a nyitrai Kons­tantin Egyetem rektorát en­nek okairól és a karral kap­csolatos elképzelésekről kér­deztük. RUDAS DÓRA Márciusban rendkívül optimistán nyilatkozott arról, hogy a nyitrai Konstantin Egyetemen ősztől megkezdheti munkáját a Közép­európai Tanulmányok Kara. Az új akadémiai év már a második he­tében jár, a karról azonban hóna­pok óta nem hallottunk. Mi tör­tént ennek kapcsán az elmúlt idő­szakban? Tavasszal az új Akkreditációs Bi­zottság felállása után valamelyest megváltoztak a tudományos minő­sítési előírások. Kénytelenek vol­tunk a kar anyagát az új feltételek alapján átdolgozni, és néhány pont­ban kiegészíteni. A fakultás létreho­zásának szakmai és egyéb feltételeit ellenőrző szakmai munkabizottság is intenzíven dolgozott. Szeptember 19-én meglátogatták az egyetemet, és megvitattuk a még kérdéses pon­tokat. Hangsúlyoznom kell, hogy egy Szlovákiában még szokatlan és egyedi koncépcióról van szó. Az új kar működése ugyanis az átlagos- nál jobban függ majd a többi kartól. A Közép-európai Kultúrák Karán képeznék a pedagógusokat a ma­gyar és a német alapiskolák alsó ta­gozatos osztályai számára, vala­mint a magyar és német iskolák fel­ső tagozatos tanárait. Itt kap helyet a magyar nyelv és irodalom tanszé­ke, a most induló hungarológia szak - amit az Akkreditációs Bizottság­» Ezen a karon tanul­hatnak majd a diá­kok etno-kulturológiát és euro-regionalisztikát, de több tantárgyat az egyetem más karán kell majd hallgatniuk. \\ nak a napokban kell jóváhagynia -, a természettudományi alapszakok, mint a matematika vagy fizika módszertanának tanszéke. De itt hozzuk létre a nemzeti kisebbségek kultúrájának intézetét, és ezen a ka­ron tanulhatnak majd a diákok etno-kulturológiát és euro-regiona- lisztikát is. A hallgatóknak azonban több tantárgyat az egyetem más ka­rán kell majd hallgatniuk. Értelmet­len lett volna ugyanis, hogy az ötö­dik karon is létrehozzunk pl. egy új kémia, fizika vagy angol nyelv- és irodalom tanszéket, amikor a peda­gógiai vagy a bölcsészettudományi karon ezek teljes felszereléssel, mo­dern laboratóriumokkal már évtize­dek óta jól működnek. A diákok te­hát több kar között mozognának. Meggyőződésem, hogy ezzel a szo­ros együttműködéssel tudjuk meg­felelően biztosítani az oktatás szín­vonalát. A Közép-európai Tanulmányok Kara megalapításához rendkívül nagy tervek kapcsolódtak, többek között új épületek vásárlására ké­szültek. Azonban maga az egyete­mi tanács is figyelmeztetett arra, hogy egyelőre nincs meg az anya­gi bázis az ötödik kar létrehozásá­ra. Honnan lesz forrás a kar kiépí­téséhez? Az elmúlt időszakban sikerült elkez­denünk az építkezést a Zobornak nevezett területen, ez a volt dohány­gyár épülete. Az új szemeszter ele­jén megnyitottuk az egykori Interhotel épületében az egyetem új kollégiumát, ahol helyet kap egy könyvtár, de kialakítottunk egy 300 férőhelyes előadó- és két kisebb ter­met is. Terveink szerint szerény kö­rülmények között itt kezdheti meg működését az új kar. Tehát bizonyos szinten ezt a problémát önerőből ol­dottuk meg. Szívesen vennénk azonban, ha ténylegesen megkap­nánk azt a 10 millió koronát, amit a kormány két éve ígért a Közép-euró­pai Kultúrák Karának megalapításá­ra. Ennek a pénznek a sorsa sajnos egyelőre ismereden, de tárgyalni szeretnék róla Mikuláš Dzurinda kormányfővel, akivel hamarosan személyesen is találkozom. Ön szerint mikor indulhat meg a képzés az egyetem ötödik karán? Amennyiben október 2-ai ülésén az Akkreditációs Bizottság pozitívan nyilatkozik a kar megalapításáról, terveim szerint október 15-én meg is kezdődhet a konkrét munka. Létre­hozzuk a kari tanácsot, ez megvá­lasztja a dékánt, a dékán a helyette­seket. Ezek hatáskörük alapján meg­kezdhetik a kar teljes kiépítését. Az ide tartozó tanszékek fokozatosan átmennek az új karhoz, megalapít­ják az újonnan induló intézeteket és tanszékeket. Természetesen közben biztosítani kell a zavartalan oktatást is. Ha minden rendben megy, a kö­vetkező tanévre már a kar önálló ve­zetése írhatja ki a felvételit az itt mű­ködő szakokra. A nyitrai egyetemen jelenleg is lé­tezik egy magyar szekció. Hány el­sős diákot vettek fel az új akadé­miai évben, és a magyar szekció­nak jelenleg hány diákja van? A magyar szekcióban jelenleg kb. 700 diák tanul, az első évfolyamba több mint 100 hallgatót vettünk fel. A karalapítás első szakaszában még szorosan együttműködtek a Magyar Koalíció Pártjával. Az MKP politikusai érdeklődnek még a Nyitrán folyó magyar pedagó­gusképzés iránt? A magyar egyetem megalapításáról szóló döntés óta érezhetően elhide- gültek a kapcsolataink, amennyire azonban lehet, folyamatosan tájé­koztatom az oktatási tárcát, de Szi­geti László államtitkárt és Csáky Pál miniszterelnök-helyettest is arról, hogy hol tart a karalapítás folyama­ta. Szeretném, ha a politikusok is tu­domásul vennék azt a tényt, hogy ez a kar nem egy szűk csoportot, ha­nem elsősorban a déli területek ma­gyar iskoláit fogja szolgálni. A parlament első olvasatban már elfogadta a magyar egyetemről szóló törvényt. Ha Komáromban megalakulna a magyar felsőokta­tási intézmény pedagógiai kara, ez mennyire jelentene konkuren­ciát a nyitrai egyetemnek? Szerintem egyetlen egyetem sem tiltakozhat az egészséges konku­rencia ellen, ha az minőségi mun­kával párosul. Meggyőződésem, hogy a nyitrai Konstantin Egye­temnek ebben az esetben szakmai és tudományos szempontból is ha­talmas előnye van. Egyetemünk 44 éve működik, a kezdetektől mi ké­pezzük a magyar iskolák pedagó­gusait. Persze nem állíthatom azt, hogy ez a munka az elmúlt évtize­dekben feszültségmentes volt, de a problémákat mindig sikerült meg­oldani. Természetesen mi majd ugyanolyan kapcsolatokra törek­szünk a magyar egyetemmel, mint a többi felsőoktatási intézménnyel. Általában, ha megalakul egy új fel­sőoktatási intézmény, évekig vagy évtizedekig is eltarthat, amíg mi­nőségében eléri a megfelelő egye­temi szintet és képes lesz az egysé­ges Európában elvárható minősé­gű képzést biztosítani. Van arról információja, hogy ok­tatóik közül hányán szeretnének átmenni a magyar egyetemre? Nincs, de természetesen nem lehet kizárni, hogy néhányan távoznak, elsősorban azok, akik Komárom térségében élnek. Ezzel kapcsolat­ban már van tapasztalatunk. A ma­gyarországi felsőoktatási intézmé­nyek kihelyezett komáromi karain például jóval magasabb fizetést tudnak biztosítani az oktatóknak, mint mi a nyitrai egyetemen, így voltak, akik már korábban távoz­tak. Arra számítok, hogy a több mint 60 magyar nyelven is oktató tanárból csak néhányan fogják Ko­máromot választani, amennyiben megalakul a magyar egyetem. \\ Általában, ha meg- * alakul egy új felsőoktatási intézmény, évekig vagy évtize­dekig is eltarthat, amíg minőségében eléri a megfelelő egye- térni szintet. ^ A végére egy teljesen hipotetikus kérdés: Ha mégsem sikerülne a magyar egyetemen létrehozni a pedagógiai kart, elképzelhetőnek tartaná-e, hogy a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Ka­ra, mint az egyetlen az országban, amely pedagógusokat képez a magyar iskolák minden szintje számára, átmenjen a komáromi magyar állami egyetemre, vagy annak kihelyezett tagozataként működjön Nyitrán? Kizártnak tartom ezt a lehetőséget. Az új kar a már meglévő karokkal együtt egy belső rendszert képez majd, ahol elengedheteden lesz az egymásra épülő szakok és karok szoros együttműködése. Meggyőző­désem szerint azért sem lenne esé­lye egy ilyen megoldásnak, mivel nálunk már most egyértelműen biz­tosítottak a minőségi feltételek a tel­jes értékű, az EU-ban is általános egyetemi munkához. Az esélyegyenlőséget biztosító jogszabályt jövő áprilisig mindenképpen el kell fogadni, gondot jelent a KDH álláspontja Az európai bíróság elé kerülhet Szlovákia , ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Ha jövő év április végéig nem iktatjuk jogrendünkbe az esély- egyenlőséget biztosító szabályokat, Szlovákia európai bíróság elé kerül­het. Az Európai Bizottság idei, utol­só országértékelő jelentésében az antidiszkriminációs törvény hiánya „sárga téma” lesz, azaz nem elsőren­dű problémaként, de azért komoly hiányosságként ismét bírálni fogják emiatt Szlovákiát - árulta el lapunk­nak Csáky Pál integrációért és em­berijogokért felelős miniszterelnök­helyettes. Létrejött egy bizottság, mely a múlt heti kormánypárti meg­állapodás értelmében felülbírálja a diszkriminációellenes törvény szük­ségességét. Az ANO javaslatára megvizsgálják, hogy nem lenne-e jobb, ha nem egyetlen, átfogó nor­mát fogadnának el, hanem a külön­böző törvényekbe csempésznének esélyegyenlőséget biztosító rendel­kezéseket. Ez a lehetőség már az új munkatörvénykönyv tárgyalásakor felmerült, ám akkor elvetették azzal, hogy már készül az antidiszkri­minációs törvény. Csáky szerint időhúzásról van szó, ám a témát azért sem lehet megke­rülni, mivel már az ellenzéki Smer is fontolgatja, hogy saját törvénnyel áll elő, ha a kormányé rövid időn belül nem érkezik meg a parlamentbe. „Jövő hét kedden ülésezik a kor­mánypártiakból létrehozott bizott­ság, és ha meg tudunk egyezni, még aznap este konkrét javaslattal állha­tunk a Koalíciós Tanács elé” - szö­gezte le a kormányalelnök, akinek az asztalán továbbra is ott van a diszkriminációellenes törvény ter­vezete. Sokkal egyszerűbb ugyanis egyetlen normát megszavazni, mint egy-két tucatnyi jogszabályt módo­sítani. „Sok törvény módosítása sok parlamenti voksolást jelent. Furcsál­lom, hogy azok a pártok és politiku­sok kérik ezt a bonyolultabb megol­dást, akiknek egyetlen jogszabály megszavazása is gondot okoz” - tet­te hozzá Csáky. A kormányjavaslatot a KDH elutasít­ja, elsősorban a homoszexuálisok ki­rekesztésére vonatkozó tiltások mi­att. A párt szerint az például lehető­vé tenné, hogy egyneműek is örökbe fogadhassanak gyereket, (sza) RÖVIDEN KOZ: Sikeres volt a pénteki sztrájk . Pozsony. Sikeresnek ítélik a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) vezetői a múlt pénteki országos figyelmeztető sztrájkot, hiszen adataik szerint összesen 3144 alapszervezet 474 495 tagja vett rajta részt. Eb­ből 195 ezren be is szüntették egy órára a munkát, a többiek szimboli­kusan sztrájkoltak. A legnagyobb arányban a vasas szakszervezetek tagjai kapcsolódtak be, náluk 71 százalékos volt a munkabeszüntetők aránya. Ä lakosság 42,2%-a egyetért a szakszervezetek pénteki mun­kabeszüntetésével, derült ki a Szlovák Rádió felméréséből. (TASR) Gondot jelenthet a késés Štrba. Késik a vízművek transzformációja, s tulajdonjoguk a községek­re való átíratása is. Ennek messzemenő következményei lehetnek több uniós támogatási programmal kapcsolatban is jelentette ki tegnap Miklós László. A környezetvédelmi miniszter a Városok és Falvak Tár­sulásának vezetőivel folytatott megbeszélésen elmondta, legjobb hely­zetben a pozsonyi, trencséni és nyitrai vízművek vannak, a leglassabb a keleti és északi megyék vízmüveinek transzformációja. (SITA) Kisebb katonai bürokrácia Pozsony. A jelenlegi 79-ről nyolcra csökkentik a területi katonai pa­rancsokságok számát október elsejétől. Eddig minden járási székhe­lyen volt egy-egy hivatal, ezentúl már csak a megyeközpontokban lesz. Eddig évente mintegy 624 millió koronába került a hivatalok fenntartása, a reformmal mintegy 389 millió koronát spórolnak meg. A hivatalok számának csökkentése a hadseregben megindított reform része, mivel egyre kevesebb újoncot hívnak be katonai szol­gálatra, ezekre a hivatalokra is egyre kisebb szükség van. (TASR) Jozef Bánás az ET alelnöke lett Pozsony. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnökévé választották tegnap Jozef Bánást. Az ANO képviselője szerint meg­választása diplomáciai sikernek tekinthető, amiért köszönetét mon­dott a többi szlovák párt képviselőinek is, akik hajlandók voltak lob­bizni érte. Az alelnöki poszt szerinte komoly funkció, hiszen az ET plenáris ülését is vezetheti. Befolyását Szlovákia és a szomszédos országok kapcsolatainak javítására is felhasználná. (SITA) Hét hónap a leopárdbőrért Epeijes. Hét hónapnyi, másfél évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte tegnap az eperjesi katonai bíróság azt a volt katonát, aki még ta­valy decemberben több védett állat bőrét, köztük egy leopárdét akart becsempészni Szlovákiába. A katona Eritreából érkezett, ahol az ENSZ égisze alatt békefenntartóként szolgált. Az értékes állatbőrök kivitelé­re és behozatalára sem szerezte be az engedélyeket. Állítása szerint a bőröket egy piacon vette mintegy 70 amerikai dollárért. (TASR) Már nem utazik külföldre a pápa?, Róma. Valószínűleg a szlovákiai látogatás volt a pápa utolsó külföldi útja, állítja a La Republica olasz napilap. Olaszországban is csak Pompei városának meglátogatása szerepel idei hivatalos, nem Rómá­ban esedékes programjai között. Ausztria nagyon fontosnak tartotta volna, hogy jövőre még látogasson el oda a Szentatya, de ez már nem valószínű. A hírt a Szentszék egyelőre nem kommentálja. (TASR) Kitaláció a JID cikke Brüsszel. A NATO biztosította Szlovákiát, hogy a Jane ’s Intelligence Digest brit titkosszolgálati szaklap írása kitaláció, és a szövetség tagál­lamai nem fagyasztották be Szlovákia csaüakozásának ratifikálását - jelentette ki tegnap Ivan Korčok szlovák külügyi államtitkár. (NATO) 325 milliárd korona a lakossági banki megtakarítása Tudunk még spórolni? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A lakossági megtakarítá­sok aránya a háztartások 16 százalé­kában nőtt, 25 százalékában nem változott és minden harmadik meg­kérdezett úgy értékeli, hogy a tava­lyinál kevesebb pénzt tudott félre­tenni idén, derült ki a Statisztikai Hi­vatal legfrissebb felméréséből. A bankszektor szerint emelkedett a la­kossági megtakarítások aránya, hi­szen míg 1999-ben 266,3 milliárd koronát tartott a lakosság a bankok­ban, idén ez a szám júliusban meg­haladta a 325 milliárd koronát. En­nek ellenére a felmérés szerint ko­moly emelkedést egyik társadalmi csoportban sem figyeltek meg. Ki­sebb mértékű emelkedésről a vállal­kozók (44 százalék), a diplomások (22 százalék), a 25 és 29 év közötti­ek (22 százalék) és a 100 ezernél több lakossal rendelkező városok­ban lakók (21 százalék) számoltak be. Megspórolt pénzük komoly csökkenéséről a 65 év felettiek (23 százalék), valamint a nyitrai, a kas­sai és az epeijesi kerület lakói szá­moltak be. (ú) Ma a Mojžiš-iigyrôl is tárgyalnak a közjogi méltóságok Megbeszélik, ki mit tud ­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Rudolf Schuster államfő, Pavol Hrušovský házelnök és Mikuláš Dzurinda kormányfő min­den bizonnyal ma tisztázza, ki mit tud a Mojžiš-úgyrôl, illetve kinek mi­lyen jelentésekbe van joga betekin­teni. Közjogi méltóságaink már reg­gel tárgyalóasztalhoz ülnek: ez az első találkozójuk a Mojžiš-úgy kipat­tanása és azóta, hogy kiderült, Ladislav Pittner titkosszolgálati igazgató nem egyformán tájékoztat­ja őket. A SIS-ről szóló törvény értel­mében mindhármuknak azonos in­formációkhoz van joguk. Pittner ál­lította: Ján Mojžišról, a Nemzetbiz­tonsági Hivatal (NBÚ) igazgatójá­ról, illetve a vele kapcsolatos állam­biztonsági kockázatokról mindegyi­küket felvilágosította, Schustert és Hrušovskýt azonban csak szóban. Ők viszont ezt is cáfolták. Dzurinda - aki hivatalos, írásos jelentést ka­pott a titkosszolgálattól - szerint rendben van, hogy a SIS főnöke neki többet árul el, mert az NBÚ a kor­mánynak van alárendelve, ráadásul a mindenkori miniszterelnök tagja a Nemzetbiztonsági Tanácsnak. Csak­hogy ennek a köztársasági elnök is tagja, mégsem tud annyit, mint Dzurinda. Hrušovský is nehezmé­nyezte, hogy a miniszterelnök exk­luzív információkat kap a SIS-től, amihez valószínűleg nincs joga. Rudolf Schuster ma délután fogadja Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Párt­ja elnökét is. (sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents