Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-04 / 203. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 4. Belgrádi tiltakozás Belgrád. Tiltakozó jegyzékben fejezte ki nemtetszését Szerbia és Montenegró külügyminisztériuma Tirana belgrádi nagy- követségénél amiatt, hogy az albán parlament elítélte és a nacionalista politikához való visszatérésnek minősítette a szerb törvényhozás által elfogadott Koszovó-nyilatkozatot. Belgrád szerint az albán parlament hétfői határozata durva beavatkozás egy szuverén állam belügyeibe, tartalma „nincs összhangban a jószom- ■ szédi kapcsolatok fejlesztésére, a térség stabilitásának erősödésére és az euroatlanti integrációra irányuló tiranai törekvésekkel”. A szerb parlament két hete fogadta el a Koszovó-nyilatkozatot, Szerbia elidegeníthetetlen részének nevezve a tartományt. Az albán parlament viszont úgy véli, hogy a belgrádi dokumentum fenyegeti a régió stabilitását, a múltat és a konfliktusok szellemét idézi, és visszatérést jelent a térséget erőszakba taszító nacionalista politikához. (MTI) Milosevicset elutasították Hága. Szlobodan Milosevics a hágai törvényszéken folyó perében bejelentette, legkevesebb két évre lenne szüksége védekezésének előkészítésére, ezért ideiglenes szabadlábra helyezését is kérelmezte. A brit Richard May vezette bírói tanács azonnal elutasította mindkét kérelmét. A háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolt Milosevics sosem ismerte el a törvényszék illetékességét ügyében, mint ahogy vád alá helyezésének jogszerűségét sem. Ezért nem is volt hajlandó ügyvédeket kijelölni, védelmét teljes egészében maga kívánja ellátni. Ideiglenes szabadlábra helyezési kérelmét azzal indokolta, hogy csak így tudna nyugodt körülmények között, külső ellenőrzés nélkül érintkezésbe lépni az általa beidéztetni kívánt tanúkkal, illetve hozzájutni a védekezéshez szükséges dokumentumokhoz és más forrásokhoz. (MTI) Orosz-szaúdi egyeztetés Moszkva. Oroszország és Sza- úd-Arábia közös munkacsoportot hoz létre a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem jegyében. Ez a csoport a terrorizmussal kapcsolatos kérdések széles körével fog foglalkozni, és a két ország erőfeszítéseinek összehangolása lesz a feladata - mondta tegnap Igor Ivanov orosz külügyminiszter, miután találkozott szaúdi kollégájával, Szaud el-Feiszal herceggel. Moszkva és Rijád szerint fel kell vázolni azt a tervet, amely Irak szuverenitásának helyreállítására irányul; a hatalom egészét át kell adni az ország törvényesen megválasztott vezetésének. Egyébként nem titok, hogy egyes csecsen csoportokat szaúdi pénzekből is finanszíroznak. (MTI) Szaud el-Feiszal trónörökös és külügyminiszter Oroszországnak az Iszlám Konferencia Szervezetében tervezett tagságáról is tárgyalt vendéglátóival (TASR/AP) Az amerikaiaknak csak 38 százaléka biztos George Bush újraválasztásában Teherán hazahívta Londonból a nagykövetét John Kerry bejelentése Washington. John Kerry massa- chusettsi szenátor hivatalosan is bejelentette, hogy a jövő évi választásokon a Demokrata Párt színeiben szeretné elhódítani a Fehér Házat George Bush elnöktől. A vietnami háború több kitüntetéssel is elismert veteránja, négyszeres szenátor a dél- carolinai Mount Pleasantben, a Yorktown repülőgép-hordozóval a háttérben jelentette be, hogy beszáll a küzdelembe pártja elnökjelöltségéért, amelyre vele együtt összesen kilenc politikus pályázik, de számuk tovább nőhet, hiszen az elnökválasztásig még 15 hónap van hátra. Wesley Clark, a NATO fegyveres erőinek volt főparancsnoka is ringbe léphet még. John Forbes Kerry hívei nem mulasztják el megemlíteni, hogy a szenátor nevének kezdőbetűi megegyeznek a volt demokrata párti elnök John Fitzgerald Kennedyével. A jövő novemberi választásokra már mindkét párt kidolgozta stratégiáját, amely a törzsszavazók megtartására irányul, ellentétben a korábbi választásokkal, amikor a republikánusok is, a demokraták is az ingadozókat igyekeztek megnyerni. (MTI) Kerry szerint a mostani kormányzat külpolitikája arrogáns, Amerika egyre többet veszít korábbi befolyásából, és egyre kevésbé tisztelik a világon (Reuters-felvétel) Az USA új határozattervezetet terjeszt az ENSZ BT elé, Bush elnök már jóváhagyta Lengyel vezénylés Brüsszel/Bagdad/Nedzsef. A NATO székhelyén közleményben jelentették be, hogy Lengyelország a szövetség támogatásával átvette Irak középső övezetében - ahol a szlovák katonák is állomásoznak - a stabilizációs erők többnemzetiségű hadosztályának vezetését. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi hadosztályban jelentős létszámmal vesz részt Spanyol- ország, amely a parancsnokhelyettest is adja. A lengyel kontingens mellett a második legnagyobb kontingens Ukrajnából jön, de vannak a nemzetközi hadosztály katonái között bolgárok, dánok, magyarok, lettek, litvánok, kazahok, hollandok, norvégok, románok, szlovákok és amerikaiak is. A térséghez tartozó Nedzsef város ellenőrzésének átadását egyelőre elhalasztották a muzulmán szent városban múlt hét pénteken történt súlyos merénylet miatt. A biztonsági feladatok átvétele Nedzsefben legalább két hetet késik. A lengyel békefenntartók egy 9500 főnyi nemzetközi erő élén állnak. Andrzej lyszkiewicz vezérőrnagy, a nemzetközi kontingens parancsnoka az AP szerint kijelentette: az általa vezetett egység nem megszálló erő. Az egyenruhák és a zászlók különbözősége ellenére a csapatokat egy cél egyesíti: segíteni kívánnak az iraki népnek a Szaddám Húszéin vezette diktatórikus rendszer maradványainak felszámolásában. Abdelaziz al-Hakímot választották az iraki síiták legjelentősebb politikai szervezetének, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának (SCIRI) új vezetőjévé Nedzsefben. A új vezető eddig alelnöki tisztséget töltött be a szervezetben pénteken meggyilkolt fivére, Mohammed Bakír al-Hakím ajatolláh, iraki síita főpap mellett. Abdelaziz al-Hakím ezen kívül a SCIRI képviselője az iraki ideiglenes kormányzótanácsban. George Bush amerikai elnök jóváhagyta azt a határozattervezetet, amelyet az USA az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszt a világszervezet iraki mandátumának kiszélesítéséről és egy többnemzetiségű erő létrehozásáról további országok katonáinak bevonásával. Az elnök előtte a Fehér Házban megbeszélést folytatott Colin Powell külügyminiszterrel, aki egy új BT-határozat elfogadását szorgalmazta. A határozattal az USA szeretné elérni, hogy az eddiginél több ország járuljon hozzá katonákkal az iraki stabilizáláshoz. A neve elhallgatását kérő washingtoni illetékes szerint a tervezet választ ad azoknak az országoknak az aggodalmaira, amelyek eddig., ENSZ-felhatalma- zás híján, vonakodtak csapatokat küldeni Irakba. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes a múlt héten vetette fel először, hogy az iraki békefenntartás az ENSZ égisze alatt folytatódjon, de a többnemzetiségű erők élén amerikai parancsnok álljon. A BT több tagja, így Franciaország, Németország és Oroszország továbbra is központi szerepet követel az ENSZ-nek Irakban gazdasági, politikai és katonai téren egyaránt. Washington az amerikai katonák elleni szinte naponta ismétlődő támadások, a biztonság hiánya miatti hazai bírálatok hatására keresi a megegyezést azokkal az államokkal, amelyek a BT-ben annak idején ellenezték az iraki háborút. Amerikai remények szerint Pakisztán, India és Törökország is békefenntartó katonákat küld Irakba, ha a művelet az ENSZ zászlaja alatt folytatódik. Adrian Nastase: még ebben a hónapban aláírják a román-magyar egyezményt A státustörvény alkalmazásáról MTI-HÍR Bukarest. A román és a magyar kormány még ebben a hónapban egyezményt ír alá a státustörvény alkalmazásáról - jelentette be Adrian Nastase. A román miniszterelnök, aki egy személyben a kormányon levő Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is elnöke, egy tanácskozáson kitért a román- magyar viszony kérdéseire is. Nastase hangoztatta: az utóbbi időben jól fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok, bár a kilencvenes évek elején számos probléma volt a két kormány között. Rámutatott: Magyarország és Románia együttes - bár nem egyidejű - belépése a NATO-ba megszüntette a két ország szélsőségesei által felhasznált témák a nagy részét. Az, ahogy végül a romániai magyarok is megértették, hogy van elég magyar Magyarországon, s ők abban érdekeltek, hogy Romániában jól menjenek a dolgok, kiemelkedő érettségről tanúskodik - mondta Nastase, aki ebben az ösz- szefüggésben jelentette be, hogy a román és a magyar kormány még ebben a hónapban aláírja azt az egyezményt, amely rendezi a magyar kedvezménytörvény alkalmazását. Emlékeztetett rá, hogy a román kormánynak szándékában áll kidolgozni a külföldi román közösségek támogatására irányuló és az európai normáknak megfelelő törvénytervezetet. Csehák Judit lemondott - titkolózás a kormány esetleges átalakításával kapcsolatban Újabb magyar miniszter távozik MTI-HlREK Budapest. Csehák Judit tegnap bejelentette, hogy a miniszterelnökkel kötött korábbi megállapodása értelmében szeptember 1-jével felmentését kérte az egészségügyi miniszteri tisztségből. Csehák a kormányszóvivői sajtótájékoztatón közölte: egy évre vállalta a miniszterséget, azzal a kitétellel, hogy annak letelte után megbeszélik, folytatja-e a munkát. A távozó miniszter közlése szerint a miniszterelnök felajánlotta, hogy felkéri a betegjogi és ellátottjogi közalapítvány kuratóriumi elnökének. Csehák Judit elmondta: erkölcsileg azt tartja helyesnek, hogy ebben az esetben országos listás képviselői helyéről is lemondjon. Az MTI úgy tudja, Csehák Judit azért mondott le, mert nem látja biztosítottnak a jövő évi költségvetésben az egészségügy átalakításához szükséges forrásokat. Gál J. Zoltán kormány- szóvivő a kabinet tegnapi ülése után azt közölte, hogy a pénzügyi tárca élén nem várható változás. Az esetleges további személycseréket firtató újságírói kérdésre azt mondta, hogy a kormány nem foglalkozott ilyen ügyekkel. Iráni-brit feszültség MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/London. Nagy-Britannia ideiglenesen bezárta teheráni nagy- követségét, miután a külképviselet épületére az utcáról lövéseket adtak le - jelentette be tegnap a brit külügyminisztérium. Öt lövést adtak le a nagykövetségre, első és második emeleti irodahelyiségeket ért találat, de személyi sérülést nem történt. Az incidens után átmenetileg bezárták a képviseletet, és körülbelül 30 iráni rendőrt vezényeltek az épület védelmének megerősítésére. Nagy-Britannia teheráni nagykövete, Richard Dalton állandó kapcsolatban áll Kamal Harazi iráni külügyminiszterrel az ügyben. Az utóbbi időben feszültté vált a két ország viszonya. Az incidens előtt az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség Hamid- Reza Aszefi iráni külügyi szóvivőre hivatkozva jelentette, hogy Irán „konzultációra hazahívta” londoni nagykövetét. Az ok: az illetékes brit bíróság megtagadta, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék Irán volt argentínai nagykövetét, akit a dél-amerikai ország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján augusztus 21-én tartóztattak le a szigetországban. Az iráni szóvivő arról nem nyilatkozott, hogy Morteza Szarmadi nagykövet meddig marad Teheránban. A teheráni bejelentéssel szinte egy időben a londoni külügy közölte, hogy az iráni nagykövet hazautazása előtt találkozott Jack Straw brit külügyminiszterrel. Abbász ma a palesztin parlamenttől kér támogatást Arafat temeti az útitervet MTI-HÍREK Rámalláh/Jeruzsálem/Washing- ton. A palesztin elnök holtnak nyilvánította a közel-keleti béketervet. Jasszer Arafat szerint az útitervet az utóbbi hetekben véghezvitt izraeli katonai agresszió ölte meg, s az USA nem tett eleget az életben tartására. Arafat a CNN-nek nyilatkozott, hozzátéve: nem lát esélyt arra, hogy olyan szélsőséges palesztin csoportok, mint a Hamász, még egyszer tűzszünetet hirdessenek Izraellel szemben. Arafat igyekezett bagatellizálni a Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnökkel való kenyértöréséről elterjedt híreket. Szerinte Izrael nagyította fel az ügyet, hogy viszályt szítson a palesztin vezetőségen belül. A palesztinok tartják magukat a közel-keleti rendezést célzó nemzetközi útitervhez - jelentette ki szerdán Nabil Abu Rudeina, Arafat közeli munkatársa. Ez a nyilatkozat az Arafaté után hangzott el. Rudeina nem volt hajlandó kommentálni azt, hogy Arafat halottnak nyilvánította a béketervet. A palesztin törvényhozás támogatásától teszi függővé Mahmúd Abbász miniszterelnök a palesztin kormány további működését - közölte tegnap a palesztin tájékoztatási miniszter. Nabil Amr elmondta: a miniszterelnök mai felszólalásában azt kéri majd a parlamenttől, hogy támogassa a kormány politikáját. „Ha (Abbász) nem kapja meg a támogatást, a parlament döntésén múlik a kormány további működése” - fogalmazott. A palesztin alkotmány értelmében a politika- formálás a miniszterelnök joga, az elnök pedig reprezentatív funkciókat lát el. Abbász igényt tart a törvény által számára biztosított jogkörökre, beleértve az Izraellel folytatott tárgyalások irányítását. Az izraeli védelmi miniszter elképzelhetőnek vélte, hogy Izrael még az idén száműzi Arafatot. Saúl Mofaz az izraeli hadsereg rádiójában úgy vélte, hogy a zsidó államnak „hamarosan, talán még ebben az évben foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel”. Mofaz szerint Izrael történelmi hibát követett el, hogy már két évvel ezelőtt nem utasította ki Arafatot a palesztin területekről. A washingtoni külügyi szóvivő kitért Mofaz nyilatkozatának kommentálása elől. Richard Boucher közölte: „Arafatot illető álláspontunk nem változott. Úgy véljük, hogy a probléma részét alkotja, nem pedig a megoldásét.” Az észak-koreai parlament jóváhagyta az atomprogramot Kim újraválasztása MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Phenjan. Az észak-koreai parlament tegnap jóváhagyta a kormány azon döntését, hogy felgyorsítja atomprogramját és elutasítja a további hatoldalú tárgyalásokat a program felfüggesztéséről. A parlament ugyancsak tegnap újraválasztotta Kim Dzsong II első számú észak-koreai vezetőt a Nemzetvédelmi Bizottság élére. Ez a bizottság a világ ötödik legnagyobb létszámú, 1,1 millió fős hadseregét felügyeli. Kim apjától, az 1994 nyarán elhunyt Kim ír Széntől, a sztálinista rendszer alapítójától örökölte a hatalmat, de a népi demokratikus köztársaság elnöke címet nem kapta meg, mivel apját nevezték ki „örökös elnökké” - emlékeztetett az AFR Ő az első vezető a kommunista tömbben, aki apjától örökölte a vezetői tisztségét. Kim Dzsong II újraválasztása alkalmából Phenjan utcáit fellobogózták és virágokkal díszítették. A nagy eseményt gépkocsikról, hangosbeszélőkön tudatták a lakossággal. A múlt héten Pekingben Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, az USA, Oroszország és Japán képviselői tárgyaltak az észak-koreai atomprogramról. Phenjan tudatta, a továbbiakban nem érdekelt az ilyen jellegű megbeszélésekben, nem vár tőlük eredményt, s az amerikai fenyegetés miatt az osrszág védelme az atomarzenál megerősítését igényli. Tárgyalások Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával Magyar vízumpolitika MTI-JELENTÉS Budapest. „Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz a vízumrendszer ügyében Szerbia-Montenegróval és Úkrajnával.” Ezt Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő jelentette be, kiemelve: a tárca megítélése szerint a magyar javaslat eleget tesz az érintett határon túli magyar közösségek elvárásainak. ,A magyar javaslat célja az, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarok elérhető anyagi feltételekkel, a lehető leghosszabb időre vonatkozó és a legtöbb belépést biztosító magyar vízumhoz juthassanak november elseje után.” A szóvivő nem kívánta megerősíteni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a magyar javaslat alapján Szerbia-Montenegró és Ukrajna állampolgárai az új rendszerben 10 euróért öt évre juthatnának korlátlan számú belépést biztosító magyar vízumhoz. A tárgyalások - a közeljövőben újabb forduló lesz Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával is - azt célozzák, hogy olyan rendszert sikerüljön kialakítani, amely a lehető legkisebb fennakadást okozza az Ukrajnában és Szerbia-Montenegróban élő magyarok magyarországi utazásaiban. A szóvivő „szamárságnak” minősítette a Dnevnik című szerbiai napilap egyik cikkében megjelent állítást, amely szerint Magyarország elméletben támogatja, ám a gyakorlatban ellenzi Szerbia és Montenegró NATO-békepartnerségét.