Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-04 / 203. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 4. Közélet 5 Kiss Szemán Róberttel az ötvenéves Prágai Magyar Kulturális Központ múltjáról és jelenlegi tevékenységéről Már külföldi, de azért a miénk A Prágai Magyar Kulturális Központ (PMKK) évtizedeken keresztül a szlovákiai magyarok számára fogalom volt. Bár rendezvényeire a többség nyilván nem tudott eljutni, de főleg a hatvanas és a hetvenes években ezrek rendeltek tőle magyar könyvet, lemezt, újságot. A neves intézmény augusztus 20-án múlt ötvenéves. Mára már ugyan számunkra „külföldi” lett, de nem idegen. Továbbra a miénk is. Az intézmény múltjáról és jelenéről Kiss Szemán Róbert igazgatóval beszélgettünk. KOKES JÁNOS Mi az a minimum, amelyet a jubileum kapcsán a PMKK-ról tudni illene? A Prágai Magyar Kulturális Központ az egyik legrégebb a világban működő 17 magyar kulturális intézmény közül. Az élén állni óriási felelősség, kihívás. A prágai központnak a külföldi magyar intézmények között mindig kiemelt helye volt. Eredetileg az egész akkori Csehszlovákia területén működött. A fél évszázadosjubileum kapcsán, az intézet múltjának feldolgozása során magam is szembesültem azzal a ténnyel, hogy az intézet önmagában egy kis Közép-Európa, magában hordozza régiónk történetét, a magyar, a cseh és a szlovák történelem egy-egy darabját. Miben különbözik az a helyzet, amelyben az ötvenes évek első felében volt, illetve napjainkban van az intézet? Alapvető módon. Nyilván az ötvenes években egy nagyon kemény kultúrpolitika határozta meg a központ működését, gyakorlatilag minden lépését. Most az intézet működésére inkább a szabadság a jellemző. Például: míg az ötvenes években az intézetbe gyakorlatilag csak meghívóval lehetett ellátogatni, manapság a PMKK az egyik legnyi» Az ötvenes években nagyon kemény kultúrpolitika határozta meg a központ mű- . . ködését. \\ tottabb kulturális intézet Prágában, hiszen nyitvatartási ideje alatt bárki bármikor beléphet az intézetbe, s igénybe veheti valamennyi szolgáltatását. Ezenkívül természetesen a legnagyobb különbség az, hogy akkor előre meghatározott, kijelölt kulturális célokat szolgált - az akkori szóhasználat szerint a szocialista országok testvériségének jegyében -, most viszont nagyon kitágult világban keresi a helyét, illetve keres helyet a magyar kultúra számára egy olyan országban, metropolisban, amely rendkívül sokszínű, Kiss Szemán Róbert: „Meggyőződésem, hogy minden területen a legfontosabb a minőség. Ez a siker egyik feltétele." (Képarchívum) multikultrális központtá vált nemcsak Közép-Európa, hanem a világ számára is. Ebből adódik, hogy tekintettel a megváltozott helyzetre, jelentősen eltérő módszerekkel kell elérnünk a magyar kultúra terjesztését és népszerűsítését. Milyen rendezvényekkel emlékezik meg a PMKK a fél évszázados jubileumról? Az idei jubileumi rendezvénysorozatunk legfőbb jellegzetessége, hogy cseh partnereinkkel együtt valósítjuk meg. Öt-hat kiemelkedő jelentőségű kulturális akcióról van szó. A jubileum tehát közös. Együtt vállaltuk a szervezést, s együtt visszük az anyagi terheket is. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 19 millió forinttal támogatta ezt a sorozatot, s cseh partnereink is legalább ekkora összeggel járultak hozzá a rendezvényekhez. Áprilisban Prágában nagy sikert aratott a Rajkó együttes, majd májusban České Budéjovicében és Prágában az Auer vonósnégyes adott sok tapssal és elismeréssel kísért koncerteket. Az egyik legjelentősebb s máris nagy elismerésnek örvendő, rendezvényünk most is látható Olmützben. Á modern magyar képzőművészet 1945 és 2000 közötti fejlődését, történetét bemutató nagyszabású kiállításról van szó, amelynek sajtóvisszhangja is igen kedvező. Az őszre két ünnepi rendezvényt tartogatunk. Úgy vélem, hogy Ránki Dezső prágai zongorakoncertje az őszi zenei évad egyik kiemelkedő eseménye lehet. Novemberben pedig a budapesti Katona József Színház vendégjátékára kerül sor. Látogatók, nézők nélkül nyüván nem lenne értelme egyetlen kulturális intézménynek sem. Müyen az érdeklődés manapság a magyar kultúra iránt a sok lehetőséget nyújtó Prágában, illetve kik azok, akik érdeklődnek az önök rendezvényei iránt? Kulturális intézetünk legfontosabb feladata természetesen az, hogy közvetítse a magyar kultúrát a cseh közeg felé. Mindig sikerként könyveljük el, ha rendezvényeinken megjelenik a cseh értelmiség és az egyszerű polgár is. Nem panaszkodhatunk az érdeklődés hiányára. További nagyon fontos célcsoport a prágai, illetve a csehországi magyarok, hiszen a magyar kultúrát nagymértékben éppen mi közvetítjük feléjük. Megemlíteném, hogy fontosnak tartjuk a Prágában élő külföldiek megszólítását is. A magyar kultúra melyik ága, melyik műfaj iránt nyüvánul meg a legnagyobb érdeklődés? Meggyőződésem, hogy minden területen a legfontosabb a minőség. Ez a siker egyik feltétele. S ha bár- müyen műfajban áttörő sikert érünk el, s felkeltjük a közvélemény érdeklődősét, akkor elértük célunkat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha folyamatosan figyeljük cseh partnereink és a közönség érdeklődését, tehát azt, hogy mire vevő, s igyekszünk igényeit kielégíteni. Korábban mostoha területnek számított az irodalom. A magyar képzőművészet és zene bemutatásához ugyanis nem kellett tolmács, míg az irodalom nyelvhez kötött. Amikor 2000-ben kijöttem Prágába, megdöbbentett, milyen kevés magyar mű volt kapható a cseh könyvpiacon. Tudomásul vettük, hogy. Csehországban is átalakult a könyvpiac. Kicsi, de most erősödő kiadókkal vettük fel a kapcsolatot, amelyek a közép-európai irodalom iránt is érdeklődést tanúsítottak. Elértük, hogy a Hynek és Hynek Kiadónál megjelent egy 25 magyar költőt bemutató antológia, a brünni Host Kiadónál Krasznahorkai László Sátántangója, piacon van Kertész Imre, Esterházy Péter és Závada Pál is. A PMKK eredetileg egész Csehszlovákia területén tevékenykedett. Ma van-e valamiféle együttműködés vagy koordináció a prágai és a pozsonyi intézetek között? A pozsonyi intézettel testvéri kapcsolatban állunk, vannak közösen tervezett rendezvényeink, illetve kikérjük egymás véleményét, megismerkedünk egymás tapasztalataival, s úgy alakítjuk ki programjainkat. Természetesen, amikor Csehszlovákia kettévált s a pozsonyi intézet teljesen önálló státust nyert, Prága ezt a keleti területét elveszítette. Ennek ellenére nagyon fontosnak tartom az együttműködést, úgy Pozsonnyal, mint, mondjuk, a bécsi, a stuttgarti, a berlini vagy a varsói intézettel is. A PMKK a szlovákiai magyarok számára kultúraexportőr. Kultúrájukat Prágában kínáljuk, bemutatjuk, teret biztosítunk neki a képzőművészettől kezdve egészen a népművészetig. Könyvtárunkban a szlovákiai magyar könyvek, lapok is megtalálhatóak. Ön három éve áll a PMKK élén, de úgy tudom, hogy kapcsolata a cseh és a szlovák kultúrával jóval korábban kezdődött... Ma az igazgatói székbe is másképpen kerül az ember, mint az ötvenes években. Az intézeti igazgatókat egészen a kilencvenes évek közepéig kinevezték, azóta viszont pályázat útján lehet csak erre a posztra kerülni. Nagyon erős mezőnyben, 13 jelentkező közül választottak ki, s ebben nyilván szlovakista és bohemista múltam is közrejátszott. Magyar-szlovák szakon végeztem a budapesti ELTE-n 1985-ben. Műfordítóként a kilencvenes években elsősorban cseh, illetve szlovák irodalmat fordítottam magyarra. Josef Skvoreckytől kezdve egészen a szlovák irodalom jeles képviselőiig. Az egyik legizgalmasabb és legértékesebb munkámnak a pozsonyi barátommal, Németh Istvánnal együtt készített gyűjteményt, a Jan Pa- točka: Mi a cseh? címmel a KalliSS Nagy álmaim egyi- ~ ke volt, hogy a prágai intézetet a korábbinál is nyitottabbá , , tegyem. >> gram által megjelentetett művet tartom, amely a cseh filozófus legfontosabb írásait tartalmazza. Mint minden kulturális intézetnek, a prágainak is teljesítenie kell hivatalos feladatokat. Ugyanakkor minden igazgató saját elképzeléseit is igyekszik megvalósítani. Önnek melyek voltak a legfontosabb tervei? Nagy álmom volt, hogy a prágai intézetet a korábbinál is nyitottabbá tegyem. Amikor idekerültem, láttam, hogy a központ kedvelt helye úgy a cseheknek, mint az itteni magyaroknak is, de egyértelművé vált az is, hogy további korszerűsítésre, tevékenységének nagyobb népszerűsítésére van szükség. Az általam elképzelt modernizálás már részben lezajlott, hiszen van már internetes oldalunk ( www.magyarintezet.hu/ praga), s negyedévente egy színvonalas és szép grafikai kivitelű programfüzetet is megjelentetünk. Ezen az úton szeretnénk továbbhaladni. Szabó Józseffel, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének sajtótanácsosával * Szabó József 1996 és 2001 között dolgozott Magyarország szlovákiai nagykövetségén. Sajtótanácsosként kezdte, s első tanácsosként fejezte be a diplomáciai szolgálatot Pozsonyban. Két év után ismét visszatért sajtótanácsosként. Milyen érzésekkel jött vissza Pozsonyba? Amikor az ember tervei teljesülnek, boldog. Két évvel ezelőtt, amikor letelt az előző szolgálatom, már tudtam, hogy vissza akarok térni Szlovákiába. Ezért sem akartam elszakadni az itteni történésektől, a Külügyminisztériumban csak szlovák ügyekkel foglalkoztam. Másfél hete vagyok itt, Szlovákiában, régi barátaim nagy-nagy szeretettel fogadtak. Két évvel ezelőtt úgy mentem el, hogy kapcsolataim élőek maradtak, szlovákiai magyar barátaim felkerestek magyarországi otthonomban. De már felújítottam azokkal a kapcsolataimat is, akikkel két évig nem találkoztam. Az a szerencsém, hogy nem nulláról kellett indulnom. 1996-ban szintén sajtótanácsosként érkezett Pozsonyba, viszont már első tanácsosként távozott. Most ismét sajtótanácsosként érkezett. Nem visszaminősítés ez egy diplomata számára? Nem. A korábbi tisztségemet vettem vissza annyi különbséggel, hogy a sajtón kívül a nagykövetségen a belpolitikai eseményeket is én kísérem figyelemmel. Számomra a beosztás nem jelent mást, mint eszközt a munkavégzéshez. Nem vagyok különösebben hiú ember, de álszerény sem, tisztában vagyok képességeimmel. Abban a beosztásban is meg tudtam csinálni, amit elvártak tőlem, s ebben a beosztásban is meg tudok felelni az elvárásoknak. Az a mérvadó, hogy a munka kielégítse az ember belső igényeit. Diplomáciai szempontból milyen helynek számít Pozsony? Egy magyar diplomata számára rendkívül sok munkát igénylő hely. A két ország kapcsolatrendszere rengeteg munkát ad. Ezenkívül a magyar diplomata számára mindegyik szomszédos országban a tevékenység kibővül a magyar kisebbséggel való kapcsolattartással. Ezt a részét a munkámnak rendkívül komolyan veszem. Tudom, diplomata nem nagyon tervezhet, hiszen általában fölötte hozzák meg a döntéseket, de mégis, menyi ideig szeretne ismét Szlovákiában maradni? Ebben a tervben azért én is alaposan benne voltam, ugyanis kiírtak egy pályázatot, amelyre jelentkeztem és nyertem. Magyarországon általában a külügyi szolgálat négy évre szól, tehát ezt a négy évet lehet tervezni, ha valami nagyon súlyos esemény nem jön közbe. Remélem, ugyanolyan sikeres évek elé nézek, mint amilyeneket már egyszer eltöltöttem itt, Pozsonyban. (mono) RÖVIDEN Biztonságtechnikai szakkiállítás . Pozsony. Pontosan egy hét múlva nyílik a biztonságtechnikával, határvédelemmel foglalkozó Entry+Rescue-Securex+Protec (röviden E+R+P) kiállítás a pozsonyi Incheba konferenciaközpontban. A tegnap erről szóló sajtótájékoztatón Anton Kulich országos rendőr- főkapitány leszögezte: éppen a legjobb időben tartják ezt a rendezvényt, hiszen nemrég kapott Szlovákia az Európai Uniótól 48 millió eurót az ukrán határ megerősítésére, (szge) Abortuszügyben nem lesz még elöntés Pozsony. Ján Drgonec szerint nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság már ma dönt az abortuszvitával kapcsolatban. A parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke szerint a miniszteri rendelet, mely tovább liberalizálja az abortusztörvényt, valószínűleg alkotmányellenesnek bizonyul, de arról nem mer nyilatkozni, hogyan dönt végül a taláros testület a jogszabályról. (TASR) Rudolf Schuster bízik Ján Mojžišban • Pozsony. Továbbra is élvezi Rudolf Schuster bizalmát Ján Mojžiš. A Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője tegnap járt az államfőnél, de a találkozó nem állt összefüggésben a Dzurinda-féle titkos csoporttal - állítja Ján Füle elnöki szóvivő. Schuster szerint helytelen, hogy egyesek megkérdőjelezik Mojžiš hivatalának munkáját, amikor arra nagy szükség van az ország NATO- és EU-csatlakozásához. (SITA) Nem vetítenek kormánypropagandát Pozsony. A Szlovák Televízió nem hajlandó levetíteni a kormányhivatal által elkészíttetett, az antidiszkriminációs törvényt propagáló tévéreklámokat. Richard Rybníček központi igazgató szerint az anyag nem felel meg a felvilágosító kampány kritériumainak, hanem inkább propaganda. (SITA) Az ANO vezetése egyedül a pártelnökben bízik Pavol Ruskót j elölték. ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Pavol Ruskót jelöli az ANO a gazdasági minisztérium élére. A pártelnök ezt saját maga jelentette be, s jelezte, Mikuláš Dzurinda kormányfő nem utasította el a javaslatot. A párt elnöksége egységesen Rusko mellé állt. Ő azt állítja, nagyon nehéz lett volna más, megfelelő személyt találni, aki komoly támogatást élvez a párt vezetőségén belül. Az ANO nem engedheti meg magának, hogy újra olyan személyt küldjön a kormányba, akit esetleg pár hónap múlva azért kell visszahívni, mert vitába keveredik a pártvezetéssel. Rusko a kormányban át kívánja venni az ANO miniszteri klubjának vezetését is, a parlamentben az alelnöki poszton valószínűleg Ľubomír Lintner váltja. Az ANO elnöke nem lát okot arra, hogy ne fogadják őt el a koalíciós partnerek, s bízik benne, hogy jelenléte ha nem javít is, rontani semmikképpen sem ront majd a kapcsolatokon. Robert Nemcsics, a hamarosan lemondó gazdasági miniszter egyelőre nem kíván nyilatkozni lehetséges utódjáról, de azt nem tartja valószínűnek, hogy tanácsadóként Rusko mellett maradna. Lemondását felgyorsíthatja, ha Dzurinda elfogadja Ruskót. A kormányfő csak a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után mond véleményt. Az MKP elfogadja Ruskót, de Bugár Béla pártvezető szerint az ANO elnökének tudatosítania kellene, hogy a miniszter munkája bonyolultabb, mint a parlament alelnökéé. Tomáš Galbavý SDKÚ-képviselő szerint az ANO belső ügye, hogy kit jelöl miniszternek, de az utolsó szó a miniszterelnöké és az államfőé lesz. Ha Rusko miniszter lesz, nem élhet mentelmi jogával, amely most, képviselőként megilleti, (s, t) Szakszervezeti nagygyűlés a kormányhivatal előtt Tüntetnek, tárgyalnak • ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mintegy 1200-an vettek részt a kormányhivatal épülete előtt tartott tegnapi nagygyűlésen. A szakszervezetek négy követelése közül egy már ugyan teljesült - kedden megállapodtak a közszférában dolgozók 2004-es kollektív szerződéséről -, a maradék háromról azonban tárgyalni akarnak: követelik az adó- és nyugdíjreform leállítását, valamint a minimálbérek jelentős emelését. „Fő célunk a béremelés kiharcolása” - mondta lapunknak a nagygyűlés egyik magát megnevezni nem akaró résztvevője, aki a poprá- di vagongyárból érkezett. A férfi szerint szükséges a szeptember végére tervezett, egyórás figyelmeztető sztrájk. „Aki nem hallgat a partnereire, meg lesz semmisítve, mert a süketek nem tudnak tájékozódni - fenyegette meg a kabinetet Ivan Saktor, a szakszervezetek elnöke. - Szlovákiának fel kell ébrednie, más nem segít, fel kell függeszteni az éhbérért végzett munkát.” A követeléseiket már ma megvitathatják a kormány képviselőivel, mivel az érdekegyeztető tanács ülésén szerepel az azokkal összefüggő valamennyi tervezet. Robert Nemcsics gazdasági miniszter - a tanács elnöke - szerint a nyomásgyakorló akciók nem segítik a megegyezést, (lpj, t) A miniszter Peter Tóth volt elhárítási főnök esetéről Palkót felháborították • ÖSSZEFOGLALÓNK toztatta - miközben Palkó szerint az Pozsony. Felháborító az ügyészség döntése, mellyel Peter Tóth volt elhárítási főnöknek büntetlenséget biztosítanak - jelentette ki Vladimír Palkó belügyminiszter. Szerinte az ügyészség szándékosan átminősítette a Tóth elleni vádat közjogi méltóság elleni támadásra, hogy ne lehessen felelősségre vonni. Ez ugyanis szeptember 1-jétől már nem számít bűncselekménynek. Palkó állítja: január 31-én rágalmazás és hamis tanúzás címén tett feljelentést, és miután az ügyészség elvette az ügyet a nyomozóktól, az ügyész a vádat közjogi méltóság elleni támadásra válügyészség tudta, hogy szeptembertől módosul a büntető törvény- könyv. Dobroslav Trnka katonai ügyész Palkó kijelentését badarságnak tartja, Müan Hanzel főügyész pedig nem óhajt egy miniszterrel arról vitatkozni, mi a felháborító. „Palkót nem mint polgárt, hanem mint tárcavezetőt érte sérelem. A főügyészség azonban nem tehet róla, hogy Tóth cselekedete szeptembertől nem számít bűntettnek. Palkónak is tiszteletben kellene tartania a hatóságok döntését” - szögezte le Hanzel, majd megjegyezte: az illetékes bíróság még megváltoztathatja a vádat, (sza, s)
