Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-04 / 203. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 4. Riport A hatáskör-átruházás és a januártól életbe lépő rendelkezések alapján az önkormányzatoknak elő kell teremteniük a saját iskolájuk fenntartásához szükséges anyagiakat Muzslán iskolabusszal a létszámcsökkenés ellen (Vágvölgyi Zoltán felvétele) Kedd reggel a muzslai alapiskola előtt hallgatva a szónokok beszédeit az jutott eszembe: minden nagyszerűsége ellenére picit abszurd a helyzet, hogy míg a tanévkezdést országszerte súlyos pénzügyi gondokkal kezdték, a januártól életbe lépő intézkedések pedig a kisiskolák létét fenyegetik, akadnak helyek, ahol egy új iskolabuszra is futja. Akár még irigyelni is lehetne az Endrődy János Alapiskolát. BUCHLOVICS PÉTER A vadiúj, húsz férőhelyes sulibuszt egy nyertes pályázat alapján kapta az iskola, a Jövő 2000 Alapítvány projektje alapján az Illyés Közalapítvány jóvoltából használhatják ezt a járművet azok az elsősök, akik a község legszűkebb vonzáskörzetéből járnak be naponta. A tegnapelőtti ünnepség után Drapák Károly polgármesterrel és Búcsi Teréz igazgatónővel, valamint Fekete Lászlóval a Jövő 2000 Alapítvány képviselőjével beszélgetve kiderült: Muzsla hiába nagy község, az alapiskola tanulólétszám-utánpótlása itt is ingadozik. Egyrészt amiatt, hogy Párkány közel van, tehát bizonyos fokú „elszívás” érzékelhető, másrészt, ezen a nemzetiségileg szinte homogén területen kevés gyermek születik. Bár az igazgatónő úgy fogalmazott: az idei starthelyzet fantasztikus, hiszen 22 beíratott elsősük van, két éve, amikor idekerült, csak 11 elsősük volt, de az azért jelez valamit, hogy az elsősöké az iskola legnépesebb osztálya. - Azt sem bánnám, ha a jövő évi első évfolyamba még maradnának gyerekek a jelenlegi létszámból - tette hozzá Búcsi Teréz. - Viszont az is lényeges, hogy mi nem elszipkáz- ni akarjuk a többi iskolától a gyerekeket, hiszen Muzslának mindig is megvolt a természetes körzete, ahonnan a nebulók bejártak, értsük ide Kismuzslát, Csenkét, Ebedet - teszi hozzá Drapák Károly. Azt ugyanis, hogy előbb-utóbb fejkvótarendszer lesz, azt már - magyarországi példákból is okulva - régen felismertük. Viszont szomorú lenne, ha a hozzánk járó gyerekek szülei csak azt néznék előnynek, hogy a kicsik ingyen járhatnak be a mikro- busszal. Mi az oktatás színvonalát is emeljük, német, s a tervek szerint az angol nyelv oktatásával is, itt van helyben a sportcsarnok, fejlesztjük a számítógépes tanterem felszereltségét, internet már most is van, természeti iskolát is működetünk, sítáborokat szervezünk, minden erőnkkel igyekszünk olyan körülményeket biztosítani, amit egy városi iskola nyújthat a gyerekeknek - mondja a falu első embere. Hozzáteszi: „a felsoroltakkal is bizonyítjuk, hogy érdemes hozzánk járatni a kicsiket. Ami pedig az anyagiakat illeti, a hatáskör-átruházásból és a januártól életbe lépő rendelkezésekből eredően is világos, sőt, törvényszerű, hogy az önkormányzatoknak elő kell teremteniük a saját iskolájuk fenntartásához szükséges anyagiakat, nem várhatunk e tekintetben mindig mindent az állam bácsitól. Felavatják az iskolabuszt Itt ez az új kisbusz. A busz tulajdonosa a Jövő 2000 Alapítvány s vele, mint tulajdonossal az önkormányzat üzemeltetési szerződést köt. Az már a mi dolgunk, hogy üzemanyagra jusson pénz. Például úgy is, hogy az önkormányzat vállalkozóként bérbe adja a helyi kulturális, közművelődési szervezeteknek kirándulásokra. Persze egy iskolabusz sose lesz nyereséges, de kötelességünk legalább nullszaldósra kihozni működtetését, ez az iskola költség- vetését nem terhelheti meg.” A sofőrt úgy tudták alkalmazni, hogy az iskolai alkalmazottként, munkaerőátcsoportosítással, félállásban végzi ezt a tevékenységet. Ezen kívül van egy csenkei gyerek, akiért nem tud kimenni a kisbusz - mert egy főért nem lenne gazdaságos -, de már a mostani tanévtől kezdődően vagy a községi hivatal autóját küldik érte, vagy kifizetik költségeit. -Ha minőséget nyújtunk és az összes körülményt biztosítjuk, nem félek attól, hogy a következő években gond lesz az utánpótlással - mondja a polgár- mester. Magyarországi tapasztalatai alapján állítja, ott az önkormányzatok saját hatáskörben szintén kisbuszokkal oldják meg az iskolába szállítást, bár az is igaz, hogy az évek során kitűnt: egy iskola fenntartására a fejkvóta alapján 70 százalékot térít meg az állam a valós költségekből, a többit mint fenntartónak a községnek kell állnia. - Nálunk sokkal rosz- szabb a helyzet, de nincs más út, lényegében ezt a példát kell követnünk - mondta Drapák Károly, aki maga is tanár. Az is kiderült, számítanak rá, hogy még több elsősük lesz, s idővel még egy iskolabuszra lesz szükségük, számításba jön Karva, Béla, Libád - így tehát minden irányból azonos időpontban, ingyen és egyszerre jutnának majd be a muzslai suliba a nebulók. Már keresik a szükséges anyagi fedezetet, az összes számításba jövő pályázati lehetőséget kihasználják. A polgár- mester saját reprezentációs alapjából vett az iskolásoknak füzeteket, az óvoda tetőfelújítását is az önkormányzat állja. Egyelőre az iskola rezsiköltségeire is jut pénz, akár úgy, hogy az önkormányzat megelőlegezi a szükséges kiadásokat. - Tisztában vagyok vele, hogy az év végén emiatt is mínuszba kerülhet a falu költségvetése, de legalább tényként az illetékes állami szervek elé tehetjük, hogy valójában mennyibe is kerül egy iskola fenntartása. Mi a magunk részéről továbbra is mindent megteszünk azért, hogy jó és fejlődőképes iskolánk legyen - szögezte le Drapák Károly. POMPÁSAN BUSZOZUNK A kicsik mindenesetre örülnek az új járműnek. Az ebedi Németh Bernadett elsős kislány, szerinte kényelmes és vidám az utazás. Dolník Réka Kismuzsláról jár be az iskolabusz- szal, büszkén mondja, hogy ő már kétszer is utazott rajta, beiratkozásra is ezzel érkezett. Droppan Roland ebedi elsős kissrác, neki is teszik a kisbusz, a motorja is klassz - mondja magabiztosan. Barátjával, Páldi Adámmal várják naponta a sulibuszt. Mint megtudjuk, még júniusban, az óvodai búcsúünnepség befejeztével a kicsiket Ebeden már ez a jármű várta, s elhozta őket Muzslára, hogy megnézzék leendő iskolájukat, miközben egy párkányi fagyizást is útba ejtettek. Európában csak két, a kassaihoz hasonló oktatási intézmény van - a létesítmény legfontosabb célja a romisztika nevű új tantárgy bevezetése, illetve tesztelése Roma alapítványi gimnázium Kassán az esélyegyenlőség jegyében • JUHÁSZ KATALIN A párizsi Sorbonne egyetemen állítólag két kézzel kapkodnak a roma nyelvet ismerő hallgatók után. Egy romisztikára specializálódott gimnázium végzősének jobb esélye van bejutni oda, mint mondjuk nekem. Ezen gondolkodtam a 9-es villamoson, egészen a végállomásig. Kassának ez a része számomra fehér folt, már látni Széplakot, ide tényleg csak az menjen lakni, akinek van kocsija. Itt, a „suburb” szélén alakul meg Európa harmadik roma gimnáziuma. Az általános iskolát kell keresni, a bérházak között hamarosan meg is találom, úgy néz ki, mint az ország bármely lakótelepi iskolája, csak jóval több sötét bőrű nebulót látni a környéken. „Jelenleg van hely bőven, alig háromszáz tanulónk van. Ezért tudtuk az egyik szárnyat bérbe adni a roma gimnáziumnak. Jókor érkezett, az ő évnyitójuk csak a miénk után lesz, egy óra múlva” - fogad Iveta Cicvaňová igazgatónő, és elvezet abba a bizonyos szárnyba, ahol minden a feje tetején áll. Fiatal korú alkalmi munkások könyvhegyeket cipelnek egyik teremből a másikba, padok húzogatását hallani, tervezgetnek lelkesen. Anna Koptová, az új magángimnáziumot fenntartó alapítvány igazgatója izgatott telefonálás közepette int, hogy foglaljak helyet, ha találok. „Szóval úton vannak? És hányán? Hárman? Remek! Mikor érnek ide? Siessenek, tízkor kezdünk!” Kiderül, még nem biztos, hogy megalakulhat a gimnázium, mivel a harminc beiratkozott gyerekből még csak négyen ücsörögnek a padokban. A minimális létszám tizenhét, és mert idén két középiskolára is jelentkezhettek a nebulók, félő, hogy az utolsó pillanatban sokan meggondolták magukat. „Annál is inkább, mivel a jóváhagyási folyamat elhúzódása miatt nem tudtuk időben lefoglalni a kollégiumi helyeket, a messzebbről érkezők elhelyezése még mindig nincs megoldva, csak ideiglenes szállást tudunk biztosítani. Ez pedig fontos tényező, a szülők biztonságban akarják tudni gyerekeiket” - magyarázza a Kesaj alapítvány feje, akinek régi vágya teljesülhet alig egy óra múlva. A magániskola legfontosább célja a romisztika nevű új tantárgy bevezetése, illetve tesztelése. A pedagógiai intézettel és a kormányhivatal szakértőivel közösen kidolgozott kísérleti tantervben szerepel roma nyelv és irodalom, a népcsoport történelme, kultúrája és hagyományai, ám ami papíron létezik, nem biztos, hogy a gyakorlatban is megvalósítható. 2009-ig ki kell derülnie, oktatható-e a romisztika a gimnáziumokban és az alapiskolákban. Ha igen, ettől kezdve elméletileg bárhol bevezethető. Egyébként pedig a roma gimisek valamennyi hagyományos gimnáziumi tantárgyat tanulják, a tanárok kissé jobban figyelnek rájuk, mintha „normál” iskolába járnának. Ennyit tudtam meg az első három percben, amikor újabb gyerekek érkeznek, köztük egy Jarka nevű lány a távoli Rich- naváról, ez a falu a közelmúltban vált híressé a roma nők állítólagos kényszersterilizálása kapcsán. A lányka mutatja nyolcadikos bizonyítványát, csupa egyes és kettes, az egyetlen hármas matematikából csúszott be, ettől máris közel érzem őt magamhoz. Főleg a csábító ösztöndíj miatt választotta ezt a gimnáziumot, ha minden jól megy, és az illetékes bizottság rászorultnak nyilvánítja őt, ingyen kollégiumot, ingyen ebédet és útiköltség-térítést kaphat. „Egy gyerek mindennel együtt havi kétezer koronába kerül nekünk. A minisztériumtól eddig egy fillért sem kaptunk, csak ígéretek érkeztek, így az első hónapban jobb híján az alapítvány állja a költségeket” - tudom meg Anna Kop- tovától, aki ekkor még nem sejti, hogy számlájukra időközben már fel is futott az ösztöndíjakra jóvá hagyott egymillió koronás kormánytámogatás. A jó hírrel fél óra múlva érkezik Viliam Zeman, a roma kormánybiztos hivatalának munkatársa. „Természetesen nem mindenki jogosult automatikusan ösztöndíjra. Egy független szakértőkből álló pozsonyi bizottság hivatott eldönteni, ki tekinthető szociálisan hátrányos helyzetűnek. A kérvényeket hozzánk, a hivatalba kell küldeni, a pénzt az iskola igazgatója kapja meg, nem pedig a tanuló szülei” - magyarázza a hivatalnok, akinek az a legfontosabb, hogy a gimnázium az esélyegyenlőség jegyében minél több roma tanulót készítsen fel az egyetemi felvételire. Szerinte a „normál” középiskolákban egy hármas-négyes átlagú roma gyerek már elsőben elveszíti érdeklődését, reménytelennek látja a jövőt, hamar kikopik a pádból. Kassán lehetőség lesz ingyen különórákra, korrepetitorok foglalkoztatására, amit más helyeken a szülőknek kell fizetniük. Az országos pedagógia intézet igazgatója nem elsősorban azért érkezett Kassára e jeles napon, hogy szétossza a roma nyelvtankönyveket, és saját szemével lássa a tantermeket. Vladimír Répás történelmi jelentőségűnek tartja ezt az évnyitót, mivel egy nagyszabású kísérlet első fázisa indul az új gimnáziumban. A romisztikát ugyanis nem csak itt tanítják, jövőre Pozsonyban szlovák-angol gimnázium, Zólyomban nyolcéves gimnázium nyílik erre a tantárgyra (is) fókuszálva, elsősorban roma tanulók számára. Ez utóbbi intézmény kopírozza majd a pécsi Gandhi gimnázium struktúráját, az együttműködés már most meglehetősen élénk. Az új időknek új tanerőit a nyitrai egyetemen képzik, és mivel ezek a gimnáziumok gyakorlóiskolaként is funkcionálnak majd, a roma tanárjelölteknek nem „fehér” iskolákban kell kipróbálniuk magukat. „Mivel kísérletről van szó, a tanterv menet közben is változhat. A végleges változat alapján 2009-ben készülnek majd el a speciális tankönyvek, amelyek írói már felhasználhatják a gyakorlati módszertani tapasztalatokat” - magyarázza a pedagógiai intézet igazgatója, hozzátéve, nem minden teljesen új számukra, mivel egy kassai művészeti középiskolában már évek óta próbálkoznak a roma nyelv és kultúra tanításával. Hamarosan cseh és magyar szakemberek közreműködésével konferenciát rendeznek a roma gyerekekkel foglalkozó pedagógusok számára. Szlovákiában tizennégy tanárnak van diplomája arról, hogy taníthat roma nyelvet, közülük azonban csak hatan dolgoznak. Közben tizet üt az óra, ideje felfáradni a nagyterembe, ahol fegyelmezetten ülnek a nebulók és a meghívott illusztris vendégek. Kassa főpolgármestere érkezik, hóna alatt egy tévéstábbal, a kamera már pásztázza is a mosolygós arcocskákat. Az igazgatónő köszönti a kis elsősöket és a nagy elsősöket, számomra csak ekkor derül ki, hogy a hatéveseken is elvégzik azt a bizonyos kísérletet. Két tanító nénijük lesz, az egyik a „normális tantárgyakat” oktatja majd, a másik pedig a roma nyelvet és kultúrát. A szülőkön látszik, nagyon büszkék, hogy gyerekeik különleges bánásmódban részesülnek. Megszámolom a „nagy elsősöket”, már huszonnégyen vannak, az ünnepi beszédek végére befut a huszonötödik is, teljes siker. Vonulnak az osztályterem felé, este majd megnézhetik magukat a tévében. Anna Koptová az üdvözlő szavak után azzal folytatja, hogy dohányozni szigorúan tilos, akit rajta kapnak, meggyűlik a baja az igazgatósággal. „A kolléganőm most indul a közlekedési vállalathoz, majd együtt kitöltjük a bérlethez szükséges papírokat. Ki tud adni százkilencvenöt koronát a havi bérletre?” - hangzik a kérdés. A jólöltözött, márkás tornacipőket viselő kamaszok egymásra sandítanak, és egyikük sem emeli fel a kezét. Rendben, akkor egyelőre ezt is az alapítvány fizeti. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, 16-21 FOK A Nap kel 06.14-kor- nyugszik 19.27kor A Hold kel 15.52-kor - nyugszik 23.41-kor A Duna vízállása - Pozsony: 265, apad; Medve: 60, árad; Komárom: 120, apad; Párkány: 65, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓCIA Felhős lesz az égbolt, az ország délnyugati területein kisüthet a nap. Északon és keleten záporokra, zivatarokra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul, északon 13 fok valószínű. Északnyugati, északi irányú szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 9 és 5 fok közé süllyed. Holnap különösebb változás nem várható, napközben némileg felszakadozik a felhőzet, s talán valamivel kevesebb eső várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 23 fok között alakul. Az időjárás ma főként a teherbírásunkat és az össz- pontosító-készsé- günket befolyásolja negatívan. Lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben nagyobb a balesetveszély. A változékony időjárású területeken egyes reumatikus és mozgásszervi betegségek okozhatnak nagyobb fájdalmakat. Az alacsonyabb vérnyomá- súak esetében gyakoribb lehet a migrénes fejfájás. Egyes légúti bániaknak, közülük is főként az asztmatikus betegségek tünetei jelentkezhetnek. Holnap a mainál kedvezőbb hatásokkal számolhatunk.
