Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-25 / 220. szám, csütörtök
2003. szeptember 25., csütörtök 1. évfolyam, 5. szám MEGELŐZÉS Szexuális bántalmazás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ebbe a fogalomkörbe nem csupán a szexuális erőszak tartozik, hanem a nemi játékokra, fajtalankodásra való buzdítás és zaklatás is. A legnehezebben felismerhető bántalmazási forma, sok esetben csak évek, évtizedek múlva derül ki a különböző pszichés problémák elemzésekor. Ezért Svájcban a szexuális bántalmazás bűntette elévülhetetlen. Az esetek legnagyobb részében a családon belüli, vagy a családdal szoros kapcsolatban álló személy követi el a bántalmazást. Sajnos néha az anya is tud róla, a zaklatás az ő hallgatólagos beleegyezésével történik. A gyerek sok esetben a szeretet megnyilvánulásának tartja a szexuális közeledést, ezért nem szól; más esetekben azért hallgat, mert titoktartásra kötelezik, fél és szégyellj magát. A szexuális bántalmazásnak csak a gyanúja vethető fel, a megtörtént tény kiderítése orvosi és hatósági feladat. Az óvodás vagy kisiskolás gyermek életkorához nem illő, feltűnő szexuális érdeklődése és viselkedése pszichiátriai vizsgálatot indokol. Ha egy iskolai, vagy baráti beszélgetés során a serdülő hevesen és riadtan utasítja el a szexualitás témáját, problémát sejtet. Egyes kapcsolatok hirtelen megszakítása, feltűnő kerülése, magatartási és viselkedési zavarok, szökés, csavargás, depresszió hátterében is állhat szexuális zaklatás. A kezeléshez pszichiátriai segítségre van szükség, mert ez a bántalmazási forma súlyos lelki válságokat, maradandó személyiségbeli torzulásokat okozhat. Amerikai felmérések szerint a prostituáltak jelentős hányada gyermekkorában szexuális bántalmazás áldozata volt. Van lehetőségünk a megelőzésre. Meg kell tanulnunk, hogy gyerekeinkkel életkoruknak megfelelően beszélgessünk a szexualitásról, és meg kell tanítanunk őket arra, hogy vannak intim testrészei, amelyek felett csak ő rendelkezhet, (ká) A prostituáltak jelentős hányada gyermekkorában szexuális bántalmazás áldozata volt (Képarchívum) A KERÍTÉS ESZKÖZEI Az, hogy a kliens, illetve számára az anyagilag rendkívül érdekelt strici hogyan szerzi meg a gyereket, a kis-, illetve a nagykamaszt nagyon változatos: ♦ A legjobban bevált módszerek a csábítás, az ígérgetés, egy új, jó élet reményének a felkeltése, majd a verés, később az erőszak. ♦ Beválik a csekély értékű, de a gyerek számára jelentősnek tűnő ajándékkal (édesség, ruhanemű) vagy csekélyke pénzzel való .jutalmazás”. ♦ Meg kell említeni azt a fajta - megfelelőbb szó hiányában — egyszerűen ostobácska, esetleg az általában elvárható körültekintés hiányából adódó okot is, amilyen a „könnyűnek” ítélt pénzkereseti lehetőség vonzása, és ami főként a tanulatlan vagy a gyengén tanuló tizenévesek egy részére jellemző. Azokra, akik a szexuális ajánlattételt szinte leplezetlenül tartalmazó újsághirdetésekre jelentkeznek naivan, vagy egyéb formákban, meggondolatlanul szolgáltatják ki önmagukat „könnyű, különösebb szakképzettséget” nem igénylő külföldi munkára, szereplésre avagy belföldön végzendő „kellemes” munkakörre. ♦ A strici számára szinte felbecsülheteüen érték, ha a szülők egyszerűen eladják neki a gyereket. Ez a fajta adásvétel nem csak az afrikai országokban vagy például Indiában fordul elő: Észak-Magya- rországon néhány évvel ezelőtt 30 000-50 000 forint volt egy „teherbíró” kislány ára. Az infláció azóta jelentősen növekedett. ♦ A szülők szexuális célokra időlegesen is átengedik a kiskorút. Nem kívánnak különösebb magyarázatot például azok a Svájcban napvilágot látott hirdetések, amelyekben 11-12 éves kisfiúkat potom 300 svájci frankért „hétvégi kirándulás”-ra ajánlottak fel saját szüleik. ♦ Kiskamaszoknál a ,jó társaságba való kerülés”, az „érdekes emberek ismeretsége” sajátságos csáberőt jelent. Nevelőotthoni lányok és fiúk is beleesnek ebbe a csapdába, azt hiszik, ezúton válhatnak-vál- nak egy adott, „igen jó” társaság középpontjaivá. A nevelők akkor is tehetetlenek, ha pontosan érzik vagy tudják, valójában milyen is ez az „igen jó” társaság, és mi az ára a gyerek felkarolásának. ♦ Kiemelkedő szerepe van már most is, de biztosan prognosztizálható, hogy egyre nagyobb jelentősége lesz a közeljövőben a kábítószernek, a kerítés eszközeként is. A veszélyek prostitúciós vonzatai- ra már most fel kell hívni a figyelmet. Az ÜSA-ban a prostituáltak külön kasztját képezik az úgynevezett „kokós csajok”, akik közül sokan már 12(1) évesen gyakorlott prostituáltak, és emellett kemény kokainisták. A napi kokainadag értéke pedig 500 dollár, amit a lét- fenntartásukon túl meg kell keresniük... Hasonló jelenségre már Nyugat-Európában.is felfigyeltek, (n) A kiskorú számára a legveszélyesebb hely - mi tagadás - a család, a rosszul vagy egyáltalán nem működő család A loliták köztünk járnak Évente mintegy kétmillió gyermek válik prostituálttá (Képarchívum) új szó-összeállítás ióta társadalmi köM zösségekké szerveződött az emberiség, azóta egyéneinkmű, hogy a szexualitás ki- és megélési technikái rendkívül változatosak. E technikák azonban - sajnálatos módon - az emberi társadalmakban még az ivarképtelen, azaz a szexuális akciókra-machinációkra ab ovo alkalmatlan, aszexuális vagy éppen antiszexuális, a gyermekeket, az egészen kicsiny gyermekeket sem kímélik. Az állatvilágban - ha nem is nagy gyakorisággal, de - előfordul, hogy táplálék hiányában maguk a szülők - főként az apa - vagy más, felnőtt egyedek felfalják a fajukbéli kicsinyeket. Olyan esetről azonban nem tud a zoológia, hogy ivarérett egyedek a saját fajukhoz tartozó, ivaréretlen egyedekkel szemben alkalmaznának -szexuális erőszakot. Csupán a homo sapiens szomorú „leleménye”, hogy a saját, fejletlen utódait is a szexualitás jelenséghordozóiként kezeli és a szó szoros értelmében ekként (ki) használja. A világ számos országában - különösen a legfejlettebb civilizációval rendelkezőkben és a legelmaradottakban - az is tapasztalható, hogy a prostituáltak életkora az évek folyamán egyre alaSzámtalan gyereket frusztrált és frusztrál az „édes-" vagy a nevelőapja által rákényszeríttet szexuális zaklatás (Képarchívum) csonyabb. Igen sokan már kora gyermekkorukban az utcára kényszerülnek, és a szigorú gazdasági kényszer - munkanélküliség, kép- zedenség, esélyegyenlőtlenség, otthontalanság, szökés, kábítószer-függőség stb. - hatására az utcán keresik meg - jobb és egyéb lehetőség híján a saját testükkel - a saját és/vagy az egész család mindennapi kenyerét. Szlovákia nem tartozik ugyan sem a leggazdagabb, sem pedig a legszegényebb országok közé, a prostituáltak átlagéletkorának csökkenése nálunk is megfigyelhető. A gyermeket - főleg a kisebbeket - végképp nem motiválja sem a szex, sem pedig az anyagi ellenszolgáltatás. Sőt, inkább elriasztja őket. A gyermek gyermeki mivolta teszi lehetetlenné, hogy tényleges prostitúcióról beszélhessünk. A ldsebb- nagyobb, eladott, szökésben lévő, száműzött, számkivetett, vagy magát annak érző, utcára kényszerülő gyereknek sokszor nem is jut más, csak megalázás, megvetés, verés és szexuális erőszak. Ha kap is valamelyes anyagi ellenszolgáltatást, annak nem tudja felmérni valódi jelentőségét. Számára közvetlenül nincs is piaci értéke a szexuális vi- szonyának-viszonyainak, a busás ellenszolgáltatás pedig értelemszerűen a futtató zsebében landol. Ha kiskamasz korában esetleg mégis megérzi a „pénz szagát”, életkoránál és élethelyzeténél fogva akkor sem képes a pénz valós értékelésére, az azzal való rendelkezésre, a saját sorsa ezúton történő irányítására. A gyermekek szexuális kizsákmányolása - másképpen, közérthetőbben fogalmazva, a gyermekek prostitúciója - a XX. században, a XXI. század hajnalán ugyanúgy világjelenséggé vált, mint a felnőtteké. A GYERMEKPROSTITÚCIÓ Még a legszerényebb becslések szerint is a világon évente mintegy kétmillió gyermek válik prostituálttá. A gyermekprostitúció, azaz a gyermekek szexuális kizsákmányolása megítélésénél ugyanis több fontos kérdés is felmerül. Ki nevezhető - életkora alapján - gyermeknek? Mely életév a védett kor határa? A világon (és főként az ENSZ-ben) az a törekvés, hogy a védett kor határa egységesen a 18. életév legyen. Ennek ellenére maga a védett kor a világ országaiban a 12. és 21. életév között szóródik. Ami azt jelenti, hogy az egyik országban már a 12. életévét éppen csak betöltött gyermeknek is biztosítják a szexuális ön- rendelkezés jogát, míg másutt a 20. életévét betöltött, fiatal felnőtt számára sem. Ez a jogi rendezés persze szorosan összefügg az adott ország földrajzi fekvésével, a gazdasági-társadalmi és jogalkotási-jogalkalmazási fejlettségi szintjével, szokásrendjével és prostitúciós hagyományaival, a biológiai érés jellemzőivel és még egy sor egyéb körülménnyel. A megközelítően egységes szabályozásra azonban igen nagy szükség lenne (világméretű gyermekkereskedelem stb.). Megjegyezendő, hogy a szlovák büntetőkódex megfelelően védi (többek között) a kiskorú gyermek szexuális szabadságát (is). A nemi szabadság védelme, a fehér rabszolgaság leküzdése sohasem elsődlegesen a büntetőjog feladata. Ki a másik fél, ki a gyermekprostituált - a szexuális kizsákmányolásra kényszeríttet fél - felnőtt partnere? Ezek a felnőttek ugyanis mindenkor a társadalom igen széles köréből kerülnek ki, amely még hozzávetőlegesen is csak nagy nehézségek árán határolható be. Nagy szerepük van az „apák”-nak (az „édes”-apának, a nevelőapának, az anya mindenkori élettársának stb.), mert a kiskorú számára a legveszélyesebb hely - mi tagadás - a család, persze, a rosszul vagy egyáltalán nem működő család. És családban az elkövetett erőszakos cselekmények általában valóban titkok is maradnak: maga a megsértett, megalázott, a mindenkor szenvedő fél, a gyerek szégyelli és titkolja a legjobban, ha például az édesanyja kényszeríti a nevelőapával való közösülésre. Annyi bizonyos, hogy számtalan gyereket frusztrált és frusztrál az „édes-“ vagy a nevelőapja által rákényszeríttet (akár több éven át is tartó) szexuális zaklatás. Ráadásul mindez igen nagyfokú lelki sérülést is eredményez, amely miatt még felnőtt korban, normális, jól működő pártkapcsolatban sem meri, nem akarja, nem bírja mindezen szörnyűségeket vállalni - még önmaga előtt sem. Igen veszélyes hely a gyermek számára a közvetlen környezet, a rokonság, szomszédság is. Számos büntetőeljárás folyt a világban különösen a kisfiúkat abuzáló tanár, edző, pap, szomszéd bácsi stb. ellen. Az abúzus kezdődhet egészen kicsi korban simogatással, a gyereket megtévesztő figyelmességgel, egy rendszeresen kölcsönadott biciklivel, és végződhet - később - akár nem i erőszakkal is. E cselekmények jelentős része a pedofília tárgykörébe tartozik, de sok gyereket - főként kisfiút - lökött már a prostitúció bugyraiba. Veszélyesek a gyerekre természetesen az „idegenek” is, vagyis akikkel a gyereknek a „célirányos” beavatkozást-megismerke- dést megelőzően semmiféle kapcsolata sem volt. (rv, he) Az áldozatoknál olyan magatartásformák alakulhatnak ki, mint a prostitúció, az öngyilkosságra való hajlam A pedofília nálunk is létezik ÚJ SZÓÖSSZEÁLLÍTÁS Tudják Önök, hogy kik azok a „krokodilok”? - a bangkoki gyermekprostitúcióba kényszerített tíz-tizen- két éves kislányok és kisfiúk nevezik így pedofil klienseiket. Évente több ezren repülnek Nyugat-Európából Bangkokba, hogy néhány éjszakát együtt töltsenek ezekkel a gyerekekkel. Legtöbbjük köztiszteletben álló huszonöt és hetven év közötti családapa. Évek óta bizonyított tény a, hogy a pedofilek, akik egy-két hónapra elmennek Thaiföldre, az év tizenegy hónapjában Európában vannak, s ugyanúgy zaklathatnak gyerekeket. Erről azonban itt Európában nem akarnak tudomást venni. Amikor kirobbant az egész térséget megrázó Dutroux-ügy (két kislányt tartottak hónapokig fogva, erőszakoltak meg, s öltek meg Belgiumban), a tragikus esemény a kapcsán az emberek figyelme nagymértékben terelődött a pedofil indíttatású bűncseekményekre. Miért fontos nekünk itthon, mindezekről beszélni? A pedofília, a gyermekek szexuális zaklatása nálunk is létezik, csak mi sokkal kevesebbet foglalkozunk vele. De a megelőzéssel megmenthetjük a gyermekeinket attól, hogy szexuális erőszak áldozataivá váljanak Ez ugyanis a gyermek legbensőbb énjét érinti és egész életére hatással lehet. Olyan károsult magatartásformák- alakulhatnak ki, mint a kábítószer, a prostitúció, az öngyilkosságra való hajlam. A pedofilek nagy része maga is áldozat volt gyermekkorában. Egy kanadai tanulmány szerint a szexuális erőszak arányai minden országban azonosak, függetlenül a társadalmi berendezkedéstől. Az említett tanulmány szerint minden nyolcadik lány és minden tizedik fiú válik szexuális erőszak áldozatává 18 éves kora előtt. De csak minden huszonötödik lány és harmincharmadik fiú tesz bejelentést erről. A tizenhat éven aluliak esetében a szexuális zaklatást ötven százalékban közvetlen családtag követi el... A hazai rendőrségi adatokból, szakcikkekből kiderül, itthon is vannak ilyen bejelentések, bűntények, csak nagyon keveset beszélünk róla. Beszélni kell ezekről a dolgokról otthon, de intézményesen is, mert ha a zaklatás családon belül történik, a gyereknek nincs kihez fordulnia segítségért. Ez a munka speciális felkészültséget kíván. Alaposan és körültekintően kell eljárni, hiszen őszintének kell lenni, de nem szabad a gyerekekben indokolatlan félelmet kelteni. Mi, felnőttek vagyunk felelősek a gyermekek biztonságáért, de nem elég megvédeni őket, tanítani kell a védekezésre. A lehető legkorábban tudatosítani kell, hogy bizonýos közeledésmódok elfogadhatatlanok A belgiumi dráma leckéül szolgálhat mindannyiunknak, és nem várjuk meg, míg hasonló tragédia történik a mi gyermekeinkkel is ahhoz, hogy végre cselekedjünk, (rv, he) A pedofilek nagy része maga is áldozat volt gyermekkorában (Képarchívum)
