Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-20 / 216. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 20. Egészségünkre Amíg a mentő megérkezik, ha baj van, hívja a 0850 11 1313-as telefonszámot Ha megcsíp egy rovar... ÚJ SZÓ-TANFOLYAM eptemberben még van lehető­ség a kirándulá­sokra, s ezt az iskolások ki is használják. Kétórás kimerítő séta után a tanító néni pihenést rendelt el. A gyerme­kek kicsomagolták kedvenc édessé­geiket és üdítőiket. Az egyik kislány hirtelen eldobta az üdítőt, és torka- szakadtából sikított: „Lenyeltem egy darazsat, megcsípett, szörnyen fáj...“ Dr. Karol Kálig Mi is történt valójában? Ha megcsíp a méh, darázs vagy egyéb rovar, az inkább fájdal­mas, mint veszélyes. Akkor na­gyobb a veszély, ha több rovar veszélyes helyen csíp meg (mondjuk a szájat, a gégét vagy a nyelvet). Azoknak különösen vigyázniuk kell, akik allergiá­sak a rovarcsípésre. Ilyenkor hirtelen éles fájdalom lép fel a csípés környékén, de az is elő­fordulhat, hogy valaki sokkos állapotba kerül. MIT KELL TENNI? * 1 A csípés helyének kezelése: 1. El kell távoltani a fullánkot (kö­römmel is kiszedhetjük). 2. Szappanos vízzel mossuk és szá­rítsuk meg a csípés helyét, majd ra­gasszuk le. 3. Próbáljuk meg hideg vízbe már­tott zsebkendővel vagy gézzel, esetleg jéggel lehűteni a csípés he­lyét. 4. Ha a fájdalom és a duzzanat nö­vekszik, forduljunk orvoshoz. 5. Ha allergiás reakció jelei mutat­koznak (foltok jelennek meg a bő­rön, megdagad az arc és a szem, a légzés sípolóvá válik), azonnal hív­juk a mentőszolgálatot. Mit kell tenni, ha a rovar az szájat, nyelvet, vagy a torkot csípte meg? 1. Hogy csökkentsük a duzzanatot és a fájdalmat, adjunk a betegnek je­get vagy fagyit, esetleg hideg vizet, hogy azzal öblögesse a száját. 2. Ha légzési nehézségek lépnek fel, a beteget ültessük fel és hívjuk az or­vost. E HETI KÉRDÉSÜNK Többször említettük, hogy bizonyos esetben hívni kell az orvost. Mi a mentőszolgálat telefonszáma? a. 112 (115) b. 158 c. 150 Mivel ez volt a második forduló utolsó kérdése, kéijük, nyílt postai le­velezőlapra ragasszák fel a szelvényeket, és írják rá a ■ , helyes válaszokat. Közel 300 ezer beteg szenved Szlovákiában légzési elégtelenségben. Mostantól új gyógyszer javíthatja állapotukat. Ementáli sajthoz hasonló tüdőszövet PETERFI SZONYA Európában az érintettek 75 száza­léka nem tud betegségéről, holott világviszonylatban 2,75 millióan halnak bele az obstruktiv tüdőbe­tegségbe. COPD esetén (Chronic Obstruktive Pulmonary Disease) a légutak nyálkahártyájának gyulla­dása és a tüdőszövet pusztulása együttesen okozza a klinikai tüne­teket - köhögés, köpetürítés, ne­hézlégzés -, bár korai stádiuma nem okoz nehézségeket. A lassan kiala kuló légúti elzáródás miatt ugyanis a kezdődő COPD-ban szenvedők úgy alakítják életmódjukat, hogy kisebb tüdőkapacitással is tünet­mentesek legyenek. Súlyos károso­dást okoz, hogy a légutakban aka­dályokba ütközik a levegő áramlá­sa. A betegséget kiváltó okok kö­zött első helyen a dohányfüst sze­repel (az esetek 90 százaléká­ban). A genetikai, a fog­lalkozási, valamint a kör­nyezeti ártalmak kisebb mértékben felelő­sek. - A dohányosok sajnos, nem veszik figyelembe az intő jeleket: a köhögést, nyákképződést, sípolást, s az alapellátásban nem alkalmaz­zák a spirometriát, amely a leg­megfelelőbb vizsgálati módszer a COPD korai felismerésére - foglal­ta össze a lényeget dr. Ladislav Chovan főorvos, a Respiro polgári társulás elnöke, majd hangsúlyoz­ta: a súlyos betegség kialakulásá­nak, illetve előrehaladásának meg­előzésében alapvető fontosságú a dohányzás abbahagyása. Hiszen a dohányfüst ementáli sajthoz teszi hasonlóvá a tüdőszövetet. Az is tény, hogy a rendszeresen ci- garettázók csupán 20 száza­léka betegszik meg, ám vi­lágviszonylatban ez 600 millió fulladástól szen­vedő embert jelent. Ta­nulmányok igazolják, hogy gyakrabban fej­lődik ki a betegség azoknál, akiknek gyermekkorukban többször volt légúti fertőzésük. Ennek hátterében rend­szerint a szülők do­hányzása áll (passzív dohány­zás). A MEGELŐZÉS FONTOSSÁGA A légző rendszer nagy tartalékai miatt áz obstruktiv tüdőbe­tegség tünetei csak hosszú idő után jelent­keznek. Azonban idejé­ben, jóval az első tünetek megjelenése előtt azonosíthatók azok, akiknél fennáll a COPD ki­alakulásának veszélye. Ismeretes, hogy a tüdő kapacitása az életkor előrehaladtával évente kb. 30 ml- rel csökken, ám az obstruktiv tü­dőbetegségben szenvedők eseté­ben a csökkenés ennek két-há- romszorosa. A dohányzás abba­hagyásának kedvező hatása van. Bár az elveszített légző felület nem pótolható, a cigaretta elha­gyását követően nemcsak a pana­szok enyhülnek, hanem a beteg­ség súlyossága is mérséklődik. KORSZERŰ GYÓGYMÓD A WHO előrejelzése szerint 2020- ban a COPD az elhalálozási lista harmadik helyére kerül, megelőzi a HIV/AIDS-t is. Ezért a szakértők új kezelési módszert dolgoztak ki. Tehették, ugyanis a Boehringer Ingelheim gyógyszer­társaság új orvosságot fejlesztett ki a betegség tüneteinek enyhíté­sére, s félretéve a konkurencia- harcot, a legnagyobb gyógyszer­társasággal, a Pfizerrel együtt árusítják. A tiopropium ható­anyagot a beteg belélegzi, tehát a káros mellékhatások kialakulásá­nak lehetősége jelentősen csök­ken. Az egész világra kiterjedő ta­nulmányok bizonyítják, hogy az idejében megkezdett gyógyszeres kezelés a tüdőfunkciók javulását eredményezi, megszűnik a lég­szomj, a fuldoklás. Az új, haté­kony szerrel jelenleg 30 ország­ban kezelik a rászorulókat, a napi egyszeri használat 24-36 órás tü­netmentességet jelent, méltatta a korszerű gyógyszer előnyeit Ladislav Chovan főorvos. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus Jelige: Anya nélkül. „Tragé­dia történt a családunkban és a négy hónapos unokánk ■ árván maradt. Rokkant nyugdíjas vagyok, nem tudom vál­lalni őt, sajátos helyzetük miatt a nászomék sem. Nem szeretném, ha gyerekotthonban nőne fel. Mit tegyek?" Kedves Asszonyom, azon kell gondolkodni, hogy a gyer­meknek hosszú távon állan- • dó szülői-nevelői háttere le­gyen, ebben pedig legjobban az örökbeadás segíthet. Az ember életét, életének későbbi lényeges történéseit a korai anya-gyermek kapcsolat bizonyos értelemben meghatározza. Jól szemléltetik ezt azok az álladélektani kísérle­tek, melyeket kis majmokkal vé­geztek. Újszülött rézuszmajmokat néhány órával születésük után véglegesen leválasztottak az any­jukról, és a későbbiekben a ma­jomanyát „műanya“ helyettesítet­te. A műanya élettelen figura volt, amelyen a kismajom mászkálni tud, bele is kapaszkodhat. Harlow, a kísérlet vezetője kétféle műanyát szerkesztett. Az egyik szőrös anyagból készült, kissé megdőlt testtel, fából faragott fej­jel. A másik egy henger alakú, megdöntött fémrács, alig kidolgo­zott fejjel. Ha a kismajom a szőr­anyába kapaszkodik, az olyan csimpaszkodás, ahogy az anyjuk­ba kapaszkodnak a majomgyere­kek. Mindkét műanyán nevelkedő majmok fejlődését nyomon követ­ték és az alábbi következtetéseket vonták le: a szőranyán nevelkedő majmok nagyobb biztonságot kaptak. A normális körülmények között nevelkedő majmokkal kez­detben nehezen létesítettek kap­csolatokat, de később befogadták őket. Tehát behozták azt a „lemaradást“, melyet az anyjuktól elválasztva elszenvedtek. Nem így a fémanyán nevelkedő majmok. Ők minden idegen és új dologtól borzasztóan féltek, annyira, hogy a földhöz verdesték magukat. Párkapcsolat kialakítására képte­lenek voltak, ha mesterségesen megtermékenyítették őket, az utódjaikat magukra hagyták, anyaszerepre képtelenek volt. Kedves Asszonyom, a korai anya­gyermek kapcsolat bizonyos érte­lemben döntő a gyermek számá­ra, ezért ha az anya tragédia kö­vetkeztében kiesik a gyermek éle­téből, minél hamarabb biztosítani kell számára egy érzelmileg ki­egyensúlyozott pótanyát. Az öregkor nem azonos az Alzheimer-kórral Ha korán felismerik. FELDOLGOZÁS A szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok és a különböző agyi káro­sodások után a negyedik leggyak­rabban előforduló betegség. Mégis korunk legfélelmetesebb kórja, melynek lényegé a fokozatos szelle­mi leépülés, az önellátás képességé­nek elvesztése. Az életkor emelkedé­sével egyre több Alzheimer-kórban szenvedővel lehet találkozni, noha az öregkor és az Alzheimer-kór közé nem szabad egyenlőségjelet tenni. Az Egészségügyi Világszervezet szeptember 21-ét az Alzheimer-kór napjaként tartja számon azért is, mert a jelenleg még gyógyíthatadan betegség következményei súlyosak. A WHO előrejelzései alapján néhány éven belül az Alzheimer-kór lesz az egyik legjelentősebb egészségi, szo­ciális és társadalmi probléma. A fej­lett ipari országokban már most is igen gyakori ez a kór. Míg a 65 év fe­letti emberek 10 százaléka, addig a 80 év felettiek 30 százaléka szenved e betegségben. Az USA-ban 5 millió, Németországban 800 ezer, Francia- országban 400 ezer beteg él. S bár átfogó hazai statisztikák nincsenek, az arányokat tekintve nincs ez más­képp nálunk sem. Nem véleden te­hát, hogy a kórt globális katasztrófa­ként emlegetik a szakértők - ismer­tette a legfontosabb tudnivalókat dr. Izabela Mátéffy gerontopszichiáter, a Lélek labirintusa polgári társulás megalapítója. Az Alzheimer-kór tü­netei nem jellegzetesek, ezért nehéz felismerni kezdeti stádiumát. Eny­hébb esetben az emlékezet-kihagyá­sok (az átmeneti feledékenység még nem a kór tünete!) beszédzavarral, aggódással, szorongással, szomorú­sággal, félelemmel, búsko­morsággal, életkedv-vesz­téssel és zárkózottsággal társulnak. Később előtér­be kerül a nagyfokú fele­dékenység, a gondolkodás zavara. Romlik az ítélő-, a megfigyelő-és az összpon­tosító képesség, és célta­lan kóborlás is előfordul­hat. Súlyos esetben a tájé­kozódó képesség hiánya miatt nemcsak az utcán, a saját lakásban is eltéved a beteg. Személyiségének megváltozása miatt sok­szor szinte elviselhetetlen. Ugyanis gyakran a rutin­szerű feladatokat sem tud­ja elvégezni, képtelenné válik önmaga ellátására, s emiatt csak otthoni ápolással vagy intézetben való elhelyezéssel tartha­tó fenn aiz élete. A legsúlyosabb ese­tekben 24 órás felügyeletet igényel. Ez az állapot akár évekig is eltarthat, a rászoruló gondozása, nemcsak óri­ási anyagi ráfordítást, hanem fizikai és a lelki erőfeszítést is igényel. Sajnos, a betegséget előidéző okot az elmúlt közel 90 esztendő alatt (Alois Alzheimer először 1906-ban számolt be róla) nem sikerült meg­találni. Azt viszont tudni kell, hogy az Alzheimer-kór nem része a nor­mális öregedésnek, nem az erek megbetegedése váltja ki, nem a stressz idézi elő. A kezdeti szakasz­ban a betegnek csak felügyeletre van szüksége, később azonban 24-órás gondozást igényel. Alig van intézet, amely befogadná az Alzheimer- kórban szenvedőt, ezért a beteget ál­talában otthon ápolják. Az egészség- biztosítók csak a társult betegség el­látását térítik, a házi gondozók 80- 150 koronás órabérért vállalják a gondozást. A beteg legképtelenebb megnyilvánulásait megértéssel kell elviselni állítják a szakemberek, hi­szen a nincs tisztában cselekedetei­vel és annak következményeivel. Az orvosok gyógyszerrel próbálják elvi­selhetővé tenni a beteg életét. Jelen­leg három, igaz, nagyon drága or­vosság segíti az agysejtek leépülését, miközben nem szabad megfeledkez­ni a hozzátartozókról: túlélési stra­tégia kidolgozásával kell könnyíteni helyzetükön. Dr. Peter Breier pszi­chiáter szerint gyakran a családta­gokat is depresszió gyötri, lelki be­teggé válnak, mert pihenés nélkül, szűk anyagi körülmények között kénytelenek vállalni a megerőltető betegellátást, (péterfi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents