Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-20 / 216. szám, szombat
Családi kör ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 20. CSALÁDI FÉSZEK Házvezetés ésszel KONYHA hhoz, hogy a háztartási munka ne váljon kellemetlen nyűggé, alaposan meg kell szervezni. A legjobb tervet készíteni, melyik nap takarítunk, mikor mosunk, vasalunk, és hogyan oldjuk meg a bevásárlást, a főzést. Ugyanígy megszervezhetjük, hogy a családi együttlét ne csak a kirándulásokra, a pihenőidőre szorítkozzék, ha a házimunkába bevonjuk a család tagjait is. Szabjuk meg a munkaköröket, mindenki kora és ereje szerint. A munkabeosztást bizonyos időközönként cserélgethetjük, így nemcsak hogy nem válik unalmassá, de a gyerekek is megtanulják az összes házimunkát, amiért felnőtt korukban nemcsak ők lesznek hálásak, hanem házastársaik is. TERVEZÉS ÉS VÁSÁRLÁS Ha hétfőn mostunk, kedden kivasaltunk, szerdán takarítottunk, a csütörtök marad a bevásárlásra, hogy aztán pénteken megfőzzünk, szombaton már csak végigszaladjunk portörlővel a lakáson és előre örülhessünk a vasárnapnak, amikor a családdal együtt közös szabadidőprogramot csinálhatunk. A konyha zökkenő- mentes vezetésének előfeltétele a jó előre megtervezett vásárlás. Ne az üzletben kezdjünk gondolkodni, hogy még mire is van szükség, hanem otthon, hiszen saját magunknak takarítunk meg ezzel rengeteg időt, energiát és idegességet. Érdemes papírral, ceruzával alaposan, lépésről lépésre átgondolni, mire van szükség éléstárunkban. Még praktikusabb, ha a konyhában egy papírtömböt akasztunk a falra, s mihelyt valamink kifogy, azonnal följegyezzük rá. Miután gondosan elterveztük, hogy mit fogunk az egész héten főzni, ajánlatos egyszerre megvásárolni, előkészíteni. Nem kell nagy konyhavezetési gyakorlat ahhoz, hogy föl tudjuk mérni, egy héten miből mennyi fogy, illetve hogy mennyi kell egy hónapra az olyan alapélelmiszerekből, mint például a liszt, a cukor, az olaj, a só, a morzsa, a száraztészta, a kávé, a tea, italnemű. Az üyen nagybevásárlásokra vigyük magunkkal családunk erősebb tagjait, hogy legyen, aki segít a cipekedésnél. így a heü vásárlásra csak a hús és a zöldség marad, s csak a legromlandóbbakért - tejtermékek, kenyér, gyümölcs - kell naponta a boltba menni. Ezt pedig a gyerekek is haza tudják hozni, így nyugodtan rájuk oszthatjuk állandó feladatként. A zöldség, gyümölcs vásárlásánál legyünk körültekintőek. Nem mindig az az olcsó, aminek a legkevesebb az ára. Ha szép, de kicsit drágább árut vásárolunk, abból kevesebbet kell kidobni, mint az olcsóbb, ám hibásból, ráadásul tovább eltarthatjuk. Arra is gondoljunk, mi az, amit azonnal fel akarunk használni, s mi az, amit csak másnap vagy később, s eszerint vegyünk puhább vagy keményebb, éretlenebb zöldfélét, gyümölcsöt. A húst aszerint vásároljuk, hogy majd mit készítünk belőle. Jó tudni, hogy a marhahúsból például a húsleveshez csak a lábszár jó, ettől sosem lesz zavaros a leves. Viszont a fiatal, növendékmarha húsa bár puha, kivonatanyagokban szegény, így nem ad jó levest. Legmegfelelőbb a kétéves hizlalt ökrök húsa. Gulyáshoz szintén a lábszár a legalkalmasabb meg a szegyfej, ha pörköltet akarunk főzni, akkor úgyszintén szegyfejet, lábszárat, illetve fartőt vagy lapockát vásároljunk. A párolt húsokhoz a rostélyos, a felsál vagy hátszín a legjobb. A marhahúst hirtelen nem ajánlatos kisütni, csak a vesepecsenyét. Néha ugyan a fiatal állat húsából vágott rostélyos vagy hátszín is jó, de mindkettőt előtte hetekig a mélyhűtőben ajánlatos tartani, hogy kissé megpuhuljon. Ha sertéshúst vásárolunk, a hirte- lensülthöz a karaj vagy a tatja (ez zsírosabb) a legjobb. A rostonsült- höz és a lacipecsenyéhez mindig a tatja ajánlott. Ha párolni vagy sütni kívánjuk a sertéshúst, akkor combot, karajt, lapockát, mellső csülköt vegyünk (ez soványabb, mint a hátsó csülök). Kitűnő még sütve az oldalas vagy a dagadó, ezekből főzzük a hordós káposztával készülő ételeket is. A kocsonyához fejet, fület, lábat, sovány csülköt vásároljunk. Ajánlatos végiggondolni, hogy miből mennyit veszünk, hiszen a legrosszabb üzlet, ha apránként vásárolunk, egy-egy alkalomra. Mert például ha egy nagyobb darab combot vagy lapockát veszünk, azt otthon kedvünk szerint beoszthatjuk. Manapság, mikor mélyhűtő ládák, rekeszek állnak rendelkezésünkre, akár egy-két hónapra is előkészíthetjük a mindennapi betevőt. Arról nem is beszélve, hogy így a hentes is csak egy alkalommal mérheti el a mérnivalót. A nagyobb adagból levágunk egy darabot, amit akkor szeretnénk elkészíteni. Egy további részt felszeletelünk - annyi szeletet készítünk, ahány tagja van a családnak -, s egy papírtálcán egymás mellé rakva lefagyasztjuk. Ha előre bepanírozzuk, s így helyezzük a mélyhűtőbe, váratlanul zsúfolt hétvégén nagy segítség lehet számunkra. A maradék részt kockákra vágjuk pörköltnek vagy ragunak, a leeső széleket pedig ledaráljuk, kitűnő fa- sírtalapanyag. De egészben is megsüthetjük a húsdarabot, majd utána felszeletelve, különféle zöldséggel rakott húsnak, gombamártásba (természetesen lehet más is) forgatva gombás szeletnek, töltelékkel megrakva göngyölt húsnak, lecsóba forgatva kalocsai szeletnek kínálhatjuk. Ha pörköltet főzünk az egészből, akkor adhatjuk rizses hús, hortobágyi palacsinta, töltött burgonya, rakott kel, székelykáposzta, töltött karalábé, spagetti vagy makaróni, hideg húspástétom és még rengeteg más formában is az asztalra. Nemcsak egy csomó időt, hanem energiát is megtakarítunk vele, hiszen a húst egyszerre pároljuk vagy sütjük, utána csak szét kell osztani, gazdálkodni vele. Nem mindig könnyű eltalálni a vásárlás során, hogy miből mennyit vegyünk. Van, aki nagyétkű, mások alig csipegetnek. Éppen ezért segítségül közöljük, mennyit kell számítani egy közepes étvágyú felnőtt adagjára. Marhahúsból levesnek, párolt, sült húsnak 20 dkg gulyáslevesnek 10 dkg Sertéshúsból 20 dkg pörköltnek, rántott húsnak 15 dkg Darált húsból 10 dkg Kolbászból 10 dkg Baromfiból 25-30 dkg Halból 20 dkg Virsliből 1 pár Szalonnából (ételbe) 2-5 dkg Burgonyából 20 dkg Zöldségből húslevesbe 15 dkg főzeléknek 20 dkg Rizsből köretnek 5 dkg Szárazfőzelékből levesnek 5 dkg főzeléknek 10 dkg Tojásból 2 darab Folyadékból leveshez 3 deci JÓ TANÁCSOK ♦ Ha van fagyasztónk, rengeteg pénzt spórolhatunk meg azzal, ha vidéken megveszünk egy egész vagy fél hasított állatot, és Irisebb darabokra osztva tesszük el. ♦ Sokan a drágábbik húst veszik meg, mivel csak ezt ismerik, s úgy hiszik, ezt a legkönnyebb elkészíteni. Az olcsóbbak azonban sokkal jobb ízűek, jóllehet hosszabb ideig kell főzni őket. A sertés hasaalja vagy a nyak, a marhaszegy, -lábszár, -dagadó vagy -lapocka - ez mind alkalmas kitűnő, ízletes és tápláló ragu készítésére. ♦ Ha vásárlás után fóliába csomagolva hagyjuk és hosszabb ideig tároljuk a húsféléket, erős szagot kaphatnak, amelyet megszüntethetünk, ha egy tiszta, előzőleg ecetes vízbe mártott, majd jól kicsavart ruhával letöröljük. Ha a szag így is megmarad, a legokosabb, ha minél előbb megszabadulunk a hústól. ♦ Az olcsóbb húst lassan és sokáig kell főzni. Ha van húsdarálónk, ledarálhatjuk, és rövid idő alatt olyan ételeket készíthetünk belőle, melyek ízletesebbek, olcsóbbak és kevésbé zsírosak a hentesnél vásárolt darált húsból készülteknél. Ha a darálás végén egy darab kenyeret teszünk a gépbe, az utolsó darab is kijön, s egyúttal a gépet is kitisztítjuk vele. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Folttisztítás Leggyakrabban előforduló foltok és tisztításuk: Pácolt bútort negyedévenként viaszba mártott ronggyal dörzsölünk át. Ha piszkosabb, 4 deka viaszt felolvasztunk 14 deka terpentinolajat keverünk hozzá, puha ronggyal átdörzsöljük ezzel a keverékkel. Pecsétviasz-foltot eltüntetünk, ha óvatosan lekaparjuk, azután a foltos helyet hosszabb időre spirituszba áztatjuk. Jól kicsavarva, tiszta alkoholba mártott ruhával dörgöljük át. Penészfolt. Fehérneműből eltüntethetjük, ha 16 gramm szalmiák- port elkeverünk 65 gramm konyhasóval és ezt egy liter vízben feloldjuk. A fehérneműt napos helyre terítjük, a foltokat ezzel a folyadékkal megnedvesítjük, míg a foltok eltűnnek. Utána alaposan kimossuk. Perzselt foltot fehérneműből gyenge klóroldattal vehetünk ki. Egy liter forró vízben feloldunk 10 gr klórt, letakarva állni hagyjuk, a tiszta vizet leöntjük és kendőn átszűrjük. Ebbe az oldatba mártott rongy- gyal dörzsöljük át a megperzselt helyet, utána jól kiöblítjük. Másik módja a folt eltüntetésének, ha a perzselt helyet hideg vízzel nedvesítjük, konyhasót szórunk reá és napra tesszük. Rozsdafoltot, mely zsírfolt is egyben, nagyon nehéz eltüntetni. Leghatásosabb mosószere 1 rész szappanforgácsból, 1 rész glicerinből és 10 rés? vízből áll. Rozsdafoltot sóskasóval vagy heresóval veszünk ki. A sót kevés forró vízben feloldjuk, a foltos részt abba mártogat- juk, de minden bemártás után odakészített tiszta vízben öblítjük. Ha a folt egészen kicsi, a sót megnedvesítjük, kissé megdörzsöljük vele a foltot, s azonnal öblítjük. Rozsdafoltot fehérneműből könnyen ki lehet venni horganysóval - fehér vitriol -, melyet vízben feloldunk és a foltot ezen oldattal mossuk. Pár perc múlva ki kell mosni a fehérneműt meleg vízben, s a feloldott horganysóval együtt eltűnik a rozsdafolt is. Ez sokkal könnyebb és biztonságosabb eljárás, mert heresónál könnyen megeshetik, hogy a rozsdafolttal együtt a vászon is eltűnik, illetve szétfoszlik. A horganysó nem árt a fehérneműnek. Savfoltok. Sötét szöveten megismerhetők arról, hogy vöröses foltot hagynak. Szalmiákszesz- vagy szódaoldattal kell megérinteni és eltűnnek. Az anyag eredeti színét pedig a kloroform csaknem minden esetben visszaadja. Ha a folt régi, akkor nincs segítség, mert a sav szétroncsolja a szálakat. Sötét szövetből friss salétromsavfoltot hiper- mangánsavas nátronnal tüntethetünk el. Utána alaposan öblítsük. Régi foltokat pokolkőoldattal érint- gessük, az megfeketíti. Mindezen savfoltoknál számolni kell azzal, hogy igazi eredménye a tisztításnak csak egészen frissiben van, mert különben, ha a folt el is tűnt, a megtámadott szálak hamarosan kiszakadnak. Sárgult fehérneműt megfehérít a következő eljárás: három deci erős alkoholba egy deci terpentinszeszt keverünk. Jói összerázzuk, s ötven liter vízhez egy evőkanállal számítva öblítővizet készítünk. Ebben jól kiöblítjük a ruhát, utána lehetőleg napon szárítjuk. Egy másik módszer: a fehérneműt olyan vízbe áztatjuk, melyben konyhasót oldottunk fel, egy liter vízre 15 gramm sót számítunk. Ebben áztatjuk 12 óra hosszat, azután rendesen kimossuk. Sárgaréz függönyrudat alkohol, bécsi mész és szalmiákszesz keverékével kell átdörzsölni, utána tiszta ruhával szárazra töröljük. Selyemhímzéseket, szalagokat úgy mosunk, hogy szappan helyett tojásfehérjével kenjük be, azután langyos vízben öblítjük, nem túlságosan meleg helyen szárítjuk. Egészen gyenge keményítőoldatot megszűrünk finom, sűrű ruhán át, belemártjuk a hímzést vagy a szalagot, ruha között szárítjuk, s ruhán keresztül, nem egész szárazon vasaljuk. Selyemruhák mosása. Egy liter forró vízben feloldunk félmaroknyi Lux-mosószert. Habosra verjük, azután hideg vízzel langyosra hűtjük. Ebben a lében nyomogatjuk ki a ruhát. Ha nagyon piszkos, megismételjük. Azután langyos vízben öblítjük tiszta ruha között megszikkasztjuk és félig nedvesen vasaljuk. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 NEM ÁRT TUDNI Meddig jó az étel a hűtőszekrényben? TANÁCSADÓ Nemcsak nyáron fontos, hogy odafigyeljünk ételeink szavatosságára, hiszen a távfűtéses, kamra nélküli házgyári lakásokban télen is minden ugyanúgy romlik. Ezért nem árt tudni, hogy a hűtés lassítja az élelmiszerek romlási idejét. Ha egy élelmiszer 30 °C-on 1 napig áll el, akkor ugyanez 20 °C-on 2 napig, 10 °C-on 4 napig, 0 °C-on 8 napig is tárolható. Most vegyük sorra, hogy bizonyos élelmiszerfajták meddig őrzik meg minőségüket fagyasztás nélkül a normál hűtőtérben! HÚSFÉLÉK ♦ A hús a legromlandóbb élelmiszerek közé tartozik, ezért csak friss húst tároljunk azt is legfeljebb 2-3 napig ♦ A belsőségek (vese, máj, szív stb.) még romlandóbbak, ezeket akárcsak a friss felvágottakat (gépsonka, párizsi, krinolin, virsli stb.) legfeljebb 2 napig ♦ A nyers darált hús legfeljebb 5-6 órán át ♦ A főzött szalonnafélét 6-8 napig ♦ A zsírt saját csomagolásában vagy zárt edényben három hétig ♦ A halhúst nyersen legfeljebb 1 napig ♦ A tojást kb. 1 hónapig ♦ A tej csak egy napig jó, a tartós tejek 3-4 napig ♦ Az aludttejet, a kefirt, a joghurtot, a tejfölt felbontás után 2-4 napig GYÜMÖLCSÖK ♦ Az alma, a körte, a szilva, és az egyéb, csonthéjas gyümölcsök hűtőben vagy hűvös helyen 2-3 hétig, a cseresznye, a meggy, az őszi-, a kajszibarack érett állapotban néhány napig ♦ A bogyós gyümölcsök: szamóca, málna, szeder 2-3 napig, a ribiszke, egres egy hétig ♦ A déli gyümölcsök: narancs, citrom, banán nem igénylik a hűtést. Sőt a banán 7 fok alatt megfagy, ezért erőteljes bámulásnak indul. ZÖLDSÉGEK ♦ Karfiol, zöldhagyma: csomagolva 8-12 napig ♦ Petrezselyem, zeller, cékla: 8-12 napig ♦ Zöldpaprika és paradicsom 10-12 napig ♦ Saláta, sóska papír- vagy fóliazacskóban 2-3 napig ♦ Zöldborsó, zöldbab ugyanígy 3-4 napig ÉTELEK ♦ Általános követelmény a konyhai munka tisztasága. Az ételmérgezések 40%-át helytelenül tárolt ételmaradékok okozzák. ♦ Kifőzött tésztát nem szabad tárolni még akkor sem, ha azonnal lehűtjük. A tészta ételmérgezést okozó mikrobák táptalaja. ♦ Ä sült húst 3-4 napig, a főtt húst 1-2 napig, a kisütött vagdalt húst 2- 3 napig tárolhatjuk hűtőben. CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Lilium Aurum ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: szeptember 24. 1. Mikor bombázták utoljára Tardoskeddet? a) 1945. március 27. b) 1945. április 4. c) 1945. május 8. 2. Mekkora a szökött gyerekek átlagéletkora? a) 16 év b) 10 év c) 6 év 3. Mivel tartható vissza a menekülő kamasz? a) szobafogsággal b) fenyegetéssel c) őszinte beszélgetéssel 4. Megszüntethető-e a szexuális diszkrimináció törvénynyel? a) igen b) nem c) talán 5. Meddig tartható el a hűtőtérben a nyers darált hús? a) legfeljebb 2-3 napig b) legfeljebb 2 napig c) legfeljebb 5-6 óráig Szeptember 13-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2c, 3b, 4c, 5a. A Nap Kiadó ajándékát Pásztor Lívia, szliácsi kedves olvasónk nyerte. íb o UIÁ D. KÖK HÉTVÉai MAGAZIN Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
