Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-11 / 209. szám, csütörtök

2003. szeptember 11., csütörtök

1. évfolyam, 4. szám

FONTOS TUDNIVALÓK

♦ A Diákhitel-alaptól kölcsönt csak nappali tagozatos hallgatók igényelhetnek, másodképzésben résztvevő vagy levelező tagozatos egyetemisták nem. Továbbá azok a hallgatók sem, akik évet ismételnek vagy alacsonyabb évfolyamba lépnek, valamint az előző tanévben megszakították tanulmányaikat.

♦ Valamennyi évfolyam diákja kérhet hitelt.

♦ A kölcsönfolyósítás feltétele, hogy az igénylő hazai állampolgár legyen vagy külföldi, szlovák nemzetiségű személyként hazai felsőoktatási intézményt látogasson. Azok a hallgatók is kaphatnak hitelt, akik külföldön folytatják felsőfokú tanulmányaikat, ugyanakkor nem részesülnek ösztöndíjban vagy más anyagi juttatásban.

♦ A hallgató függetlenül attól, hogy párhuzamosan több felsőoktatási intézményt látogat, évente csak egyszer igényelhet hitelt.

♦ A Diákhitel-alap szabályzatából és a vonatkozó rendeletekből adódóan a kölcsönkérelem elbírálása során előnyben részesülnek a kitűnő tanulmányi eredményeket felmutató vagy a mozgássérült hallgatók, valamint azok az egyetemisták is, akik a családjuk egy főre jutó alacsony, havi jövedelme miatt szociális ösztöndíjra jogosultak.

♦ Ha az igénylő megváltozott munkaképességgel bír vagy súlyos egészségkárosodással küzd, a hitelkérelméhez csatolnia kell a Szociális Biztosító erről szóló igazolását.

♦ A kérelem mellékletében a szociálisan hátrányos helyzetű igénylő feltüntetheti a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összegét.

♦ A külföldi egyetemen tanuló, hazai állampolgárságú diáknak csatolnia kell a beiratkozását igazoló dokumentumot, vagy - ha még nem hallgatója az intézménynek - érettségi bizonyítványának másolatát. A külföldi egyetemek (kivéve a csehországiak) által kibocsátott igazolásokat szlovák nyelvűre kell fordítani.

♦ Előnyben részesülnek azok az igénylők, akiknek tanulmányi ádaga 1,5-nél jobb. A kreditrendszerben kapott pontokat át kell számítani érdemjegyekre. Az egyetemek első évfolyamának diákjai érettségi bizonyítványukkal igazolhatják előmenetelüket.

♦ A hallgatók a kölcsönkérelemhez szükséges formanyomtatványt a tanulmányi osztályokon szerezhetik be. Ugyanakkor letölthetik a Diák- hitel-alap www.spf.sk című honlapjáról is. Az érdeklődők az említett weboldalon minden fontos információt megtalálhatnak.

♦ A kitöltött kérvényt legkésőbb október 10-éig kell leadniuk az egyetem tanulmányi osztályán. A kérelmeket a tanulmányi osztály továbbítja a Diákhitel-alap címére. A külföldön tanuló hallgatók közvetlenül az alaphoz juttatják el a kérelmüket.

♦ A hallgató kérvényét az alap legkésőbb november 20-áig elbírálja.

♦ A kérelem pozitív elbírálása esetén legkésőbb december 15-éig a hitelalap megköti a szerződést a hallgatóval.

♦ A hitelhez kezes is szükséges. A kezességet vállaló személynek állandó munkahellyel és bejelentett szlovákiai lakhellyel kell rendelkeznie, ezenkívül 50 éven alulinak kell lennie. A kérelemhez csatolni kell a kezes kereseti kimutatását is, illetve magánvállalkozóként bevételének igazolását.

♦ A kölcsön első négyhavi részletét decemberben folyósítják az egyetemista számára, a fennmaradó hányadot januártól 2000 koronánkét havonta bocsátják a hallgató rendelkezésére.

♦ A kölcsön törlesztési ideje a hitelszerződés aláírásától számítva 10 év.

♦ Az ügyfél tanulmányai során - és ha kéri - a kötelező katonai szolgálata, illetve a szülési szabadság idejére is mentesül a kölcsön visszafizetésének kötelessége alól. Ez utóbbi csak abban az esetben érvényes, ha a hallgató tanulmányai befejezésétől számítva 5 éven belül megkezdi szülési szabadságát.

♦ Az évente felvehető kölcsön összege 20 ezer korona, a hallgató tehát tanulmányai tartamától függően 60, 80,100, illetve 120 ezer korona összegű hitelben részesülhet.

♦ Figyelem, a hitelt minden évben újra kell kérelmezni, (érvé, he)

Az egyetemek első évfolyamának diákjai érettségi bizonyítványukkal igazolhatják előmenetelüket (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

NÉHÁNY JÓ TANÁCS

♦ Ha a hallgató tanulmányai befejezéséről, félbehagyásáról vagy megszakításáról 14 napon belül tájékoztatja a Diákhitel-alapot levélben vagy személyesen, megspórolja a mintegy 250 koronás díjat (különféle illetékek és postai költség), melyet az alap a bejelentési kötelezettsége elmulasztásával ró ki rá.

♦ A hitel egy összegben is törleszthető, még a visszafizetési határidő lejárta előtt. A hallgató ez esetben mentesül a kamatok befizetésétől. Nagyobb összegű részletekben is téríthető a hitel, ezzel az ügyfél megspórolja a kamatterhek egy részét, továbbá a számlavezetéssel kapcsolatos költségek bizonyos hányadát.

♦ A kölcsönt ajánlatos számláról téríteni, ezzel az ügyfél fáradságot és időt takarít meg.

♦ Az ügyfél pénzt spórol meg azzal is, hogy időben befizeti a törlesztő részleteket. Egyúttal elkerüli a kamatemelés veszélyét is. Ellenkező esetben 50 koronás illetéket kell befizetnie a késlekedése miatt, továbbá a fizetési felszólítás postázásának díját, 18 Sk-t is meg kell térítenie. (érvé)

A dráguló diákélet miatt mind több hallgató vállal munkát szabadidejében, sok esetben tanulmányai rovására

Diák, fizess!

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

anapság egy egyetemista havi összkiadása jelenleg a 4-5 ezer koronát is elérheti, attól függően, hogy településén vagy lakhelyétől távol folytatja felsőfokú tanulmányait. A diákok költségeinek jelentős részét ugyanis az utazással kapcsolatos kiadások jelentik. Mivel az említett összeg nagyon magas, a hallgatók egy része diákhitel felvételére kényszerül.

A diákélet ma már korántsem olcsó, a tanulmányokkal összefüggő közvetlen és közvetett kiadások nagymértékben megterhelik a család kasszáját. A hallgatóknak csak elenyésző százaléka képes a szüleitől függedenül is biztosítani az önfenntartásához szükséges anyagiakat. A legnagyobb ráfordítást a közlekedés, a szállás, az étkezés és a tanszerek igénylik. Ehhez még hozzájárul az életkorból adódó szükségletek kielégítése is, hiszen egyebek mellett a szabadidős tevékenységek is tetemes összeget emésztenek fel. A diákélet nem csak tanulásból áll. Egy ádagos hazai egyetemista havi költségei bizony elérik az ötezer koronát is, sőt az állandóan emelkedő fogyasztói árakat, szolgáltatási díjakat és a hallgatók individuális igényeit figyelembe véve ez az összeg még nagyobb is lehet. Az egyetemista mindezt aligha fedezheti az ösztöndíj csekély összegéből.

AZ ÖSZTÖNDÍJ SEM MEGOLDÁS

Jelenleg a hazai egyetemisták csak 7%-a részesül szociális ösztöndíjban. A támogatás összege a család jövedelmétől függően mintegy 1 000, 1 500 esetleg 2 000 koronát tesz ki havonta. A szociális juttatás maximumát csak azok a hallgatók kaphatják, akiknek a családjában az egy főre jutó bevétel összege nem éri el a 2 700 koronát. Számuk meglehetősen alacsony. Akik lakóhelyükön folytatják felsőfokú tanulmányaikat, kétszáz koronával alacsonyabb, családtagonkénti bevétel esetén részesülhetnek a legmagasabb összegű szociális ösztöndíjban. Az ösztöndíj-rendszer tervezett módosítása nyomán a jövőben minden olyan hallgató jogosult volna a szociális támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a létminimum és az egyhavi tandíj összevont összegét. A létminimum jelenleg 3930, a bevezetendő tandíj pedig legalább 700 korona volna havonta. Szlovákiában jelenleg mintegy 7700 hallgató részesül szociális ösztöndíjban, ez körülbelül 120 millióval terheli meg a költségvetést. A tandíj bevezetése után a számuk az oktatási tárca becslései szerint mintegy megnégyszereződne, a költségek így az 500 milliót is elérhetik.

HARS „MELÓDIÁK"

A hallgatók nem ülhetnek ölbe tett kézzel, ha szüleiktől nem számíthatnak hathatós anyagi segítségre. Az egyre dráguló diákélet miatt mind több hallgató néz pénzkeresési lehetőség után és vállal munkát szabadidejében, sok esetben tanulmányai rovására. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet adatai szerint az egyetemisták hozzávetőleg 60%-a rendszeresen dolgozik. Közülük mintegy 10% hetente legkevesebb húsz órát tölt munkavégzéssel. Ez, bárhogy is számoljuk, munkanaponként átlagban négy órát jelent. A munkavállaló diákok harmada vizsgaidőszakban, illetve a nyári szünidőben próbálja megkeresni csekély zsebpénzét, a többiek a szemeszterek idejében vállalnak hetente átlagban 10-20 óra munkát. Azonban az így szerzett pénz sem fedi teljes mértékben a diákok kiadásait. A diákmunkaközvetítő irodák kínálta lehetőséA diákélet nem csak tanulásból áll

gek csak nagyon szűkösek, éppen ezért a hallgatónak szemfülesnek kell lennie, ha könnyen végezhető és aránylag jól fizetett állást szeretne magának. A fővárosban diákmunkával óránként átlagban mind- összesen 35-50 koronát lehet keresni. Vidéki városokban alacsonyabb az órabér. A diákok munkavállalásból származó havi bevétele - a fenti adatok tükrében és 40 koronás átlagórabérrel számolva - mintegy 1 600 és 3 200 korona. Fontos azonban emlékezetünkbe vésni, a hallgatónak elsősorban a tanulmányaival kell foglalkoznia, értelemszerűen nem szánhatja minden szabad percét a szükséges anyagiak előteremtésére.

(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

FENYEGETŐ TANDÍJ

A felsőoktatási intézmények hallgatóinak vélhetőleg 2004 szeptemberétől már tandíjat kell fizetniük a képzésért. A tandíj összege a hallgató képzési költségei hozzávetőleg 10-20%-ának felelne meg, ettől függően éves szinten az előrejelzések szerint mintegy 7 300-14 600 koronát tenne ki. A konkrét összeg nagyságát egyébként maguk az egyetemek határoznák meg. Ebből adódóan egy egyetemista havi összköltsége szerény becslések szerint is elérheti a 6-6 500 koronát. Ez az öszszeg a jelenlegi országos átlagbér körülbelül felével egyenlő, (p, érvé)

Diákhitel-alap működésének nyolc éve során 40 ezer darab hitelt folyósított 800 millió korona értékben

Tanulni, de miből? Ez itt a kérdés!

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Ha sem a szülők anyagi támogatása, sem a diákmunkából származó bevételek nem fedezik a hallgató kiadásait, az egyetemista számára hathatós segítséget jelenthet a diákhitel. A hallgató a Diákhitel-alaptól már rendkívül előnyös feltételek mellett szerezhet hitelt. A kölcsön kamata mindössze 3%, ráadásul a felvett összeget csak a törlesztésétől számítva terheli kamat. A kölcsönt legfeljebb tíz év alatt kell visszafizetnie az igénylőnek. A szülési szabadság, illetve a kötelező katonai szolgálata idejére a hallgató mentesül a visszafizetési kötelezettsége alól. Jelenleg évente legfeljebb 20 ezer korona igényelhető az alaptól, a tervek szerint azonban ezt az összeget a

2004/2005-ös tanévtől 40 ezer koronára emelnék. A hitel összegének megkétszerezése vélhetőleg még több egyetemistát késztet majd arra, hogy kölcsönkérelemmel éljen. Az alap jelenleg havonta folyósítja a pénzt, a jövő tanévtől kezdődően azonban már két részletben, azaz a téli és a nyári szemeszter elején folyósítanák a kölcsönt. Erre azért lesz szükség, hogy tandíjat - melynek bevezetéséről hamarosan dönt a parlament és amelynek befizetése a szemeszterek kezdetén esedékes - időben be tudják fizetni az egyetemek hallgatói. Míg pár évvel ezelőtt aránylag magas volt az elutasított kérelmek aránya, mintegy 30%, a múlt évben jelentősen csökkent ez az arány. Az 5649 hiteligénylő egyetemista közül a Diákhitel alap az elA pénzintézetek 18-tól 26 éves korig folyósitanak hallgatói hiteleket

(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

0 múlt tanévben 5064 hallgatóval kötött szerződést. A fejenként éves szinten 20 ezer koronás kölcsönt idén mintegy 5000 hazai egyetemi hallgató, 128 tanulmányait külföldi felsőoktatási intézményben folytató hazai fiatal és 4 külföldi állampolgárságú, szlovákiai egyetemet látogató diák számára folyósították. A Diákhitel-alap működésének nyolc éve során eddig hozzávetőleg 40 ezer darab hitelt folyósított 800 mü- lió korona értékben. Jelenleg körülbelül 24 ezer ügyfelet tart számon. A jövő tanítási évben durván 110 mü- lió korona áll majd az alap rendelkezésére a hitelek folyósításához. A Diákhitel-alapot eddig a Nemzeti Vagyonalap töltötte fel, mely idén is - ez alkalommal utoljára - 50 millió koronával támogatta a szervezetet. Jövőre már a befolyt visszafizetésekből, illetve a kölcsönre kivetett kamat összegéből folyósítanák az igénylők számára a hitelt.

Az idei tanévtől kezdve a diákhitel folyósításához már csak egy, a visz- szafizetésben kezességet vállaló személyt szükséges megneveznie az igénylőnek. Korábban két kezest kellett találnia, ez azonban sok egyetemista számára problémát jelentett, mivel a Diákhitel-alap vonatkozó szabályzata értelmében a két szülő közül csak az egyik vállalhatta a kezességet. Évente eddig mintegy 300- an csak azért nem vehették fel a hitelt, mert a szülőkön kívül általában senld nem vállalta a hozzátartozók

és az ismerősök köréből ezt a némi kockázattal járó feladatot. Jelenleg tehát már egy kezes is elég, egyedüli feltétel, hogy ötven éven alulinak kell lennie. A kölcsön felvételének ettől az évtől kezdve további feltétele, hogy az igénylőnek a hitelszerződés aláírásakor egyben élet- vagy balesetbiztosítást is kell kötnie. Statisztikánk elszomorító adatai azt mutatják, hogy évente áüagban öt, a hitelösszeg törlesztése előtt álló ügyfelünket ér súlyos baleset, esetleg végzetes tragédia, a kezességet vállalt személyek, többségükben szülők pedig nem tudják visszafizetni a kölcsönt. A kezes szerepe azért is fontos, mert a hitelt felvett hallgatók közül néhányan tanulmányaik végeztével külföldön vállalnak munkát, ez esetben pedig a kezes köteles törleszteni a kölcsön összegét. Az említett élet- és balesetbiztosítás havi díja csak elenyésző mértékben terheli meg a család kasszáját, a díj havi ösz- szege csak mintegy 6 Sk.

A Diákhitel-alapon kívül természetesen a kereskedelmi bankok is kínálnak előnyös pénzhez jutási lehetőséget a hallgatók számára. A pénzintézetek 18-tól 26 éves korig folyósítanak hallgatói hiteleket. A diákszámla általában túlmeríthető, igaz a túlköltekezés magasabb kamatteherrel jár, a bank akár 10-26%-os kamatot is kivethet a számla tulajdonosára. A hallgatónak ajánlatos tehát alaposan megfontolnia, mielőtt túlmeríti számláját, (érvé, p)