Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-10 / 208. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 10. KOMMENTÁR Euró vagy nyugdíj'?’ SIDÓ H. ZOLTÁN Sokat akar Dzurinda kormánya, de nem bírja az államkassza. Legtömörebben talán így fejezhető ki az a csapdahelyzet, ami ki tudja miért, csak most derült ki. Arról van szó, hogy az állami költségvetés, pontosabban az ennél tágabb államháztartás nem teszi lehetővé, hogy egyszerre vezessük be az Európai Unió közös pénzét, az eurót és az új, hárompilléres nyugdíjreformot. Az euró ugyanis nagyon szigorú takarékosságot feltételez, a nyugdíjreform pedig - legalábbis az első években - komoly többletkiadást jelent. Bár a politikusok képesek egyszerre hideget és meleget is fújni, ez a számok nyelvén értő és mérhető gazdaságban viszont nem lehetséges. Vajon akkor melyik részesüljön előnyben: az euró mihamarabbi bevezetése vagy a nyugdíjreform elindítása? A kettő ugyan egymástól elválasztható, ám egyaránt fontos. Az unió még a 90-es évek elejének lelkes időszakában kőkemény feltételeket szabott meg az euró bevezetésének, melyek közül a számunkra legnehezebben teljesíthető kritérium a 3 százaléknál nem nagyobb államháztartási deficit betartása. Márpedig a nyugdíjreform révén a jövőben a polgárok járulékuk meghatározó részét már nem az államkassza egyik bugyrának számító Szociális Biztosítóba, hanem saját tőkeszámlára fizetnék be, ami összességében növelné a hiányt. Ivan Mikloš pénzügy- miniszternek és a Szlovák Nemzeti Banknak persze az euró bevezetése fontosabb, mert ennek egyebek mellett presztízsértéke van, ráadásul a visegrádi országok némileg egymással is versengenek, vajon melyikük ér be hamarább az euró jelentette békés révbe. Ľudovít Kaník munkaügyi miniszter persze inkább a nyugdíjreformot szorgalmazza, bár félő, hogy engednie kell merész terveiből. Az engedékenység nagy valószínűséggel abban nyilvánul majd meg, hogy a saját tőkeszámlánkra nem bérünk 10 százalékát vezethetjük el, hanem ennél kevesebbet, hogy több jusson a Szociális Biztosítónak. E látszólag egyszerű megoldás révén a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Akkor hol a bökkenő? Ott, hogy újfent a kereső polgárt rövidítik meg, hiszen a Szociális Biztosító nagyobb szerepvállalása kisebb későbbi nyugdíjat eredményez. Ez viszont csökkenti az újfajta nyugdíjfolyósítás vonzerejét. Vagyis az egyik csapdahelyzet kivédése újabb csapdahelyzetet teremthet. JEGYZET-f—v ff • • ff Bunozo vagyok? JUHÁSZ KATALIN Befellegzett a CD-iparnak. A boltok konganak az ürességtől, a multikiadók riadót fújnak, a kis független lemezcégek pedig egymás után dobják be a törülközőt. Egy valamire való fiatal ma már nem hifitoronyra gyűjt, hanem nagy kapacitású számítógépre, mert az helyettesíti a CD-leját- szót, videót és a játékautomatát, ráadásul mindez sokkal olcsóbban jön ki, mintha külön-külön hajhászná az élvezeteket. Onnan tudom mindezt, hogy a múltkor láttam egy ilyen multifunkciós gépet, és amíg csevegtünk a tulajjal, fel is égetett nekem egy olyan ritka cédét, amire hónapok óta spórolok. Mert azt talán mondanom sem kell, hogy hazánkban a hanghordozók ára már az egeket súrolja, egy sima műsoros kazetta négyszáz, egy CD hétszáz koronába kerül. Úgy tűnik, egyedül az előadók optimisták, legalábbis a Sziget fesztiválon egy emberként állították, hogy a dolog le fog ülepedni, mint annak idején a kazettás magnók megjelenésekor. Akkoriban is mindenki a kalózmásolatoktól rettegett, mégsem dőlt össze a piac. Ez a mostani helyzet azonban tényleg komoly, mondom én, a laikus, akinek azóta már az internetről is vannak kifogástalan ingyencédéi. Ha normális gépem lenne, filmeket is letölte- nék, le én, és eszembe sem jutna, hogy vétséget követek el. Most meg azt olvasom egy portálon, hogy az egyik legnagyobb lemezcég harminc százalékkal csökkentette a CD-k árát, hogy ily furfangos módon körözze le a konkurenciát. Ugyanezt tervezik a DVD-kel is. Lám, ilyenkor derül ki, mennyit kaszálhattak mindeddig ezek a csúnya multik! Mi több, az amerikai lemezkiadók szövetsége a napokban odáig merült a kétségbeesésbe, hogy amnesztiát hirdettek a fájl- cserélők számára, akik elkerülhetik a pereskedést, ha írásban ígérik meg, hogy törlik merevlemezükről a kalózmásolatokat, és nem töltenek le újakat. Aki megszegi a megállapodást, azt a továbbiakban beperelhetik a szerzői jogok megsértése miatt. Nem kell szakértőnek lenni, hogy kimondjuk, a program nem lesz túl sikeres, mert a bűnösök nagy része valószínűleg nem szívesen küldené el személyes adatait a szövetség adatbázisába. Mint ahogy én sem árulom el, kitől szerzem be a hallgatni valót. Mert hülye azért nem vagyok! Mentségemre azt tudnám felhozni a tisztelt bíróságnak, hogy ezzel a módszerrel sok olyan új előadóval és zenei stílussal megismerkedhettem, amelyek begyűjtésére amúgy nem lenne pénzem. Persze nem a kereskedelmi rádiókban hallható műanyag masszára gondolok. Ez talán enyhítő körülmény. FIGYELŐ Karol Martinka • újra megnősült Bár még két év sem telt el Blažena Martinková, Vladimír Meči- ar volt mindenes tanácsadójának halála óta, Karol Martinka nemrég újra megházasodott. A Meči- ar-éra egyik leghírhedtebb priva- tizálója egy 28 éves pöstyéni nőt vett el, aki felesége halála óta fiára vigyázott. Martinka azt állítja, sosem volt még ilyen boldog életében, mint most. A titkos menyegzőre nemrég került sor Bécsben, ahol Martinka 1999 óta él. Akkor egy műtétre távozott az osztrák fővárosba, de azóta se tért haza. A rendőrség a pöstyéni fürdő furcsa körülmények között történt privatizálása miatt kezdett érdeklődni iránta, de az ügy nem jutott el a bíróságig. A Nový čas szerint a lakodalomra az ifjú pár Rolls Royce-on érkezett, melyet Martinka állítása szerint egy barátjuktól kaptak kölcsön. Az ünnepi ebéd számlája, melyen csak páran vettek részt, meghaladta a 170 ezer koronát. Az ifjú Martinkáné még 1997-ben került a látókörbe, amikor Karol Martinka előző feleségével, Blaženával nevelőnőt keresett a fiuknak. Ezután nem sokkal megszakadt a kapcsolatuk, s 1999-ben, felesége öngyilkossága után ajánlott munkát a fiatal szőkeségnek. A jövőben közös gyermeket is szeretnének, de először Jankának le kell tenni az ügyvédi vizsgákat, ugyanis Pozsonyban jogot tanul.- A kezelőorvosom eltiltott a bevásárlástól, mert az egyre növekvő árak a vérnyomásomat is alaposan felpumpálták! (Peter Cossányi rajza) A terrorizmus ellen vívott globális háború logikája szerint Bagdadnak kelletr következnie Amerikai Canossa Nem hátrálunk meg! - mondta Bush, és meghátrált. Vasárnap esti beszédében az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy Irakban terroristák vannak, akiknek az a fő céljuk, hogy az Egyesült Államok távozzon. Márpedig Amerika most nem fog ijedten kitolatni a konfliktusból, mint a tengerészgyalogosokat 1983-ban ért bejrúti merénylet vagy a Szomáliái veszteségek nyomán. HORVÁTH GÁBOR A Fehér Ház ezzel együtt politikája lényegi módosítására kényszerült, ami egyértelműen a gyengeség jele. Közelednek a választások, és a közvélemény, mint lenni szokott, most is éppen a legrosszabb pillanatban elégedeüen. Alig négy hónappal egy váratlanul diadalmas háború után republikánus politikusok követelik Donald Rumsfeld védelmi miniszter és helyettese, Paul Wolfovitz távozását, hogy ezzel javítsák az elnök újraválasztási esélyeit. Minden idők egyik legsikeresebb számítógépes játéka, a Civilizáció kedvelői tudják, hogy háborúra készülve érdemes a köztársasági államformát monarchiára cserélni: a demokratikus berendezkedés, amely a szimulált világtörténelemben kedvez a gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlődésének, nem igazán kedveli a hódító hadjáratokat. Ez a lehetőség persze a valós életben nem létezik. Bush az amerikai demokrácia terméke, és természetesen betartja a játékszabályokat azok minden aktuális hátrányával együtt. A Bush-kormányzat tavaly ilyenkor azt üzente, hogy mindenki tehet, amit akar, az Egyesült Államok meg fogja dönteni Szaddám Húszéin rendszerét. Arab politológusoktól francia államférfiakig, az elnök demokrata párti ellenzékétől érdemdús tábornokaiig - köztük Colin Powell külügyminiszterig - sokan mondták, hogy ez így nem lesz jó. Bush a héjákra (Cheney alelnökre, Rumsfeldre, Wolfovitzra) hallgatott. Már 2002 augusztusában kiadta a háborús felkészülést elrendelő parancsöt,. s ennek tudatában ment el szeptember 12-én az ENSZ-be. Ott azzal érvelt, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak, amelyek a terroristák kezére jutBush most nem szólt a bin Laden és Szaddám utáni hajszáról. va halálos veszélyt jelentenek a civilizált világra. A terrorizmus ellen vívott globális háború logikája szerint ebből világos volt, hogy Kabul után Bagdadnak kell következnie. A mostani beszédben Bush nem szólt az Oszama bin Laden és Szaddám Húszéin utáni hajszáról. Nem is említette a tömegpusztító fegyvereket. Viszont a korábbi ellentétek félretételét kérte a fél éve porig alázott szövetségesektől. Az Irakban lévő amerikai parancsnokok még egy nemzetközi hadosztályt kérnek - különben nem tudják pihentetni és egy év után (!) lecserélni a háborút megvívó egységeket. Bushnak szüksége lett a francia, orosz, kínai és német támogatásra, különben nincs új BT- határozat, amelynek alapján India, Pakisztán és néhány más állam is csapatokat küldene. A Bush-beszéd egyetlen új tényt tartalmazott: az elnök 87 milliárd dollárt (20 ezer milliárd forintot) kér a törvényhozástól a terrorizmus elleni háborúra. Meg fogja kapni, pedig a deficit az abszolút számokat tekintve már eddig is megdöntött minden rekordot. Bush fő gazdasági fegyvere az adó- csökkentés, amelytől az üzlet felpörgését, új munkahelyek teremtését várja. Ehhez képest egyelőre hárommillió munkahely szűnt meg, mióta ő lakik a Fehér Házban. Ez utoljára több mint hetven éve, a nagy gazdasági válság idején fordult elő. Az adócsökkentés és a 400 milliárd dollár felé közeledő katonai kiadás együtt a világ legerősebb gazdaságát is megrázza. Érvként elhangzik, hogy az iraki háború csak az éves nemzeti jövedelem fél százalékát viszi el, míg az első öbölháború 1, a vietnami 12, a második világháború pedig 130 százalékot emésztett fel. Csakhogy az Egyesült Államok - fél százalék ide vagy oda - nem képes egyedül előteremteni az Irak megszállásához és újjáépítéséhez szükséges milliárdokat. Ezzel megnyílt a nem amerikai üzleti érdekekről szóló alku lehetősége. Szeptember 23-án, az ENSZ közgyűlése őszi ülésszakán Bush ismét nagy beszédre készül. A külpolitikában járatlan texasi kormányzónak két fehér házi évébe tellett az a felismerés, hogy az Egyesült Államok - bár a világ legnagyobb katonai és gazdasági hatalma - mégsem mindenható. TALLÓZÓ RZECZPOSPOLITA . George Bush amerikai elnök igazat mondott, amikor hétfői beszédében arról szólt, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc fő frontja ma Irakban húzódik -írta kommentárjában a lengyel lap. Az iszlám terrorista szervezetek végső harcot hirdettek az Irakot megszállva tartó erők ellen. Legyőzésük az egyetlen módja az ország stabilizálásának és a térség nyugalma helyreállításának. A következő lépés a jogállam felépítése, melynek sikere bebizonyítaná, hogy a liberális demokráciák nem csak egyetlen kultúrkörre korlátozódnak. Ez a becsvágyó terv azonban nagyon kockázatos, költséges és hosszú évekig eltarthat. A harcok elhúzódását és a megszállás költségeit Bush bélés külföldi ellenfelei egyaránt arra használják fel, hogy vereségnek tüntessék fel az iraki helyzetet. Az ENSZ nagyobb iraki elköteleződését célzó amerikai törekvéseket elsősorban Franciaország akadályozza, amely nagyobb szerepet szeretne játszani a nemzetközi politikában annál, mint amelyet gazdasági és katonai potenciálja számára lehetővé tesz. Az Irak és a térség jövőjét meghatározó küzdelem ezért az ország határain kívül fog lejátszódni. KRÓNIKA • Hargita megye prefektusa felszólította a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredái karának vezetőségét, hogy füg- geffize ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat - adták hírül a romániai magyar lapok. Mircea Dúsa prefektus a kolozsvári Krónikának kijelentette: a Sapientiának is alá kell vernie magát a 2001/1157-es számú kormányrendeletnek, amely előírja, hogy az oktatási intézmények homlokzatára ki kell függeszteni a román zászlót. Ennek elmulasztása 25 milliótól 50 millió lejig (180-360 ezer forint) terjedő bírságot vonhat maga után - fűzte hozzá. Lányi Szabolcs, az egyetem Csíkszeredái karának dékánja a magyar nyelvű közéleti napilap hasábjain megállapította: baráti szóként értékeli a prefektúráról érkezett figyelmeztetést. „A prefektus egyik munkatársa hívott fel és tájékoztatott, hogy az egyetem törvényen kívül áll, ugyanis tanügyi intézményként ki kell függesztenünk a román zászlód’ - mondta. A dékán hangsúlyozta, hogy a Sapientia-egyetem nem kíván törvényszegő, vagy egy újabb zászlóügy részese lenni. „Nagyon jól fog mutatni a román lobogó az Európai Unió és Csíkszereda város zászlaja mellett. Ugyanis ezeket is szándékunkban áll kitűzni“ - közölte az egyetem dékánja, hangot adva reményének, hogy az egyetem nem a hasonló esetek miatt, hanem az oktatás terén elért eredményeinek köszönhetően válik ismertté. „Kifüggesztjük a zászlót, ha a törvény ezt írja elő” - mondta a Mediafax hírügynökségnek Süket Levente, az EMTE titkára, s emlékeztetett, hogy más országokban a nemzeti lobogót nem tűzik ki állandó jelleggel, csak ünnepek alkalmával. Az állami építési felügyelőség a közigazgatási bíróságon kérte a munkálatok felfüggesztését Veszélyben az aradi emlékmű felállítása MTI-ÖSSZEFGLALÓ Kétségessé vált, hogy fel lehet-e állítani október 5-én Aradon a 13 vértanú tábornok emlékét megörökítő Szabadság-szobrot, miután a helyi szakhatóság leállította az emlékmű talapzatának építését és az elhelyezésére kijelölt tér felújítási munkálatait - közölte Király András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei szervezetének elnöke. A politikus elmondta: az építésügyi felügyelőség múlt pénteken kérte a közigazgatási bíróságon az építési engedély visszavonását, mégpedig formai okokra hivatkozva. Király András, aki egyben a Szabadságszobor Egyesület elnöke is, elmondta: minden munkálatot leállítottak a Tűzoltók Terén, ahol a tervek szerint október 5-én helyeznék el az emlékművet. Az állami építési felügyelőség - amely közvetlenül az illetékes minisztérium alárendeltségébe tartozik - a közigazgatási bíróságon kérte a munkálatok felfüggesztését. Arra hivatkozott, hogy a szobor felállítására vonatkozó kérvényben és a kiadott építési engedélyben nem ugyanaz a szöveg olvasható. A törvény értelmében ennek a szervnek nem lett volna joga leállítani a munkálatokat, az csak bírósági döntés nyomán történhetett volna meg - vélekedett Király András, aki szerint ha a munkálatokat nem indítják meg rendkívül gyorsan, valószínűleg nem lehet tartani a felavatás tervezett határidejét. Az RMDSZ helyi szervezete e pillanatban nem sokat tud tenni az ügyben, minden lehetőséget kiaknázott már. Meg kell vámunk, hogy a közigazgatási törvényszéken mit mondanak az ügyről, miután megnézik az iratokat - mondta a megyei RMDSZ-vezető. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy múlt csütörtökön személyesen tárgyalt Adrian Nastase miniszterelnökkel a Szabadság-szobor kérdéséről. Akkor abban maradtak, hogy tartják magukat a szobor felállításáról az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) között mind országos, mind pedig helyi szinten született megállapodáshoz. Nastase azt javasolta: keressünk olyan formát, üzenetet, amely a történelmi megbékélés eszméjét és 1848 közös szellemiségét idézi - tette hozzá Markó. Az RMDSZ-elnököt meglepte, hogy másnap Nastase felhívta őt, és közölte: a kormányülésen rendkívül éles vita folyt erről a kérdésről, a kormányon belül megoszlanak a vélemények. Ezért a miniszterelnök azt indítványozta: a Szabadságszobrot egy szoborpark keretében kellene felállítani. Markó válasza az volt: azon lehet gondolkodni, hogy milyen formát válasszanak, de a szobrot most ismét köztérre kell állítani, arról pedig később lehet majd tárgyalni, hogy milyen legyen annak környezete. E telefonbeszélgetés nyomán a két politikus egyetértett abban, hogy a munkálatok folytatódnak. Mivel a kormánypárton belül vita keletkezett, megállapodtak: szerdán ismét leülnek a további teendőkről tárgyalni. Ezek után Markó Béla megdöbbenve fogadta a hírt, hogy az aradi hatóságok leállították a munkálatokat. „Ezt nem tudjuk elfogadni, ez súlyosan érinti az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést” - szögezte le Markó. Az RMDSZ és a román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői megállapodtak, hogy még ezen a héten megtalálják a megoldást a szobor problémájára.
