Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-10 / 208. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 10. Riport A lévai, a zselízi és az érsekújvári régióban már hosszabb ideje folyik a békéltetők képzése, akikre rá lehet bízni a nemzetiségi és etnikai konfliktusok kezelését Egy asztalnál béldt a vajda, a programozó, a rendőr, a lelkész és a szociális dolgozó Az igazságszolgáltatást érin­tő reformok keretében fél éve megkezdték munkájukat a probációs, nevelő hivatal­nokok, akik mediációval, magyarán közvetítéses ki­egyezéssel foglalkoznak, a többi között az érsekújvári járásbíróságon is. Képzésü­ket az Igazságügyi Miniszté­rium vállalta, ahol egy hó­nap múlva bemutatkoznak a lévai, a zselízi és az érsekúj­vári régió első békéltetői. Négyéves képzésük utolsó találkozójára szeptember el­ső hétvégéjén, a Léva mellet­ti Zsemberén került sor. SZÁZ ILDIKÓ A polgári és kereskedelmi jellegű ügyek negyven százalékát sok or­szágban ma már peren kívül, dön­tőbírói; vagy békéltető eljárás ke­retében oldanak meg, ami nem­csak gyorsabb, hanem olcsóbb is. Az október derekán az Igazság­ügyi Minisztériumban bemutatko­zó békéltetők a lévai konfliktus­megelőző központ, a Partners for Democratic Change - Slovakia (PDCS) civil mediátorai. „A mediációs törvényt még az Euró­pai Unióba való belépés előtt, a jö­vő év elején szeretnék országunk­ban is elfogadni. Partnereink, a mediátorok asszociációjának tag­jai tanácsadóként vesznek részt a törvény kidolgozásában. A civil békéltetőknek nem kell jogászok­nak lenniük, de ajánlott a felsőfo­kú végzettség. Bizottság előtt tesz­nek vizsgát, majd képzettségüket igazoló okmányt kapnak” - je­gyezte meg a zsemberi találkozón Zuzana Tordová, a PDCS lévai központjának vezetője. BEKITENEK, NEM IGAZSÁGOT ________SZOLGÁLTATNAK________ A P DCS 1991-92-ben képezte ki el­ső mediátorait a kollektív kiegyezés területén, majd 1995-ben létrehoz­ták az első békéltető tanácsot az et­nikai konfliktusok megelőzésére. Peer-mediációs programjaik 1997- től középiskolákon is működnek. A PDCS a pozsonyi Comenius Egye­tem projektjeként honosodott meg, majd 1994-ben függeden alapít­ványként jegyezték be „Partners for Democratic Change - Slovakia” né­ven. Pozsonyban, Besztercebányán és Léván találhatók központjaik. Zuzana Tordová szervezte 1999 őszén az első érsekújvári találko­zót, egy későbbire már tapasztalt magyarországi és cseh békéltetőket is meghívott. Ekkor Léván már kö­zel harminc vitás ügyük volt, több­nyire szomszédsági, nemzetiségi­etnikai, illetve házastársi konfliktu­sokat oldottak meg. Nem titkolták, nem volt könnyű a vitás feleket egy asztalhoz ültetni, hogy megfogal­mazzák, miben rejlik tulajdonkép­peni konfliktusuk, és közösen ke­ressenek mindkét fél számára meg­nyugtató megoldást. Nem a békél­tető feladata eldönteni, kinek van igaza, tőle a konfliktus oldását vár­ják. Ehhez mindenekelőtt jól kell is­merni a helyi viszonyokat, az adott régióban élők mentalitását. CSEMADOK ÉS MATICA ___________SLOVENSKÁ___________ Érs ekújvárban és Léván négy évvel ezelőtt kezdték meg a békéltetők nagyobb, körülbelül húszfős cso­portjának képzését. Azóta már egy ennél fiatalabb lévaiakból és zselíziekből álló csoportot is kine­veltek már: pedagógus, szociális dolgozó, rendőr, lelkész és a zsidó kultúra elkötelezett híve is akad Peter Polák rendőr, képzett békéltető a központban köztük, éppúgy, mint a cigány kul­túra ápolója. Érsekújvárban ugyancsak nem mindennapi társa­ság jött össze: a Csemadok, a Ma­tica slovenská, a zsidóság és a ro­mák helyi képviselőin kívül egész­ségügyi dolgozó, programozó, vál­lalkozó, önkormányzati képviselő, valamint különböző területeken tevékenykedő értelmiségiek talál­koztak a városból, valamint Pár­kányból, Szímőről, Udvardról és Nagysurány környékéről. — r- LÁ ÉJJ mUŠňši ■■■■ m. ■■ NEGOCIAL A CIGANYVAJPA IS A Nagysurány melletti Mányáról jött a magyarul, szlovákul vala­mint cigányul is beszélő Michal Lakatos cigányvajda és családja. Szerette volna, ha az esetleges, nemzetiségi és etnikai konfliktu­sokról az ő részvételükkel (ne nél­külük) döntsenek. „Büszkék va­gyunk a cigány megnevezésre, ro­máknak a fehérekhez asszimiláló­dó cigányokat tekintjük. Komoly ’í fé= í# ; ***:*. ü t«*< Ct ■■ >>» -t ’ 1 ‘ l '"***' .j,t f Zlttt í.-?4 ;f „ ' ' /mgjL UÍo*reH. ■ ! fte’f f -y í »ItífáS fi Mmvm* i, » •hé ™ Arne B. Mann etnológus Zuzana Tordová, a lévai központ vezetője (Csuport István felvételei) lépéshátrány, hogy a cigányok többségének nincs szakképesítése, felsőfokú végzettsége, sok köztük a munkanélküli, emiatt rossz szo­ciális körülmények közt élnek” - jegyezte meg az első közös gyakor­latok idején a vajda. Megismerke­dett a negociáció (közvetlen ki­egyezés), a facilitáció (megköny- nyítés, a vita moderálása), a mediáció (amikor egy harmadik fél közvetíti a konfliktus megoldá­sát), továbbá a megbékélés, más néven konziliáció alapjaival. Be- rényi Margit egészségügyi nővér elmondta, bizony előfordult, hogy egy-egy próbajelenet, konfliktus kapcsán már-már egymásnak ug­rottak a békéltetők. Az egyik ilyen eset volt, amikor dohányosok és nem dohányosok próbálták egy­mással szemben a saját területüket védeni. Saját bőrükön tapasztal­ták, hogy a sikeres megegyezés olykor olyan elvek feladásával jár, melyekhez talán hagyományból, megszokásból, rejtett előítéletek miatt ragaszkodunk. MEGHATÁROZÓ SZOCIÁLIS _________KÖRÜLMÉNYEK_________ Az utolsó zsemberi találkozó elő­adója volt Arne B. Mann, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) ro­ma kultúrával foglalkozó etnoló­gusa, a Kalligramm kiadó jóvoltá­ból három évvel ezelőtt megjelent roma történelemkönyv szerzője. Bravúros előadásban ismertette a békéltetőket a cigány szokások, ri­tuálék varázsával és tíz évvel ez­előtt megkezdett szociológiai kuta­tásait is közreadva rámutatott ar­ra, hogy az elmaradott települése­ken élők körülményei rendkívül hasonlóak az elmaradott, nem ro­ma településeken élőkéhez. A lé­nyegesen jobb színvonalon élő ro­ma lakosok kevesebb gyermeket vállalnak, jobb körülmények kö­zött élnek, igényesebb nevelést, közép-, esetenként felsőfokú kép­zést tudnak biztosítani gyermeke­iknek. Az elhanyagolt környezet­ben - villany és víz nélkül - a gyer­mekek ötven százaléka hároméves kor előtt meghal, és a felnőttek kö­zül is csak kevesen érik meg a het­ven évet. Szerinte az emberek igé­nyességét, viselkedéskultúráját nem elsősorban a hovatartozásuk, hanem szociális körülményeik és műveltségük határozza meg. ÉLETJAVÍTÓ PROGRAMOK Az érsekújvári tréningek egyikére a lengyel és ukrán származású, egykor Magyarországon, ma Prá­gában élő Schaurszki Tamás is el­látogatott. A békéltetők képzését támogató Charles Stewart Mott Alapítvány programszervező munkatársától megtudtam, ala­pítványuk a PDCS pályázatát jó­váhagyta, és a projekt befejezésé­ig biztosította az ehhez szükséges tőkét: „Támogatásosztó politikánk egyik célja az olyan projektek tá­mogatása, melyek elősegítik az egyes közösségek életének javítá­sát. Amerikai magánalapítvá­nyunkat egy ember hozta létre, vagyonát letétbe helyezte az ala­pítvány céljára, jelen pillanatban körülbelül 70-80 millió dollárnyi támogatást oszt ki évente. Ennek megközelítőleg 80 százalékát Amerikában, évi 10 millió forint­nyit Kelet- és Közép-Európában. Egyik célja hogy a különböző kö­zösségek életét javító programo­kat támogasson, másik célja hogy a harmadik szektorban működő szervezetek információhoz jut­hassanak, hogy vezető dolgozóik képzett emberek legyenek” - je­gyezte meg Schaurszki. MEGELŐZNI A PEREKET Külföldön mára elfogadták az egyes régiókban működő békéltető tanácsok munkáját, bár a peres fe­lekben egymással szemben felgyü­lemlett düh, gyűlölet, agresszió és félelem oldása nem könnyű fel­adat. A jó békéltető idejekorán fel­foghatja egy terebélyesedő konf­liktus veszélyét, úgyhogy a felek­nek nem kell bírósághoz fordulni­uk. Az első mediátorok a hetvenes években az Egyesült Államokban és Kanadában, majd a kilencvenes évek elején Bulgáriában, Csehor­szágban és Magyarországon kezd­tek dolgozni azokon a területeken, ahol több nemzetiség, vagy etni­kum él együtt. Az érsekújvári, zselízi és lévai régió mediátoraitól megtudtuk, induló lépésként a he­lyi kulturális alapszervezetekben, valamint polgári társulásokban, il­letve a munkahelyükön szeretnék népszerűsíteni a békéltetésről, és a konfliktusmegelőzésről tanulta­kat, majd ha szükséges lesz, békél­tetni is szeretnének. VARHATO IDŐJÁRÁS: FELHŐS, HELYENKÉNT ESŐS IDŐ, 17-21 FOK A Nap kel 06.23-kor - nyugszik 19.14-kor A Hold kel 19.39-kor - nyugszik 05.37-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, árad; Medve: 0, apad; Komárom: 80, változatlan; Párkány: 0, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Felhős, több he­lyen borult lesz az égbolt, nyugaton helyenként, más­hol csak elvétve fordulhat elő eső, zápor. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 17 és 21 fok között alakul. Általában gyenge, változó irányú, nyugaton erősebb, nyugati irányú szél várható. Éjszaka a hőmérő hi­ganyszála 13 és 9 fok közé süllyed. A holnapi időjárást a nyugatról érkező alacsony nyomású levegő alakítja, lehűlés várható. Az egész ország fe­lett borult lesz az égbolt, eső, zápor­eső bárhol előfordulhat. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között alakul. Bár a szív- és ér­rendszeri pana­szokkal küzdők némi javulásra számíthatnak, összességében a negatív hatások lesznek jellemzők. Rosszabbodik a mozgásszervi, fő­leg reumatikus betegségekben szenvedők állapota. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhe­tünk az ízületek tájékán és a régeb­bi sebek helyén. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassul­nak a reakcióink, ezért a közleke­désben fokozottabban figyeljünk. Holnap a mainál is kedvezőtlenebb hatásokkal számolhatunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents