Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-08 / 206. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 8. Kitekintő Az új cseh elnök hivatalba lépésekor még a festményeket is leszedette leendő dolgozószobájából és a titkárságáról, s másokat hozatott helyükbe Ez a Václav nem az a Václav- Olyan áporodott itt minden -jelentette ki márciusban az újságírók előtt Václav Klaus, aki új államfőként először lépett be a Hradzsin- ba. Szúrós tekintettel szimatolt abban a dolgozószobában is, amelyből néhány nappal korábban távozott elődje, s évtizedes politikai vetélytársa, Václav Havel leköszönt köztársasági elnök. Első látogatása után Klaus határozottan intézkedett:- Mindent kicserélni! SZILVÁSSY JÓZSEF A nagytakarítás nemcsak a tárgyakat érintette, hanem Havel számos egykori munkatársát is. Az elnöki iroda százhét alkalmazottja közül fél év alatt már ötvenen távoztak, saját elhatározásukból vagy felmondással. Egytől egyig a volt államfő bizalmasai voltak. - Még vagy húszán készülnek el innen. Még a pincérek is, mert ők sem képesek elviselni az új főnök úrhatnámságát és kekeckedő természetét - nyilatkozta - az egyik prágai napilapnak a neve elhallgatását kérő, az elnöki irodából távozni készülő politológus. Jirí Weigl, az elnöki hivatal új vezetője másként látja a fejleményeket: - Klaus elnök úr sokkal dinamikusabb munkatempót diktál elődjénél, s ehhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Havel államfő idején tízig szinte senkit sem lehetett találni a hivatalban. A volt államfő is csak hetente kétszer-háromszor nézett be néhány órára. A mostani elnök legkésőbb kilenckor érkezik, és ha nem szóh'tja máshova a kötelesség, akkor rendszerint estig marad - válaszolta érdeklődésünkre. A VIKÁRKÁBÓL NÉZVE Elég beülni egy bennfentes cseh kollégával Havel kedvenc várbeli sörözőjébe, a Vikárkába, hogy megtudjuk: az új hivatalvezető szavai nem fedik teljesen a valóságot. - Klaus valóban sokat dolgozik, mert mindenről ő akar dönteni. Mondok egy jellemző és mosolyogtató esetet - meséli a prágai tollforgató ismerősöm, aki ugyancsak kérte, hogy ne írjam meg a nevét. - Csehországban az a szokás, hogy az új államfő portréját postabélyegen is kiadják. Havel mindig ráhagyta a kommunikációs osztály vezetőjére, hogy milyen fénykép alapján készül a rézkarc. Tizenhárom éven keresztül egyszer sem törődött azzal, milyen a portréja. A szegény tisztségviselő Klaus hivatalba lépésekor is ugyanezt a gyakorlatot követte. Lett is belőle nagy ribillió, mert az új államfő egyszerűen nem tetszett önmagának! Leállíttatta a gyártást, és ha hiszi, ha nem, hetekig válogatott sok száz felvétel között, amíg talált egy mosolygós, számára is elfogadható fotót! - fejezte be nagy hahotázás közepette. Petr Hájek, Klaus új szóvivője megkeresésünkre nem volt hajlandó kommentálni ezt a történetet. Azt az értesülésünket viszont megerősítette, hogy a jelenlegi államfő valóban megszüntette a kegyelmi kérelmekkel foglalkozó osztályt. Ezentúl maga dönt az egyes ügyekről. - Eddig több mint húsz esetben elutasító volt a válasza, s egyszer sem adott kegyelmet - közölte a szóvivő. Klaus szigora ebben az esetben indokoltnak tűnik, ugyanis elődjét leginkább az amnesztiái miatt bírálták. Havel ugyanis nem sokkal a rendszerváltás után megnyitotta a börtönöket, ahonnan visszaeső gyilkosok is szabadultak, akik rövidesen további súlyos bűncselekményeket követtek el. Később cseh államfőként több ezer esetben gyakorolt kegyelmet. Sokszor olyan, egykori másként gondolkodónak, ismerősnek engedte el a büntetését, akiket gazdasági bűncselekmények miatt ítéltek el. A közvélemény támogatja az új elnök kérlelhetetlen magatartását. Az igazságügyi szakértők viszont Klaus szemére vetik, hogy alapos jogi felkészültséget igénylő ügyekben is egyedül akar dönteni. - Aki szakszerű döntést kíván hozni, annak alaposan ismernie kell az adott ügyet és legalább a büntetőjogot - érvelt Marie Volková, a prágai igazságügyi minisztérium hivatalvezetője. KLAUS NEM KEGYELMEZ- Tavaly mintegy négyezer kegyelmi kérvényt kapott az államfő, felPedig hétvégeken mindig becsengettek hozzánk! - sopánkodott Jana Nováková nagymama. Egyre gyakrabban hajba kapnak a művészek is, pedig az új államfő nyíltan elismerte, hogy sosem néz tévét, már szépirodalmat sem olvas, leginkább csak a közgazdasági szakkönyveket és folyóiratokat böngészi. Michal Wiewegh, az egyik legnépszerűbb kortárs cseh író gúnyverset írt Klaus gőgös, önimádó magatartásáról. Mire egyik híve, Ivan Mládek ismert költő másnapra dicsőítő rigmust faragott arról, hogy az államfőnek ugyan ősz a haja, de mégsem szürke egyéniség. Lucie Bílá neves popénekesnő valósággal imádja őt szókimondásáért, és főleg azért, mert nem hajlandó kritikátlanul dicsőíteni Brüsszelt és az Európai Uniót. TENISZ VAGY GOLF? Imázsépítő igyekezete nemrég váratlanul kibicsaklott. Nemrég teAz új elnök iskolakezdő gyermekek között tételezhetően az idén sem érkezik több. Ennyi kérelemmel megbirkózik az elnök úr és legszűkebb tanácsadó testületé - zárta le a vitát Petr Hájek. A két Václav közötti különbség Csehország uniós csatlakozásának megítélésében is kidomborodott. Havel köztudottan az integráció lelkes híve, aki ingatag egészségi állapota és a már májusban beköszöntött rekkenő hőség ellenére is elment a Vencel téri megakoncertre és más rendezvényekre, hogy a népszavazáson való részvételre buzdítson. Klaus, aki önmagát eurorealistának tarja - sokan viszont europesszimistának minősítik - ezúttal is homlokegyenest ellenkező magatartást tanúsított. Hűvös és kimért volt, még azt sem árulta el, hogy ő az ország jövője szempontjából sorsdöntő ügyben miként voksolt. Mindeközben jutott ideje, energiája személyesen ellenőrizni a várbeli átalakításokat. Maga választotta ki az új bútorokat, még a festményeket is leszedette leendő dolgozószobájából és a titkárságáról, s másokat hozatott. Átalakíttatta a cseh államfők nyári rezidenciáját is Lányban. Az új cseh First Lady, Lívia asszony a minap arra kérte az oda látogató újságírókat, hogy számolják meg, mennyi a változás. Miután senki sem vállalkozott erre, az elnökné mosolyogva közölte: - Én hétszáz- kettőt számoltam meg! Klaus azzal, hogy mindenben és minden áron más akar lenni, mint elődje, egyre inkább megosztja a közvéleményt. A legnagyobb példányszámú cseh napilap, a Mladá fronta Dnes, nemrég riportot közölt a prágai Novák családról, ahol a Klaust utáló nagyapa és az államfőt istenítő fia úgy összevesztek, hogy minden bizonnyal egymásnak ugranak, ha nincsenek a közelben az asszonyok. - Azóta sem a fiam, sem az unokám nem látogat bennünket, még fel sem hívnak. (CTK-felvétel) niszezés közben rosszul lett, kórházba kellett szállítani. Azóta minden hivatalos programját lemondták. Különösebb aggodalomra azonban állítólag nincs semmi ok. - Az elnök úrnak ahhoz képest, hogy hatvankét éves, kiváló a kondíciója és jó az egészségi állapota is. Valamilyen vírusos fertőzést kapott, ami eléggé megviselte a nagy hőség és a feszített munkatempó miatt legyengült szervezetét - közölte Martin Holcát, az egyik kezelőorvosa. Hozzátette: - Igyekszünk rábírni az államfőnket arra, hogy kissé kímélje önmagát. Teniszezés helyett inkább golfozzon, s legalább a hétvégeken pihenjen. Klaus az orvosok kérlelése ellenére elhagyta a kórházat, és Lányban lábadozott. Nagy kérdés, hogy hallgat-e orvosainak intelmeire. Képes-e legyőzni azt az énjét, amely mindig és minden áron győzni akar. Havel felett is. Prága, 2003. szeptember Határ menti régiók az Európai Unió bővítésének küszöbén - prágai számítások szerint Csehország csak harmincöt év múlva éri el a mai Németország színvonalát Még mindig két külön világ a cseh-német határ két oldala KOKES JÁNOS Nem egészen egy évvel Csehország várható európai uniós csatlakozása előtt, s 14 évvel a rendszerváltás után a cseh-német határ két oldala továbbra is két külön világ, s hatalmasak a különbségek. Mégpedig úgy a régiók fejlettsége, mint a bérek és az árak területén is. Jól példázza ezt a nyugat-csehországi Domažlice, illetve a bajor oldalon lévő Furth im Wald történelmi kisvárosok és környékének ösz- szehasonlítása. A két város földrajzi helyzete, gazdasági struktúrája nagyjából hasonló, s a lakosság számában is alig van eltérés. És mégis... Míg a történelmi hangulatú, 11 ezer lakosú Domažlicében a jelenlegi átlagbér mintegy 600 euró, addig az alig húsz kilométerre nyugatra lévő tízezres Furt am Waldban ugyanazért a munkáért átlagosan négyszer annyit kap a munkavállaló. „Csehországban ma az egyórás munka költsége átlagban négy euró, nálunk 26 euró” - mondta a két régiót meglátogató újságíróknak Reinhold Macho, Furt im Wald kereszténydemokrata polgármestere. Szerinte Csehország uniós csatlakozásával a két régió közti különbségek gyorsan csökkenni fognak. A regensburgi kereskedelmi és ipari kamara számításai szerint a régiók közti leglényegesebb különbségek mintegy nyolc év alatt eltűnnek. Prágai számítások szerint viszont Csehország csak mintegy 35 év múlva éri el a mai Németország színvonalát. „Az alapvető különbségek eltűnése persze nem azt jelenti, hogy a cseh fizetések ilyen rövid idő alatt utolérik a német béreket, hanem azt, hogy eltűnnek a strukturális eltérések, s például már nem lesz érdemes Németországból a határ másik oldalára átvinni a termelést, mert ott olcsóbb” - figyelmeztetett Richard Brunner, aki egy német céget irányít a régióban, s jelentős van tapasztalata a határ mindkét oldalán. A rendszerváltás óta eltelt 14 év alatt számos regionális német cég használta ki az alkalmat, s helyezte el termelése egy részét Csehországba, vagy más módon használta ki a szomszédos olcsó munkaerőt, illetve a külföldi befektetőknek nyújtott kedvezményeket állami és helyi kedvezményeket. Másrészt a csehek ezrei évek óta Németországban találnak munkát. A német üzletekben, vendéglőkben, szállodákban, a benzinkutaknál, de számos kisiparosi szakmában is szinte mindenütt találkozni csehekkel. A munkahely közel van, a határátlépés nem gond, s a keresetek pedig jóval magasabbak - sorolják a csehek a németországi munkavállalás előnyeit. Ugyanakkor a helyi németek az elmúlt években megszokták, hogy számos dolgot, különösen élelmiszereket, előnyösebb a keleti szomszédnál megvásárolni. Panaszkodnak az ékszer- és ruházati üzletek tulajdonosai, a különféle szolgáltatásokat nyújtók is, például a fodrászok, hogy bizony 1989 után jócskán megcsappant klienseik köre. Benzinért is érdemes átmenni a cseh oldalra. A megtakarítás a németek esetében átlagban 25-30 százalékos. Szólni kell a határ menti cseh vendéglőkről is, amelyek a mai napig is meglévő árkülönbségek miatt rendszeresen tömve vannak németekkel. A helyzet egyik negatívuma, amelyről az egyik oldal illetékesei sem szívesen beszélnek, hogy a cseh oldalon gomba módra nőttek ki az aránylag olcsó erotikus szórakozóhelyek, amelyekben a kelet-európai lányok széles skálájából válogathat a módos német érdeklődő, s amelyekkel olykor komoly gondok is vannak. Csehország uniós csatlakozása nyilvánvalóan komoly téma mindkét városban, hiszen sokakat személyesen is érint. A közeli határátkelőhelyen például mintegy 200- 200 vámos dolgozik, s ezek 90 százaléka a csatlakozás után elveszíti munkahelyét. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi szállításból élő helyi cégekre is. Megszűnik a nagy parkoló, az átrakodó hely, s velük együtt számos munkahely. A vállalkozókra is változások várnak. Domažlice mint a nyugatcsehországi kerület része, egyike lesz az Európai Unió legkevésbé fejlett régiójának. Furt im Wald, amely a bajor regensburgi régió része, pedig a gazdagabbak közé tartozik. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy cég, amely Domažlicében ruház be, Brüsszeltől akár ötvenszázalékos támogatást is kaphat, míg egy Furth im Waldban eszközölt beruházásnál mindössze 28 százalékot” - magyarázta a helyzetet Jan Látka, Domažlice szociáldemokrata polgármestere. „Éppen az előbb említettek alapján számolunk azzal, hogy a két város közti különbségek aránylag gyorsan eltűnhetnek, hiszen nyilvánvaló, hogy hol lesz előnyösebb valakinek beruházni” - egészítette ki kollégája szavait Reinhold Macho, Furth im Wald polgármestere. Jan Látka azonban nem ilyen optimista. „Lehetőségeink bizonyára megnőnek, de tudatosítjuk, hogy nem lesz könnyű a pályázati pénzek megszerzése. Kevés a tapasztalatunk, nincsenek szakembereink” - sorolja a gondokat a cseh városatya. Elmondta, hogy a júniusi népszavazáson ő egyértelműen Csehország uniós csatlakozását támogatta, akárcsak a domažlicei választók 75 százaléka. A régió lakossága jórészt a szomszédos uniós helyzet ismeretében szavazott, ismeri annak előnyeit, de a problémákat is - mutatott rá Látka. Kedvező jelnek tartja, hogy a szomszédos német oldalon az utóbbi években jelentősen emelkedett a csehül tanuló németek száma. Ez is jelzés, az érdekek kezdenek átszövődni. Domažlice, 2003. szeptember A Domažlice főterén dolgozó munkások néhány kilométerrel délebbre sokkal többet keresnének (Képarchívum)
