Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-06 / 180. szám, szerda
■tüf# Nagyszünet ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 6. NYELVSULI Leute von Welt - Klatsch und Tratsch Wolfgang Joop, Modedesigner, bezeichnet sich selbst gegenüber dem Magazin Thompson hatte sich 1994 von Schauspieler Kenneth Branagh scheiden lassen (autogramm.com) „Stern“ als narzisstischen Menschen, der „vom wirklich schönen Gefühl des einfachen Glücks ausgeschlossen“ ist. Seinem neuen Freund Valeri sei er gefolgt, um das warme Gefühl der Liebe zu finden. „Ich weiß, dass Verliebtheit mit Verblödung einhergeht“, so Joop in der aktuellen Ausgabe des Hamburger Magazins. Der 58-Jährige ist mit Valeri in ein Penthouse nach Berlin-Mitte gezogen und wird dafür seinen Wohnsitz in New York aufgeben. Ex-Tennisstar Anke Huber und Fußballmanager Roger Wittmann sind ein Paar: „Ja, wir sind zusammen“, so die 28- Jährige gegenüber der „Bild“- Zeitung. „Wir haben uns zufällig getroffen, kurz darauf wieder. Auf einmal war's passiert“, sagte Wittmann, der als erfolgreicher Spielerberater mehr als 100 Fußballprofis betreut. Der 43 Jahre alte Wittmann ist seit fünf Jahren verheiratet und hat mit seiner Frau Sabine zwei Kinder, wie das Blatt weiter schreibt. Die britische Schauspielerin Emma Thompson (44) und der Schauspieler Greg Wise (37) haben nach jahrelanger Beziehung in Schottland geheiratet. Das Paar ist seit 1997 zusammen und hat eine gemeinsame Tochter. Einem Bericht des „Mirror“ zufolge war die Trauung im Ort Argyll vor allem durch nicht enden wollenden Regen gekennzeichnet. Thompson hatte sich 1994 von Schauspieler Kenneth Branagh scheiden lassen. (DW) SZÓTÁR • ich weiß, dass Verliebtheit mit Verblödung einhergeht - tudom, hogy a szerelem együtt jár az megbutulással • der 5 8-Jährige ist mit Valeri in ein Penthouse gezogen und wird dafür seinen Wohnsitz in NY aufgeben - az 58 éves Valerivel beköltözött egy házikóba a felhőkarcoló tetejére, és emiatt feladta NY-i állandó lakhelyét • wir haben uns zufällig getroffen, kurz darauf wieder. Auf einmal war's passiert - véletlenül találkoztunk, majd röviddel ezután újra. S egyszer csak negtörtént • haben nach jahrelanger Beziehung in Schotland geheiratet - több évig tartó ismeretség után Skóciában házasodtak össze VIGYORGÓ Csere Grün kocsmájában jóízűen vacsorázik egy vendég, majd kér egy üveg kadarkát. Grün hozza a bort, de a vendég idő közben meggondolja magát:- Ne haragudjon! Inkább egy burgundit innék. Grün szó nélkül teljesíti a kedves vendég kérését, ám az megint mást akár:- Ha lehet, akkor cserélje ki kérem egy üveg kékfrankosra. Grün visszamegy a raktárba, miközben az orra alatt morog:- Már a harmadok vignettát ragaszthatom erre az átkozott üvegre... Jó tanács Egy férfi megy át a zebrán, közben az eget nézi. Megszólal egy másik ember:- Ha nem oda néz, ahova megy, akkor odajut, ahova néz! Vigyorgó hullák Elmegy a rendőr a hullaházba, mert feltűnik neki, hogy minden halott ember vigyorog. Odamegy az első hullához és megkérdi a halottkémet:- Ez a hulla miért nevet?- Ez egy Bili nevű fiatalember, akit pont szeretkezés közben ért utol az agyvérzés...- Értem. És az ott mellette?- Ő egy Joe nevű úriember, aki éppen az autópálya közepén tudta meg, hogy 5-öse van a lottón...- Aham! És az ott a folyosó végén?- Ő egy Bobjievű fiatalember, akinek gondjai voltak az IQ- jával. Viharban felmászott a fára és agyoncsapta a villám.- Azt értem, de miért mosolyog?- Azt hitte, hogy fényképezik. Pesszimizmus Azt mondja McRomlik a szomszédjának:- Olyan pesszimista alakot, mint Sam, én még életemben nem láttam.- Ugyan miért?- Tegnap talált egy kétpennys érmét a templom, és még most is azon morog, hogy csak ő tud ilyen kevés pénzt találni. Feláll- Jean! Miért tesznek a ló alá homokot?- Hogy felálljon uram.- Akkor hozzon alám is egy lapáttal! Igazi nyelvtehetség.. (vicclap.hu) Hogyan dönthetjük el valamiről, hogy kicsi-e vagy nagy? Leginkább úgy, ha egymáshoz viszonyítjuk őket. Mi mekkora? Te biztosan magasabb vagy egy méternél, de kevesebb kettőnél. Vajon ez sok vagy kevés? (Képarchívum) MEKKORA EGY ATOM? Az atom (talán már tanultál is róla), szabad szemmel nem látható, nagyon picike kis részecske, s akár hiszed, akár nem, te is ilyen pici atomok sokaságából állsz. Az atomok molekulákká kapcsolódnak össze. Csakhogy ezeket az atomokat már nagyon nehéz lenne magunkhoz hasonlítani úgy, mint a hangyákat az elefánthoz. Vannak kisebbek és nagyobbak is, mégis, ha egymás mellé tennél egy millió atomot, még mindig nem biztos, hogy lesznek akár olyan vastagak, mint a körmöd. Talán százezer atom is kevés lenne ahhoz, hogy körbeérje egy hajszáladat, ami pedig igazán vékony. MEKKORA A FÖLD? Ha körbe akarnánk utazni a Földet, több mint 40 ezer kilométert kellene megtennünk. Olyan ez a távolság, mintha Szlovákiát utaznád végig százszor. A Föld felszíne, beleszámítva a tengereket és óceánokat is, több mint 5000-sze- rese Szlovákia felszínének. Hogy még jobban el tudd képzelni, ez éppen olyan arány, mintha az egész testedet borító bőrfelületet mérnéd a fél szemedhez. MEKKORA EGY CSILLAG? Akárcsak az atomok esetében, a csillagok között is van kisebb és nagyobb. A Nap is egy csillag a sok közül, csak ez van hozzánk a legközelebb, ezért látjuk olyan fényesnek és nagynak, és ezért érezzük a melegét is. A Nap nem számít se nagy csillagnak, se kicsinek. Mégis akkora, hogy egymillió földgolyó bőven elférne benne, (s, he) Még egy ilyen bugyuta kérdést! - gondolnák sokan, pedig egyáltalán nem olyan értelmetlen ez a rövidke mondat, mint ahogyan elsőre látszik. S hogy ez mennyire így van, mindjárt be is bizonyítom nektek. Csupán velünk kell tartanotok, s pár percen belül mindenre fény derül! ÖSSZEÁLLÍTÁS Hogyan dönthetjük el valamiről, hogy kicsi-e vagy nagy? Leginkább úgy, ha egymáshoz viszonyítjuk őket. Vegyünk egy példát! Amikor megállunk egy kétszintes családi ház előtt, azt gondoljuk, hogy nagy. Ha viszont mellé állítanánk egy felhőkarcolót, olyan parányivá változna a szemünkben, mintha nem is ugyanazt a házat néznénk. Ugyanakkor, ha mellé állítanánk egy ház makettjét, még óriásibbá növekedne. Pedig igazából nem is változott a mérete. Csak viszonyítottuk valamihez! így van ez még számtalan dologgal a világegyetemben! TE MEKKORA VAGY? Te, aki most velünk tartasz, magasabb vagy egy méternél, de kevesebb kettőnél. Vajon ez sok vagy kevés? Egy hangyához képest biztosan sok, míg egy elefánthoz képest kevés. Egy elefánt hosszát biztosan kiteszi úgy ezer hangya, és ezt úgy tudjuk még jobban elképzelni, ha feltételezzük, hogy az elefánt lefekszik, majd jönnek a hangyák. Egymás után elindulnak az elefánt testén libasorban, legalább ezren. Ez éppen olyan, mintha milliméterben próbálnánk megmondani, hogy mi milyen magasak vagyunk. Ha tudjuk, hogy egy méter ezer milliméterből áll, akkor csak ki kell számítanod, hogy te hány milliméter vagy összesen. *\/* Egy elefánt hosszát biztosan kiteszi úgy ezer hangya, és ezt úgy tudjuk még jobban elképzelni, ha feltételezzük, hogy az elefánt lefekszik, majd jönnek a hangyák (Képarchívum) A végzettek hetven százaléka újabb oklevelet szerez Diplomám van: állást keresek! v NÉPSZABADSÁG szült felmérésre alapozott tanulA diploma még mindig belépő a munkaerőpiacra, de egyre több időt emészt fel az álláskeresés. A többség előbb bővíti ismereteit, Egy ’vidéki kisváros gazdasági egyetemén végzett fiatal lány meséli: az utolsó évet levelezőn fejezte be, mert a budapesti bankfiókban, ahol nyári gyakorlatát töltötte, állást ajánlottak. Az ilyen alkalmat pedig meg kell ragadni, mert manapság már a közgazdászok után sem kapkodnak a cégek. Évfolyamtársai közül végül mindenki elhelyezkedett, de hosz- szabb ideig tartott az álláskeresés, mint a korábbi évfolyamok végzőseinek. A diploma - a statisztikai adatok tanúsága szerint is - még mindig jó belépő a munkaerőpiacra. Miközben a fiatalok munkanélkülisége az elmúlt egy évben érzékelhetően - ötödével -, 14,4 százalékra nőtt, a pályakezdő diplomások mindössze öt százaléka mondta, hogy nem talál magának munkát. Ezzel egyidejűleg az oklevelet szerzettek körében is meghosz- szabbpdott az álláskeresésre fordított idő - állítják a szakértők. Ez annak ai előjele, jiogy kprükben is magasabb lesz a munkanélküliség. A demográfiai apály következté- bep köpqyebb bekerülni valamely felsőoktatási intézménybe, csakhogy így csökken a színvonal. A diákok a kiutat a felsőfokú szakképzésben keresik, amely az érettségi után ad a munkaerőpiac igényeinek megfelelő - az egyetemi képzésnél olcsóbb és célzottabb - képzést. Az egyes diplomák munkaerő-piaci értéke igencsak különböző. Ezt igazolja Galasi Péter egyetemi tanárnak az Educatio folyóiratban megjelent, egy 2000-ben kémánya. A legkevésbé keresett szakma az agrármérnököké, itt a pályakezdők 15 százaléka mondta magát munkanélkülinek. Az átlagosnál nehezebben találnak állást a bölcsészkart és a művészéti főiskolát vagy egyetemet végzettek is. Az egészségügyi diplomával rendelkezők munkanélküliségi kockázata a legalacsonyabb, nem egészen egy százalék. Az sem mindegy, hogy főiskolai vagy egyetemi diplomáról van-e szó. A bölcsészek és a közgazdászok között arányaiban kétszer annyian vannak munka nélkül a főiskolát végzettek, mint az egyetemi diplomával rendelkezők. Az informatikusoknál és a műszaki végzettségűeknél pedig képzési szint szerint négyszeres a különbség. Az informatika szakot egyetemi szinten végzettek körében például 1,3 százalékos a munka- nélküliség, akik viszont főiskolán szerezték ezt a képesítésüket, azoknak már 5,7 százaléka nem tud elhelyezkedni. A diákok tanulmányaik alatt feltehetően szembesülnek a munkaerő-piaci követelményekkel: áz oktatási tárcánál készült felmérés szerint a diplomás fiatalok hetven százaléka rögtop tova,f>l}képzi magát, tizedük nappali tagozaton, többségük pedig munka mellett. , , , ' i Az idei 160, ezer jelentkező, közül 24 ezren másoddiplomás képzésre adták be jelentkezésüket, közülük sokan főiskolai diplomájukat egészítik ki egyetemi szintűre. Néhány szakra kifejezetten jellemző, hogy az ott végzettek tovább bővítik ismereteiket. A természettudományi diplomások ötödé iratkozik be az oklevél megszerzése után újabb nappali tagozatra. Az agrár- vagy társadalomtudományi szakokon végzetteknél ez az arány tíz százalék. SZAMÁRFÜL Regék és mondák AJÁNLÓ Akinek gyerekkorában kimaradtak Gudrun és Parszifál, Héraklész és az argonauták, Dávid és Góliát, vagy éppen a sámánhitet még mindig őrző finnugor mondák hőseinek kalandjai, sürgősen tépjen el egy könyvesboltba, és zsákmányoljon a még fellelhető példányokból! A minden fantasy regények őseinek számító ősi mítoszok és mondák irodalmi feldolgozásai újra kaphatóak. Vari, aki Ä'gyűrűk urán nő fel, és van, aki Romtáüs és Remus törtéhétén. A különbség annyi, hogy a hobbitok kalandjaira ötven év múlva már senki sem fog emlékezni, míg a római, görög, héber, egyiptomi, mezopotámiai stb. mítoszok olyan ősi tudáskincset rejtenek, melyek alapján bárki tudna írni egy-egy Gyűrűk urát, vagy akár még jobbat is. Ezek a mesék még abból a korból valók, amikor a mondák alapján készült „szerepjátékokat” még élesben játszották, kard-ki-kard, vagy éppen neki a világtengereknek. A bennük felhalmozott tudáson alapul az európai irodalom nagy része, közöttük olyan kései klasszikusok is, mint Isaac Asimov robot- és galaktika-univerzuma. A Móra Ferenc kiadó rendszerint gyerekkönyveket ad ki. A legfontosabb kivételt talán a minden diák által jól ismert 33 híres eposz és társai jelentik, melyek segítenek eligazodni az időzavarba került diáknak. Mivel pedig a diák mindig időzavarban, mi több, időprésben van, mindig kéznél vannak ezek a kötetek. Ezeket egészítik ki most végre az európai kultúrkör nagy mondavilágainak feldolgozásai. A könyvek sokszor - mint a héber Biblia, vagy a mezopotámiai Gilgames-eposz esetében - irodalmüag feldolgozott szövegeket ültetnek át a mai olvasó számára is könnyen befogadható, olvasmányos nyelvre. A lényeg minden esetben a történetmesélésen van, tekintet nélkül annak esedeges korábbi vallási, vagy történelmi szerepére. Az említettek mellett újításnak tűnhet, hogy a kis finnugor népek mondavilágának termését is megjelentette a kiadó. A ritkán hallott nevű cseremiszek, észtek, lívek, votjákok vagy lappok ugyanis azon túl, hogy a magyar nyelven beszélők legközelebbi rokonai, sokszor mesevilágukban is közeli rokonságot mutatnak. Szinte minden mesében megtaláljuk a totem-állatok megfelelőit, vagy éppen a sámánhit olyan fő hiteinek megfelelő motívumokat, mint az éjszaka egérke képében szalad-' gáló lélek (amíg a gazda alszik). Ezek a mesék ugyanakkor sokszor távolibbnak is tűnnek, mint a mára ismerősebb germán és kejta történetek. Ezeket hagytam a végére: mára ugyanis a nemzetközivé váló meseipar révén ezeknek a fő motívumait ismepijk leginkább- Egy-egy ó-germán vagy kelta mesehős, Artus király és a kerékasztal, vagy Trisztán és Izolda története szinte többek által ismert, mint az égig érő fa ősi finnugor motívuma. Mára még a görög-római, vagy a XVIII. században nagy népszerűségre szert tett egyiptomi meséknél is ismertebbek. Furcsa, de igaz: a nagy népek történetei sokkal erőszakosabbak, műit a kisebbekéi. Valahogy kevesebb harc, kevesebb kegyeüenség van a finnugor mondákban. A sorozat értékét növeli, hogy minden kötetét jeles tudósok állították össze, így azok történetileg és filológiailag is megállják a helyüket. Az egyiptomi és mezopotámiai kötetet Kákosy László, a hébert Komoróczy Géza, a germán és kelta kötetet Dömötör Tekla - stb. állították összp. Mindenkinek ajánlom őket. (n) Regék és mondák sorozat, Móra Ferenc Könyvkiadó, 2003.
