Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-06 / 180. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 6. Közélet 5 Öllős László politológus szerint nem biztos, hogy a négy választókerület hátrányos lenne az MKP számára Fontos a méltányos elosztás A választójogi törvény legnagyobb hibája, hogy módosításához elég az egyszerű parlamenti többség, erre Európában sehol nincs példa (Somogyi Tibor felvétele) Preferenciaszavazatok, négy választókerület, külföldi voksolási lehetőség, félmilliós letét, elektronikus kampány - ezek a kulcsszavai az új választójogi törvénynek, melyet a közelmúltban ismertetett a belügyminiszter. A tervezett változtatásokról Öllős László politológussal beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a véleménye a választójogi törvény módosító tervezetéről? A Magyar Koalíció Pártját hogyan érintené a javasolt négy választókerület? Több kulcsfontosságú kérdés van. Ha egynél több választókerület lesz - amire korábban már volt példa -, kérdéses, a képviselői helyek menynyire osztódnak el méltányosan az egyes kerületek között lakossági arányszámtól függően. Ha méltányos az elosztás, akkor nem biztos, hogy ez hátrányos lesz a Magyar Koalíció Pártja számára. Aprópénzre váltva ez azt jelenti, hogy... ...ha egy országban van két kerület, az egyikben él a lakosság egyharma- da, a másikban a kétharmada, és a parlamenti helyek is ilyen arányban osztódnak meg, valamint az adott induló párt az egyik kerületben több, a másikban kevesebb voksot szerez, akkor országos átlagban nagyjából ugyanannyi képviselője lesz, mintha egy kerület volna. A belügyminiszter négy kerületet képzel el úgy, hogy például Nyitrán és Nagyszombaton kívül Trencsén is a nyugat-szlovákiaiba tartozna. A. Nagy László szerint ez rontja a magyarok számarányát. Nem biztos. Hangsúlyozom: minden a méltányosságtól függ. Egyelőre nem tudni, hogy ha országos átlagban az adott párt eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges küszö-' bőt - mert azt csak országos átlagban lehet mérni -, akkor amennyiben egy adott területen nem éri el, átszámítódnak-e a szavazatok a másik kerületi listára. Régen átszámítódtak, vagyis nem vesztek el a vok- sok, hanem a másik kerület listájáról jutott be egy-két képviselő. így voltak a magyarok a pozsonyi szavazataikkal, ahol az öt százalékot nem tudták elérni, de azok átszámítódtak más listákra. » Ha nagy kerületek lesznek, a preferenciaszavazatok súlya nem lesz túl nagy, de mégiscsak nagyobb, mint most. A négy kerület bevezetésével nem bonyolódik a választási rendszer? Régen is így volt. Vagyis az MKP-nak nincs oka aggodalomra? Arra mindig van ok, éppen azért, mert nem ismerjük a részleteket. Mi jobb: ha egy vagy több kerület van? Nézőpont kérdése. Egy országos lefedettségű, jó szervezeti háttérrel rendelkező pártnak - mint amilyen a Kereszténydemokrata Mozgalom - valamivel előnyösebb a több választókerület. Ezzel szemben az úgynevezett egyszemélyes pártnak, melynek van egy országosan ismert vezető személyisége, viszont mind a szervezettsége, mind a második vonalbeli politikusgárdája gyenge, vagy nincs rendesen megszervezve, az egy kerület felel meg. Ilyen például a Smer. Szakértők szerint a belügy jó irányba halad, mert Európában általában több választókerület létezik. így van. Ugyanakkor a jelenlegi és a javasolt választójogi törvény, valamint az eddigi összes módosító tervezet legnagyobb hibájának azt tartom, hogy elfogadásához nem kell alkotmányos többség. Ezért minden kormány a saját szájíze szerint örök- kön-örökké önkényesen változgat- hatja. Nálunk a módosításhoz elég egyszerű parlamenti többség, erre Európában sehol nincs példa. Stabil demokráciában egy ilyen, a politikai rendszert alapvetően befolyásoló jogszabályt csak alkotmányos többséggel lehet megszavazni. A javaslat szerint nőne a preferenciaszavazatok jelentősége. Erről mi a véleménye? A preferenciaszavazatok elve a mi arányos, listás választási rendszerünkben többségi elvként jelenik meg. Azaz az adott listán belül a sorrendet a szavazattöbbség határozza meg, tehát ki kap több preferenciaszavazatot, az alapján kerül feljebb vagy lejjebb a listán. A jelenlegi tíz- százalékos küszöb nagyon magas, ezért a mostani szabályok szerint csak országos politikusnak van esélye úgynevezett karikázással előkelőbb helyre jutni. Ezzel szemben tehetséges, ám országszerte még kevésbé ismert személyek nehezen kerülhetnek befutó helyre. Ezért indokolt a tíz százalékot csökkenteni. A javasolt öt százalék elégséges? Személy szerint 3-4 százalékkal lennék megelégedve, de a mai tíznél az öt is jobb. Tehát ha négy kerület lenne, egy- egy kerületbe kevesebb polgár jutna, az adott párt támogatottsága eléri a tíz százalékot, akkor a pártra leadott szavazatok öt százaléka 3-4 ezer voksot tenne ki, és a javaslat szerint ennyi már elég lenne ahhoz, hogy valaki mozduljon a listán. A jelenlegi feltételek mellett ugyanilyen támogatottsággal 25 ezer karikára vari szükség... Ilyen szemszögből nézve ez komoly előrelépés. Nem beszélve arról, hogy az adott kerületen belül az emberek jobban ismerik a saját jelöltjeiket. Bár ha nagy kerületek lesznek, a preferenciaszavazatok súlya nem lesz túl nagy, de mégiscsak nagyobb, mint most. Ezek szerint a négynél elfogadhatóbb lenne a nyolc kerület? A preferenciaszavazatok szempontjából igen, más szempontból viszont nem biztos. Ez a méltányosságon és a mandátumok igazságos elosztásán múlik, itt van a kutya elásva. A választáson induló pártoknak kerületenként félmillió koronát kell letétbe helyezniük. Egyesek szerint ezáltal letisztulhat a politikai színtér, mások szerint ez a kisebb, szegényebb pártokat diszk- riminálná. Indokolt a kaució? Nem tartom jó ötletnek. Az én értékrendem azt súgja, hogy esélyt kell adni minden pártnak, és a lakosságra kell bízni a választást. A pártstruktúra végső befolyásoló ereje a politikai kultúra legyen, és ne más. A. Nagy László szerint a kaució ál- szövetségek létrehozására ösztönözné a pártokat, ami a parlamentben megbosszulná magát. Valóban fennáll ez a veszély? Nyilvánvalóan megpróbálnák kijátszani a törvényt, ahogy csak lehet. A különböző műpártok a parlamentben könnyen felbomlanak. Erre már volt példa. Vita tárgyát képezi, elég-e egy nap a voksolásra, idáig mindig kétnapos választás volt. Nem csökkenne a részvétel? Ha kétnapos, nagyobb a valószínűsége, hogy az emberek jelentős részének legalább az egyik nap megfelel, hogy az urnához járuljon. Ha valaldnek valami közbejön egyik nap, ott a másik. Kétnapos „közbe- jövetel” elég ritka. Másrészt olyan apróságok is befolyásolhatják a részvételt, mint az időjárás, és kisebb a valószínűsége, hogy mindkét nap nagyon rossz idő lesz. Ugyanakkor kétségkívül az egynapos akciót könnyebb megszervezni, olcsóbb, éjjel nem kell az urnákat őrizni. Az is igaz, hogy az eltökélt polgárt nem riasztja vissza sem a rossz idő, sem más. Aki akarja, megtalálja a módját, hogy szombaton reggel héttől este tízig legyen ideje voksolni. Az egynapos szavazással nincs különösebb baj. Valószínűleg külföldről is lehet majd postázni a szavazócédulákat. Nem lehet visszaélni ezzel? Megvan a módja, hogyan lehet csökkenteni, sőt kizárni a visszaélés lehetőségét. És ha a posta mond csődöt? Vagy későn érkezik a voks? Természetesen meg kell szabni egy határidőt, meddig érkezhet meg a postai szavazat. Számos országban megengedik, hogy a külföldön élőknek is legyen szavazati joguk. Gondoljunk az Egyesült Államokra: az ottani választás nagyon szoros volt, végül a külföldön tartózkodó amerikai katonák szavazataival is kalkuláltak, melyek jelentős késéssel érkeztek meg Amerikába. Tehát akár sorsdöntők is lehetnek a külföldi voksok? Hogyne, főleg ha néhány szavazaton múlik, olyan szoros a verseny. Magát az elvet is helyeslem, hogy az állampolgárnak legyen joga beleszólni a parlament összetételébe - függetlenül attól, éppen hol tartózkodik. Támogatom azt is, hogy a magántévék és -rádiók kampányolhassanak, mert eddig is ezt tették, csak a törvény nem szabályozta. Fölöslegesnek tartom viszont a szavazás előtti 48 órás kampánycsendet, ezt is el kellene törölni. De legalább azt a hétnapos megkötést oldják, miszerint a voksolás előtti \\ A magántévék * és -rádiók eddig is kampányoltak, csak a törvény nem sza- . . bályozta. \\ héten már nem szabad közzétenni közvélemény-kutatásokat a pártok népszerűségéről. Fennáll ugyan a veszély, hogy egy felmérés politikai megrendelésre is készülhet, ennek ellenére helyeslem az utolsó felmérések nyilvánosságra hozatalát. Ez motiváló hatású, mert nem mindegy, hogy a számomra szimpatikus párt a népszerűségi listán hol szerepel. Ez például részvételre ösztönözheti a bizonytalankodókat. A tervezet egyik pozitívuma, hogy időben, a megbízatási időszak elején készült el, viszont politikai egyeztetés néíkül rukkolt vele elő Vladimír Palkó. Nem okozhat ez újabb feszültséget a kormányban? Ilyet semmiképpen sem illik, hiszen komoly dologról van szó. A belügyminiszter magatartása abba a meglehetősen ideges politikai hangulatba illeszkedik, ami most Szlovákiában tapasztalható. Talán a kereszténydemokrata politikus ezzel akaija elterelni a figyelmet a koalíciós válságról? Részben figyelemelterelő, részben figyelemfelkeltő. Akárhogy is van, így semmiképpen sem szabadna csinálni. Nyilvánvalóan az ilyen alapvető változásokat először a Koalíciós Tanács elé kellett volna terjeszteni, és csak utána sajtótájékoztatót tartani a törvényről. A miniszterelnök szerint a legfontosabb, hogy a többi kormánypárt, az SDKÚ, az MKP és a KDH összetartson Dzurinda: az ANO nélkül is lehet kormányozni ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mikulás Dzurinda tegnap bevallotta, elképzelhetőnek tartja, hogy ősztől az ANO nélkül kell kormányozni. A kormányfő kijelentette, mindent megtesz azért, hogy megszüntessék a koalíciós válságot. Ősszel majd kiderül, hogy Pavol Rusko és az ANO továbbra is a kormány tagja kíván-e maradni. Szerinte az a legfontosabb, hogy a többi kormánypárt, azaz az SDKÚ, az MKP és a KDH továbbra is egységes és ösz- szetartó legyen. Mindezektől függetlenül még mindig úgy érzi, Szlovákia számára az eddigi koalíció fenntartása és a kormány- programba foglaltak teljesítése a legjobb alternatíva. Örülne annak, ha Ruskóék továbbra is a kormányban maradnának, de az ANO elnökének tisztáznia kell magában: pártja nem kormányozhat úgy, hogy közben az ellenzékkel kokettál. Ezzel szemben a HZDS-t és a Vojtech Tkác vezette KNP-t Dzurinda dicséri. Az SDKÚ és Vladimír Meciar pártja között a kapcsolat szerinte normalizálódott, s becsüli azt, hogy az ellenzéki párt végig a kormánnyal szavazott az integrációt érintő törvények elfogadásánál. A kormány nem kívánja leállítani a már megkezdett egészségügyi, adó-, és nyugdíjreformot s folytatni fogja a népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket is. A kormányfő ígéretet tett arra is, hogy az iskolák az év végéig megkapják a kormány által nekik ígért teljes támogatási összeget, (s, t) RÖVIDEN Volt StB-sek járatják le a SIS-t ^ Pozsony. Az StB volt ügynökei ma sem alszanak - állítja Mikulás Dzurinda. A kormányfő szerint szervezetten dolgoznak, az ő számlájukra írhatóak az utóbbi időszak botrányai, mint például a Badz- gon-féle lehallgatási ügy vagy a motorvonat-vásárlási botrány. Az ő munkájukra vallanak a hírszerzéssel foglalkozó brit szaklapban, a JID-ben a SIS-ről megjelent elmarasztaló cikkek is. „Tudok róluk, és ha elég bizonyíték lesz a kezemben, megteszem a szükséges lépéseket” - mondta tegnap a miniszterelnök. (SITA) Masárt már három gyilkossággal vádolják Nagyszombat. A rendőrség a harmadik gyilkosság ügyében is vádemelést kezdeményezett Henrich Masár ellen. Időrendi sorrendben ez volt az első gyilkosság, amikor július 9-én galgóci családi házában megölt egy 74 éves asszonyt. Egy negyedik gyilkosságról, amelyet szintén azokban a napokban követtek el és egyesek szintén neki tulajdonítottak, kiderült, biztosan nem ő követte el. A háromszoros gyilkosság és túszejtésen kívül tiltott fegyverkezés és más tulajdonában lévő gépjármű eltulajdonítása miatt is vádat kívánnak emelni ellene. (TASR) 339 milliót vettek ki a gázmüvekből Pozsony. Húsz személy összesen 339 millió koronával lopta meg a Szlovák Gázmüveket (SPP) 1998-ban, derült ki abból az anyagból, mellyel most készültek el a zsolnai nyomozók. A rendőrség vádemelési eljárást kezdeményezett Zdenek M., a zsolnai Hydroterm vállalat vezetője ellen is, ugyanis ő állt a pénzmosás hátterében. Az ügyletben több magánvállalat vezetője, valamint az SPP hat alkalmazottja is részt vett. Ha bebizonyosodik a vád, a csalásban résztvevőket 12-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. (SITA) Az elvonókúra olcsóbb, mint a börtön Drogozás és bűnözés*/ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. ,A nemi megbetegedések és a bűntények száma is csökkenne ha a drogfüggők elvonókúrán vennének részt, még mielőtt bűnözővé válnak” - mondta Eubomír Okruh- lica a pozsonyi drogelvonó központ vezetője. Az európai országokhoz képest Szlovákiában egyelőre alacsony a HlV-fertőzöttek száma. Mivel a drogosok közt gyakori a prostitúció és a homoszexualitás, félő, hogy rövid időn belül a helyzet rosszabbra fordul. Sok drogos követ el bűncselekményt, a leggyakoribbak a lopás, a gyilkosság és a zsarolás. Az 1990 és 2002 közt a pozsonyi kerületben a több mint háromezer gyógyult egy- harmada került bíróság elé, 2002- ben az előző évhez képest 22 százalékkal több narkós került börtönbe. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint körülbelül egyötödével csökkent a drogelvonóra jelentkezők száma, ám többen bírósági határozat ellenére se vonulnak be - mondta a központvezetője. A börtönbüntetés helyett előnyben kellene részesíteni az elvonókúrákat, így a büntetés-végrehajtási intézetekben lassítani lehetne a nemi betegségek elterjedését. Az államnak sokkal kevesebb pénzébe kerülne, ha inkább az elvonókúrákat támogatná, az éves kúra körülbelül 40 ezer korona, egy elítélt költsége azonban éves szinten több mint 300 ezer koronát tesz ki. Növelni kellene a drogközpontok számát, ezt nehezíti az a tény, hogy a betegbiztosító csak a kúra költségeinek felét fedezi. Hatékonyabb lenne a bűnmegelőzés, ha a drogosok esetében az orvos dönthetné el, kinek van szüksége a kezelésre, így nem kellene megvárni a bírósági döntést, mely miatt sok esetben több héttel vagy hónappal késik a kezelések kezdete, (ncs) Jól keresők számára kevésbé kifizetődő Kiváló befektetés lesz a nyugdíjbiztosítás ^ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A jelenleg működő járulékos nyugdíjbiztosítóknak az első magán-nyugdíjpénztár létrejöttétől számítva fél év alatt át kell alakulniuk nyugdíjalappá. A változás - melyre várhatóan 2005-ben kerül sor - mintegy 550 ezer jelenleg biztosított személyt érint, akik azonban csak annyit érzékelnek majd, hogy meg-1 változik a biztosítójuk: az eddigi járulékos nyugdíjbiztosítók helyett a magán-nyugdíjpénztárakkal állnak majd szerződéses viszonyban. Azok a biztosítók, melyek nem akaiják vagy nem tudják végrehajtani a transzformációt, megszűnnek, a biztosítottak pedig kézhez kapják az addig megtakarított összeget. „Előzetes információink szerint azonban ilyen esetekkel nem kell számolni, a jelenlegi négy nyugdíjbiztosító jelezte, hogy kész alkalmazkodni a jogszabály előírásaihoz” - mondta Michal Horváth, a munka-, szociális és családügyi minisztérium államtitkára. A járulékos nyugdíjtakarékosságról szóló törvény ősszel kerül a parlament elé, várhatóan 2004. január 1- ején léphet életbe. Az új rendszer hátrányosan érinti azonban azokat a biztosítottakat, 'akik biztosítási díjának egy részét jelenleg a munkaadó fizeti, ők teszik ki a jelenlegi biztosítottak 85 százalékát. Az adóreform miatt ugyanis megszűnik a biztosítási díjra vonatkozó adómentesség, a munkaadók tehát az alkalmazottak nettó béréből vonják majd le a havi díjhoz fizetett hozzájárulásukat. Ezt a hátrányt részben - a kiskeresetűek esetében teljes mértékben - ellensúlyozza az éves állami prémium, mely a befizetett összeg 18 százaléka lesz. A prémium felső határát a havi átlagkereset 20 százalékában szabná meg a minisztérium, a 2004- es évért várhatóan 2827 korona maximális támogatás jár majd. Horváth szerint várható, hogy 2004-2005- ben visszaesik a járulékos nyugdíj- biztosítás lehetőségét kihasználók száma, de a későbbiekben növekvő tendencia várható. „Ez lesz az egyik legjobban jövedelmező befektetés az uniós csatlakozást követően” - állítja Horváth, (lpj) Jelenlegi rendszer ♦ a biztosított a havi biztosítási díj 10%-ával csökkentheti adóalapját ♦ a nyugdíjjáradék után 10%-os adót kell fizetni ♦ a munkaadó az alkalmazott bérének 3%-ánál nem magasabb biztosítási díjat elszámolhatja költségként Új rendszer ♦ megszűnik az adókedvezmény ♦ 18%-os állami prémiumot kapnak a biztosítottak - a prémium felső határa a mindenkori átlagbér 20%-a - 2004-ben mintegy 2827 korona ♦ adózni csak a megtakarított összeg hozamából kell - az adókulcs várhatóan 19% lesz
