Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-01 / 176. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 1. Straw beismerte: a brit kormány nem hallgatott az amerikai figyelmeztetésekre Óvta Londont a CIA Nem sérült meg komolyabban, csak a testőreire hozta a frászt Recep Tayyip Erdogan török kormányfő. Egy isztambuli rendezvényen, több száz ember előtt akarta bemutatja lovastudományát, amelyet - a kép tanúsága szerint - biztosan nem janicsáriskolában szerzett. A ló volt a következetesebb: ha már ledobta, kissé meg is taposta az ügyetlent. (TASR/EPA-felvétel) Személyes felelősséget érez az uránvád miatt Rice asszony bűntudata MTI-HÍR Új készenléti haderő Addisz-Abeba. Tizenegy afrikai ország megegyezett abban, hogy amerikai támogatással regionális készenléti haderőt hoz létre katasztrófa- helyzetek kivédésére és terrorista támadások elhárítására. A hírt John Abizaid tábornok, az amerikai középső parancsnokság vezetője jelentette be Etiópia fővárosában. Dzsibuti, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Ruanda, a Sey- chelles-szigetek, Tanzánia és Uganda kétnapos konferencián egyezett meg a haderő felállításának szükségességében. Az AP szerint vázlatosak az elképzelések, egyelőre nem tisztázott, hogy mikor és hol hozzák létre a készenléti haderőt. (MTI) Folytatás szeptemberben Szöul/Tokió. A szöuli látogatáson tartózkodó John Bolton amerikai külügyi államtitkár tegnap „ördögi lidércnyomásként” jellemezte Észak-Koreát, azzal vádolva Phenjant, hogy tavaly felgyorsította fegyverzetfejlesztési programjait, nukleáris téren is. Kijelentette: vége az északkoreai zsarolásnak, „Kim Dzsong II tévedésben van, mert a nukleáris fegyverek fejlesztése nem erősíti biztonságát, éppen ellenkezőleg”. A Kyodo japán hírügynökség szerint szeptember első hetében rendezhetik meg a háromoldalú konzultációk újabb fordulóját, s „erről már csaknem megegyeztek a kínai, amerikai és észak-koreai szakértők”. Az USA azt szeretné, hogy a 2. forduló megnyitása után mielőbb kibővüljenek a tárgyalások, s a rendezésbe bekapcsolódjon Dél-Korea, Japán és Oroszország is. Észak-Korea korábban csakis a kétoldalú tárgyalásokra mutatott hajlandóságot, követelve, hogy az USA kössön vele meg nem támadási szerződést. (MTI) Bolton szerint a nemzetközi közösség megfékezi Kim nukleáris ambícióit (Reuters) Kapcsolat az al-Kaidával Denpasar. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet pénzelte az indonéziai Báli szigeten tavaly végrehajtott pokolgépes merényleteket egy bebörtönzött szélsőséges tanú- vallomása szerint. Van Min Van Mat tegnap a 202 halálos áldozatot követelő terrormerényletek egyik fő gyanúsítottjának, Ali Ghufronnak a perében tett ilyen értelmű vallomást. Van Mit Van Mat jelenleg malajziai börtönben ül terrorszervezetekhez fűződő kapcsolatai miatt; tanúvallomását videotelefonon tette meg. Közölte: a merényletek előtt 35 ezer dollárt adott át Ghufronnak az indonéziai terrorakciók költségeire. A pénz külső forrásból származott- mondta, majd amikor az ügyész rákérdezett, hogy mit ért ezen, kijelentette: az al- Kaidát. (MTI) London. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) annak idején figyelmeztette Nagy-Britanniát, ne használja az Irakkal szembeni érvelésben azt az elemet, hogy Bagdad szükség esetén 45 percen belül tömegpusztító fegyvert tud telepíteni. A CIA jelezte azt is, nem osztja a véleményt, hogy Irak Afrikából próbált uránt vásárolni. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jack Straw brit külügyminiszter parlamenti képviselőknek írt levelében maga erősítette meg: a CIA még az előtt közölte a brit vezetéssel kételyeit Bagdad nigeri uránvásárlásának ügyében, hogy London bevette ezt a ma már elűzött iraki rezsim tömegpusztító fegyvereivel kapcsolatos dossziéjába. Straw a The Times című lap ismertetése szerint a levélben hozzátette azonban, hogy a brit vezetés megalapozottnak tartotta s Brüsszel. Az amerikai kormányzat ismét közeledik európai szövetségeseihez, mert világcsendőri ambícióit csak a NATO segítségével tudja elérni - ez a kép bontakozik ki a tegnapi brüsszeli lapok értesüléseiből és kommentárjaiból. A konzervatív The Wall Street Journal Europe (WSJE) emlékeztetett rá: tíz nap múlva a NATO Afganisztánban megkezdi első, Európán kívüli katonai műveletét, a nemzetközi békefenntartó erők vezetését. „A diplomáciai mozgolódásokból ítélve a NATO-nak nagyobb jövendő szerepe lehet Irakban, valamint másutt a Közel-Keleten és esetleg Afrikában is” - írta Matthew Kaminski szemleíró. James Jones tábornok, a NATO európai haderőinek parancsnoka úgy nyüatkozott neki, hogy a szövetség adott esetben gond nélkül fel tudna vállalni egy libériái műveletet is, anélkül, hogy az esetleges iraki bevetést veszélyeztetné vele. Többen felvetették már az afganisztáni stabilizációs erők (ISAF) ENSZ-fel- hatalmazásának kiterjesztését KaMTI-HÍREK New York/Accra. Nemzetközi béke- fenntartó erő Libériába vezényléséről nyújtott be határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában az USA. A javaslat értelmében a nyugat-afrikai országok csoportja, Amerika, illetve bármely más ország, amely hajlandó részt venni egy üyen küldetésben, azonnali hatállyal megkezdhetné csapatainak Libériába vezénylését. Az ENSZ-felhatalmazással tevékenykedő nemzetközi erőt október elsejétől pedig ENSZ-csapatok London. A gibraltári közös fennhatóságra vonatkozó eddigi britspanyol elképzelés elvetését sürgetik brit parlamenti képviselők. A külügyi bizottsági - többpárti - jelentés szerint Londonnak fel kell hagynia a közös szuverenitás támogatásával, és arra kell törekednie, hogy Spanyolország és a mellette fekvő, de brit felségterületnek számító Gibraltár között jó és együttműködésre alkalmas kapcsolatok jöjjenek létre. A Földközi-tenger bejáratának közelében, Dél-Spa- nyolországban található, 6 négyzetkilométernyi Gibraltárt Madrid 1713-ban az utrechti szerződéssel bízott saját hírszerzési információiban, amelyek egy harmadik országtól származtak. A brit sajtóban azután látott nyilvánosságot a külügyminiszteri levél, hogy Tony Blair miniszterelnök szerdai londoni sajtó- tájékoztatóján megvédte Irakkal kapcsolatos politikáját. Blair hangsúlyozta, hogy mivel Irak hosszú időn át nem teljesítette az ENSZ határozatait, és nem számolt el tömegpusztító fegyvereivel, országa helyesen és jogosan cselekedett Irakban. A kormányfő ugyanakkor elismerte: erről még meg kell győznie a brit népet. A The Guardian értesülése szerint a CIA azt is ellenezte, hogy a brit érvrendszerben helyet kapjon a 45 perces telepítési képességről szóló kitétel, amely az elmúlt hónapokban belpolitikai válságot indított el Nagy-Britanniában, és David Kelly védelmi minisztériumi tudományos tanácsadó öngyilkosságához vezetett. Kelly a feltételezések szerint ezzel kapcsolatban azt sugallta a BBC-nek, hogy a miniszterelnöki hivatal az iraki katobulon kívülre is. Várjuk meg a következő hónapot - mondta sejtelmesen a tábornok. „Ez a kiterjesztés legalábbis megerősítené a NATO igényét a világcsendőri szerepre és eljuttatná a szövetséget az atomfegyverekre törő Pakisztán és Irán határára” - fűzte hozzá Kaminski. Az USA megmutatta, hogy képes egyedül is megnyerni háborúkat, de az utána következő nemzetépítésre alkalmasabbnak látszik a NATO. Bosznia és Koszovó már két muzulmán terep volt, most talán Bagdad következik. Németország már aligha fog akadékoskodni, Franciaország az EU hatalmi szerepéről álmodozik, bizonyára nincs ínyére a globális NATO, de valószínűleg okosan fog viselkedni és nem próbál a dolog útjába állni. A kérdés csak az, akar-e Washington erős NATO-t? Kaminski szerint igen, elvégre nem véleüen, hogy Donald Rumsfeld védelmi miniszter olyan tengerészgyalogos tábornokot küldött erre az átszervező szerepre Európába, aki Franciaországban nőtt fel, folyékonyan beszéli a nyelvet és úgy tartja, hogy alapjában véve az amerikaiak is európaiak. váltanák fel. A javaslat a vüágszerve- zet alapokmányának 7. fejezetére hivatkozik, amely lehetővé teszi nemzetközi erő alkalmazását a polgárháborúk megfékezése érdekében. Hat afrikai ország - Benin, Ghána, Mali, Nigéria, Szenegál és Togo - összesen 3250 katonát ígért a libériái polgár- háborús helyzet megszüntetésére hivatott nemzetközi békefenntartó alakulatba. A Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) a ghánai Accrában kiadott közleményében jelentette be döntését, s egyúttal felszólította az USA-t, Dél-Afrikát, Maadta át Londonnak, de azóta szinte folyamatosan követeli a visszacsatolását. A kicsiny sziklás terület jelentős önállóságot élvező, több mint 30 ezres lakosságának nagy többsége azonban elutasítja ezt, sőt a közös fennhatóságot is. London korábban egyértelműen védelmezte fennhatóságát a sziklán - a helyi lakosság akaratának megfelelően -, de az utóbbi egy évben enyhülés volt tapasztalható álláspontjában, miután Tony Blair brit és Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök közeli szövetségesek lettek. Madrid és London között egyébként már a nyolcvanas évek eleje óta titkos egyeztetések zajlottak. A Madrid által elképzelt forganai beavatkozás támogatottságának növelése végett annak idején manipulálta a tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési értesüléseket. Blair szerdán a tanácsadó halálára vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, meg kell várni a ma kezdődő szakértői vizsgálat eredményeit. Irakkal kapcsolatban a kormányfő egyebek közt azt mondta, ma sem tartja valószínűnek, hogy Szaddám Húszéin elűzött iraki diktátor megsemmisítette tömeg- pusztító fegyvereit. A roppant nemzetközi olvasottságnak is örvendő Financial Times napilap a Blair- tájékoztatást úgy kommentálta, hogy a kormányfő régebben külpolitikai sikerekkel próbálta palástolni a csalódást keltő belpolitikai lépéseket, most viszont a brit gazdasági és szociális fejlődés kidomborításával ennek fordítottját kísérelte meg. A lap ráadásul úgy ítéli meg, hogy a bemutatott szép statisztikák ellenére a túlhangsúlyozott belső eredmények is csupán középszerűnek mondhatók. A La Derniere Heure belga liberális lap elemzése szerint a Fehér Ház már nem sokáig engedheti meg magának Irakban az amerikai katonák további levadászását, mert George Bush jövő évi újraválasztását kockáztatja. Az USA a nyári szünet után teljes erővel a NATO szövetségesekhez fog folyamodni. A WS JE-nek James Jones tábornok azt is kijelentette: ahogy a NATO erőinek át kell alakulniuk kisebb létszámú, gyorsabban mozgósítható, ütőképes, támadó erőkké, úgy az amerikai csapatok európai állomá- soztatását is átszervezik. A tábornok megerősítette, hogy számos németországi támaszpontjukat bezárják és helyettük a Fekete-tenger vagy a Földközi-tenger partvidékén alakítanak ki kisebb támaszpontokat. Itt az amerikai egységek néhány hónaponként váltanák egymást, a családokat ki sem helyeznék. Felszerelnének más, ezeknél szerényebb támaszpontokat is, ahol csak minimális személyzet ügyelne a karbantartásra, harcoló csapatokat pedig csak szükség esetén vezényelnének ki. rokkót és Etiópiát, hogy egészítse ki 5000 fősre az alakulatot. A közlemény szerint egy nigériai előőrs kezdi meg tevékenységét a libériái fővárosban, Monroviában, ahol a lázadók és a kormánycsapatok között próbál majd állásokat kialakítani. George Bush amerikai elnök szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy az USA segíteni fog az alakulat létrehozásában. Charles Taylor libériái elnök a múlt hét végén megerősítette, hogy a béketeremtő erők megérkezése után hajlandó elhagyni az országot. tókönyv 50 évig tartó megosztott szuverenitással kezdődne, ezután pedig - széles körű autonómia biztosítása mellett - Spanyolország átvenné a Gibraltár feletti teljes szuverenitást. A brit képviselők szerint azonban ez a tervezet elveiben elfogadhatatlan, ráadásul végrehajthatatlan is. Mindazonáltal a brit kormány is mindvégig hangsúlyozta: bárminemű megállapodás csak Gibraltár lakosságának beleegyezésével történhet. Gibraltár az uniós politika szemszögéből is problémát okoz Londonnak. A terület lakosságának elvben joga van részt venni az európai parlamenti választásokon, ez ellen azonban Spanyolország tiltakozik. Washington. Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó személyes felelősséget érez amiatt, hogy George Bush elnök - mint utóbb kiderült, minden bizonyíték híján - azzal vádolta meg Irakot, hogy Afrikából akart uránt beszerezni nukleáris fegyverprogramjának kivitelezéséhez. golylázadás tört ki tegnap a dél-izraeli Askelón település börtönében. A lázadás hírére rendőri erősítés érkezett a börtönhöz. Hisám Abder- Rázek palesztin fogolyügyi miniszter már szerdán felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok fellázadhatnak, ha Izrael nem engedi őket szabadon a béketerv keretében. Az izraeli kormány vasárnap döntött arról, hogy 540 palesztin fogoly egy héten belül visszanyerheti szabadságát. Ugyanakkor világossá tette, hogy nem enged el olyan rabokat, akik izraeliek ellen elkövetett terrortámadások miatt kerültek börtönbe. Palesztin városok átadásáról, az izraeli katonaság visszavonásáról tárgyalt tegnap hajnalban befejeződött találkozóján Mohamed Dahlán palesztin belbiztonsági miniszter Saul Moszkva. Oroszországnak atomnagyhatalomnak kell maradnia - jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin elnök a Szarovban található szövetségi nukleáris központban. Putyin szerint erre egyebek között azért van szükség, hogy ne bővüljön a központban dolgozók munkájára igényt tartó külföldi importőrök köre.- (Szarov a szovjet időkben az Arzamasz-16 nevű zárt város volt, ott fejlesztették ki a szovjet atombombát és a világ első szállítható hidrogénbombáját.) Putyin úgy fogalmazott, hogy a központban zajló kutatások kedvező benyomást tettek rá „azok tartalmát, valamint a biztonságot, a védelmet, az ország Rice tegnap hajnalban a PBS televíziónak nyilatkozva ismerte el felelősségét ezért az „ epizódért”. A nemzetbiztonsági főtanácsadó elmondta: annak idején, amikor elolvasta az unió helyzetéről szóló januári elnöki beszéd szövegét, amelybe bekerült az állítólagos uránügyletre vonatkozó nem bizonyított utalás, úgy gondolta, hogy az teljes mértékben hihető. Mofaz izraeli védelmi miniszterrel, de egyelőre nem született egyezség. Izraeli források szerint két újabb ciszjordániai város, Kalküija és Jerikó kiürítését ajánlotta fel Mofaz palesztin partnerének, a biztonsági garanciák vállalásának fejében. A palesztin fél azonban már korábban is jelezte: azt akarja, hogy az izraeli katonaság Rámalláhot, a Jordán folyó nyugati partjának adminisztratív központját adja vissza palesztin biztonsági ellenőrzés alá. Rámalláhban van Jasszer Arafat palesztin elnök főhadiszállása, s az izraeliek már több mint egy éve nem teszik lehetővé, hogy szabadon mozogjon, távozzon a városból. Mofaz közölte, hogy Izrael megvizsgálja a palesztin kérést, s további egyeztetések lesznek. Ez volt az első biztonsági konzultáció Dahlán és Mofaz között azután, hogy a Fehér Ház vendége volt Mahmúd Abbász palesztin kormányfő, majd pedig Ariel Sáron izraeli miniszterelnök. atomfegyverzetének állapotát illetően”. Mint mondta, úgy érzi, az orosz államiság szerves részét képező atompajzs biztos kezekben van. Kijelentette: Oroszország betartja az atomkísérletek tilalmára vonatkozó kötelezettségét, de csak akkor, ha a többi atomhatalom is ezt teszi. Hozzátette, hogy Oroszország évek óta nem hajtott végre atomkísérletet. Alekszandr Rumjancev atomenergia-ügyi miniszter ugyancsak Szarovban kijelentette: Oroszország atomarzenálja teljes harckészültségben van. Szavai szerint az orosz atomfegyverzet minden típusa a legkorszerűbb eszközökből áll. A központban zajló kutatásokat „államformálónak” nevezte, amennyiben az ország biztonságáért felelnek. Nem kétséges, hogy átszervezik az amerikai csapatok európai állomásoztatását Szerepet játszhat Irakban a NATO MTI-JELENTÉS Azonnali hatállyal meg kellene kezdeni a csapatok Libériába vezénylését Körvonalazódik a békefenntartás Brit honatyák nem akarnak Spanyolországgal közös szuverenitást Gibraltárnak Sok gondot okoz még a kis szikla MTI-HÍR Nincs egyetértés a városok kiürítésének kérdésében Lázadó palesztin foglyok MTI-HÍREK Askelón/Rámalláh. Palesztin fo,Oroszországnak atomnagyhatalomnak kell maradnia" Putyini atombüszkeség MTI-HÍR
