Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-01 / 176. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 1. Közélet Száraz József elnök: nem kell temetni a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetséget, mert életképes Mostanság nagy kalappal járnak Nemrég választották meg a Csemadok Országos Választ­mányának elnökévé Száraz Józsefet. Őt kérdeztük a szö­vetségjelenlegi helyzetéről és terveiről. SZILVÁSSY JÓZSEF Néhány hónap alatt ön két megle­petést is okozott. Először tavaly, ugyanis a negyedik megbízatási időszakban már nem lett Udvard polgármestere. Többen akkor is meglepődtek, amikor Csemadok- elnökké választották. Miként élte meg ezt a két eseményt? Mondanom sem kell, hogy rosszul esett, amikor szoros versenyben alulmaradtam a polgármesteri posztért vívott versengésben. Nem magamat sajnáltam, hanem azt a helyi programot, amelyből sok min­den már valóra vált, ám még kellett volna négy esztendő, hogy céljaink minden vonatkozásban teljesülje­nek. Állásajánlataim azonnal akad­tak. Hívtak a Nyitra megyei önkor­mányzathoz, a külföldi kapcsolatok osztályvezetőjének. A helyi szövet­kezetbe is invitáltak, a kereskedelmi részlegre. Aztán némi tépelődés és mérlegelés után elfogadtam a felké­rést a Csemadok elnöki posztjára, amelybe május utolsó napján vá­lasztottak meg. Nem marad el a gombaszögi országos ünnepély (Somogyi Tibor felvétele) A rendszerváltás idején jó szót alig lehetett haliam erről a szö­vetségről. Akadt olyan politikus, aki sztálinista szervezetnek minősítette. Sokan azóta is elhúz­ták fölötte a lélekharangot... Azok, akik a rendszerváltás hetei­ben temették a szövetséget, nem sokkal később kihasználták a jól működő struktúrát pártalapításra. Egyébként majd a történészek és más szakemberek is igazolják, amit sokan tudunk: hogy volt a szövet­ségnek egy központi bizottsága, szőkébb vezetősége, amely az » Hazai magyar vi­szonylatban messze mi vagyunk a legna­gyobb tagsággal rendel­kező társadalmi és . . kulturális szervezet. \\ Ahogy lehet értékrend szerint tevé­kenykedett. Kiszolgálta a kommu­nista pártot, s bizony akadtak, akik mindent túílihegtek. De jóval töb­ben voltak azok, akik ezen az áron őrizték és gyarapították a magyar azonosságtudatot. Elsősorban a he­lyi szervezeteinkben, ahol sziftte megszámlálhatatlanul sok szlováki­ai magyar áldozta szabad idejének jelentős részét, s állította tudását, tehetségét, lelkesedését kultúránk és művelődésünk szolgálatába. Ezek az értékek egyszerűen nem veszhetnek el. A kívülálló úgy tudja, hogy mind­ezeket leginkább a szakmai társa­ságok gyarapítják, amelyek már a rendszerváltás előtt igyekeztek kikerülni a Csemadok gyámkodá­sa alól. Ma is óvják szakmai és szervezeti autonómiájukat. Velük milyen a kapcsolatuk? Szeretnénk jó partneri viszonyt ki­alakítani. Nincsenek alárendeltje­ink, mindannyian mellérendelt kapcsolatban vagyunk, hasonló cé­lokért munkálkodunk. Ha egyeztet­jük lépéseinket, akkor ez csak a ja­vunkra válhat. A rendszerváltás után fokozato­san önállósodtak a területi vá­lasztmányok is. Ott is lehetett hallani olyasmiket, hogy nincs szükség ernyőszervezetre, köz­ponti irányításra. Ma mi a hely­zet? Kézi vezérlésre senki sem gondol. Ám egyre többen érzik úgy, hogy szükség van olyan fórumra, ahol a tapasztalatokról, tennivalókról be­szélgethetünk. Manapság sincs egyetlen üdvözítő recept az ered­ményes munkához, hiszen a tizen­hét területi választmányunk jórészt más-más körülmények között tevé­kenykedik. Önállóságuk számomra is szent és sérthetetlen. Ám a straté­giai célok megvitatására, tapaszta­latcserére, módszertani kérdések elemzésére fontosnak tartom az or­szágos választmány munkáját. Egyébként egyre többen gondolják ezt így. Tudják-e egyáltalán, hogy jelen­leg hány tagja és helyi szervezete van a Csemadoknak? Most zajlik a szervezeti és a szellemi leltározás. Hozzávetőleg négyszáz helyi szervezetünk és hatvanezer tagunk van. Pontos adatokat no­vember elején tudok mondani, ami­kor Udvardon programalkotó kong­resszust tartunk. Miből élnek egyáltalán, honnan kapnak támogatást? Némi keserűséggel és iróniával úgy válaszolhatok, hogy nagy kalappal járjuk az országot. Azt viszont jól­eső érzéssel teszem hozzá, hogy las­san, de gyűlik a pénz. Kaptunk és kapunk anyagi támogatást a pozso­nyi kulturális minisztériumtól, a kormányhivataltól, az Illyés Közala­pítványtól, más hazai és magyaror­szági forrásokból, magánszemé­lyektől is. Révbe viszont csak akkor jutunk, ha végre megszületik a szlo­vákiai nemzetiségi kultúrák anyagi támogatásáról rendelkező törvény. Értesüléseim szerint a tervezet ősz­re elkészül. Ha majd a tervezetből egyszer törvény lesz, akkor nyilván na­gyon sokan kérnek majd ebből a kalapból. A Csemadok milyen ér­veket sorol majd fel a központi tá­mogatás érdekében? Az mindenképpen nyomós érv, hogy hazai magyar viszonylatban messze mi vagyunk a legnagyobb tagsággal rendelkező társadalmi és kulturális szervezet. Nemcsak papíron? Egyáltalán nem, hiszen a magyar azonosságtudat erősítése, a népi hagyományok ápolása sok tagunk számára ma is elsőrendű erkölcsi kötelesség. Rozsnyón, Kassa kör­nyékén új szervezeteink alakultak. Számos kiváló együttesünk műkö­dik. Sok ezren éltetik és erősítik sza­badidejükben a Csemadokot. Nem lát ellentmondást abban, hogy e dicsérő szavak ellenére felgyorsult a szlovákiai magyar­ság asszimilációja? Ennek a nyugtalanító folyamatnak az okait tudományos eszközökkel kell megtalálnunk. Es a diagnózist is. Jómagam különösen fontosnak tar­tom, hogy a peremvidékeken, a szór­ványokon sokkal céltudatosabban támogassuk az ott élő magyarokat azonosságtudatuk megőrzésében. \\ Egyre többen érzik r úgy, hogy szükség van olyan fórumra, ahol a tapasztalatokról, ten­nivalókról beszél- > a gethetünk. >> Augusztust mutat már a naptár. Idén elmarad a gombaszögi or­szágos ünnepély? Nem marad el. Szervezési és egyéb okok miatt idén augusztus 24-én rendezzük meg, éspedig a Sarló­mozgalom megalakulásának het- venötödik évfordulója jegyében. Gazdag és színes lesz a kulturális program. Hallottam olyan rosszmájú meg­jegyzést, hogy a sarló már visz- szakerült, lassan így lesz a kala­páccsal is... Rosszindulatú megjegyzésekkel nem érdemes hadakozni. Inkább dolgozni kell. A Sarló mozgalom fa­lujáró, szociográfiai érdeklődésű programja annak idején nagyon fontos volt. S azt se feledjük, hogy a sarlóval ugyebár kévébe gyűjtik a termést. Jelképnek is beillő, szelle­mi értelemben is bátran vállalható hát ez a munkaeszköz. Az ellenzék támogatja a szakszervezetek követeléseit Politizáló érdekvédelem ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Az ellenzék a Népi Unió (HÚ) kivételével támogatja a Szak- szervezetek Szövetsége (KOZ) által kezdeményezett aláírásgyűjtést az előrehozott választások kiírásának támogatására, a koalíció pedig visz- szautasítja azt. Ivan Saktor, a KOZ elnöke nem zárta ki annak lehetősé­gét sem, hogy a közeljövőben meg­kezdi politikai karrierjének építését. A koalíciós pártok ugyan nem tart­ják váratlannak, hogy a szakszerve­zeti vezető a nagypolitika színpadá­ra akar lépni, hiszen hasonló pályát választott már nem egy elődje. „A szakszervezeteknek elsősorban tag­jaik érdekvédelmével kellene és nem politikai befolyásuk növelésé­vel kellene foglalkozniuk” - véli Komlósy Zsolt (MKP). Pavol Abrhan (KDH) szerint a KOZ hamarosan megtalálja a hozzá legközelebb álló pártot, és vezetőik megpróbálnak annak listáján a parlamentbe jutni. Zuzana Martináková (SDKÚ) vissza­utasítja a KOZ vádjait, mely szerint a kabinet nem hajlandó tárgyalni ve­lük a jelentős szociális törvényekről. Az érdekegyeztető tanács működik, de a KOZ egyes túlzó követeléseit le­hetetlen teljesíteni, állítja a parla­ment alelnöke. Példaként említette a 8100 koronás minimálbér beveze­tését, mely a jelenlegi gazdasági helyzetben csak tovább rontana a la­kosság szociális helyzetén. Eubomír Lintner (ANO) szerint mérlegelni kell a reformok várható szociális ha­tásait, mivel a negatív eredmények az ellenzéknek kedveznek. A Smer teljes mértékben egyetért a KOZ vé­leményével. .Jogosnak tartjuk a szakszervezetek követeléseit, ezért készek vagyunk azokat támogatni” - mondta Robert Kalinák, a párt alel­nöke. A KOZ követeléseivel az EÚ is egyetért, Vojtech Tkác, a párt veze­tője azonban még további tárgyalá­sokat folytatna a Dzurinda-kabinet- tel, ezért nem támogatják az előre­hozott választások kiírását célzó alá­írásgyűjtést. A KSS és a HZDS egyet­ért a KOZ követeléseivel, valamint az időközi választások kiírására tett javaslattal is. „A szociális követelé­sekkel egyetértünk, még egyszer át kellene azonban gondolniuk, hogy valóban el akarják-e kezdeni az ak­tív politizálást” - mondta Ladislav Jaca, a KSS főtitkára. (t,s) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A civil szervezeteknek nem sikerült elérniük, hogy a vállal­kozók a jövőben is leírhassák adó­alapjukból a nonprofit szervezetek­nek nyújtott támogatásukat. A kor­mány elé nagyjából a pénzügy által javasolt törvénymódosítást nyújtjuk be - nyilatkozta Ivan Miklós pénz­ügyminiszter. Miklós nem lát sem­milyen okot arra, hogy a harmadik szektorral bármily módon is kivéte­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Bukarest. A román üzemanyag-kiskereskedelmi piac második legnagyobb szereplője lesz a MOL a Shell román leánycégétől megvett 23 töltőállomással. Ezzel több mint 1200 benzinkút tartozik a magyar olajtársaság ellenőrzése alá. A társaság emellett megerősítette, a cég érdeklődik a román nemzeti lezzenek. Szerinte elegendő kom­penzációnak számít, hogy a pénz­ügy továbbra is lehetővé teszi, hogy adónk egy százalékáról szabadon dönthessünk. Korábban ugyanis ezt a lehetőséget is meg akarták szün­tetni. A pénzügy javaslatában nem változtak az átalányadózással kap­csolatos elképzelések sem, a vállal­kozók így a jövő évtől 25 százalékos kiadást, a befizetett biztosítást, és az adózatlan alapot írhatják le jövedel­mükből. (mi) olajtársaság, a Petrom privatizációja iránt is, amelynek 51 százalékos részvénycsomagját fogják értékesí­teni. A román sajtó a lehetséges vá­sárlók között a Chevron-Texacót, a BP-t, a Totált, a Shellt, az OMV-t és a Lukoilt említi. A helyi megfigyelők kihagyták a magyar olajvállalatot. A 2 milliárd dollárra becsült román olajcég tavaly 101,9 millió dollár bruttó nyereséget ért el. (V, m) A román Petrom iránt is érdeklődik a MÓL olajcég Minden lehetőséggel él RÖVIDEN Pozsony a nagyobb önállóságért Pozsony/Brüsszel. Szlovákia egyetért azzal a brit javaslattal, mely szerint a közvetlen adók mértékének meghatározása továbbra is az egyes uniós országok hatáskörében maradjon. Miroslav Adamis brüsszeli nagykövet megerősítette, hogy Szlovákia ellenzi az egysé­ges európai szociális és nyugdíjpolitika bevezetését is, és a vétójog megtartását szeretnénk elérni a biztonsági és a védelmi politikában. Pozsony továbbra is kitart az egy ország - egy biztos elképzelés mel­lett, azaz szeretné, ha minden tagállam egyenjogú képviselettel ren­delkezne az Európai Bizottságban. (SITA) Többlettel zárt Szlovákia külkereskedelme Pozsony. Szlovákia külkereskedelme május után júniusban is több­lettel (93 millió korona) zárt, amire utoljára 1995-ben volt példa. Az elemzőket is meglepő kedvező fejlemény döntően annak köszön­hető, hogy a pozsonyi Volkswagen autógyár fokozta kivitelét, s ex­portja az ország kivitelének 30 százalékát jelenti. Az ország első 6 havi külkereskedelmi hiánya mindössze 9,7 milliárd korona, ami 77 százalékkal kevesebb, mint 2002 első felében. A korona a hírre csak mérsékelt erősödéssel reagált, majd a zárásra visszaesett a nyitás­kor tapasztalt (41,850 korona/euró) szintre, (c, s, t) Frantisek Mojzis feljelentette Pavol Ruskót Pozsony. Frantisek Mojzis tegnap feljelentette Pavol Ruskót, annak hétfői kijelentései miatt. Az ANO elnöke azzal vádolta meg a Dru- kos volt vezetőjét, hogy 10 milliós kölcsönnel segítette a KDH-t tá­mogató Maana céget. Mojzis rendőri kísérettel érkezett kettőjük szembesítésére, amit Rusko úgy értékelt, hogy a belügyminisztéri­um a besztercebányai vállalkozót támogatja vele szemben. (TASR) Csákyt és az ANO-t bírálták a legtöbbet Pozsony. Csáky Pál miniszterelnök-helyettest bírálta legtöbbet a sajtó a május 24 és július 23 közti időszakban. A jelentősebb elektronikus médiumok 87 alkalommal - főleg a népszavazás kampányával kapcsolatosan - említették nevét elmarasztalóan. A második legtöbbet bírált politikus Rudolf Schuster, a harmadik helyen Mikulás Dzurinda végzett. A politikai pártok közül az ANO lett az első. (TASR) Schusternek megtetszett Ukrajna Pozsony. Rudolf Schuster annyira jól érzi magát Ukrajnában, hogy két nappal meghosszabbította szabadságát. A Krím-félszigetről va­sárnap tér haza, hivatalát azonban csak augusztus 18-án foglalja el, további két hetet ugyanis Kelet-Szlovákiában tölt. Miroslav Kusy po­litológus botrányosnak és kellemetlen faux pas-nak tartja, hogy Schuster a nemzetközileg bírált Leonyid Kucsma ukrán elnökkel ta- lálkozgatott. (SITA) Szlovákiai látogatásra hívták Busht Pozsony. Formálisan is hivatalba lépett Szlovákia új washingtoni nagykövete, Miroslav Kácer. Megbízólevelének másolatát szerdán adta át Colin Powell amerikai külügyminiszternek, és egyben Szlo­vákiai látogatásra hívta George Bush elnököt. (SITA) Iszlám párt alakul Szlovákiában Pozsony. Nemsokára megszületik a Szlovák Iszlám Párt - Isten Pártja. Ä politikai tömörülés létrehozását az idén júliusban bejegy­zett Szlovák Iszlám Mozgalom - Hizballáh polgári társulás kezde­ményezi. Erik Presinsky, a szervezet képviselője szerint a párt mosz- lim iskolákat és mecseteket akar alapítani és építeni, az elsőt való­színűleg Nyitrán. A titkosszolgálat nem figyeli a hivatalosan bejegy­zett pártokat akkor sem, ha azok a muzulmán vallást hirdetik, állít­ja Vladimír Simko, az SIS szóvivője. (TASR) Roma csőszökkel őriztetnék a termést Pozsony. Roma őrjáratok szervezésével idén elkerülhető lenne a krumpliföldek évente ismétlődő megdézsmálása - állítja Ladislav Fizik, a Roma Parlament elnöke. Fizik elismerte, ezeket a bűncse­lekményeket főleg romák követik el. Szerinte 10 tonna krumpli, vagy más mezőgazdasági termény eladásából fedezni lehetne a cső­szök fizetését és egyéb járulékaikat. Hasonlóan lehetne megvédeni a roma telepek környékén lévő erdőket is. (SITA) Betörők jártak Kukán lakásában Pozsony. Míg a külügyminiszter szabadságát tölti Csehországban, tegnap délután kirabolták Eduard Kukán pozsonyi lakását. A rablók feltehetően a balkonon keresztüljutottak be a lakásba, főleg elekt­ronikus berendezéseket és értéktárgyakat vittek magukkal. (TASR) Fenyegetőznek a vállalkozók, ha nem kapnak engedélyt Fekete gyógyszertárak ÚJ SZÓ-TU dósItás Pozsony. Az érvényes rendelkezé­sek megkerülésével, illetve figyel­men kívül hagyásával nyitottak gyógyszertárakat Szlovákia több ré­giójában - állítja Peter Mihálik, a gyógyszerészkamara (SLeK) elnöke. „Egyes cégek, gyógyszerészek nevét jogtalanul felhasználva kértek és kaptak engedélyt patikák működte­téséhez” - mondta tegnapi sajtótájé­koztatóján Mihálik. Az egyik ilyen - mintegy 50 gyógyszertárból álló - hálózat a jelenleg letartóztatásban lévő Erik K. (Burkina Faso tisztelet­beli konzulja) cégének-cégeinek tu­lajdonában van. Az érvényes szabá­lyozás szerint új gyógyszertár meg­nyitásához a kamara beleegyezésére is szükség van, ám az egészségügyi minisztérium utasítására az engedé­lyező szerv - januártól a megyei hi­vatal - a másik gyógyszertár közel­ségére hivatkozó elutasítást figyel­men kívül hagyta. Mihálik szerint je­lenleg több száz gyógyszertár műkö­dik törvényellenesen szerzett enge­déllyel. Egyes „vállalkozók” az enge­délyezés érdekében a fenyegetéstől, megvesztegetéstől sem riadnak visz- sza. A kamara több regionális veze­tője kapott ajánlatokat, ezek vissza­utasítása után pedig őket és család­tagjaikat is tettlegességgel fenyeget­ték, sőt, helyenként erre sor került. A kamara feljelentést tesz a gyógy­szertárláncok létrehozására törekvő vállalatok ellen, és panaszt tesz a ka­mara beleegyezése nélkül létreho­zott gyógyszertárak engedélyeit ki­állító hivatalok ellen. Az ügybe bele­keveredett gyógyszerészeket várha­tóan kizárják a kamarából, (lpj) A nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatás adóztatása A pénzügy nem enged

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents