Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-22 / 194. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 22. Csecsen elnökjelöltek Moszkva. Csecsenföldön 11 elnökjelölt nyújtotta be a szer­dai határidőig a regisztráció­hoz szükséges támogató alá­írásokat vagy helyezte letétbe az előírt pénzösszeget. Egy héttel ezelőtt még 15-en je­lentették be, hogy indulnak az október 5-re kitűzött köztára­sági elnökválasztáson. A re­gisztráláshoz mindegyik je­löltnek a szavazásra jogosult állampolgárok 2 százaléká­nak, 12 ezer embernek a tá­mogató aláírását kell felmu­tatnia. Az aláírásokat 4,5 mil­lió rubel letétbe helyezésével ki lehet váltani, ezt ketten tet­ték. A választási kampány hi­vatalosan szeptember 5-én, a választás előtt egy hónappal kezdődik. A választást az nye­ri meg, akire a polgárok több mint fele voksol. Ha a szava­zási részvétel nem éri el a 30 százalékot, a választást ér­vénytelennek tekintik. (MTI) Angelina Jolié ENSZ-követ Moszkva. Angelina Jolié amerikai filmszínésznő az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága jószolgálati követeként tegnap Oroszországba érke­zett. A moszkvai külügymi­nisztériumban közölték: négynapos látogatása során Jolié a menekültügyi főbiztos­ság észak-kaukázusi tevé­kenységével ismerkedik meg, elsősorban a Csecsenföldről a szomszédos Ingusföldre és Észak-Oszétiába menekült la­kosság problémájával kíván foglalkozni. A filmszínésznő találkozott Jurij Fedotov kül­ügyminiszter-helyettessel. A megbeszélésen a menekültek ügye, illetve a menekültügyi főbiztosság és Oroszország együttműködésének kérdése szerepel. (MTI) A 28 éves Jolié több mene­külttábort keres fel, találkozik a helyi ENSZ-alkalmazottakkal és nem kormányzati szerveze­tek képviselőivel (Reuters) Büntethetők a rémtettek Buenos Aires. Argentínában a szenátus tegnapra virradóra eltörölte azokat a nyolcvanas években hozott amnesztiatör­vényeket, amelyek akadályoz­ták a katonai diktatúra idején elkövetett bűncselekmények­ben vétkesek felelősségre vo­nását. A képviselőház a múlt héten döntött a két amnesz­tiatörvény megszüntetéséről. A szenátus kilencórás vita után hozta meg döntését. Ez­zel az amnesztiatörvények el­törlésének törvényhozási fo­lyamata lezárult. Valószínű azonban, hogy e törvények védelmezői a legfelsőbb bíró­sághoz fordulnak panasszal. Néstor Kirchner argentin el­nök, aki beiktatásakor az or­szág igazságszolgáltatási rendszerének reformját ígér­te, nemrégiben úgy foglalt ál­lást, hogy a volt katonai junta vezetőitől otthon kell számon kérni 1976 és 1983 közötti uralmuk alatt elkövetett bű­neiket. A parlamenti vita vég­eredménye az emberi jogi cso­portok győzelme. (MTI) Izrael a keddi merényletre válaszul katonai akciókat indított - a Hamász hivatalosan felmondta a tűzszünetet Abbász megfenyegette Arafatot Körözött palesztin letartóztatása Nábluszban. A kis képen Iszmail Abu Sanab, a tegnap megölt Hamász-vezető. (CTK/AP- és Reuters-felvételek) Gáza/Jeruzsálem. Izrael teg­nap nagyszabású katonai ak­ciókba kezdett szélsőséges palesztin szervezetek ellen, válaszul a kedd esti jeruzsá- lemi öngyilkos buszmerény- letre, amelynek húsz halálos áldozata és több mint száz sérültje volt. Megöltek egy magas rangú Hamász- vezetőt is. ÖSSZEFOGLALÓ Iszmail Abu Sanab, a Hamász radi­kális palesztin mozgalom magas rangú vezetője és két másik palesz­tin személy vesztette életét az izra­eli hadsereg által személygépkocsi­juk ellen tegnap délután végrehaj­tott rakétatámadásban, Gáza váro­sában. Ezt a Hamász is elismerte. A gépkocsit az izraeliek helikopterek­ről kilőtt rakétákkal semmisítették meg. A szélsőséges palesztin moz­galom egyben közölte azt is, hogy felmondja a tűzszünetet és megto­rolja Abu Sanab meggyilkolását. A június 29-én meghirdetett három­hónapos tűzszünet eredetileg szep­tember végén járt volna le. A zsidó államot fenyegető Hamász-nyi- latkozat azt nem emlegeti, hogy az ő emberük követte el a szörnyű keddi merényletet. Az izraeli biztonsági kabinet teg­nap figyelmeztette a palesztin kor­mányt, hogy addig nem lehet elő­relépés a béke megteremtése felé, amíg az nem zúzza szét az Izrael- ellenes merényletekért felelős szél­sőséges iszlám csoportokat. A pa­lesztin vezetők Rámalláhban tar­tott tanácskozásukon támogatá­sukról biztosították a június végén meghirdetett tűzszünetet és ígére­tet tettek a jogrend megerősítésé­re. Ariel Sáron miniszterelnök ve­zetésével a tegnapra virradó éjsza­ka, több mint három órán át ta­nácskozott az izraeli biztonságpo­litikai kabinet. A szűkszavú közle­mény nem részletezte, hogy Izrael milyen válaszlépésekkel torolja meg a kedd esti merényletet. Kor­mányközeli források a Reutersnak azt mondták, hogy a jelek szerint Izrael még ad „néhány órát” a pa­ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Három újabb holttestet emeltek ki a men­tőalakulatok a bagdadi ENSZ-köz- pontnak otthont adó Canal Hotel romjai alól, s ezzel 23-ra emelke­dett a kedden végrehajtott terror­akció halálos áldozatainak száma - közölte tegnap Szalim Leone a bag­dadi ENSZ-képviselet szóvivője. Több hírügynökség már szerdán 24 halálos áldozatról tudósított. Leone hozzátette, hogy legalább egy ENSZ-alkalmazott hollétéről to­vábbra sincs értesülésük. „Remény­kedünk abban, hogy találunk még élőket a romok alatt, de sajnos erre kevés az esély” - közölte a szóvivő. Hasonlóan foglalt állást egy ameri­kai illetékes is, utalva arra, a nagy hőségben csekély az esélye annak, hogy a merénylet után két nappal bárki életben legyen az összeomlott épület alatt. Leone tájékoztatása szerint a merényletben megsebe­sülteket folyamatosan szállítják át Bagdadból Jordániába, de a többi ENSZ-alkalmazott közül is bárki el­hagyhatja az iraki fővárost, aki úgy érzi, hogy menni szeretne. A Reuters jelentésében megerősítet­te, hogy lényegében folyamatban van az ENSZ-munkatársak részle­ges evakuálása Bagdadból. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a merénylet után még úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet nem hagyja magát megfélemlíteni, és tisztségviselői nem távoznak az iraki fővárosból. Annan tegnapi nyilatkozatában vi­tatta azokat a jelentéseket, misze­rint elutasította a bagdadi ENSZ- központ biztonságának megerősí­tésére tett amerikai javaslatokat. Megítélése szerint az Egyesült Álla­lesztinoknak a szélsőséges erők el­leni fellépésre, mielőtt széles körű csapásokat mérne a radikális pa­lesztin mozgalmakra. Izrael már kedden döntött arról, hogy felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat a Palesztin Hatóság­gal, leállítja a biztonsági tárgyalá­sokat és négy palesztin város biz­tonsági ellenőrzésének átadását. Emellett az izraeli hadsereg ismét mok vezette megszálló erők és a vi­lágszervezet is felelős abban, hogy az ENSZ bagdadi központjának vé­delme nem volt megfelelő. „A szö­vetségesek hibáztak, és lehet, hogy mi is. Nem akarok senkire ujjal mu­togatni, de minden érintett fél hi­bákat követett el” - mondta újság­írói kérdésekre Annan, aki a ke­mény szavak ellenére sem hárította egyértelműen az USA-ra a felelős­séget. Leszögezte, hogy nagy kese­rűséggel olvasta azokat a híreket, miszerint az ENSZ elutasította a koalíciós erők javaslatát a Canal Hotel biztonságának megerősítésé­re. Ő nem tudott ilyen kezdemé­nyezésről. Hozzátette azonban, hogy az amerikai-brit erőknek nem Rumsfeld szükségtelen­nek tartja a csapatok létszámának növelését. is lett volna szabad engedélyt kér­niük a szükséges biztonsági intéz­kedések megtételére, hanem csele­kedniük kellett volna. Dzsalal Talabani, az iraki Kormány­zótanács tagja, a Kurdisztáni Haza­fias Szövetség vezetője szerint Sza- úd-Arábiából, és más térségbeli muzulmán országokból érkezett szélsőségesek lehetnek az ENSZ- központ elleni merénylet valószínű tettesei, és nem kizárt, hogy újabb hasonló terrorcselekmények várha­tóak a közeli jövőben. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy a megdöntött iraki diktátor, Szad- dám Húszéin hívei túlságosan gyengék ahhoz, hogy képesek let­tek volna végrehajtani a terrorakci­ót. Egyben reményét fejezte ki, szigorú blokád alá vette a palesztin területeket. Eközben Mahmúd Ab­bász palesztin miniszterelnök Rá­malláhban tárgyalt Jasszer Arafat palesztin elnökkel, kormánya több tagjával, a Palesztinái Eelszabadítá- si Szervezet (PFSZ) végrehajtó bi­zottságának és az Arafat által veze­tett Fatah mozgalom központi bi­zottságának tagjaival. Abbász a ta­lálkozón lemondással fenyegette hogy a koalíciós erők hamarosan kézre keríthetik Szaddám Hu- szeint, miután hozzájutottak a buj­káló diktátor menekülési útvonalát vázoló dokumentumokhoz. Az iraki rendőrség egyik magas rangú képviselője azt állította, vagy háromezer külföldi illetőségű isz­lám szélsőséges tartózkodhat jelen­leg Irakban, és segítheti a Szaddám Huszeinhez hű csoportok akcióit. A neve elhallgatását kérő tiszt hír­szerzési információkra hivatkozva elmondta: mind a koalíciós erők, mind az iraki rendőrség bizonyíté­kokkal rendelkezik arra, hogy az Anszár al-Iszlám kurdisztáni fun­damentalista csoport és az al-Kaida fegyveresei az utóbbi két hónapban nagy számban szivárogtak be az or­szágba. „Több esetben bebizonyo­sodott már, hogy a szövetségesek elleni akciókat olyan, külföldről származó szélsőségesek követték el, akik az egykori iraki hadsereg és a Baasz párt még szabadlábon lévő befolyásos személyiségeinek támo­gatását élvezik. Ezek az emberek az esetek jelentős részében fegyver nélkül, különböző állampolgársá­gokat igazoló okmányokkal lépnek be az országba, és gyakorlatilag re­ménytelen a kiszűrésük egészen addig, amíg nem követnek el vala­milyen akciót. Iraki amerikai kato­nai források már több olyan esetről is beszámoltak, ahol a Szövetsége­sekkel összecsapó gerillák között Szíriái állampolgárságú fegyverese­ket azonosítottak. Colin Powell amerikai külügymi­niszter katonai erősítést kért több európai államtól - köztük az iraki háborút ellenző Franciaországtól és Németországtól is - az Irakban állomásozó amerikai erők támoga­meg Arafatot arra az esetre, ha nem hajlandó határozott intézkedéseket tenni a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szer­vezetekkel szemben. Abbász köve­telései alapján a palesztin elnöknek és a Fatah központi bizottságának írásos nyilatkozatban kell vállalnia, hogy a Palesztin Hatóság fellép a e két szervezet ellen, illetve át kell engednie az irányítása alatt álló pa­lesztin biztonsági egységeket Mo­hamed Dahlán belbiztonsági mi­niszternek. Abbász átnyújtotta Ara- fatnak azt a listát is, amely a két ra­dikális csoport letartóztatásra kije­lölt tagjainak nevét tartalmazza. Abbász helyzete nagyon kényes. A miniszterelnöki székbe nem válasz­tások útján eljutott politikustól Iz­rael és a nemzetközi közösség a szélsőséges palesztin szervezetek megfékezését várja el, a határozott fellépés viszont fegyveres harcot robbanthat ki a palesztinok között. Colin Powell amerikai külügymi­niszter szerdán telefonon beszélt Abbászszal, és közölte vele, hogy „a helyzet romlását megállítani képes intézkedéseket vár el tőle azonnali hatállyal”. Az izraeli hadsereg hajnalban több ciszjordániai város ellen is hadmű­veletet kezdett. A katonák Hebron- ban lerombolták a keddi öngyilkos merénylőnek a házát. A robbantás előtt a merénylő családtagjait in­góságaikkal együtt eltávolították az épületből. Nábluszba mintegy húsz dzsipen száz katona vonult be helikopterek támogatásával, és há­rom, régóta körözött palesztint vettek őrizetbe. Több mint egy tu­catnyi izraeli harckocsi és páncélo­zott szállító harcjármű vonult be az észak-ciszjordániai Dzsenín váro­sába is. Heves lövöldözés tört ki palesztin fegyveresek és az izraeli katonák között, de halottakról vagy sebesültekről nem érkezett hír. Az izraeli csapatok a városban lerombolták két palesztin öngyil­kos merénylő házát. Nem sokkal a dzseníni akció előtt izraeli csapa­tok vonultak be Túl-Karmba. A he­lyi menekülttáborban kirobbant lövöldözésben két palesztin fiatal életét vesztette, három pedig meg­sebesült. (MTI, TASR) tására. Powell telefonon beszélt számos európai kollégájával, köz­tük Jack Straw brit, Dominique de Villepin francia, Joschka Fischer német és Franco Frattini olasz kül­ügyminiszterrel -jelentette tegnap az AP magas rangú amerikai tiszt­ségviselőre hivatkozva. A keddi merénylet után felerősödtek az Irakban állomásozó külföldi csapa­tok létszámának növelését és az iraki rendezés nemzetközi jellegé­nek erősítését követelő hangok. A nemzetközi jelleg erősítésének cél­jával utazott Powell tegnap New Yorkba, hogy egy olyan ENSZ-ha- tározat lehetőségéről tárgyaljon Kofi Annannal, a világszervezet fő­titkárával, amely felhatalmazást adna egy, a jelenleginél nagyobb nemzetközi katonai erő iraki tevé­kenységére. Ez már csak azért is fontos lenne Washingtonnak, mert több állam ENSZ-felhatalmazás- hoz köti részvételét egy ilyen nem­zetközi erőben. Eközben Donald Rumsfeld ameri­kai védelmi miniszter úgy nyilatko­zott, hogy szükségtelennek tartja az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának növelését. A latin-amerikai körúton tartózkodó amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy az Irakban állomá­sozó amerikai erőket vezető tábor­nokok is így vélekednek. Nemrégi­ben tanácskozott velük Paul Wol­fowitz védelmiminiszter-helyettes, és azt hallotta a tábornokoktól, hogy a jelenlegi létszám megítélé­sük szerint éppen megfelel a köve­telményeknek. Az Egyesült Álla­mok 139 ezer katonát állomásoz­tál Irakban; 24 ezer más nemzeti­ségű - elsősorban brit - katona se­gíti tevékenységüket. (MTI, TASR) Budapest. A kettős állampolgárság­gal kapcsolatban a helyes döntés ki­alakításának elengedheteden felté­tele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és hatá­ron túli parlamenti tényező bevoná­sával. Ez olvasható abban a levél­ben, amelyet Szili Katalin házelnök öt vajdasági szervezet vezetőihez in­tézett. Korábban ez utóbbiak közös levélben kérték Mádl Ferenc köztár­sasági elnököt, Szili Katalirít, az Or­szággyűlés elnökét és Medgyessy Pé­ter miniszterelnököt, vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy azok, akik ezt igénylik, meg­kaphassák a kettős állampolgársá­got. Szili Katalin válaszlevelében to­vábbá közli: az Országgyűlés elnö­keként is, magánemberként is mély­ségesen megérti és osztja a levél alá­íróinak nemes szándékát, hogy kö­zösen keressék a megoldásokat a Magyarországon és a határon túl élők közötti zavartalan és akadály- mentes kapcsolattartás biztosításá­hoz, az uniós csadakozást követő időszakban is. „Nem szabad abba a csapdába esni, hogy döntésünket az indulatok, illetve félelmek befolyá­solják” - szögezi le a válaszlevél. Szi­li Katalin véleménye szerint e szel­lemben cselekedett a kérdés kezelé­sében a rendszerváltozást követő időszak valamennyi magyar kormá­nya és ez így lesz a jövőben is. Kovács László, az MSZP elnöke a párt elnökségi ülése utáni tegnapi buda­pesti sajtótájékoztatón azt mondta, a kettős állampolgárság létező intéz­mény, amely a nemzetközi gyakor­latnak megfelelően, egyéni elbírálás alapján adható. Közölte: dolgoznak azon, hogy Szerbia és Montenegró, illetve Ukrajna lekerüljön a vízum- kötelezett országok listájáról. Ko­vács László kijelentette: az ellenzék támadja a kormányt a kettős állam- polgársággal kapcsolatos álláspont­ja miatt, de az előző négy évben semmi sem történt e téren. (MTI) Folyik a kutatás Eltűnt a szahalini vezetés Moszkva. Tegnap délutánig nem akadtak a nyomára Oroszország tá­vol-keleti részén annak a Mi-8-as he­likopternek, amelynek sorsáról nem tudni semmit azóta, hogy előző nap kora reggel megszakadt vele a rádió­kapcsolat. Még nincs végleges adat arról, hogy hány utas volt a gép fe­délzetén, de biztosan közöttük volt Igor Farhutdinov, Szahalin megye kormányzója és a helyi adminisztrá­ció több tagja. Egyes értesülések szerint a helikopter a három fős sze­mélyzettel együtt 20 embert szállí­tott, más források csak 13 utasról tudnak. A hivatalos közlemények szerint vagy elromlott a helikopter kommunikációs berendezése, vagy olyan helyen szállt le, ahol nem le­het a géppel kapcsolatot teremteni. Nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a helikopter kényszerleszállást hajtott végre Kamcsatka valamely hegyvidéki körzetében. A kutatást már csak a szárazföldön folytatják, mivel a tengeren nem találtak olaj­foltot, amely az esetleges vízbe zu­hanásról tanúskodna. A keresést egy 50 négyzetkilométeres területre összpontosítják. Felmerült az a lehe­tőség is, hogy a helikopter eltűnése esetleg kapcsolatban áll a Csendes­óceán térségében zajló nagyszabású tengeri hadgyakorlattal. Ezt a sajtó­ban felröppent verziót azonban hi­vatalos helyről határozottan cáfol­ták, mint mondták, semmilyen éles­lövészet vagy rakétaindítás nem volt a térségben. Az orosz tudományos akadémia vulkanológus szakértője szerint az is előfordulhatott, hogy a helikoptert habkőomlás temette maga alá, ha egy veszélyes helyen, például a Kuril-tó közelében hajtott végre kényszerleszállást. A szakértő elmondta, hogy Kamcsatka térségé­ben lövellték ki a vulkánok a legna­gyobb mennyiségű habkövet, s né­mely helyeken 110 méteres magas­ságú omladékony habkőrétegek hú­zódnak. (MTI) Kofi Annan cáfolta a washingtoni állításokat - háromezer külföldi szélsőséges tartózkodhat jelenleg Irakban Powell katonai erősítést kért Európától Kettős állampolgárság Szili Katalin válasza

Next

/
Thumbnails
Contents