Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-22 / 194. szám, péntek

Agrárvilág A szamócatelepítés alapfeltételei. A palánta erőteljes kezdeti növekedésének záloga a helyes elültetés Tavasszal már teremhet az eper Növényvédelmi teendők és védekezési lehetőségek Káposztafélék károsítói Somogyi Tibor illusztrációs felvétele ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 22. A gyümölcsfélék többségét kevés kivétellel ősszel vagy tavasszal ültetjük. E kivéte­lek egyike a szamóca, ame­lyet - ma már egyre több he­lyen kapható edényben elő­nevelt (földlabdás) palánta - augusztusban kell telepíteni. Gondos ápolás esetén már tavasszal terem. CSANDA PÉTER Hazánkban a legismertebb szamó­cafajta még mindig a Senga Senga- na. Már most is „matuzsálemi” kor­ral büszkélkedhet, ugyanis 1962- ben került be az államilag elismert fajtajegyzékbe. Középnagy, jóízű gyümölcse a szamócaidény köze­pén érik. Nagy bokrán igen sokat te­rem, de csak öntözve és jó termőhe­lyen. A Gorella korán kezdi érlelni nagy, tompa kúp alakú, tetszetős és jóízű gyümölcsét. Felálló levélzetű, magas bokrot nevel, öntözve bőven terem. A hazai nemesünk műhelyé­ből származik az Andrea, a Magúra és a Mária. A fajtákat csak olyan helyre ültessük, ahol 4-5 éve nem volt még szamóca. így elkerülhetjük a talajuntság kialakulását és a gyö­kérbetegségek elterjedését. Igazán bőtermő, egészséges töve­ket akkor nevelhetünk, ha faiskolá­ban vásárolunk jó minőségű, vírus­mentes palántát. Jó erőben lévő szamócáról magunk is tudunk in­danövényeket nevelni, annyit kell csak tennünk, hogy a szüret után nekilóduló indákat a fejlődő új növénykéknél a talajhoz rögzítjük, mert úgy biztonságosabban meg­gyökeresednek. A telepítésre alkal­mas szamócapalánta három kifej­lett lomblevéllel és egy fejlődőben levő ún. szívlevéllel rendelkezzék - gyökérzete erős, sűrű, bojtos le­gyen. Ne vegyünk át hervadt vagy fonnyadt levelű palántákat, és óva­kodjunk a fertőzött, foltos levelű szaporítóanyagoktól is. Házi kertben lehetőleg közvedenül ültetés előtt szedjük föl a palántá­kat. A megvásárolt vagy kapott pa­lántákat burkoljuk először nedves újságpapírba, majd ezzel együtt helyezzük el nejlonzacskóba, amely megvédi a palántákat a ki­Óvakodjunk a hervadt és a fertőzött, foltos levelű szaporítóanyagoktól. száradástól. Egy napnál hosszabb ideig még ilyen gondos csomago­lásban sem tarthatjuk azonban a növényeket, mert befüllednek. Ezért hosszabb szállításnál egy-két óráig hűvös helyen szellőztessük a palántákat, majd cseréljük ki a nedves újságpapírt. Kertben a tapasztalatok szerint legjobban bevált az 50 x 50 cm-es telepítési távolság. így négyzetmé­terenként 4 tövet ültethetünk. Sű­ríthetjük is a telepítést - ebben az esetben azonban tövenként keve­sebb terméssel kell megeléged­nünk. Ha a töveket nagyobb távol­ságra ültetjük, akkor több termést szüretelhetünk ugyan az egyes tö­vekről, de végeredményben az egész területen ugyanannyi lesz a gyümölcs. A sikeres szamócatermesztés na­gyon fontos feltétele a kora őszi te­lepítés. Legjobb a szamócapalántá­kat augusztus végéig elültetni. Ezek még az ősz folyamán meg­gyökeresednek, megerősödnek és a következő évben már teremnek. A később telepített palánták vi­szont - bármilyen fejlettek legye­nek is - gyakran nem gyökeresed­nek meg kellőképpen, emiatt fel­fagynak, rosszul telelnek át, és~ra- vasszal nem hoznak termést. Az ilyen szamócaágyást tavasszal pó- tolgatni kell, és bizony gyakran a következő évig kell várni, amíg ter­mést szüretelhetünk róluk. A frigó­palánták ültetését kivéve nem he­lyes a tavaszi telepítés, mert ezzel egy évet veszítünk. Ha valaki még­is tavaszi telepítésre szánja el ma­gát, akkor is szerezze be ősszel a palántákat. Ezeket gondosan és sű­rűn kell vermelni úgy, hogy a pa­lánták ne legyenek mélyebben, mint ahogyan eredeti termőhelyü­kön álltak. A vermelt palántákat tavasszal minél korábban ültessük ki. A szamócatermesztés nem kevésbé fontos alapszabálya az ültetési mélység pontos betartása. A mély­re ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg, mert a szívleve­lek a föld alá kerülnek, befullad­nak és elpusztulnak. A magasan ül­tetett palánták viszont gyorsan ki­száradnak. Ezért a palántákat olyan mélyen kell ültetni, ahogyan a gyökereztetőiskolában vagy a termő szamócaágyásban voltak. A palánták gyökereit soha ne messük vissza. Hagyjuk meg a hosszú gyö­kereket még akkor is, ha ez az ülte­tési munkát némileg hátráltatja. Az erős palántákat legjobb kismé­retű ásóval vagy széles kapával ül­tetni. Ha ugyanis ültetőfával ké­szítjük el a palánták helyét, akkor túlságosan kicsi lesz a gödör, fenn­áll az a veszély, hogy a gyökerek visszahajolnak. Ilyenkor a palán­ták vontatottan fejlődnek, vagy el is pusztulhatnak. Ültetés után ne hagyjunk laza talajt a palánták kö­rül, hanem mérsékelt erősséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. Ha ujjunkkal megcsippentve egy levelet, nem tudjuk kihúzni a pa­lántát a földből, jól dolgoztunk. Lehetőleg borús időben vagy reg­gel ültessünk. Házi kertben, ahol nincs szó nagy területek betelepí­téséről, a munka ütemét úgy irá­nyíthatjuk, hogy épp a legalkalma­sabb időpontban kerüljenek a föld­be a palánták. A délben, tűző nap­sütésben folytatott ültetés rendsze­rint kevesebb eredménnyel jár. A kiültetett palántákat bőségesen és ismételten öntözzük meg. Fólia-, illetve szalmatakarással üdébben tarthatjuk aiöldet, gátoljuk a gyo­mok növekedését és a gyümölcs is kevésbé szennyeződik. A fekete fó­liát természetesen ültetés előtt kell kiterítenünk, a szalmatakarással ráérünk később is. A szamóca víz- és tápanyagigényes növény, a nitrogén mellett megle­hetősen sok foszfor és kálium szük­séges a bő terméshez. Talajtípustól függetlenül, telepítés előtt taná­csos nagy adagú szerves trágyát a talajba dolgozni. 10 m2 területre legalább 50-60 kg földdé érett is­tállótrágyát vagy kerti komposztot forgassunk be egy ásónyom mély­ségbe! A szerves anyag a tápanyag­pótlása mellett segíti a talajéletet, ezen túl könnyen melegedő, jó ta­lajszerkezetet biztosít. A szerves trágyákkal együtt alaptrágyaként forgassunk a talajba 10 m2-enként 600 g szuperfoszfátot és 300 g kén­savas kálit (síran draselny). A nit­rogénműtrágyát célszerű két rész­letben adagolni. Szórjuk ki az egyik felét kora tavasszal a vegetá­ció megindulása idején, a másik fe­A sikeres termesztés na­gyon fontos feltétele a kora őszi telepítés. lét pedig a termés leszedése után. Számos betegség és kártevő pusz­títja a szamócát, különösen a gyü­mölcsöt megtámadó szürkerotha­dás ellen nehéz védekezni. Ha nem akarunk otthon sokat permetezni, csak két-három évig tartsuk meg a töveket, majd telepítsünk friss, ví­rusmentes palántákat. Érdemes augusztusban lekaszálni és eltávo­lítani a lombot, ezzel kisebb esélyt adunk a károsítok áttelelésének, felszaporodásának. A szerző kertészmérnök CSERES ZOLTÁN A káposzta-bagolylepke a káposzta- félék rendszeres kártevője. Tápnö- vényköre széles, a hernyó 29 család­ba tartozó 57 növényfajt károsít. A legfontosabb tápnövényei térsé­günkben a káposztafélék. A káposz­ta-bagolylepke kárképével már most is találkozunk. A hernyó eleinte a le­vélen hámozgat, majd az érközöket rágja ki, később berágva magát a fej belső lágy részeibe. A nedvdús táp­lálékot fogyasztó hernyók ürüléke igen nedves, így a károsított káposz­tafejek a kórokozók hatására hamar bűzös rothadásnak indulnak. Nagy károkat okoznak a raktározott ter­mésen is. A káposzta-bagolylepke nősténye átlagosan 1 500 darab to­jást rak le 50-200-as csomókban. A kifejlett hernyó 4-5 cm-es, teste csu­pasz, alapszíne zöldes, barnás vagy szürkés, hosszanti csíkozású. A her­nyók éjszaka táplálkoznak, gyakran még novemberben is megtalálhatók a káposztafejekben. Addig védekez­hetünk ellenük, amíg nem fúrták be magukat a káposztafejekbe vagy a karfiolrózsákba. Használjunk kör­nyezetkímélő permetszereket: Bio­bit FC (0,25%), Calypso 480 EC (0,02%), Dimilin 48 SC (0,025%), Nomolt 15 SC (0,06%), Rimon 10 EC (0,05%). Ajánlatos tapadó­szerrel (pl. Agrovital 0,05%) együtt permetezni. A bagolylepkék közül a vetési bagolylepke (Scotia segetum) hernyója is károsít, A lepkék tojásai­kat a jobban felmelegedő területek­re rakják. Házi kertekben a már fel­szedett növények kevésbé gyomos ágyásaiba, vagy a ritkább térállású fejleden zöldségfélékre. A kártevő a paprika és a paradicsom szárát a föld felszínén körülrágja, aminek következtében a növények fejlődés­ben visszamaradnak, esetleg a ter­més súlya alatt eldőlnek. A gyökér­zöldségekben odvakat rágnak. Az őszi vetésekben okozzák a legna­gyobb kárt. Jellemző rájuk, hogy egy helyről arcvonalszerűen támad­nak és addig nem mennek tovább, amíg minden zöld növényi részt el ÚJ SZÓ-TIPP A mézgásodást leggyakrabban a csonthéjas gyümölcsfáink törzsén szoktuk tapasztalni. A mézga meg­jelenése nem betegség, hanem tü­net. A fa számtalan okból védekez­het ebben a formában. A mézga legtöbbször mechanikai sérülések helyén jelenik meg, elzárva az utat a különféle kórokozók és kártevők elől. A folyást okozhatja a magas talajvízszint, rovarrágás, az erős metszés és még rengeteg más do­log is. Gyakran okozza a mézgá­sodást egy gomba és egy baktéri­umfaj együttes fertőzése, amely súlyos esetben a kajszi- és ősziba­rackfák gutaütéséhez, pusztulásá­hoz vezet. Ennek megelőzése céljá­nem pusztítottak. A lárvafejlődés időtartama nagyon eltérő, a hőmér­séklettől, a tápnövény minőségétől függően 1-3 hónapig elhúzódik. A nyári lepkerajzás szeptemberig tart, de elkésett példányokat október vé­gén is látni. Lehetőleg már a fiatal hernyók károsításának kezdetekor védekezzünk a kártevő ellen. A fia­tal, talajban tartózkodó, naponként visszahúzódó hernyók ellen ered­ményesek lehetnek: Basudin 10 G és Diazinon 10 G granulátum, Diazol 50 EW vagy Basudin 600 EW (0,15%), Consult 100 EC (0,05%), Marshal 25 EC (0,25%) permetszer. A védekezés egy másik biztos, fő­ként nagyüzemekben alkalmazott módja a melaszból, korpából Basudin, Diazol, Metanion, Pyrinex, vagy Dursban hozzáadásával készí­tett csalétek. Zöldségféléknél a lisztharmat a má­sodvetésű uborkát, tököt, a dinnyét, petrezselymet és a sárgarépát veszé­lyezteti. Már az első lisztharmatos foltok megjelenésénél kezdjük a per­metezést. Később, az erősen megle­pett leveleket hiába permetezzük, mert már nem tudjuk a vastag pe­nészbevonatot kellőképen átnedve­síteni, a gombát elpusztítani. A fer­tőzés elkerülése érdekében érdemes a következő kénkészítményekkel vé­dekezni: Kumulus WG (0,5%), Sulika (0,4%), Thiovit (0,3%). Aján­latos Agrovitalt (0,025%) is adagol­ni a permedébe. Szőlőkben, almá­sokban a cukorfok növelésére még a szüret előtt 7-10 nappal is használ­ható Cukrovital K 400 koncentrá- tum, amely szerves formában 400 g káliumot tartalmaz. Várakozási ide­je nincs. A téli alma esetében főleg a termés foltossága és a raktározási betegségek ellen kell védekezni. Ki­tűnő hatással bír a Lamag Ca. Hasz­nálatával megakadályozzuk a moní- lia tetjedését, miközben a raktáro­zott termés minősége növekszik. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáro­mi részlegének a munkatársa ból e fák metszését csak a rügyfa- kadás, a nedvkeringés megindulá­sa után kezdjük el és májusig fejez­zük be. Mivel egy tünetről van szó nem elég magát a tünetet kezel­nünk, hanem a mézgafolyást ki­váltó okot kell megtalálnunk. Ha ez sikerült akkor már érdemes a mézgásodás ellen is helyi kezelést alkalmaznunk. A mézgafolyásnál lévő kéregdarabokat távolítsuk el, és tisztítsuk ki a sebet egy éles kés­sel az egészséges részekig. Népi megfigyelés, hogy ha ezután a se­bet a sóska levelével dörzsöljük be, akkor az általunk ejtett friss sebzés helyén sem indul meg a mézga- képződés és a seb is hamarabb gyógyul, egészséges kéreg fejlődik rajta, (kertpont.hu) A csonthéjas gyümölcsfák védelméről Mézgafolyás ellen sóska PIACI ÁRSÉTA Pozsony augusztus 21-én Komárom augusztus 21-én Zselíz augusztus 21-én Rimaszombat augusztus 21-én Losonc augusztus 21-én sárgarépa 24 Sk/kg 10-12 Sk/kg 18 Sk/cs 25 Sk/kg 14-15 Sk/cs petrezselyem 36 Sk/kg 14-16 Sk/cs 19 Sk/cs 35 Sk/kg 15 Sk/cs burgonya 12-14 Sk/kg 6-10 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 9-10 Sk/kg tojás 2,80-3,30 Sk/db 2,40-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db paprika 20-24 Sk/kg 12-14 Sk/kg X 10 Sk/kg 12-30 Sk/kg karalábé 6-10 Sk/db 3-6 Sk/db 5 Sk/db 5 Sk/db 8 Sk/db zeller 8-12 Sk/db 6-8 Sk/db 5-8 Sk/db 10 Sk/db 12 Sk/db káposzta 15 Sk/kg 7-8 Sk/db 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 8 Sk/kg szilva 20-34 Sk/kg 20-25 Sk/kg 25 Sk/kg X 10-30 Sk/kg paradicsom 14-20 Sk/kg 10-12 Sk/kg 7-9 Sk/kg 8 Sk/kg, 5-12 Sk/kg sárgadinnye 26 Sk/kg 14 Sk/kg 6 Sk/kg 15 Sk/kg 15-16 Sk/kg görögdinnye 10 Sk/kg 7 Sk/kg 5 Sk/kg 8 Sk/kg 6-8 Sk/kg szőlő 59 Sk/kg 25-30 Sk/kg X X 32-59 Sk/kg hagyma 20 Sk/kg X 8-10 Sk/kg 20 Sk/kg X őszibarack 30-42 Sk/kg 25-35 Sk/kg 16 Sk/kg X 32-35 Sk/kg MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,926 Lengyel zloty 9,630 Angol font 60,377 Magvar forint (100) 16,206 Cseh korona 1,292 Svéd korona 4,543 Dán korona 5,641 Szlovén tollár (100) 17,830 Japán ien (100) 32,305 Sváici frank 27,189 Kanadai dollár 27,089 USA-dollár 38,083 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,81-43,11 36,96-39,36 1,27-1,33 15,23-17,23 OTP Bank 40,85-42,99 37,12-39,18 1,26-1,32 15,66-16,86 Postabank 40,78-43,08 36,72-39,44 1,26-1,32 14,41-18,01 Szí. Takarékpénztár 40,82-42,81 37,04-38,94 1,25-1,33 15,51-16,98 Tatra banka 40,83-43,01 37,17-39,15 1,26-1,32 15,62-16,90 UniBanka 40,86-42,96 37,06-38,96 1,26-1,32 14,58-15,62 Általános Hitelbank 40,82-43,00 37,21-39,20 1,26-1,33 15,37-17,16 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents