Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-15 / 188. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 15. Gázrobbanás Sevillában Sevilla. Hárman életüket vesztették, negyvenen megsérültek gázrobbanás következtében tegnap hajnalban Sevillában. A detonáció a dél-spa- nyolországi város Letanias negyedében egy lakóház második emeletén 3 óra 30 perc körül következett be. A harmadik és a negyedik szint ösz- szeomlott. Valószínű, hogy robbantás történt: az egyik lakó szándékosan gázt elegyített benzinnel. (MTI) Kisebb tűz az ENSZ-székházban New York. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székházában három szintről ki kellett menekítem szerdán este az ott dolgozókat egy rövidzárlat nyomán keletkezett kisebb tűz miatt. A tüzet gyorsan eloltották, senki nem sérült meg. A füst az üvegpalota három alagsori szintjét árasztotta el füsttel. (MTI) Újabb per Hamburgban Berlin. Csaknem két évvel a New York-i és washingtoni középületek ellen elkövetett terrorista merényletek után, tegnap a tettesek egy újabb feltételezett bűntársát állították bíróság elé Hamburgban. A 30 éves, marokkói származású Abdelgani Mzoudit azzal vádolják, hogy legkevesebb 3066 esetben segédkezet nyújtott gyilkosság elkövetéséhez, illetve terrorista egyesület tagja volt. A legutolsó adatok szerint ugyanis 3066 ember lelte halálát 2001. szeptember 11-én New Yorkban, miután kamikaze pilóták két eltérített repülőgépet nekivezettek a Világkereskedelmi Központ felhőkarcolóinak. A vádirat szerint Abdelgani Mzoudi a Mohammed Atta körül csoportosuló hamburgi terrorista sejt tagja volt, s részt vett az amerikai merényletek előkészítésében. Atta volt a 2001-es merényletben használt négy repülőgép egyik pilótája. (MTI) Mzoudi pénzzel látta el a merényletek végrehajtóit, s szállást is szerzett nekik (CTK/AP-felvétel) Merénylet Korzikán Ajaccio. Nagy erejű pokolgép robbant tegnapra virradóra a Franciaországhoz tartozó Korzika legnagyobb városában, egy középületnél. Öt személy megsebesült, az anyagi kár jelentős. Az épület éjszaka üres volt, de a közeli házak öt lakója sérüléseket szenvedett az üvegszilánkoktól. Júliusban egy hét alatt tíz helyszínen (középületek, illetve nem korzikaiak tulajdonában lévő nyaralók ellen) robbantottak plasztikbombát. Július 11-én súlyos börtönbüntetéseket mondott ki a bíróság 8 korzikai nacionalistára Claude Erignac prefektus meggyilkolása (1998-ban) miatt. Ezután jelentette be az illegális Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) két kisebb szervezete, hogy felújítja a fegyveres támadásokat. (MTI) Monroviában az éhező lakosság a világszervezet kikötői raktárait fosztogatta A földrengésnek 27 sérültje van, köztük három külföldi Amerikai partraszállás Monrovia. Kétszáz amerikai tengerészgyalogos szállt tegnap partra Libériában. A katonákat a fővárostól 50 kilométerre fekvő Roberts- field repülőtéren tették földre a szállítóhelikopterek. Délben megkezdték a bevonulást Monroviába a nigériai békefenntartók, akiknek nehéz dolguk lesz, mert a főváros kikötőjében már második napja fosztogattak, több ezer ember folyamatosan dézsmálta a kikötői raktárakat. Emellett arra is számítaniuk kell, hogy a libériái kormányerők szintén megpróbálnak benyomulni a távozó lázadók helyére. A BBC jelentése szerint a kikötőt tegnap délig ellenőrző lázadó harcosok a levegőbe leadott lövésekkel és botokkal próbálták távol tartani a raktáraktól az ENSZ készleteit fosztogatókat. Az amerikaiak valószínűleg a nigériai békefenntartóknak segédkeznek majd biztosítani a kikötőt, hogy sikerüljön segélyszállítmányokat juttatni a fővárosba. Az USA szerint a libériái békefenntartást javarészt a nyugat-afrikai államoknak kell ellátniuk, s csak nemrég egyezett bele, hogy kisebb logisztikai és hadműveleti támogatást nyújt nekik. A segélyszervezetek szerint jóval több békefenntartóra lesz szükség, (m, o) Titkos brit-francia tárgyalások - Szükség van a gazdasági Biztonsági Tanácsra Átfogó ENSZ-reform? Washingtoni közlés szerint csak rövid időre küldték a tengerészgyalogosokat Monroviába (TASR/AP-felvétel) Pánik Görögországban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Végleges hatósági adatok szerint 27 személy sérült meg tegnap abban a földrengésben, amely a Görögország nyugati partjai mentén fekvő Jón-szigeteket, köztük Lefká- dát és Korfut rázta meg. A földrengés a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű volt. A sérüléseket mind Lefkáda szigetéről jelentették. Egyik sérülés sem életveszélyes. A sérültek között van 3 külföldi turista, 1 cseh és 2 brit. Ezt az AFP francia hírügynökség jelentette a polgári védelem vezérkarára hivatkozva. A három sérült külföldit a szárazföldi joáninai kórházba szállították. A cseh állampolgár a lábán sérült meg Nidri helységben egy ház beomlásakor. A két brit sérüléseit kőomlás okozta a tengerparton. A többi sérült mind görög. A földmozgás nyomán a lakosság, főleg a turisták körében pánik tört ki, az AP szerint többen elhagyták a szigetet. Lefkádán több ház megrongálódott, néhány régebbi épületben súlyos károk keletkeztek. A földmozgást érezték a Lefkádához közeli Kefalónia, illetve a 80 kilométernyire északra fekvő Korfu szigetének lakói is. A 22 ezer lakosú Lefkáda a Jón-szigetek egyik legnagyobbika, a szárazfölddel híd köti össze, és Korfuhoz hasonlóan népszerű üdülőhely. Bosszúval fenyegeti a zsidó államot az Iszlám Dzsihád Megölték Szidert MTI-OSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Életét vesztette Mohamed Szider, az Iszlám Dzsihád hebroni vezetője abban a tegnap reggeli támadásban, amelyet az izraeli hadsereg indított feltételezett rejtekhelye ellen. Ezt a szélsőséges palesztin szervezet magas rangú illetékese közölte az AF-vel. Bászám al-Szádi, az Iszlám Dzsihád észak- ciszjordániai főnökeinek egyike kijelentette: Izrael nagy árat fog fizetni Szider haláláért. „Bűncselekményt követtek el. Az izraeli hadsereg katonái és a zsidó telepesek megfizetnek érte” - így al-Szádi. Az izraeli hadsereg egyelőre nem említette Szider halálát. Korábban csak annyit közölt, jelzést kapott arról, hogy palesztin szélsőségesek izraeli célpont elleni öngyilkos merényletet készítenek elő Hebronban. A hadsereg szerint a gyanított akciót éppen Szider szervezte. Izrael már jó ideje körözte őt, mert azzal vádolják, hogy a múltban több terror- cselekmény részese volt. Azt a hebroni házat, amelyben az izraeli hírszerzés adatai szerint Szider tartózkodott, hajnalban támadták meg, az ostrom egy órán át tartott. Az épületben tartózkodók ellenállást tanúsítottak, s tűzpárbajt vívtak a támadókkal. Az épületbe aztán becsapódott egy izraeli rakéta, robbanások sorozata rázta meg a házat, amely végül össze is dőlt. London. Titkos tárgyalások folynak Nagy-Britannia és Franciaország között az ENSZ olyan reformjának tervéről, amely működőképes, és az USA-val is elfogadtatható. Ezt tegnap jelentette a Jane,s Information Group brit hírszerzési és biztonságpolitikai kutatócsoport londoni kiadványa, a Foreign Report. MTI-JELENTÉS * A kiadvány úgy tudja, a javaslatok már szeptemberben az ENSZ közgyűlése elé kerülhetnek. A terv egyebek között előirányozza egy leszerelési ENSZ-testület létrehozását, a jelenlegi emberi jogi ENSZ-in- tézmények reformját, illetve egy új gazdasági és szociális biztonsági tanács megteremtését. A titkos tárgyalások előzménye az Irak ügyében bekövetkezett ENSZ-kudarc, a libériái békefenntartás körüli huzavona, illetve az az általános helyzet, hogy az USA ellenzi számos országnak a világszervezeten belüli nagyobb hatalomhoz juttatását. A magas szinten folyó egyeztetések célja, hogy Washington számára is elfogadható, de a szükséges változtatásokat magukban hordozó reformok szülessenek. A javaslatok közül a Foreign Report kiemelte a leszerelési testület megteremtését, ahol nem születnének politikai döntések, de létrejönne a nemzetközi leszerelés folyamatos felügyeletének lehetősége egy állandó ellenőri csoport megalakításával. A már létező intézményekre épülő testület jól felhasználhatná az iraki fegyverellenőrzés tapasztalatait, és már az észak-koreai atomprogram ellenőrzésében jó hasznát lehetne venni. Az emberi jogi intézmények reformjára azért van szükség, mert azok nevetségessé váltak azáltal, hogy Létrejönne a nemzetközi leszerelés állandó felügyeletének lehetősége. olyan államok kerültek többségbe bennük, amelyek maguk is gyakran sértik a szóban fogó jogokat. Különösen érvényes ez a genfi székhelyű Emberi Jogi Bizottságra. A legújszerűbb javaslat a gazdasági és szociális biztonsági tanács létrehozása. A jelenlegi gazdasági ENSZ-szervek továbbfejlesztéséről van szó, az új testület feladata a nagy nemzetközi válságjelenségek - mint a szegénység, tömeges elvándorlás és a vüág több térségét sújtó járványok - elleni összehangolt fellépés kereteinek biztosítása lenne. A tervezők szerint ez a testület alkalmas lenne arra is, hogy nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak azok a nagy országok, amelyek nincsenek benne az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és nem is várható, hogy hamarosan állandó szavazati joggal bekerülnek oda. A „gazdasági BT’-ben állítólag a hét legfejlettebb iparú ország és Oroszország mellett állandó tagként olyanok is helyet kapnának, mint Brazília, India, Dél-Afrika, Egyiptom és Argentína. A gazdasági szerv sikeres működtetését követhetné továbbá a politikai BT reformja, már csak azért is, mert számos, jelenleg az utóbbiban tárgyalt problémát az előbbinek adnának át. A javaslatokkal kapcsolatban mindazonáltal még a két titkos tárgyaló között is vita van, például azok bejelentését illetően. A franciák azt szeretnék, ha Jacques Chirac elnök látványosan, hivatalosan és formálisan jelentené be a javaslatot szeptember végén az ENSZ székhelyén, míg a britek inkább hosszasabb és kevésbé előtérbe helyezett diplomáciai egyeztetéseket látnának helyesnek. Washington nem akarja, hogy az ENSZ az eddiginél nagyobb szerepet kapjon Irakban Bocsánatot kértek az amerikaiak MTI-HÍREK Bagdad/Washington. Amerikai katonák visszalőttek iraki tüntetőkre, akiknek tömegéből tüzet nyitottak rájuk. A lövöldözésben egy iraki síita tüntető meghalt Bagdad egyik külvárosában egy távközlési toronynál. A lakosság tiltakozásának oka: egy amerikai helikopterből állítólag szándékosan letépték a torony tetején lévő iszlám lobogót. Danny Martin amerikai katonai szóvivő közölte, hogy a Szádrvárosnak átkeresztelt korábbi Szaddámvárosban egy Black Hawk heikopter rotorja tépte le a zászlót. A muzulmán nyomornegyedben rakétát lőttek ki az katonákra, akik viszonozták a tüzet, és négy más tüntetőt megsebesítettek. Az AP Television News azonban bemutatott egy amatőr videofelvételt, amelyen az látható, hogy a helikopter körülbelül egy méternyire a zászlórúd fölött körözve szemlátomást kísérleteket tesz a zászló letépésére. Az amerikai hadvezetés tegnap írásban kért bocsánatot a történtek miatt az iraki síiták vallásai vezetőitől, s ígéretet tett arra, hogy az incidens kirobbantásában felelős amerikai katonákat megbüntetik. Szaddám Huszeinnek tulajdonított írásos üzenetet olvastak fel szerdán az al-Dzsazíra katari hírtelevízióban, amelynek írója az amerikai megszálló erők elleni dzsihádra, azaz szent háborúra szólítja fel Irak befolyásos síita muzulmán papságát. „Ha a síita szemináriumok dzsihádra hívnak fel, akkor az egyesítené az egész iraki népet a megszállók ellen” - olvasható a levélben, amelyben az amerikai segítséggel létrehozott iraki kormányzótanács nyilatkozataival kapcsolatban feltett kérdésekre ad választ a megbuktatott iraki elnök. A Reuters szerint a kézirat eredetiségét egyelőre nem lehet ellenőrizni független forrásból, az al- Dzsazíra pedig nem árult el semmit arról, miként jutott a levél birtokába, jóllehet adásában bemutatta azt. Az USA nem akarja, hogy az ENSZ az eddiginél nagyobb szerepet játsszon az iraki békefenntartásban, illetve újjáépítésben - közölték tegnap kormányzati források. Ez az amerikai álláspont olyan időben látott napvilágot, amikor a Biztonsági Tanácsban küszöbön áll egy Irakra vonatkozó új határozat elfogadása, amelyet Washington is támogat. Korábbi értesülések szerint ez egy rendkívül rövid határozat lesz, amely tudomásul veszi az iraki kormányzótanács létrejöttét, az ENSZ szerepét pedig humanitárius feladatok ellátására korlátozza. Az idézett források közölték: a Bush-kormányban az a nézet kerekedett felül, hogy jobb együttműködni azokkal az országokkal, amelyek már jelezték részvételi szándékukat a békefenntartásban és a helyreállításban, mintsem jobban bevonni az ENSZ-t és azokat az államokat, amelyek ellenezték a háborút, most viszont nagyobb befolyást szeretnének a háború utáni Irakban. Megfigyelők szerint a merev amerikai álláspont lassíthatja az iraki helyreállítás ütemét. Hajtóvadászat a szerb gyerekek gyilkosai ellen Terror Koszovóban MTI-HÍR Pristina. A koszovói ENSZ-rendőr- ség és a NATO békefenntartó erői hajtóvadászatot indítottak azok után a fegyveresek után, akik szerdán tüzet nyitottak a Bistrica folyóban fürdő szerb tizenévesekre, kettőt megölve és négyet megsebesítve közülük. A szerb politikusok felháborodásuknak adtak hangot a szorongatott koszovói szerb kisebbséget ért idei legsúlyosabb támadás miatt. A belgrádi kormány az ENSZ BT rendkívüli összehívását követeli, hogy megálljt parancsoljon a koszovói albán szélsőségeseknek, akik - Belgrád szerint - el akarják űzni a szerbeket, hogy etnikailag tiszta albán államot hozzanak létre. Zoran Zsivkovics szerb kormányfő szerint a BT-nek újra kell tárgyalnia az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló Koszovó helyzetét. Teheránban elutasítják a Buenos Aires-i vádakat Argentin-iráni feszültség MTI-HÍR Buenos Aires. Egy argentin szövetségi bíró elrendelte nyolc iráni hivatalos személy letartóztatását, akiknek közük volt az argentinizraelita betegsegélyező szervezet (AMIA) Buenos Aires-i épülete ellen 1994-ben végrehajtott terrorakcióhoz. A merényletben, amelyet gépkocsiba rejtett pokolgéppel követtek el, 85-en meghaltak, több mint 300-an megsérültek. Juan Jósé Galeano bíró az Interpolhoz fordult a nyolc iráni állampolgár, köztük Hadi Szoleimanpur, Irán akkori argentínai nagykövete letartóztatásának ügyében, miután az idén már öt további diplomata letartóztatását és kiadatását követelte. Teherán elutasítja a vádakat, amelyek „az Argentína manipulálására irányuló nemzetközi cionista tervek következményei”. Ezt követően az iráni külügyminisztérium szóvivője „politikai jellegűnek, tehát jogi érték nélkülinek” nevezte a letartóztatási parancsokat, és azzal vádolta az argentin igazságszolgáltatást, hogy Izrael parancsait hajtja végre. Izrael és az USA kezdettől fogva állította, hogy Irán által támogatott szélsőségesek állnak a merénylet mögött. A több mint száz főből álló tudósítói hálózatot fenyegetné Nem szűnnek meg . határon túli műsorok MTI-HÍR Budapest. Egyetlen, a határon túli magyarokról szóló műsorát sem szünteti meg a Magyar Televízió (MTV), közölte az erről korábban megjelent sajtóhírekre reagálva Csorba Mária sajtóreferens. „Ragáts Imre elnök keresi az anyagi forrásokat ezekre a műsorokra, s abban az esetben sem mond le róluk, ha nem kapja meg az Illyés Közalapítvány által korábban folyósított támogatást. Az elnök egyetlen műsor megszüntetéséről sem döntött” - tette hozzá. Belénessy Csaba, a közszolgálati médium regionális, kisebbségi és határon túli műsorainak főszerkesztője elmondta, a határon túli produkciók éves költsége mintegy 300 millió forint. Ennek felét a stúdiótechnika és a belső munkatársak bére teszi ki. Mindehhez nyújtott korábban 150 milliós támogatást az Illyés Közalapítvány. „A határon túl élénk visszhangot váltott ki, hogy a műsoraink veszélybe kerültek” - mondta, hozzátéve: a forráshiány a Duna Televízióval a környező országokban közösen működtetett, több mint száz emberből álló tudósítói hálózat létét fenyegetné. Kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, még nem tudja, mennyire érinti ezt az intézményt a köztelevíziónál meghirdetett takarékossági csomag.
