Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-02 / 177. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 2. Régió Összefogás a Kossuth-szoborért Rozsnyó. A helyi magyar szervezetek és magánem­berek, valamint a város pol­gármestere július 29-én meg­alakította a rozsnyói Kossuth- szobor visszaállítását szerve­ző bizottságot. A tizenhat tagú testület - a kijelölt há­romtagú ügyvivői testület elő­terjesztése után - augusztus első felében határozati javas­latot terjeszt az önkormány­zat elé, melyben kérni fogja, hogy az tulajdonosként he­lyezze eredeti helyére, vagyis a város főterére Kossuth Lajos szobrát, (as) Új igazgató a munkahivatal élén Komárom. Augusztus elsejé­től Eleonóra Slepecká a Ko­máromi Járási Munkahivatal új igazgatója. A kinevezési dekrétumot tegnap vette át Jaroslav Sumnytól, a Nemzeti Munkahivatal főigazgatójától. A július 17-én megtartott pá­lyázaton heten jelentek meg, közülük került ki győztesen Eleonóra Slepecká, aki eddig a járási munkahivatal ógyallai kirendeltségét vezette, (vkm) Tegnaptól ismét járőrök a Luníkon Kassa. Tegnaptól ismét van­nak járőrök a Lunik IX. lakóte­lepen - erősítette meg Ladislav Sana, a főleg romák lakta vá­rosrész polgármestere. A helyi képviselő-testület a járőröket nem műveltségük alapján vá­lasztotta ki, hanem a legfonto­sabb feltételek közé a jó egész­ségi állapot, a büntetlen előé­let tartozott, valamint az, hogy a jelentkező maga is luníki ille­tőségű legyen. (TASR) Csalóknak adta a temetési pénzét Nyitra. Szokatlan csellel csalt ki kilencezer koronát egy nyolcvanéves nőtől két isme­retlen személy. Azzal kopog- - tak be a nyitrai idős hölgyhöz, hogy szeretnének nála megpi­henni. Állítólag arra vártak, hogy a rendőrség elvontassa a ház elől az elromlott autóju­kat. A néni beengedte őket a lakásba, majd a csalók kilenc­ezer koronát kértek tőle köl­csön - állítólag éppen a jármű elvontatásának költségeire-, hitegetve őt, hogy egy órán belül visszahozzák a pénzt. Jolana Z. odaadta a temetésé­re összegyűjtött pénzét, ám a párost többé már nem látta. A rendőrség csalás miatt indí­tott eljárást - tájékoztatta la­punkat Iveta Matejová rend­őrségi szóvivő, (ú) Nem kirabolták: átverték a nőt Csaca. „Rám támadt két férfi, ellopták a temetésemre összegyűjtött pénzemet” - jelentette a csacai rendőrsé­gen egy nyolcvanéves hölgy. Amikor azonban másodszor kihallgatták, vallomása nem egyezett az elsővel. A néni végül beismerte: nem is rabol­ták ki, hanem egy csalónak dőlt be. Állítólag egy sötét bőrű asszony kopogott be hozzá, evőeszközt és lábaso­kat kínált eladásra. Nem akart venni semmit, ám az árus ad­dig győzködte, míg végül hét­ezer koronáért vásárolt tőle. A néni este akarta megszá­molni, mennyi maradt a te­metésre, ám a pénznek hűlt helyét találta. Szerinte a há­zaló asszony rabolta ki, mert látta, hová rejti a maradék összeget. Miután a rendőrség rájött a hamis tanúzásra, az asszony szívrohamot kapott. A rendőrség kéri a lakosokat, idegeneket ne engedjenek a lakásukba. (SITA) Az önkormányzatok nem kaptak kártérítést a biztosítóktól BUCHLOVICS PÉTER Vámosladány/Garamszentgyörgy /Nagysalló. Az önkormányzatok jobbára önerőből kénytelenek fi­nanszírozni a májusi jégeső és szél­vihar okozta károk felszámolásá­val kapcsolatos munkálatokat. így van az annak ellenére, hogy a biz­tosítók már pontosan ismerik a fal­vak középületeire benyújtott kár­igényeket, ám- egyeztetés alapján - zömmel csak a felújítási munkák elvégzése után benyújtott számlá­kat hajlandók kifizetni, s még utó­lag, a helyszínen is ellenőrzik majd, hogy a pénzt célirányosan használták-e fel. Van, ahol az éves költségvetésből eredetileg más cél­ra elkülönített összegeket kellett átcsoportosítani, és akad olyan hely is, ahol a kidőlt fákat elszállító cégek rendetlenséget hagynak ma­guk után. Egyes helyeken az efféle munkákra már végképp nem jut pénz, tehát önkéntes alapon vég­zik a szükséges teendőket. VÁMOSLADÁNY Olga Kollárdiová, Vámosladány polgármestere elmondta, hogy la­kosok már kaptak kártérítést a biz­tosítóktól, de a község még egy fil­lért sem. „Először be kell fejez­nünk a javításokat a középülete­ken, és a biztosítónak ki kell szám­láznunk az elvégzett munkát. Adott esetben magáncéget is szük­séges igénybe vennünk a helyreál­lítási munkákra. Ezt meg kell fizet­nünk, ám erre pillanatnyilag nincs pénz. Az iskolák teteje nem rongá­lódott meg annyira, tehát ezeket önerőből hoztuk helyre, már csak a festés van hátra. Úgy tudom, a lakosok többsége a Szlovák Biz- tosító-Allianz ügyfele, amely már fizetett a magánszemélyeknek. A művelődési ház esetében a vakola­tot tette tönkre a vihar, oda min­denképpen állványzat kell és szak­munka. A felújítást ebvben az esetben őszig meg akarjuk oldani, aztán fizeti ki a pénzt a Kommuná­lis Biztosító. Egyébként tíz-tíz ezer koronás összegben gondolkodha­tunk mind az iskola, mind pedig a művelődési ház esetében, ennyit állapított meg a biztosító. Szeren­csére, egyik esetében sem akkorák a károk, hogy ne férnénk bele a ke­retekbe. A református és a katoli­kus templom tetejét az egyházak hozatták rendbe. A faipari vállala­tok köbméterenként vásárolták meg tőlünk azokat afákat, ame­lyeket a szélvihar csavart ki. A be­vételből az óvodában szeretnénk bevezetni a gázfűtést. Ám ősszel rengeteg fácskát kell kiültetnünk, hogy legalább részben pótoljuk a növényzetet, hiszen összesen 750 fa pusztult el. Előbb-utóbb a ha­lottasház tetőszerkezetét is fel fog kelleni újítanunk, ott komolyabb beavatkozásra lesz szükség. Ez utóbbit valószínűleg már csak a jövő évi költségvetésből tudjuk fe­dezni, esetleg két év alatt” - tájé­kozatta lapunkat Olga Kollár­diová. GARAMSZENTGYÖRGY Helena Valentová, Garamszent- györgy polgármestere a követke­zőket nyilatkozta: „Ha kimondot­tan a középületeket veszem figye­lembe, elmondható, hogy a Kom­munális Biztosító eddig még sem­milyen kárt nem térített meg, igaz, azokban nem is esett oly nagy kár - körülbelül hétezer korona. A buszmegállóra és a falurádióra nem volt biztosításunk, pedig ezekkel csúnyán elbánt a vihar. Ezeket önerőből kellett és kell helyreállítanunk. Tudomásom sze­rint nálunk még a lakosoknak sem fizettek a biztosítók. A mi házun­kon körülbelül 12 ezer korona kár keletkezett, az új falfestés és a re­dőnyök mentek tönkre, de eddig még egy fillért sem kaptunk. A fa­luban a fahulladékot is el kellett takarítanunk, fájlalom, hogy erre a munkahivatal nem adott köz­hasznú munkaerőt, mi fizettük és alkalmaztuk őket. Ráadásul sürgő­sen egy motorfűrészt is kellett vá­sárolnunk, hozzá szakképzett munkaerőt találni. Mindezt a sa­ját, amúgy is szűkös költségveté­sünkből, pedig legalább százezer koronáról van szó. Az erdőgazdál­kodási vállalat is csak a vastagabb, szebb fákat hordta el, de rendet­lenséget hagytak maguk után. Mindent egybevetve legalább há­rommillió korona kárunk van, és ebből térítésként szinte semmit sem várhatunk. Húsz-harminc hangszórót is ki kell cserélnünk, ezek egyenként 4,5-7 ezer koroná­ba kerülnek. Azt a mintegy 300 ezer koronát, amit eredetileg a községháza belső felújítására szántunk, már elköltöttük a felújí­tásokra. NAGYSALLÓ A nagysallói községi hivatalban Kotora Marián polgármestertől megtudtuk, hogy a Kommunális Biztosító szintén nem ad előleget a felújításokra, pedig az iskolák tete­jén jócskán van mit javítani. Érte­sülésünk szerint az ablakokat már megjavíttatták, s ezt ki is számláz­ták a biztosítónak, de pénz még nem érkezett. A lapostető újbóli szigetelése több százezer koronába kerülne, erre sincs előleg a biztosí­tótársaságtól. „Fel fogjuk bontani a szerződésünket a Kommunális Biz­tosítóval, mert egyáltalán nem va­gyunk elégedettek a hozzáállásuk­kal. Legutóbb már azzal jöttek, hogy először tetessem rendbe min­dent, ami mellesleg - ha minden épületet beszámítok - több millió korona, s ők majd utólag fizetik ki az adott kárrészeket. Még rongyos tizenötezret se képesek átutalni a megjavított ablakokért” - bosszan­kodott Nagysalló polgármestere, az Alsó-Garam Menti Regionális Társulás elnöke. Már Garamkövesden a XXIX. Honismereti Kerékpártúra A vendégszeretet az esőért is kárpótlás volt Érsekújvár. A ferences bará­tok templomát keresik fel azok, akik tegnaptól a Porcin- kula egyházi ünnepre érkez­nek a városba. A zarándokok tegnap gyónáson, a Kálvária­dombon magyar keresztúton, végül éjfélig tartó szentség- imádáson vettek részt. SZÁZ ILDIKÓ A búcsúhoz vásár is tartozik és szá­mos rendezvény kíséri. Tegnap fellé­pett az Arany Oroszlán és a Mati- ciarik népi gyermektánccsoport. A helyi Honismereti Múzeum dolgozói pedig a városba érkező vendégeknek bemutatták a búcsújáróhely neveze­tességeit. A Regionális Kulturális Központ játszóházában kukoricacsu- héból bábukat, szalmából, vesszőből és fából dísztárgyakat készítő gyere­kek szalmagyűrűt kaptak ajándékba. A kis tanítványok Magyar Bélának, a kulturális központ dolgozójának út­mutatásával nemezeitek és bőröztek is. Tőle megtudtuk, hogy ősztől az érdeklődők külön tanfolyamokra is beiratkozhatnak. A vásáron csaknem kétszáz hazai és külföldi árus standja várja a látoga­tókat, akik alkudhatnak is. „Éppen ilyet kerestem a disznóölésre” - né­zegette tegnap egy vidéki látogató a cseh fakanálkészítő mesterek mun­káit. „Jutányos áron adom, ha kettőt visz, húsvágó deszkát kap ajándék­ba!” - csapott válaszképpen tenyeré­be az árus. A szomszédban kézi szö­vésű rongyszőnyegeket, fonott kosa­rakat kínálnak. Mint a régi vásári időkben, a bőrdíszművesek sátrukra aggatott csillogó szárú csizmákkal, papucsokkal reklámozzák portékái­kat. A gyógynövény-készítményei­ket ajánló népi gyógyítók mellett mézeskalács-, törökméz- és óriás- nyalóka-készítőkkel találkozhatunk ma is a vásárban. Lesz gulyásfőző verseny is, és a nap folyamán három magyar szentmisén vehetnek részt a zarándokok. A Leonor mellett hamarosan kerti söröző és régi korokat idéző csárda is épül Új szállodát avattak tegnap Gútán Pedálról kengyelre nyergeit át Mikulás Dzurinda, így most magas lóról beszél. A miniszterelnök a tegnap a Zsol­nai kerületben járt, és Sebeslavce méntelepére is ellátogatott. (TASR-felvétel) Vásár, játszóház lesz egész hétvégén, ma pedig három magyar szentmisét is tartanak Érsekújvári Porcinkula BUCHLOVICS PÉTER Bény. A községben értük utol teg­nap a XXIX. Honismereti Kerékpár­túra résztvevőit, akik éppen a ro­mán kori templomot és körkápolnát látogatták meg. Köteles László túra­vezető készségesen elmondta, hogy a csapat Farnad érintésével Nagy- sallóról kerekezett Bénybe. Nagy- sallóban az 1848/49-es honvédem­lékművet nézték meg, és előadást hallgattak meg az 1848/49-es for­radalomról és szabadságharcról, konkrétabban annak felvidéki vo­natkozásairól. „Reggel még a garamszentgyörgyi román kori templomot is megnéztük, továbbá a tájházat, ahol egy rekonstruált, be­rendezett tanterem nyűgözött le bennünket a leginkább” - mesélte a túra vezetője. Arra a kérdésre, ed­dig mi volt a legkellemetlenebb él­ményük, Köteles az esőt említette. Volt olyan például, hogy a túraveze­tő csak másfél órás késéssel tudta beérni a csoportot, mivel egy ben­zinkúton kellett megvárnia, amíg eláll az eső. „Azt is nagyon sajná­lom, hogy a Garamszentgyörgy menti kerékpárutat nem tudtuk használni, azt ugyanis a májusi vi­har járhatatlanná tette. A garam- szentgyörgyiek és a farnadiak ven­dégszeretete azonban kárpótolt bennünket az apró kellemetlensé­gekért” - tette hozzá Köteles László. Orosz Őrs, a fiatalok „főnöke” el­árulta, sokszor van úgy, hogy a csa­pat egy része - mivel többnyire sportpályákon sátoroznak - az öltö­zőkbe fészkeli be magát éjszakára. „Van, aki lusta sátrat verni” - mond­ja. Állítása szerint a túra remek han­gulatban telik, bár akadt egy apró baleset is. Nyitrán egy körforgalom­ban két csoporttárs futott össze a bringájával, minek következtében az egyik hölgy csuklósérülést szen­vedett, de szerencsére semmi ko­molyabb baj nem történt. A csapat tegnap Garamkövesden táborozott le, ahol Gyurcsó István költőről em­lékeztek meg, és meghallgatták Molnár Imre történész előadását gróf Esterházy Jánosról. A Garam menti falvak saját forrásból csak nagy nehezen és fokozatosan számolhatják fel a májusi jégeső és szélvihar okozta jelentős károkat KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Guta. A város negyven éve épült egyetlen szállodája az árvizeket át­vészelte, de a társadalmi változáso­kat azonban nem. Évekig üresen állt, teljesen lepusztult. A Lévai csa­lád 1999-ben megvette, átépítette, tegnap délelőtt pedig ünnepélyesen megnyitotta. Elek László helyi espe­res szentelte fel az épületet, s a ven­dégek beléphettek a Leonor halijá­ba. Megtekinthették a hozzáértés­sel és nagy műgonddal berendezett lakosztályokat, az éttermet, a kávé­zót, a konyhát. A tulajdonos hangja elcsuklott, ami­kor a vendégeket fogadta. Négy év munkájára gondolt, amelyet fogcsi­korgatva végeztek, amiben volt öröm is, kudarc is, de végre elérték azt, amit akartak. Lévai Béla számá­ra megkönnyebbülést jelent, hogy akik eljöttek a megnyitóra, elisme­rően nyilatkoztak, s ez feledteti a küzdelmeket. „Mindezt saját erőből valósítottuk meg, saját építőcso­porttal dolgoztunk, a bútorokat is mi készítettük. A régi épületet átala­kítottuk, illetve teraszt építettünk hozzá” -mondta. A tervek közül még korántsem va­lósult meg minden: a jövő év folya­mán árkádos kerti söröző létesül az udvarban, amihez nyolcvan négy­zetméteres (fedett) szabadtéri szín­pad tartozik majd, s a mintegy 300 főt befogadó nézőtér közönsége asztalok mellett ülve élvezheti a műsort. Terveikben sok minden más is szerepel: azt szeretnék, hogy a Leonor vendégei fitnesst, szau­nát, fürdőt, gyógymasszázst vehes­senek igénybe. Csárda is lesz, olyan, mint amilyenek százötven évvel ezelőtt voltak a vidéken. A terveket régi fényképek és idős em­berek visszaemlékezései alapján készítették el. Korabeli ételeket szolgálnak majd fel korhű viseletbe A kerékpártúra csoportja tegnap a bényi templomot is felkereste öltözött pincérek. (Muszka Róbert felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents