Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-11 / 184. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 11. Közélet 5 Az oktatási intézmények új finanszírozási rendszere a nagyobb tanulólétszámú iskoláknak kedvez majd Lesznek iskola-összevonások Augusztus ötödikével véget ért az alap- és középiskolák finanszírozását szabályozó törvénytervezet társadalmi vitája, most a tárcaközi egyeztetésre kerül sor. A jog­szabályt kidolgozó oktatás­ügyi minisztérium elképzelé­se szerint a törvénynek 2004. január elsején kellene hatály­ba lépnie, és megszüntetné az iskolák finanszírozását sza­bályozó jelenlegi, 506/2001- es számú jogszabályt. Andruskó Imrével, a komáro­mi Selye János Gimnázium igazgatójával az iskolák fi­nanszírozásában alapvető változásokat hozó tervezet­ről, előnyeiről, illetve veszé­lyeiről beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA Mik a tervezet fő jellemzői? Bevezetőként mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ez a tervezet sokkal jobb, mint a jelenleg hatá­lyos törvény. Megalkotására szük­ség volt, hiszen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi iskolarendszer hosszútá- von nem tartható fenn. A statiszti- kai adatok könyörtelenek, egyre kevesebb gyerek születik, tehát egyre kevesebb iskolára lesz szük­ség. Egy önmagáért beszélő adat: míg a 2003/2004-es tanévben a Nyitrai kerületben 9934 kilencedi­kes fejezi be alapiskolai tanulmá­nyait, addig a 2015/16-os tanévre számuk 6087-re csökken. A fogyat­kozás 38,7 százalékos. És ország­szerte hasonlóan aggasztóak az arányok. A törvény egyik lényeges eleme, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben, amikor is az állam az egyes intézményeket finanszíroz­za, ezután a gyermekek száma alapján történik majd a normatív támogatást. Ez azt jelenti, hogy a fenntartóknak, amelyek hatásköré­» A helyi, vagy a kö­zépiskolák esetében a megyei önkormányzat természetesen dönthet arról, hogy saját forrás­ból megpróbálja to­vábbra is működ- a a tetni az iskolát. >> be több iskola tartozik, eddig nem volt érdekük bezárni egyeden in­tézményt sem, hiszen magára az intézményre érkezett az állami tá­mogatás. Ezentúl, ha az önkor­mányzat úgy érzi, hogy az adott gyermeklétszám kevesebb iskola megtartását teszi szükségessé, az 250-300 diákkal válik rentábilissá egy iskola működtetése, ez persze nem azt jelenti, hogy az ennél kisebb iskolákat automatikusan be kell zárni (Vas Gyula felvétele) ésszerűsítés keretében minden bi­zonnyal összevonásokat hajt végre. Meghatároz a törvény egy mini­mális gyermeklétszámot, amely alatt be kell zárni egy iskolát? Ilyen megkötést nem tartalmaz, de a szakemberek véleménye szerint 250-300 diákkal válik rentábilissá egy iskola működtetése. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ennél ki­sebb iskolákat automatikusan be kell zárni. Mivel azonban az állam a tanulók létszáma alapján finan­szírozza majd az iskolát, ott, ahol csupán 100-150 gyerek látogatja az intézményt, előreláthatóan nem lesz elegendő pénz a működtetésé­re és a tanárok bérére. A fenntartó, tehát a helyi, vagy a középiskolák esetében a megyei önkormányzat természetesen dönthet arról, hogy saját forrásból, vagy mondjuk pá­lyázati pénzekből megpróbálja to­vábbra is működtetni az iskolát. A törvény megfogalmazása szerint az egy diákra jutó normatív támo­gatás függ az iskola típusától, nagyságától, tanítási nyelvétől, sőt, az adott településen uralkodó időjárási viszonyoktól. Ez utóbbi egyébként teljesen logikus, hiszen a hegyvidéki iskolákban sokkal ha­marabb kezdődik a fűtési szezon, mint a déli járásokban. A bezárás veszélye fokozott mér­tékben fenyegeti a magyar isko­lákat? Általánosságban elmondható, hogy az alacsony gyermeklétszá­mú iskolákat veszélyezteti a bezá­rás. Sajnos, a magyar iskolák jelen­tős hányada ebbe a kategóriába tartozik. Nem szeretnék azonban pánikhangulatot kelteni. Viszont objektiven be kell látni, hogy évfo­lyamonként 12-15 gyerekkel nem működhet egy iskola. Pontosabban kizárólag állami finanszírozással nem működhet. Más forrásból ugyanis ki lehet egészíteni a hiány­zó összeget. A törvény hároméves átmeneti időszakról beszél, ez idő alatt kell az egyes önkormányzt- toknak dönteniük arról, hogy meg akarják-e tartani a kisiskolákat, il­letve az állami forrás mellett mi­lyen kiegészítő forrásokat találnak működtetésükre. A törvény egyik negatívumát abban látom, hogy nem tér ki az ún. iskolabuszok fi­nanszírozására. Svájc egyes része­in például 10 községnek van közös iskolája, és buszokkal szállítják a gyerekeket. Ezek üzemeltetési költségeihez viszont hozzájárul az állam. Tehát nálunk sokkal gazda­gabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy minden köz­ségben fenntartsanak egy iskolát, ellenben segítik a tanulók utazta­tását. Elsősorban a felső tagozatos diákok esetében kellene nekünk is elgondolkodnunk hasonló megol­dáson. Az új törvény egyszerűsítené az eddigi pénzleosztás. Valóban így van, eddig külön úton érkezett pénzt az üzemeltetésre és a bérekre, számtalan köztes állo­mással. A tervezet szerint január elsejétől az oktatásügyi minisztéri­um egy csatornán, mégpedig a ki­alakítandó kerületi tanügyi hivata­lokon keresztül juttatná el a pénz­csomagot a fenntartóknak. A tan­ügyi hivatalok azonban közvetle­nül az intézmények számlájára is átutalhatják az összeget, a jogsza­bálytervezetből viszont nem derül ki, hogy milyen esetekben tehetik ezt meg. Pozitív változásnak tar­tom azt is, hogy az új jogszabály ér­telmében az állam azonos feltéte­lekkel támogatná az állami és nem állami, tehát egyházi és magánis­kolákat. A törvénytervezet szerint az ál­lam a gyermeklétszám alapján, úgynevezett normatív járulék formájában biztosítja az iskolák finanszírozását. Ebből logikusan következik, hogy minél több a gyerek, annál nagyobb a támo­gatás... Nem tagadom, az új rendszer beve­zetésével például a mi iskolánk, amelyet 700 diák látogat, az eddi­ginél két-hárommillió koronával magasabb állami támogatásra lesz jogosult. Mivel azonban a felhasz­nálható pénzcsomag országos vi­szonylatban nem lesz nagyobb, eb­ből következik, hogy az új rend- szernek bizony lesznek nyertesei és vesztesei egyaránt. Az iskolahá­lózat racionalizációja nem lesz fáj­\\ Nálunk sokkal gaz- f dagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy min­den községben fenntart­sanak egy iskolát, ellen­ben segítik a tanú- a a lók utaztatását. >> dalommentes, hiszen az iskolák bezárásával pedagógusok kerül­hetnek utcára. A normatív támoga­tással kapcsolatban azonban még egy dolgot meg szeretnék jegyezni. A tervezet kétféle normatíváról, bér- és üzemeltetési normatíváról beszél. Mindkettőn belül meghatá­roz egy minimumrészt és egy ki­egészítő részt. A minimum bérnor- matívát és minimum üzemeltetési normatívát minden intézménynek meg kell kapnia. A kiegészítő rész elosztásáról az egyes intézmények között viszont már a fenntartó dönt. Azt azonban, hogy a norma­tíva hány százaléka lesz ez a mini­mumrész, miniszteri határozat szabja meg. Csakúgy, mint az egy diákra jutó normatív járulék éves összegét. Meg kell jegyezni, hogy a tervezetben túl gyakran fordul elő a „minisztérium által kiadott ren­delet szabályozza majd” kitétel, ami bizonytalanná teszi a törvényt. Fokozatosan megváltoznak a takarékossági szokásaink Sokan már nem a bankba viszik pénzüket ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ez év első felében csupán 6,5 milliárd koronával több lakossá­gi megtakarítás pihent a bankok­ban, mint 2002 hasonló időszaká­ban. Ez az utóbbi négy év leglassúbb növekedési üteme. A lefékeződés nem írható a januári áremelések számlájára, hiszen 2000-ben és 2001-ben, amikor gyakorlatilag visszaestek a reálbérek, a félévi nö­vekedés még 27, illetve 20 milliárd koronát tett ki. Vajon mi okozta a szemléletváltást? Egyrészt a rendkí­vül alacsony banki kamatok, a ház­tartások növekvő igényei s másrészt a számunkra új megtakarítási for­mák megjelenése. Szakértők szerint akik napjainkban képesek érdemi megtakarításra, azok elsősorban pénzügyi alapokba és ingatlanokba fektetnek be; részben az utóbbinak is köszönhető a pozsonyi lakásárak idei szárnyalása, mivel becslések szerint a megvásárolt fővárosi laká­sok, házak egy ötödé befektetési célt szolgál. A pénzügyi szolgáltatók ta­valyi sorozatos összeomlása ugyan rossz fényt vetett a különböző pénz­ügyi alapokra, azonban mára meg­nyugodott a piac, s a befektetési ala­pok viharos izmosodásának idősza­kát éljük. Míg 2001-ben az alapok­ban csupán 8 milliárd koronányi la­kossági megtakarítás landolt, addig tavaly már ennek a kétszerese, 16 milliárd. Ennek dacára még mindig a pénzintézetek játsszák a főszere­pet, ahol összesen 325 milliárd ko­rona pihen. Napjainkban a lakossá­gi megtakarítások mintegy 80 szá­zaléka található a bankok mélyén, s csupán 20 százalékot helyeztek el más formában, miközben az ideális állapot a következő lenne: 30 száza­lék bankban, 20-20 százalék bizto­sítóban és alapkezelőnél, a fennma­radó 30 százalék-pedig lakás-taka­rékpénztárakban, járulékos nyug­díjbiztosítóban vagy egyéb megta­karítási formában. Nálunk úgy lát­szik, ha lassan is, de már ebbe az irányba haladunk. (P, shz) ÚJ SZÓ- ÉS TASR-HlR Pozsony. Nemzetiségi, faji és et­nikai gyűlöletkeltés vádjával a rendőrség eljárást indított a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) és a Való­di Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) ellen, mert a legutóbbi választá­sok előtt mindkettő a dél-szlová­kiai magyarokat sértő kampány­filmeket készíttetett és sugározta- tott a Szlovák Televízióban. Az SNS ugyanakkor úgy véli, a kampányfilmek „művészi módon tükrözik a valóságot a szlovákiai délvidéken”. A nemzeti pártok „alkotásai” el­len a jobboldali Polgári Konzerva­tív Párt (OKS) tett feljelentést hó­napokkal ezelőtt. A polgári kon­zervatívokhoz eljuttatott rendőr­ségi értesítés szerint a sugárzott kisfilmek a szlovákiai magyarok szlovákokkal szemben tanúsított magatartását igaztalanul és tor­zítva mutatták be, mert általáno­sítva úgy tüntetik fel őket, mint akik összeférhetetlenek és fölé- nyeskedőek. Sőt, a rendőrség sze­rint a választási kampányfilmben olyan szókapcsolat is elhangzik, amely azt a benyomást kelti, hogy a magyarok gyalázzák a szlováko­kat. Az SNS szerint a büntetőjogi eljá­rás is igazolja, hogy az országban nemcsak a polgárok, hanem a pár­tok között is vannak egyenlőek és egyenlőbbek. „E tény újra felveti azt a kérdést, hogy tulajdonkép­pen ki és mi uralkodik Szlovákiá­ban” - olvasható a nemzetiek ál­lásfoglalásában. Az OKS ugyanakkor reméli, hogy az eljárást követően e bűncselek­mény elkövetőit ~a—törvénynek megfelelően elítélik. A polgári konzervatívok hangsúlyozzák, hogy nemcsak a kampányfilmek alkotóit, hanem megrendelőit is felelősségre kell vonni, vagyis a volt PSNS-elnök Ján Slotát, vala­mit Anna Malíkovát, az SNS akko­ri vezérét. , RÖVIDEN Az elnök visszatért * Pozsony. Rudolf Schuster visszatért háromhetes szabadságáról, és beleveti magát a munkába. Ma foglalja el ismét hivatalát, a következő napokban a szeptemberi pápalátogatásra készül fel, valamint áttanulmányozza tervezett indiai és indonéziai látogatá­sának útitervét. (TASR) Egy vegyi üzem kéményét ostromolta meg a Greenpeace Tiltakozás százötven méteres magasságban » Ctk-hír Neratovice. Csak az egyre erősödő széllökések késztették arra tegnap a Greenpeace környezetvédő mozga­lom aktivistáit, hogy lemásszanak a csehországi Neratovicében lévő Spolana vegyi üzem kétszáz méter magas kéményéről. Azért „szállták meg”, mert meggyőződésük, hogy az üzem veszélyes toxikus anyagok­kal szennyezi a levegőt és a környé­ket. Az Európa több örszágábóTver- buválódott tüntetők csónakokkal közelítették meg a Labe partján álló gyárat, s bár néhányukat rögtön őri­zetbe vették, többen felmásztak a kéményre, körülbelül 150 méteres magasságig. Ott óriási transzpamest feszítettek ki. A Greenpeace állítot­ta, hogy akciójáról faxon az üzemet is értesítette, ám a Spolana ezt ta­gadja, s nem hajlandó engedni a környezetvédők nyomásának. A ve­gyi üzem vezetői kijelentették, hogy a veszélyes anyagok közül a dioxin- és a higanyszennyezés csökkentését már korábban megkezdték. Irigylésre méltó a falu magyarságának kultúrája Négy magyar népi együttes Nagyidán * ÚJ SZÓ-HÍR Nagyida. „A történelem sokszor pa­rancsolt ránk csendet. Hányatott sorsú kis népünk történelméhez ez a csend is hozzátartozik. Az összeszo­rított fogak semmiféle lelki terrorral szóra nem bírható, konok, dacos csendje, a türelemmel viselt jogfosz- tottság, a szolgaság, a megalázott- ság csöndje. Ilyenkor artikulálhatja a lélek mélyén az ember, a nemzet a legszebb és legigazabb szavakat” - mondta köszöntőjében Száraz Jó­zsef, a Csemadok Országos Választ­mányának elnöke a nagyidai járási Csemadok-napokon. Az ország leg­régebbi magyar nyelvű népi rendez­vénye idén először volt kétnapos, és nem csupán a 2800 lelket számláló faluból, hanem a széles környékről is vonzotta a látogatókat. Bár Nagy­idán a magukat magyarnak vallók száma már nem éri el a 20 százalé­kot, három helyi magyar népi együt­tes is működik a messze földön híres Ilosvai Néptáncegyüttes holdudva­rában. Snír Ferenc, Nagyida polgár- mestere szerint a falu magyarságá­nak kultúrája ugyan irigylésre mél­tó, ám helyzete már kevésbé. Azt tartja a legfontosabbnak, hogy a la­kosságot alkotó három nemzetiség megtalálja a közös nyelvet, (juk) Egyelőre nem ártott az aszály a szőlőskerteknek Jó szőlőtermés várható TASR-HIR Pozsony. Bár az aszály miatt a leg­több termény esetében kisebb lesz a hozam, a szőlősgazdák idén jó szü­retre számíthatnak. Becslések sze­rint idén körülbelül egynegyedével teremhet több szőlő, mint tavaly, va­gyis körülbelül 60 ezer tonna. Ladis- lav Tajcnar, a Szlovákiai Szőlősgaz­dák Szövetségének elnöke szerint azonban ekkora termésnövekedés csak akkor lehetséges, ha a szeptem­berben kezdődő szüreti idényig eny­hül az óriási hőség és kellő mennyi­ségű csapadék hull, hogy a szemek megtelhessenek. „A szőlőskertek ál­lapota pillanatnyilag nagyon jó. Ám ha még hetekig szárazság lesz, ke­vésbé lesz lédús a szőlő. Persze, a tú­lontúl kiadós esők is veszélyeztethe­tik a termést” - véli Tajcnar. Emlé­keztetett, tavaly éppen az augusztus közepén lehulló csapadék idézte elő azokat a gombás megbetegedése­ket, amelyek végül 45,1 ezer tonná­ra csökkentették a jóval nagyobb ho­zamokkal kecsegtető termést. Már hörpölnek. A Kis-Kárpátok borvidékén, Bazin környékén megérett a ko­rai irsai szőlőfajta, szomjas gazdák kortyonként mérik-mérgetik a cukorfokot. Az utak mellett árult murci litere egyelőre 45 korona. (TASR-felvétel) Állítólag művészien akarták ábrázolni a valóságot Élj árás a nemzetiek kampányfilmj ei miatt *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents