Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-31 / 175. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 31. Holnap este: „Vannak nők..." Somorja. „Vannak nők...” címmel mutatja be holnap este közös műsorát a színitanulmányokat folytató Duducz Erika és Hanusz Zsuzsanna a zsinagóga szomszédságában álló Művészetek Háza színpadán. A zenés műsor 21 órakor kezdődik, (m) Köböl kúton A megfeszített Köbölkút. Vasárnap 20.30-kor az Ardea üdülőközpontban, a Makovecz Imre által tervezett nádfedeles szabadtéri színpadon mu tatja be a Felvidéki Rockszínpad A megfeszített című rockoperát, Koltay Gergely, Szűcs István és a Kormorán együttes szerzeményét. A főbb szerepekben Csiba Richárdot, Kovács Koppányt és Sass Ti­bort láthatja a közönség. A darabot Karkó Henriett rendezte, (m) MOZI POZSONY HVIEZDA: Londoni csapás (amerikai) 18, 20.30 HVIEZDA - KERT­MOZI: Végső állomás 2 (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: Taxi 3 (fran­cia) 17.30, 20 TATRA: Chicago (amerikai) 18.15, 20.30 AU PARK- PALACE: Chicago (amerikai) 14.40, 17.05, 18.05, 19.30, 20.30, 21.55 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 15.25 Veszett vad (amerikai) 14.15,16.20,18.25,20.30,22.35 Több a sokknál (ameri­kai) 14.45, 17, 19.15, 21.30 A fülke (amerikai) 14.30, 19, 21.15 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.10, 16.25, 18.45, 21 Hangyák a gatyában 2. (német) 15.45 What a Girl Wants (amerikai) 15.15, 17.30, 19.45, 22 Jégkorszak (amerikai) 14.10, 16 Ki nevel a végén? (amerikai) 18.35, 20.50 Halálosabb iramban (amerikai) 15.30, 17.45 Az igazság órája (amerikai) 20, 22.20 Taxi 3 (francia) 14.10, 16.10, 18.10, 20.10, 22.20 Kémkölykök (amerikai) 14.40, 16.50 Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 19.20, 21.50 Frida (amerikai-kanadai) 17.20, 19.50, 22.15 Moulin Rouge (amerikai) 16.45 KASSA TATRA: Az igazság órája (amerikai) 18, 20.30 CAPITOL: Chicago (amerikai) 18,20.30 ÚSMEV: 8 mérföld (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Egy csók és más minden (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PAT - KERTMOZI: 28 nappal később (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Ken Park (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Ken Park (amerikai) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Ki nevel a végén? (amerikai) 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Stuart Little, kisegér (amerikai) 18 Hangyák a gatyában 2. (német) 20 LÉVA - JÚNIOR: Charlie angya­lai: Teljes gázzal (amerikai) 18 IPOLYSÁG - IPOLY: Végső állomás 2 (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Veszett vad (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Álomcsapda (amerikai-kanadai) 20 Azonosság (amerikai) 13.45,15.30,17.30,19.45 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A fülke (amerikai) 14.15, 16.45, 18.45, 20.30 Hajó a vége (amerikai-német) 16.30, 20.30 Halálosabb iram­ban (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Hogyan veszítsünk el egy pa­sit 10 nap alatt (amerikai) 20 Hulk (amerikai) 15, 17.30 Ki nevel a végén? (amerikai) 17 Malacka, a hős (amerikai) 14.30 Mátrix - Új­ratöltve (amerikai) 15,17.45, 20.30 Merülés a félelembe (amerikai) 14.45, 19.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14, 16, 18 Tulipános Fanfan (francia) 14.30,18.30 Vitathatatlan (amerikai­német) 16.15,18.15, 20.15 Erdélyi fotósok kiállítása a Csallóközi Múzeumban Léptek a fényben ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Léptek a fény­ben címmel a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub tagjainak munkáiból nyí­lik kiállítás ma 17 órakor a Csalló­közi Múzeumban. A kiállítás tizen­három erdélyi fotóművész alkotá­saiból kínál válogatást. A fotográfi­ák között tájfotók, művészi aktok és dokumentumfotók egyaránt szerepelnek. A megnyitón közre­működik: Baranyai Judit és Derzsi Áron. Az erdélyi fotográfusok munkái augusztus 18-ig tekinthe­tők meg. (m) Csáki Zoltán: Gyengédség „Nincsenek misztikus balsorsok és véget nem érő tendenciák..." Kosáry Domokos kilencvenéves Oroszlánrésze volt a magyar történettudomány és tágabb értelemben a magyar tudományosság hitelének helyreállításában (Képarchívum) A magyar társadalomban az utóbbi 50-60 esztendőben különleges szerepet vállalt a történész szakma művelői­nek jelentős része. Elutasí­tották a délibábos mítoszo­kat, széttörték a bolsevik dogmákat, és így végeztek pótolhatatlan munkát egy valóságos nemzeti azonos­ságtudat építésében. E. FEHÉR PÁL Kemény tudományos viták, széles körű társadalmi visszhang, sőt sok­szor előítéletekből eredeztethető hisztérikus elutasítás kísérte ezt a folyamatot. Nem kevesen akadtak, akik nemes egyszerűséggel haza­árulásként bélyegezték a legendák és a tények szembesítését, és ez a ne­gatív reakció is bizonyította: szük­ség volt és van erre a munkára. Azért is, mert ezzel a történettudo­mány hozzájárult a diktatúra leépí­téséhez, amelynek egyik jellegzetes propagandaeszköze volt a hazafias- kodó demagógia, és ezzel segítették elő a demokratikus átalakulást. Ez­zel erősítették a gondolat szabadsá­gát. Sehol Közép-Kelet-Európában olyan kiemelt társadalmi szerephez nem jutott a történettudomány, mint éppen Magyarországon. Eze­ken a tájakon inkább a historizálás csalóka ábrándjai hódítottak, a ma­gyaroknál is, szomszédainknál is. Bizony, látszatra akár még a szovjet ideológia mindenható szerepe le­rombolásának illúziójával párosítva. Például Ceausescu üyen szerepet szánt a dáko-román elméletnek és a délibábos sumér eredet magyar hí­vei talán nem is sejtették, hogy vala­mi hasonló folyamat részesei. És hát ne feledjük Vladimír Mináč rossz­emlékezetű próbálkozását sem, amely megkülönböztetett „arisztok­rata népeket” (például a magyart) és „plebejus nemzeteket” (például a szlovákot). Talán csupán a cseh tör­ténettudomány erőfeszítései roko- níthatók a magyar tudományosság törekvéseihez. Otto Urban vagy Vla­dimír Macűra szintén azt vallották, hogy a tudománynak nem az ideoló­giákat és még kevésbé a politikai irányzatokat kell szolgálnia, hanem a tényeket kell megismerni és meg­ismertetni, mégpedig - az erős, csaknem másfél százados múltra visszavezethető nacionalista fertő­zés okán - mindenkor európai és fő­leg az eleddig nagyon elhanyagolt közép-kelet-európai összefüggések­ben. Ez, persze, a masaryki tradíció folytatása volt, hiszen a hamisított cseh eposzról a filozófus-politikus mondta ki, hogy nem lehet egészsé­ges egy olyan nemzeti öntudat, amelyet csalásra alapoztak. Ám a magyar tudományban nem volt ilyen hagyomány: pontosan ezt a kritikai szemléletet kellett megho­nosítani, ami korántsem volt egy­szerű. A ma kilencvenesztendős Kosáry Domokosnak oroszlánrésze volt a magyar történettudomány és tá­gabb értelemben a magyar tudo­mányosság hitelének helyreállítá­sában és a politika napi érdekeitől való függetlenítésében. Úgyis, mint alkotó tudósnak és úgyis, mint tu­dományszervezőnek, a rendszer- váltás után a Magyar Tudományos Akadémia első elnökének. Ebben a tekintetben töretlen maradt hosz- szú, csaknem hét évtizedes tudo­mányos pályafutása. „Nincsenek misztikus balsorsok és véget nem érő tendenciák” - szögezte le egyik tanulmányában. Ifjan azért vizsgál­ja felül a Görgey-kérdést és történe­ti feldolgozását, mert nem fogadta A kedvező alternatívák érvényesülését kívánta, kívánja segíteni. el az „áruló” minősítést a hadvezér­ről, akár úgy is, mint olyan törté­nész, aki hosszan tanulmányozta Kossuth életművét. 1956 után pe­dig éppenséggel a váci börtön egyik cellájában fogalmazza ugyancsak ennek a felfogásnak a szellemében Széchenyi döblingi éveiről szóló ta­nulmányát, amelyben nemcsak megdönthetetlen érvek alapján utasítja vissza Széchenyi esetleges meggyilkolásának legendáját, ha­nem az egykorú magyar politikai élet mesteri elemzését is nyújtja. (Később visszautasította azt a felté­telezést, hogy Széchenyi tragikus sorsának feldolgozásában döntő szerepet játszott volna önnön akko­ri személyes sorsa is... És nem felej­ti el megemlíteni, és korántsem az 1956 utáni megtorlások mentésére, hanem azért, mert ebben a vonat­kozásban is tisztelte a tényeket, hogy a munkájához szükséges könyvek egy részét a váci fegyház- ba éppenséggel a British Museum könyvtárából kölcsönözték ki szá­mára.) Ormos Mária akadémikus a Rubicon című folyóiratban közölt laudációjában pontosan határozta meg Kosáry történelemértelmezé­sének lényegét: „látásmódja a teljes­ségre irányul. Kosáry Domokos a történelmet az emberi történet örök mozgásban, változásban lévő teljes­ségével azonosítja és azt gondolja, hogy a történettudomány feladata e teljesség feltárása - már amennyire ember erre egyáltalán képes. Emi­att sohasem hihette, hogy ez a tör­ténet romantikával helyettesíthető, vagy egyszerű faktográfiára alapo­zott pozitivizmus segítségével meg­fejthető, de arra még kevésbé volt kapható, hogy a tényeket teóriákkal cserélje fel.” Hosszú lenne felsorolni Kosáry Do­mokos életútjának és tudományos munkásságának egyes állomásait. Talán azt ezeken a hasábokon min­denképpen meg kell említeni, hogy 1913-ban ezeken a tájakon, konk­rétan Selmecbányán látta meg a napvilágot. A budapesti egyete­men Szekfű Gyula tanítványai kö­zé tartozott, és ifjú tudósként ép­pen úgy, mint hajlott korában az volt a jellemző reá, hogy figyelem­mel kísérte a honi munkák mellett a nemzetközi tudományosság új irányzatait. Nemcsak a szélesebb értelmiségi közönség számára lát­ható munkálatokat vállalt, hanem szigorúan szakmai feladatokat is, amelyek azonban nélkülözhetetle­nek a kutatók számára éppen úgy, mint az új tudós nemzedékek fel­neveléséhez. És azt sem titkolta soha, hogy politi­kus alkat, viszont nem keverte össze a politikai feladatokat a szakmai te­vékenységgel, noha a történész is­meretei, tapasztalatai segítették ál­láspontja megformálásában. Fontos eseménye volt életének, hogy 1941 elején Teleki Pál, az akkori minisz­terelnök őt küldi ki az Egyesült Álla­mokba azzal az üzenettel: mondja el mindenkinek, akiket illet és akiknek kell, hogy Magyarország az ő életé­ben nem lép be a háborúba, mert Hiúer ezt a játszmát elveszíti. Kosáry 1941 őszén tért vissza, ad­digra Teleki már öngyilkos lett, mi­vel a háborús gépezetet megállítani nem volt képes. Kosáry a Horthy- rendszer vezető embereinek mondja el tapasztalatait és azt az üzenetet: Hider mindenképpen veszteni fog, de nagyon kevesek kivételével, ezek között volt Szekfű Gyula, az akkori irányító emberek nem hittek neki, inkább bíztak álmaik beteljesülésé­ben, ami végveszélybe sodorta az országot. Történész esetében nehezen állapít­ható meg, hogy milyen személyes él­mények irányítják érdeklődését. Ám szinte bizonyos, hogy Kosáryt az ál­tala megélt történelem - többek kö­zött - befolyásolta abban, hogy be­hatóan foglalkozott az európai kis államok fejlődésével, illetve térsé­günk hatalmi egyensúlyának prob­lematikájával. Ebben a vonatkozás­ban munkássága érintkezik Bibó Ist­ván életművével is. Egyik ugyancsak érvényes és aktuális megállapítását idézem, most, amidőn a globalizálás problémái aktuális közéleti viták kö­zéppontjába kerültek, szoros össze­függésben az Európai Unióba való beilleszkedés feladataival. „A nem­zetállamok szerepének és szuvereni­tásának bizonyos csökkenése - fej­tette ki Kosáry - nem elsősorban és nem közvetlenül a gazdasági globa­lizálás miatt következett be, hanem az európai integrációval, illetve Eu­rópa pozícióinak alakulásával füg­gött össze. A kapitalizmus, tudjuk, Európában született. Az egyik, ked­vezőbb alternatíva az, hogy beillesz­kedik az integrációba, korszerűsíti önmagát, szuverenitása egy részét önként feladja, kizárólagos uralmi igényeiről lemond, s ezáltal pozitív értékeit állandó jelleggel megőriz­heti, tovább építheti. A másik alter­natíva az, hogy rossz hagyományait felújítva fenntartja kizárólagos naci­onalista uralmi igényeit és ezáltal súlyos veszélyeknek teszi ki környe­zetét és végső fokon önmagát.” Kosáry Domokos a kedvező alterna­tívák érvényesülését kívánta, kíván­ja segíteni. Túlságosan sokat látott a nacionalista és diktatúrákkal meg­vert múltból, semhogy másként él­hetne, mint lelkiismeretes tudós és mint lelkiismeretes ember. Negyvenezer négyzetméternyi sátor a Szigeten Újraéledt a bulihangulat JUHÁSZ KATALIN Budapest. A záporvert nulladik nap után némileg megkönyörültek az égiek a Sziget Fesztiválra érke­zőkön, tegnap délre a nap is kisü­tött az óbudai hajógyári szigeten, Európa legnagyobb összművészeti fesztiválján. A tavaly itt hagyott bulihangulat lassan újraéledt, dél­után négy órakor már tekintélyes tömeg várta az ABBA-revivalt meg­lovagló Björn Again zenekart. Uh- rin Benedek végre kiharcolta ma­gának a nagyszínpadot, illetve in­kább rajongói harcolták ki az öreg virágkertésznek a világsztárokkal egyenrangú bánásmódot, és egy 15 perces jelenést. Benedek bácsi bu­gyuta dalai főleg a jó humorérzék­kel megáldott fiataloknak jönnek be, Shaggy viszont szinte minden­kinek. A világzenei nagyszínpad tegnap este igazi nagy öreget pre­zentált, a Buena Vista Social Club­ból megismert Ibrahim Ferrert. A sziget infrastruktúrája már első lá­tásra is fejlettebbnek tűnt a tavalyi­nál. Nemcsak a Nagyszínpad előtti részt és a programoknak helyet adó sátrak talaját fedték be, hanem a főbb útvonalakat is, összesen 10 ezer négyzetméternyi műanyag padlóval, így nem kell sártengertől tartani. Összesen 160 konténert ál­lítottak fel, ezek között mosdó- és zuhanykabinok, WC-k, öltöző- és raktárhelyiségek, valamint távköz­lési célokra használatos elektroni­kai konténerek találhatóak. Az au­gusztus 6-ig tartó eseményre 3000 négyzetméternyi színpadot, és csaknem 40 ezer négyzetméternyi sátrat építettek fel; a sátrak közül a legkisebb 16 négyzetméteres, a legnagyobb, a Pörgés Party Aréna 2700 négyzetméteres. A fesztivál legnagyobb színpada, a 960 négy­zetméteres Nagyszínpad három nap alatt épült fei, 400 lámpa, köz­tük 80 robotlámpa világítja meg a fellépőket. A dunacsúni Danubiana Modern Művészetek Múzeumában tegnap nyi­tották meg a neves absztrakt spanyol festő, Manuel Salinas kiállítását, a művész (képünkön) jelenlétében. A kiállítás több mint száz alkotást mutat be Salinas munkásságának utóbbi húsz évéből. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents