Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-31 / 175. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 31. Gazdaság és fogyasztók WÄ Több mint 4 milliárdos bevételkiesést az EU-csatlakozás előtti évben a szlovákiai agráriiim nem tud lenyelni Rövid távon növekedni fog a búza világpiaci ára Kárenyhítés nélkül nem megy Ha túl későn jön a segítség a szlovák kormánytól, márpedig a szeptember annak számít, akkor sok helyen forgótőke híján szinte lehetetlen lesz megalapozni a jövő évi termést, elvetni az őszieket. Pozsony. Csak az alacsonyabb gabonatermés miatt 1,68 milliárd koronás közvetlen kár keletkezett a szlovákiai agráriumbari. További 160 milliót vesz ki a termelők zsebéből az árpa, amely a szárazság miatt nem tudta leadni a nitrogént, így a termés jelentős része sörárpaként nem hasznosítható - derült ki az agrárönkormányzat legfrissebb, már az aratás eddigi eredményeit is figyelembe vevő előzetes összegzéséből. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szlovákiai mezőgazdaságot ért kárlista azonban korántsem végleges. A tej és a sertéshús-értékesítési gondok miatt keletkező kiesésével a közvetlen veszteség már 4,072 milliárd koronára rúg (ez az összeg már figyelembe veszi a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók megállapodását a 42 koronás minimális felvásárlási árról). Bár az adatok csak előzetesek - a statisztikai hivatal a jövő hétre ígéri a pontosított adatokat annyi biztos, hogy a 4 milliárd koronát meghaladó közvetlen és közvetett károkkal a szlovákiai agrárium az EU-csatlakozás előtti évben egyedül, kormánysegítség nélkül nem tud megbirkózni. így vannak ezzel a cseh, a magyar és a lengyel agrártermelők is. Azzal a Nem feltétlenül szükséges módosítani a folyó költségvetést. különbséggel, hogy például a cseh kormányzat már kifizetett 1,4 milliárd koronát (4 ezer cseh koronát hektáronként) azoknak a cseh repcetermelőknek, akiknek a fagykárok miatt ki kellett szántaniuk repcéjüket. (Nálunk a hasonló okok miatt a repcetermelőket ért statisztikailag is bizonyítható többletkiadások 380 millió koronát tesznek ki.) Magyarországon is történtek bizonyos kárenyhítések, bár ezek mértékét a termelők és érdekképviseleteik keveslik. A szlovákiai agrárönkormányzatok vezetői figyelmeztetnek: ha túl későn jön a segítség a szlovák kormánytól, márpedig a szeptember annak számít, akkor sok helyen szinte lehetetlen lesz megalapozni a jövő évi termést, forgótőke híján elvetni az őszieket. A kárenyhítés módját illetően Ivan Oravec, az Agrárkamara elnöke szerint nem feltétlenül szükséges módosítani a folyó költségvetést. Ám javaslatait egyelőre nem részletezte, mondván előbb megtárgyalják azokat az agártárca és a törvényhozás vezetésével. Sokat elárul viszont az a félmondata, miszerint néhány százmillió koronát spórolhatnának az adóterhek enyhítésével, a piros gázolaj bevezetésének későbbre halasztásával, vagy az által, ha az állami földalap - a 2000-es évben alkalmazott módszerhez hasonlóan - elengedné a földbérleti díj egy részét. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az aszály okozta alacsonyabb gabonatermés indokolttá teszi-e az importot. Oravec szerint búzából ugyan lényegesen kevesebb termett a szokásosnál, ám a hazai malomipari szükségleteket (éves szinten hozzávetőleg 550 ezer tonna) bőven fedi. Annál is inkább, mert tavalyról jelentős búzakészlet maradt. (Szakértői körökben 2 hónapos tartalékokról hallani.) Takarmányozásra kitűnően felhasználható a söripari normákon megbukott árpa is, ám a takarmánykeverékek összetételét csak addig lehet módosítani, ameddig az nem veszélyezteti a hasznosságot. Ellenkező esetben a termelők sokéves munkája veszne kárba. Az agrártermelők sem ülnek ölbe tett kézzel, ott próbálják leszorítani költségeiket, ahol lehet. Vannak olyan cégek, amelyek a kialakult gazdasági helyzetben a földbérleti díjak kifizetésének elhalasztásával, az alkalmazotti fizetések leszorításával, a tavalyi nyereségrészesedés kifizetésének későbbre halasztásával, illetve tömeges elbocsátásokkal védekeznek. Úgy vélik, milliókat tudnak megspórolni azzal is, ha a szükséges munkaerőt csak szezonálisan alkalmazzák, télen pedig munkatársaik a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában szerepelnek. De vannak cégek, amelyek állományuk leöléséhez folyamodtak. Csak az idei év első negyedévében 12 ezer fejőstehénnel zsugorodott a szlovákiai tehénállomány. Ha ez a hasznosság növekedésével párosult, akkor nincs baj. Ha nem, akkor erre a jelenségre már olyan kaliberű közgazdászoknak is fel kellene figyelnie, mint amilyen Ivan Miklós pénzügyminiszter. Mellesleg, a nyugat-európai termelők csak arra várnak, hogy az újonnan csatlakozók a már-már kilátástalannak tűnő helyzetben lefaragják állományukat, feladják piacaikat, a keletkezett űrt majd a saját többleteikkel feltöltik. Azt a többi ágazatra nem jellemző törvényt, miszerint az importot csak addig kínálják nyomott áron, amíg van hazai termelés is, úgy tűnik a szlovák közgazdászok jelentős része képtelen felfogni. Pedig az elmúlt évtizedben már volt példa erre itthon és külföldön egyaránt, (gyor) A horvátországi szállodai kínálat egyre gazdagabb Fiatalok olcsó szállása ÚJ SZÓ-HÍR Zágráb. Az Adriai partszakasz, a már megszokott fürdőzésen és napozáson kívül rengeteg kulturális és történelmi látnivalót kínál, így nem csoda, hogy a fiatalok is egyre nagyobb számban kerekednek fel Horvátország felfedezésére. Az egyre érdekesebb, kulturális és természeti szépségeket megcélzó szervezett túrákon kívül töretlenül fejlődik az ifjúsági szálláshelyek fejlesztése. Az ifjúsági szállások (youth hostelek) alacsony áron kínálnak minőségi szolgáltatást. Horvátországban a Horvát Ifjúsági Szállások Szövetsége hét hosztelt kínál az érdeklődőknek, Pulában, Zadar- ban, Dubrovnikban, Zágrábban, Véli Lošinjban és kettőt Krk-szigetén. Az elmúlt években jelentős fejlesztéseken mentek keresztül ezek az objektumok: korszerűsítették őket, a fiatalok igényeihez, ízléséhez, illetve a Nemzetközi Ifjúsági Szállások Szövetségének előírásaihoz igazodva tartalmas programkínálatot dolgoztak ki számukra. Az említett szálláshelyek közül mindegyik kínál sportos, szabadidős lehetőségeket; a tengerparti hoszte- lek közvetlenül a vízparton épültek. Többségük egész évben működik. Az elszállásolás minőségét jellemzi, hogy pl. a dubrovniki hosztelt ötödik éve a legjobb európai ifjúsági szálláshelyeket felvonultató ranglistán jegyzik, a zágrábi pedig az idei felújítást követően biztosan az egyik legjobb európai youth-hos- tel lesz. (erf) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A MÓL Rt. 100 százalékos tulajdonában álló MÓL Románia S.r.l. megállapodást írt alá a Shell Romania S.r.l. társasággal 23 romániai töltőállomás megvásárlásáról. A tranzakcióval a MÓL romániai töltőállomásainak száma 50-ről 73-ra növekszik. Ezzel a MÓL Romániában közvetlenül a hazai Petrom után a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkező nemzetközi olajtársasággá válik. A MÓL középtávú célja Romániában az országos lefedettség és 10%-os piaci részesedés elérése, a jelenlegi részesedése 4-5%. A tranzakció lezárása az ilyen ügyleteknél szokásos előfeltételek (egyebek közt a román versenyhivatali jóváhagyás megszerzése) teljesítését követően, 2003 második félévében várható. Az új, többségében moldvai és havasalföldi töltőállomások földrajzilag kiegészítik a MÓL meglévő romániai hálózatát és bővítik lehetőségeit az üzemanyagkártyaüzletben. A tranzakció illeszkedik a MÓL stratégiájához, mely szerint régióbeli töltőállomás-hálózatának bővítésével növelni kívánja a finomítók felvevő piacát. Ez jelentős mértékben erősíti a társaság versenyképességét a román kiskereskedelmi piacon. A MÓL egyébként nem hagyja abba a romániai terjeszkedést, az idén várhatóan további négy kutat nyit. (m, NG) Csehországban 2005-től a matricánál hatékonyabb elektronikus útadó bevezetésével számolnak Legalább 3000 km útszakasz volna fizetős KOKES JÁNOS Prága. Csehországban 2005-ben várhatóan bevezetik az elektronikus útadót, s megszüntetik a jelenlegi sztrádamatricás rendszert - jelentette be tegnap Prágában Milan Šimonovský közlekedésügyi miniszter. A kormány a tervek szerint 2004 végéig hoz döntést ebben a kérdésben. A miniszter kifejtette: jelenleg 520 kilométernyi autósztráda fizetős. 2005-től kezdve azonban mintegy 3000 kilométernyi út lenne fizetős, az autósztrádák mellett ebbe a kategóriába kerülnének a gyorsforgalmi utak és néhány országos fontosságú első osztályú út is. Az elképzelés az, hogy 2010-ig az útadó csak a tehergépkocsikra vonatkozna, s csak azután lenne kiteijesztve a személykocsikra is. A kormány kész arra, hogy az útadó bevezetése fokozatos legyen, ami a felhasználók számára előnyösebb lenne. Šimonovský szerint a cseh állam elsősorban az átmenő kamionforgalmat kívánja „megsarcolni”, mert Csehország eddig túlságosan is nagyvonalú és olcsó volt ezen a téren. Ehhez a helyzethez pedig fokozatosan hozzáigazítanák a hazai gépkocsiforgalmat is. Az elektronikus útadó bevezetéséről Csehország tárgyalásokat kíván folytatni Szlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal, hogy közösen lépjenek. Az első szakértői tárgyalásokra a miniszter szerint már az idén ősszel sor kerül. A cseh közlekedési tárca azt várja, hogy az elektronikus útadó bevezetésével bevételei a mainak többszörösére növekszenek. Tavaly a kami- onos sztrádamatricák eladása 650 millió koronát hozott a tárcának. Az új rendszer bevezetése az első években 6, sőt egyes számítások szerint akár 8 milliárd koronát is hozhat a kasszába - véli Pavel Švagr, a minisztérium illetékes osztályának főnöke. Megjegyezte, hogy a rendszer működtetése évente mintegy kétmilliárd koronába fog kerülni. A cseh autóklub ugyanakkor igen kritikusan viszonyul a tervezethez, s azt állítja, hogy az útadó bevezetése után a motorosok kerülni fogják a fizetős szakaszokat, ami az alacsonyabb rendű utak túlságos megterheléséhez, s a balesetek gyors növekedéséhez vezethet. Ráadásul szerintük az új rendszer mintegy egyharmadával drágítaná meg a teherfuvarozást. Václav Špička az autóklub elnöke ugyanakkor egyetért a közlekedési minisztériummal abban, hogy az új elektronikus útadó rendszere igazságosabb lesz, mint a mai sztrádamatricás rendszer, mert mindenki minden esetben csak a valóban megtett kilométer után fog fizetni. Európai aszálykárok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Büsszel/London. Nem kell sokáig várniuk az európai uniós segélyre azoknak a tagországoknak, amelyek az utóbbi hónapokban átélt rendkívül súlyos szárazság miatt támogatást kértek. Az EU mezőgazdasági miniszterek tanácsa ugyanis elhatározta, hogy a szárazság okozta károk enyhítésére néhány uniós támogatás kifizetését előre hozzák. Ráadásul a mezőgazdasági termelők általában ötven százalék előleget kapnak az EU támogatásaiból,, ám ez az arány most elérheti a nyolcvan százalékot is, épp úgy, mint a nagy angliai száj- és körömfájás járvány idején. Az aszály a legsúlyosabban Portugáliát, Spanyolországot, Franciaországot, Németországot és Olaszországot sújtotta, de tetemes búzaimportra szorul Spanyolország is. A „század aszálya“ csupán egy évvel követi a hatalmas áradásokat, amelyek annakidején elsősorban Prágát sújtották. A kárenyhítés az ilyen katasztrófák esetére tavaly létrehozott brüsszeli pénzalapból történik majd, előreláthatólag augusztus végén, szeptember elején. A Nyugat- Európában keletkezett kár tetemes: Franciaországban idén az utóbbi 27 év legádázabb aszályával szembesültek, Németország déli és keleti részén a termés mintegy nyolcvan százaléka megsemmisült, Ólaszország- ban pedig 5 milliárd euróra becsülik az elpusztult termés értékét. A válságos helyzetre való tekintettel a francia kormány sürgős-ségi eljárással segélyt utalt ki a szarvasmarha- és juhtenyésztőknek. Az EU-orszá- gokban 87,9 millió tonnára becsülik a búzatermést, ami 6,4 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A londoni Economist Intelligence Unit szerint előrejelzések szerint az aszály miatt rövidtávon növekedni fog a búza világpiaci ára, ám nem évi el a tonnánkénti 170 dollárt, (m, ú, i) Idén 98,86 millió a munkanélküliség enyhítésére Támogatott vállalkozók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az építésügyi és régiófejlesztési tárca „de minimis” segélyezési programján keresztül 98,86 millió koronával támogatja a nagy munkanélküliséggel küszködő járások vállalkozóit. Idén így a Kassai, Eperjesi, Nyitrai és Besztercebányai kerület 32 járásának 114 vállalkozása számíthat állami támogatásra. A legtöbb pénz, összesen 28,7 millió korona a Kassai kerületbe irányul. A legnagyobb támogatásban részesülő cég azonban az International Transport Imrich Boros. A tardoskeddi cég 2,44 millió koronát kap, amivel a mező-gazdasági szolgáltatások minőségén szeretnének javítani. Kétmillió korona feletti összeget kap azonban a tőketerebesi Rokosan Kft. is, amely természetes műtrágyák gyártásával foglalkozik. A de minimis program a vállalkozók berendezésekre és gépekre fordított befektetéseinek 50 százalékát fedezi, legfeljebb 3 millió korona értékben. A támogatást a 21 százaléknál magasabb munkanélküliséggel küszködő járások vállalkozói igényelhetik, (t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Adókedvezmény helyett prémium Pozsony. A kiegészítő nyugdíj- biztosításban részvevőknek nyújtott adókedvezményt januártól állami prémium váltja fel. A szociális ügyi tárca által benyújtott törvénytervezet szerint a prémium összege a befizetett tétel 1%- ának felelne meg, ám legfeljebb a nemzetgazdasági átlagbér 20%-á- ig terjedhet. A tételt visszamenőleg évente egyszer írnák rá a takarékoskodó számlájára. (SITA) Uniós források régiófejlesztésre Pozsony. Augusztus 28-ig jelentkezhetnek az érdeklődők a szlovák Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a határon átívelő szlovák-magyar közös kisp- rojektumokat támogató európai uniós alap forrásai iránt. A pénzek (5-50 ezer euróig) helyi fejlesztésre, határon átívelő tevékenységekre kérhetők, miközben az uniós alapokból a költségek 90 százaléka téríthető. A kedvezményezettek közér a következő: városok, községek vagy általuk alapított, irányított szervezetek, ön- kormányzati szervezetek, jogi személyek, kereskedelmi, gazdasági, mezőgazdasági társulások vagy kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek, iskolák, egyetemek, önkormányzatok, polgári társulások vagy egyéb nonprofit szervezetek. (TASR) Jelentős elbocsátás a Siemensnél Berlin. A német Siemens 2,3 ezer főt bocsát el mobilrészlegétől a következő pénzügyi évvégéig. A létszámleépítés a további egymil- liárd euró költségcsökkentést megcélzó terv része. A június 30- ával véget ért harmadik negyedévben az egy évvel korábbi profit után 42 mülió eurós veszteséget felmutató német társaság közölte, hogy az elbocsátásokra a gyenge mobilpiaci helyzet közepette a termelékenység növelése miatt van szükség, (i) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,845 Lengyel zloty 9,560 Angol font 59,379 Magyar forint (100) 15,902 Cseh korona 1,310 Svéd korona 4,553 Dán korona 5,631 Szlovén tollár (100) 17,833 Japán jen (100) 30,543 Sváici frank 27,019 Kanadai dollár 26,255 USA-dollár 36,571 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,82-43,12 35,63-38,03 1,28-1,34 14,92-16,92 OTP Bank 40,78-42,78 35,71-37,6915,29-16,46 Postabank 40,70-43,00 35,21-37,93 1,28-1,34 14,10-17,70 Szí. Takarékpénztár 40,76-42,75 35,70-37,5315,16-16,59 Tatra banka 40,78-42,96 35,79-37,71 1,28-1,34 15,29-16,55 UniBanka 40,80-42,90 35,78-37,6214,29-17,43 Általános Hitelbank 40,76-42,94 35,78-37,70 1,27-1,34 15,00-16,75 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Töltőállomásokat vásárol Romániában a MÓL Folytatódó terjeszkedés
