Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-03 / 152. szám, csütörtök
8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 3. POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tökös csaj (amerikai) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Tökös csaj (amerikai) 21.15 AU PARK - PALACE: Ki nevel a végén? (amerikai) 15.45, 18, 20.15, 22.25 Hangyák a gatyában 2. (német) 15.20, 17.20, 19.20, 21.20 A fülke (amerikai) 14.45, 16.45, 18.45, 20.45, 22.45 Jégkorszak (amerikai) 15.30,17.20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 19.10, 21.40 Halálosabb iramban (amerikai) 15.40, 17.50, 20, 22.10 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.40,16.30 Azonosság (amerikai) 18.20,20.20,22.20 Szakítópróba (amerikai) 15.15, 17.15 Álomcsapda (amerikai) 19.15, 21.50 Tökös csaj (amerikai) 14.10,16.20 Mátrix-Újratöltve (amerikai) 15.10,18, 20.50 Londoni csapás (amerikai) 14.20, 16.45 Riders (amerikai) 19.05, 21.05 Álmomban már láttalak (amerikai) 14.55,1720,19.45 A kísérlet (német) 22.05 Frida (amerikai-kanadai) 14.30, 17, 18.30, 19.30, 22 PÓLUS - STER CENTURY: Ki nevel a végén? (amerikai) 14,16.10,18.20,20.30,22.40 Frida (amerikai-kanadai) 17.15,19.40, 22.05 Riders (amerikai) 14.25, 16.15, 19.10, 22.55 A fülke (amerikai) 14.15, 16, 17.45, 19.30, 21.15 Hangyák a gatyában 2. (német) 15.20, 17.20, 21 Álomcsapda (amerikai) 18.05 Halálosabb iramban (amerikai) 15.30,17.40,19.50,22 Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (amerikai) 15.10 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 14.20,17.10, 20 Álmomban már láttalak (amerikai) 15.55, 20.10 KASSA TATRA: Hangyák a gatyában 2. (német) 18.30 Ken Park (amerikai) 20.15 CAPITOL: Riders (amerikai) 18.30, 20.30 ÚSMEV: Ki nevel a végén? (amerikai) 17,18.45, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Quo vadis? (lengyel-amerikai) 19.30 PAT - KERTMOZI: Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 21.30 VÁG- SELLYE - VMK: Londoni csapás (amerikai) 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 20 GYŐR PLAZA: Álomcsapda (amerikai-kanadai) 15, 17.45, 20.30 Ballistic: Robbanásig feltöltve (amerikai-német) 14,18.15, 20.15 Frida (amerikai-kanadai) 16 Halálosabb iramban (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 17.45, 20 Hulk (amerikai) 15, 17.30, 20 Londoni csapás (amerikai) 13.30, 20 Malacka, a hős (amerikai) 14.15, 16 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 14.30,17.30,20.30 A sötétség leple (amerikai) 15.45,17.45 Tulipános Fanfan (francia) 13.15,15.30,1745,20 Veszett vad (amerikai) 18,20 X-Men 2 (amerikai) 13,15.30 Szlovák Nemzeti Galéria Plakátok Bécsből Pozsony. Bécset a plakát fővárosának is nevezik. Egyrészt azért, mert már a korabeli városfotók is azt mutatják, milyen nagy szerepet játszott a császári város kulturális életében a plakát. Másrészt a Bécsi Városi Könyvtár a világon egyedülálló, 180 ezer darabos plakátgyűjteménnyel büszkélkedhet. Ezzel a kollekcióval a bécsi könyvtár a plakáfművészet fejlődésének több-kevesebb száz évét őrzi, és tudja prezentálni különféle bemutatókon. Ebből az anyagból - valamint a Prágai Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből - látható válogatás a Szlovák Nemzeti Galéria Esterházy-palotabeli kiállító- termeiben. A pozsonyi kiállítás százötven plakátot sorakoztat fel, s ennek gerincét a 20. század eleji, a bécsi plakátot világhírűvé tett szecesz- sziós irány alkotja, de természetesen más korszakokból is kapunk ízelítőt, még a mai, számítógépes grafikával készült modern irányzatból is. A Bécsi plakát azért is jelentős kiállítás, mert Szlovákiában eddig nem látott anyagot mutat be, és mert lehetőséget teremt az összehasonlításra, vagyis hogy párhuzamba állíthassuk vele a szlovákiai plakátművészet fejlődését. A pozsonyi bemutató kurátorai igyekeztek úgy válogatni, hogy elsősorban a művészi, a szecesszió jegyeivel építkező plakátból mutassák a legtöbbet, ám természetesen a kereskedelmi plakát is képviselve van, hiszen a művészi vonal mellett az utóbbi kifejezési eszközei is nagy változáson mentek keresztül. Ahogy Markus Feigl, a tárlat bécsi kurátora elmondta: „Ez a kiállítás újabb ablakot nyit a múlt felfedezéséhez, megismeréséhez. Az összeválogatott anyag szemléletesen üzen Bécs gazdag kulturális életéről a 19. század végétől napjainkig, ugyanakkor a plakátok magas művészi színvonala azt is nyüvánvalóvá teszi, hogy Bécset még ma is méltán tarthatják a plakát fővárosának.” Szeptember 16-ig tekinthető meg. (tébé) Tisztelt kárpótlási jegy tulajdonosok! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság a Magyar Köztársaság Kormánya 1176/2002. (X.10.) és 1203/2002. (XII.19.) számú határozatának végrehajtása érdekében 2003. június 30-ai kezdettel és 2003. július 20-ával bezárólag megkezdi a Magyar Köztársaság által kibocsátott kárpótlási jegyek becserélését vagyoni érték, mint ellenszolgáltatás ellenében. A részletekkel kapcsolatban kérjük, kísérjék figyelemmel a magyarországi nyomtatott és elektronikus sajtóban, televízióban és rádióban megjelenő információkat. üV állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Hungarian Privatization and State Holding Company Milan Mikulčík és Anna Šišková a Kegyetlen örömökben (Alexander Trizuljak felvétele) Több mint kétszázötven alkotás Karlovy Vary holnap kezdődő filmfesztiválján A kiűzetés elmarad Nyáridőben, főleg július első felében Karlovy Vary is megfiatalodik. A „mozifüggő”, hátizsákos huszonévesek szinte megszállják a várost, s bár sátrat nem vernek idilli parkjaiban, éjszakáikat mégis sokan a lombos fák, buja bokrok tövében töltik. SZABÓ G. LÁSZLÓ Meg is jegyezte tavaly egy külföldi filmrendező: Karlovy Vary az ő szemében a világ legerotikusabb fesztiválja. Ki tudja, müyen élményben volt része egy-egy éjszakai vetítés után a szállodája felé bandukolva, mit látott és mit hallott a holdfénytől ragyogó sétányok .kulisszái” mögött, egy biztos: az élet sokszor tálcán kínálja azt, ami a filmvásznon megfoghatatlan. Erotikus képsorokból mindenesetre az idei, immár 38. Karlovy Vary-i filmfesztiválon is lesz néhány, bár az Erotika a fümművészetben című szekció egyelőre várat magára. A rendezvény programján szereplő több mint kétszázötven alkotás között azonban most is elégedetten csemegézhet az, aki a mozitól nemcsak a magvas gondolatokat, hanem szívet-lelket megrázó élményeket és leplezetlen érzéki örömöket is vár. Nézzük előbb a versenyfilmek mezőnyét. A görög road movie-tól a francia tragikomédiáig tizenhat különböző alkotás küzd majd a húszezer dollárral járó Kristály Glóbuszért. A cseh színeket Jan Hfebejk Hasrapacsi (Pupendo) című alkotása képviseli, amely 1984 őszén játszódik, és egy középkorú - a rendszer által inkább csak megtűrt, mint elismert - szobrász baráti köréről szól. Több éves kihagyás után az idén szlovák film is bejutott a versenybe. Juraj Nvota alkotása, a Kegyetlen örömök 1933-ból „hoz visz- sza” egy elfojtott érzelmekkel teli, szenvedélyes történetet, amely két érett férfi és egy tizenéves lány különös kapcsolatát ecseteli. (Ä film egyik főszereplője, Milan Mikulčík pár nappal ezelőtt, a trencsénteplici fesztiválon a legjobb férfi alakítás díját kapta játékáért.) A magyar film Szüágyi Andor rendezésével, A Rózsa énekeivel lesz jelen a versenyben. A nyilasterror idején játszódó történet alapjául egy budapesti családdal megtörtént események szolgálnak. Egy tizenhét éves kecskepásztor a hőse A paradicsom máshol van című iráni filmnek. Fati apját megölték. Rokonai rábeszélésére most ő készül gyilkolni. Ferzan Özpetek, napjaink egyik legjelesebb olasz rendezője legfrissebb alkotását, A szemközti ablakot hozza el Karlovy Varyba. Öt Dáviddal jutalmazott rendezésében egy harmincéves nő és egy nyolcvanéves férfi kapcsolatába ad betekintést. Az oroszok Babuszjája (Nagyi) már mindenét az unokáinak ajándékozta, de most, amikor neki lenne szüksége valamire, hiába vár segítséget tőlük. A Régi, új, kölcsönkért, kék című dán film Katrinéje közvetlenül a házasságkötése előtt bizonytalanodik el döntésében, amikor találkozik nővére barátjával. Az írek versenyfilmje, az Egy szegény fiú dala egy szadista nevelő ténykedéseiről rántja le a leplet, aki az egyház falai között kínozta-zsarolta a rá bízott gyerekeket. Kim Ki-duk, a koreai mozi fenegyereke a Parti őrség című filmjét mutatja be, amelyben gyilkoló géppé válik egy fanatikus katona. Német, amerikai, norvég és Fülöp-szigeteki film is szerepel a versenyprogramban. A Horizontok szekcióban a világ legrangosabb fesztiváljainak díjazott alkotásait láthatják a nézők. Cannes, Berlin és Velence után Karlovy Varyba is eljut az angol Stephen Daldry Az órák című alkotása, amelyért Nicole Kidman Oscar-díjat kapott az idén, de itt lesz a Velencében legjobb elsőfümesnek titulált Dylan Kidd Ravaszdi Rodgerje, a német Wolfgang Becker kelet-európai ab- szurdja, a Good bye, Lenin!, amelyben Németország nevetve búcsúzik múltjától és Andrej Koncsalovszkij Bolondokháza című filmje, amely a csecsen háborúból vett „igaz történed’. (Egy kaukázusi elmegyógyintézetet előbb a csecsen felkelők, majd az orosz csapatok kerítenek hatalmukba.) Ugyanebben a szekcióban vetítik a Tíz perccel később második részét. Az első Wenders, Jarmusch, Herzog, Kaurismaki, Spike Lee, Victor Erice és Chen Kaige kisfilmjét fogta össze. Ezúttal Bertolucci, Mike Figgis, Szabó István, Claire Danis, Godard, Schlöndorff, Michael Radford és Jin' Menzel egy- egy tízpercese alkot egész estét betöltő művet. Jirí Menzel, aki legkedvesebb színészének, Rudolf Hrušínskýnak állít felejthetetlen emléket e gyönyörű tíz percben, életművéért kap elismerést a fesztiválon. Tóth Tamás Rinaldóját a Nyugattól keletre szekció tűzte műsorára. A hét szamuráj és A hét mesterlövész magyar változata egy szokatlan városi mese, amely a lírikus ballada és az ironikus akciófilm keveréke. Külön szekciót kapott a Baltikum, Észtország, Lettország és Litvánia filmgyártása. Maurice Pialat, a franciák nemrég elhunyt rendezője már csak filmjeivel lehet jelen a fesztiválon, de személyesen itt lesz Joseph Strick, aki James Joyce műveinek adaptálásával szerzett hírnevet a világban. Mindkét rendező előtt két-két filmmel tiszteleg a fesztivál. Yasu- jiro Ozu, a japánok nagy nevű rendezője (1903-1963) gazdag életművéből (ötvennégy filmet forgatott!) is szép válogatást kínálnak a szervezők. Tizedszer rendezik meg a Függetlenek fórumát, amely főleg az amerikai független filmeseknek teremt bemutatkozási lehetőséget, de az idén európai, ázsiai, kanadai és argentin rendezők is helyet kaptak közöttük. A kegyetlen road movie-tól (Yellowknife) a fájdalmas szerelmi történeten át (Minden igazi lánynak) egészen a megrázó családi drámáig (Flower és Garnet) a lehető legkülönbözőbb műfajok közül válogathat az érdeklődő. A héttagú nemzetközi zsűri élén Rock Demers, a neves kanadai producer áll, „tanácsadói” között pedig Aňa Geislerová, a népszerű cseh színésznő is ott lesz. Karlovy Vary holnaptól tehát a filmesek paradicsoma. A kiűzetéstől azonban senkinek sem kell tartania. Itt és most ugyanis mindenki azt állítja: „Ki a filmet szereti, rossz ember nem lehet.” A páratlan zenetörténeti kincsek a háború idején készültek a Polydor cég számára Ismeretlen Piaf-felvételek kerültek elő MTI-JELENTÉS Edith Piaf hat ismeretlen dalát rögzítő, több mint hatvanéves eredeti lemezfelvételekre bukkant a párizsi nemzeti könyvtárban a francia sanzon koronázatlan királynőjének két szenvedélyes rajongója. A páratlan zenetörténeti kincsek felfedezői, Marc Monneray és Eric Didi sanzonspecialisták, akik egyedülálló Piaf- gyűjteménnyel rendelkeznek. A France-Inter rádiónak adott nyilatkozatukban elmondták, hogy a hat master - amelyekről a lemezkópiákat készítik - a háború idején készült a Polydor cég számára. A legkorábbi felvételen, amelyet 1940. április 5-én rögzítettek, Piaf A har- monikás (L’accordéoniste) címen híressé vált Michel Emer-szerzemény első variációját énekelte, akkor még La fiile de joie est triste (Az örömlány szomorú) címmel. Piaf maga komponálta a C’était si bon (Olyan jó volt) című dalt, s kedvelt társszerzője, Marguerite Minnot írta a Je ne veux plus faire la vaisselle (Nem akarok többet mosogatni) zenéjét. Az 1943 januárja és áprilisa között gravírozott másik három lemezen szereplő La valse de Paris (Párizsi keringő), Chanson d’amour (Szerelmi dal) és a Ces mains (Ezek a kezek) komponistáit egyelőre nem sikerült azonosítani. Monneray és Eric Didi véleménye szerint az ősfelvételek valamikor 1960-ban kerülhettek a nemzeti könyvtárba, amikor a későbbi Universal csoport kiürítette egyik lemezraktárát. Eric Didi a közeljövőben akarja megjelentetni az Olympia 50 éve című sanzongyűjteményét, emiatt túrta fel a párizsi intézmény lemeztárát. UP1117
