Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-03 / 152. szám, csütörtök

SZIGET 2003 AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETEI 2003. július 3., csütörtök 3. évfolyam, 1. szám Egy biztos: idén sem fog senki unatkozni, aki sátrat ver az Óbudai Szigeten július 30-tól augusztus 6-ig A bőség kosarából JUHÁSZ KATALIN tizenegyedik Szi­get előtt vajmi ke­vés olyasmit lehet elmondani, ami az újdonság erejével hatna. Akit egyszer is odavetett jó sor­sa, nélkülünk is tudja, hogy Európa legnagyobb fesztiváljáról van szó, ahol egy hétre felépítenek egy komplett sátorvárost. A zene mel­lett más művészetek is helyet kap­nak, de persze a zenén van a hang­súly, és lehet ugyan fanyalogni a nagyszínpad programján, a hetije­gyek árán és a hatalmas reklámkavalkádon, egy biztos: nem fog unatkozni, aki sátrat ver az Óbudai Szigeten július 30-tól augusztus 6-ig. A kínálat állandó­an bővül, ha most mindent ide kel­lene írnom, könnyű dolgom lenne, mert nem kéne gyötrődnöm a ne­hezen megragadható filing megra­gadásával, megtenné egy hosszú névsor. Az egyszerűség kedvéért kedvenceim névsora olvasható most, és ha bárki legalább ennyi kedvencet talál a www.sziget.hu internetes honlap kínálatban, ne habozzon útra kelni. Számomra a tavalyi sziget legem­lékezetesebb eseménye a Dreadzone-koncert volt, amelyet akkor talán tévedésből, talán elővi­gyázatosságból tettek az egyik ki­sebb színpadra. Nos, a nagyérde­mű majd szétrúgta a sátor falait, ezért a londoni dub-királyok idén méltó helyükre, a nagyszínpadra kerültek, ahol augusztus 1-én lát­hatóak, és figyelmeztetek minden­kit, ne is próbálja mozdulatlanul végignézni a műsort, mert nem fog sikerülni. A kommerszebb zsáne- rek kedvelőinek ott lesz Shaggy, a ragga-muffin világsztár, meglát­juk, mit tud élőben, én egész jól el­viselem a fickó néhány világsláge­rét. Az Asian Dub Foundation vi­szont más tészta, értük szívesen abszolváltam nemrég a Kassa-Pozsony távot, a Szigeten másodszor lépnek fel, Magyaror­szágra viszont már úgy járnak, mint Prágába, azaz figyelemre méltó rendszerességgel. Náluk in­diai dallamok keverednek kemény hip-hoppal és elektronikával, vala­hogy úgy, mint Panjabi MC-nél, csak sokkal hitelesebb, amit csinál­nak. Panjabi úr mostanában a víz­csapot is eldugítja, szitárral teli nagy slágere a nyár egyik bomba meglepetése, ahogy a rádióbemon­dók szokták mondani. Minden­esetre addig kell meglovagolni a hullámot, amíg tart, gondolta hő­sünk, ezért igent mondott a pesti szervezőknek. Sokan várják a Massive Attack produkcióját is, ró­luk nincs értelme regélni, hatal­mas inovátorok, aki ismeri őket, úgyis ott lesz, aki meg nem, azt a „trip-hop” kifejezés igazíthatja út­ba. A Morcheeba másodszor láto­gat a fesztiválra, azóta van új leme­zük, bizonyára ez fog dominálni a koncerten, és ez így van jól. A múltkor a démonikus énekesnő, Skye úgy elszórakoztatta a közön­séget, hogy amikor leszólt egy jointért, kapott is tőlük, ott pöfé­kelte el a színpadon. Én ezzel hiá­ba próbálkoznék. Patti Smith ked­véért is bármit megtenne a pesti közönség, az avantgárd rock-költő nagyasszony legutóbb sokak sze­rint a fesztivál legemlékezetesebb koncertjét produkálta. Ha most is ugyanazokkal a zenészekkel jön, nem lehet gond megismételni a csodát. Izgalmas lehet még a Fun Loving Criminals és a Lamb fellépése, fő­leg ez előbbi gengszter-trióra va­gyok kíváncsi, nemrég egy dalmá- ciai üdülőhelyen hallottam újra a Free John Gotti és a Scuby Snacks című örökzöldeket, és bizony jó kis abszurd belesimulást tapasz­taltam, a német nyugdíjasok rit­musra rángatóztak, a beavatott fi­atalok meg sokatmondóan moso­lyogtak. A világzene mára tagadhatatlanul teret nyert a fesztiválon, valóságos oktató-nevelő eseménysorozat zajlik a sziget hátsó fertályán, aki ott sátoroz le, csuda dolga lesz idén is. Az öreg kubai világsztár Ibrahim Ferrer, a finn „anti-Spice Girls” Warttina, a whisky és az ír zene legnagyobb punk propagátora, Shane MacGowan, a bájos énekesnővel és lágy dalla­mokkal felvonuló portugál Madredeus, valamint a Kusturica- filmek zeneszerzőjeként megis­mert Goran Bregovics jut eszembe hirtelen, és csak remélni merem, hogy programjuk nem ütközik a többi színpadon zajló események­kel. Mert tudjuk, aki mindent látni szeretne, jobb, ha szárnyakat nö­veszt addigra. Még egy helyszínt emeljünk ki, az eletronikus tánczenék fellegsátrát. Éjszakánként olyan ászok tekerge­tik a kütyüket a party-sátorban, mint Armand van Helden, Dave Angel, Goldie vagy Paul van Dyk, utóbbi kettő nem először. Ha a technika is a tavalyihoz hasonló szinten lesz, nem kell félnünk, hogy tánc közben elszunnyadunk. Akik pedig ennél is elvontabb dol­gokra kíváncsiak, menjenek mond­juk az ambient sátorba vagy a Cineprip labirintusba. Igaz, hogy alternatvokról már nem divat beszélni, a jövő zenéje most is a Wan2 sátorban hallható majd, bár a Zion Train, a Senser vagy a Dub Pistols szerintem megállná a helyét a nagyszínpadon is, és akkor még csak a külföldieket soroltam. A metálosoknak is jó hetük lesz, a ki tudja hányadszor Magyaror­szágra látogató svéd-angol Clawfinger, az őrült finn csellisták­ból álló Apocalyptica, vagy a brit Napalm Death jóvoltából. Aki a Slayer koncertjére kíváncsi, az vi­szont ne ott, hanem a nagyszínpad környékén kell, hogy böngésszen. Mindarra, ami nem zene, most sajnos nem volt időnk, de persze idén is lesz színház, táncművé­szet, táncdalfesztivál, karaoke, irodalom, festészet és performance, cirkusz, civil falu, krisnások, extrém sportolók és vicces vetélkedők, internet és tu­domány, egyszóval mindaz, ami­hez az évek során már hozzászok­tunk. Remélem, csalogatni, rábe­szélni, győzködni senkit sem kell. Ez a nyár legnagyobb kulturális eseménye. Ne hagyjátok ki. Welcome! Aki ide belép, egy másik világban találja magát. Különleges, természetellenes színek, zajok, görbe, fura, rugalmas falak veszik körül, ahogy mezítláb lépdel egyik teremből a másikba A Sziget Fesztivál új programjai AJÁNLÓ A Strange Fruit ausztrál utcaszínház (nevezzük így) szereplőit nagyon nehéz definiálni. Akrobaták? Lég­tornászok? Színészek? Táncosok? Egyik sem? Mindegyik? Képzeljünk el embereket, akik négy­méteres rugalmas póznák tetején himbálóznak, minden irányban, egyszerre heten. Kicsit hasonlítanak gyerekkorunk rugós focijának kis futballistáira, csak rugó helyett egy rugalmas rúd van alattuk, valamint élnek. Valahogy oda vannak rögzít­ve, leginkább úgy néznek ki, mintha rá lennének ragasztva, vagy húzva ezekre a rudakra. Különböző kosz­tümökbe öltöznek, fantasztikusan színes előadásokat tartanak. A Szigeten csütörtökön mutatják be a „The Spheres” című előadást, melyben a szereplők óriás gömbök belsejében szállnak ide-oda póznáik végén. Leginkább úgy ringanak, mint gömbölyű rizspapír lámpák a szélben. Őrültebbnél őrültebb ruha­költeményekben, kifestett arccal ki­ás visszabújnak a gömbjeikbe, és csak hintáznak, és hintáznak... A „The Field” című műsorban régimó­di filmeket idéző kosztümökben ját­szanak, a burleszkek gesztusait utá­nozzák, miközben négyméteres ru­dak végén hintáznak. TREND SZIGET - FRISSESSÉG, STÍLUS, LENDÜLET A Sziget Fesztivál - a Honvéd üdülő területén - új helyszínnel bővül, amely a divat, a trend témakört bon­colgatja és jeleníti meg. Az öltözkö­désen túl megtudhatjuk, hogy mi­lyen a trendi hajviselet, smink, test­festés, vagy tetoválás, stb. A hang­súly az esti bemutatókon van, ame­lyek többórás folyamatos műsort je­lent: izgalmas ruha-, smink-, haj-, kiegészítő- és ékszerbemutatók, di­vatcirkusz és egyéb performance-ok parádéja kápráztatja a közönséget. A bemutatókat jeles tervezők, divat­iskolák és ruházati cégek kollekciói alkotják, amelyek által megismer­hetjük az uralkodó irányzatokat. Napközben a modelltoborzás és a nyilvános divatfotózás kulisszatitka­iba lehet bepillantani, (sőt: aktív szereplőjévé válni). A helyszínen lesz továbbá ingyenes stílustanács­adás, ingyenes frizura-, és sminkké­szítés, tetováló szalon, testfestés, butik-utca... A programok végezté­vel a „nagyérdeműd’ finom zene szórakoztatja - kellemes atmoszfé­ra, finom vacsora és nagyszerű kok­télok társaságában. LUMINARIUM Igaz tavaly már megismerkedhetett a Sziget közönsége a Luminá- riummal, mégis újdonságként hat majd az angliai Architects of Air fan­tasztikus alkotása. Az idei Szigeten bemutatott példány neve: Arcazaar. Ez a „térplasztika” nagyobb, újabb, és még gyönyörűbb, mint a tavaly bemutatott Levity. Tervezőjét, Alan Parkinsont az iráni bazárok hangu­lata és formanyelve ihlette az Arcazaar megépítésére. Ez a lenyűgöző IZÉ idén is a Világze­nei Nagyszínpad mögötti dombon lesz felállítva, és ismét ingyenes a behatolás. A Luminárium - ha valaki még nem tudná - egy modern műalkotás, egy belülről bejárható szobor. Semmi­hez nem hasonlítható jelenség, csö­vek, kupolák és termek hálózata, melyet a befújt levegő tart fenn és csak a falakon átszűrődő, színesre festett napfény vüágít meg. Aki ide belép, egy másik világban találja magát. Különleges, néha természet- ellenes színek, zajok, görbe, fura, rugalmas falak veszik körül, ahogy mezídáb lépdel egyik teremből a másikba. Ha megmozdulunk benne, az építmény oldalai is mozognak, úgy látszik, mintha lélegezne. Olyan, mintha egy óriás tüdő járata­iban sétálnánk, aminek a falai színes műanyagból készültek. A hártya-fal körülöttünk meglehetősen vékony. Vigyázni kell rá. El. FILMPREMIER A SZIGETEN - LIBIOMFI Ebben az évben filmpremierrel is elő­rukkolnak a Sziget szervezői. Az idei Magyar Filmszemle közönségdíjas filmjének, a Libiomfinak alkotói ko­rábban a Sziget „Esti Meséi” révén vál­tak ismertté a Sziget-látogatók között. Nagyjátékfilmjüket - a Filmszemlés megmérettetés után - a Sziget Feszti­vál közönsége láthatja először. OCTOPUS - ŐSSZMÜVÉSZETI HELYSZÍN Az idei évben három nyolcszögletű, egymással összefüggő épület-komp­lexumban találhatja meg kedvenc programjait a komolyabb műfajokat kedvelő közönség. Az Octopus fogja egybe a képzőművészeti, komolyze­nei és irodalmi helyszíneket. Ennek keretében láthatja a közönség 8 fia­tal képzőművész (szobrászok: Kotormán Norbert, Kováts Gergő, Gálhidy Péter, Turcsány Villő, fes­tők: Miksa Bálint, Csorna Gábor, grafikusok: Szarka Ferenc, Kő Boldi­zsár) 7 nap alatt felépített nyolc pontról öntözhető, kőből, földből, mohából álló térplasztikáját. Dél­utánonként, irányított beszélgeté­sek lesznek, az érdeklődők bevoná­sával, és a közönség kipróbálhatja, müyen dolgozni egy százéves réz­karcprésen, Takáts Márton grafikus­művész vezetésével. Idén először itt rendezik meg a visegrádi országok művészeti egyetemeinek találkozó­ja, akik közös work-shopokon művé­szeti alkotások készítésével gazda­gítják a Sziget arculatát. Ez a hely­szín ad helyet a már ismert Labirin­tusnak, valamint az irodalmi és ko­molyzenei programoknak is. Immár harmadik éve annak, hogy a klasszikus zene is önálló helyszínnel képviselteti magát a Szigeten, idén a tavalyi helytől egy kőhajításnyira, a domb északi oldalán. Az ezúttal is 0- 24 órás programtervezetben sok is­merős és sok új elem található. A ko­molyzenei wurlitzer hatalmas archí­vuma most már közel 300 óra zenét kínál a programok szüneteire. A dél­utáni programsávban idén is lesz­nek hangzóanyaggal ülusztrált elő­adások, interaktív készségfejlesztő programok, s a tizenéves korosztály legtehetségesebb muzsikusaival is megismerkedhet a közönség. Az esti koncerteken csupa új fellépővel ta­lálkozhat a nagyérdemű, de a válto­zatosság a régi: a fúvósegyüttestől a vonósnégyesig, az ütőegyüttestől az operáig tart a kínálat. Az esti kon­cert után a Szigetről élőben jelent­kezik a Capriccio, a Radio Café késő esti klasszikus zenei kávézója. Az utolsó programsáv idén is a mozié: remek opera- és portréfilmek, a vetí­tés pedig - a Sziget egyik legvon­zóbb hagyományaként - a „Kis éji zene”, félezer év legmegnyugtatóbb hangjai várják a pörgésben megfá­radtakat. (1)

Next

/
Thumbnails
Contents