Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-22 / 167. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 23. Nagyszünet A Sziget lényege a bulizás és a barátkozás, a hangulat azonban csak akkor jó, ha tiszteletben tartjuk embertársainkat Mindjárt itt a Sziget! Ereszd el a hajam, reggelig... előtt kígyózó sorok nem valószínű, hogy jelentősen lecsökkennek. MIT VIGYÜNK MAGUNKKAL? Ha egy hétre mégy, ruhát minden napra, és vésztartalékot is: elsza­kad, vizes lesz, hirtelen felindulás­ból elajándékozod... Meleg ruhát feltétlenül vigyünk magunkkal, hi­szen, még ha meg is szerzik a Szi­get szervezői a Meteorológiai Inté­zet támogatását, esténként akkor is hűvösebbre fordul az idő. Köny- nyű és meleg lábbeli egyaránt ajánlott. Akár több is; bár idén már nemcsak a színpadok előtt terüle­teken fékezik meg a port, de a főbb útvonalakat is letakarják, de attól még néhány nap alatt jelentősen megváltozhat a cipőnk színe. A legfontosabb iratok mellett már több éve szinte mindenkinél ott a mobiltelefon. Bár egybehangzó ta­pasztalatok szerint már egy köze­pesen hangos koncert is meghiúsít mindenfajta verbális mobilkom­munikációt (magyarul telefonbe­szélgetést), az SMS-t még el lehet olvasni, és máskor még jobban jö­het. Ennek megfelelően figyeljünk arra, hogy legyen elég pénz a kár­tyánkon. Az egészségügy frontján ne csak a fogkefére, szappanra, tö­rülközőre, dezodorra, hajzselére és társaira gondoljunk: nem árt, ha van nálunk néhány alapgyógyszer. Kérdezzük meg szüleinket, mi a jó megfázás, gyomorrontás, hasme­nés ellen. Bármi, ilyesminél komo­lyabb baj esetén keressük meg az egészségügyi szolgálatot; ne orvo­soljuk magunkat, még legjobb ba­rátaink tuti tippjei alapján se! Ha (sziget.hu) valaki el tudja képzelni magáról, hogy szexuális életet él a Szigeten (beleszámítva azt is, hogy a buli hatására felszabadulnak a gátlása­ink), az szerezzen be óvszert, és al­kalmi partnerével feltétlenül hasz­nálja is. Érdemes az étkezésre és ivásra is gondolni: aki képes vizet inni, az vigyen magával műanyag palackot, amit feltöltve kibírja ad­dig, amíg elér a sörös pultig. Vihe­tünk könyvet is, de ne legyenek il­lúzióink: a Tiszta ész kritikájának mind a hétszáz oldala nem fog be­leférni. MIRE VIGÁZZUNK? Érdemes néhány dolgot elkerül­nünk, mégpedig saját biztonságunk, egészségünk és szórakozásunk ér­dekében. Például a kábítószer fo­gyasztást nemcsak, hogy tiltja a tör­vény, de rettentő rosszat is tesz (ne áltassuk magunkat azzal, hogy „csak most az egyszer”, mert majd­nem mindenki így kezdi). Az alko­holizálást tiltani nevetséges volna; de azért gondoljuk meg, hogy hány­ni vagy öntudatlanul fetrengeni va­lóban annyira jó dolog-e, mint ahogy az utólagos beszámolókból látszik. Kevesen vallják be, de min­denki tudja: nagyon részegnek lenni valójában nem jó. A Sziget lényege a bulizás és a ba­rátkozás, a hangulat azonban csak akkor jó, ha tiszteletben tartjuk embertársainkat. Ne akaszkod- junk rá senkire; ne csajozzunk, ha az illető csaj láthatólag nem ve­lünk akar pasizni, és fordítva. Mindenkinek jó szórakozást kívá­nunk! (sz, s, he) Közeledik július 30-a, a Nagy Nap - vagyis nemsokára kez­dődik a Sziget. Bizonyára rengetegen várják már a nyár (egyik) csúcspontját, a pörgés, bulizás és jókedv he­tét. Hogy mindez teljesüljön, nem árt néhány dologra elő­re felkészülni. Hogy men­jünk oda, mit csináljunk, mit ne, hogyan jutunk haza: cik­künkben áttekintjük a leg­fontosabb tudnivalókat. AJÁNLÓ A bevett megoldást természetesen a szentendrei HÉV, amiről a Filato- ri gát nevű, sokak által már régi kedves ismerősként köszöntött megállónál kell leszállni. Onnan meg kövessük a tömeget - aligha lesz a napnak olyan szakasza, ami­kor nem vonulnak tömegek oda és vissza. A HÉV a Batthyány térről indul, ahová a Keleti és a Déli pá­lyaudvarról egy metróval eljutha­tunk; a Nyugatitól érdemes inkább a 4-es vagy 6-os villamossal menni, és a Margit híd budai hídfőjénél át- szállni a HÉV-re. Hogy egyéb he­lyekről hogy jutunk el a helyszínre, azt a hivatalos Sziget-honlap http://www.sziget.hu/fesztival/ut azas oldaláról olvashatjuk el. Autó­val is lehet menni, de nem érde­mes: egyrészt mindig hatalmas a torlódás a rakparton, másrészt az őrzött parkolóért fizetni kell, har­madrészt a sofőrnél ez kizárja ugye az alkoholfogyasztást - túl sok probléma, kevés nyereség. MIKOR MENJÜNK ODA? hogy jó helyet találjunk a sátornak. Már 29-én este 8-tól be lehet men­ni helyet foglalni; és akkor már a nulladik napon nekiláthatunk a bulizásnak. Ha egy napra me­gyünk, és el akarunk érni egy prog­ramot, akkor figyeljünk arra, hogy jóval korábban el kell indulni. A sor évtizedes tapasztalat szerint mindig hosszabb, mint arra az em­ber számít, és nincs annál kelle­metlenebb, mint amikor azért ma­radunk le az első három számról, mert lusták voltunk korábban elin­dulni. Ha már a sornál tartunk: ahol ilyen sok ember van, elkerül­hetetlenek a torlódások. Úgyhogy ahelyett, hogy meglepődünk és csúnyákat gondolunk (esetleg mondunk), inkább készüljünk fel. MENNYI PÉNZT VIGYÜNK? Ha az ember hetijeggyel megy, és sátorban alszik, akkor persze leg­később 30-án délután érdemes ki­érni, de érdemes minél hamarabb, Az iszapból sosem elég... Ezt érdemes jól megfontolni; a kö­rülményes számításban az összeg alsó határát az jelenti, ami alatt már csak komoly önmegtartózta­tással bírjuk ki. Ha előfordulhat, hogy megéhezünk (állítólag már többekkel megesett), akkor na­gyon ciki, ha húszasonként kell összekéregetnünk egy zsíros ke­nyérre valót. A felső határ viszont nem a csillagos ég: sok ember kö­zött nagy a valószínűsége, hogy nem mindenki szent, és bár mindig kellemetlen, ha búcsút kell monda­nunk a pénztárcánknak, sokkal rosszabb élmény, ha sok pénz volt benne. Tehát: a jegy ára (ha ott vesszük), tervezett fogyasztás, megszorozva minimum másféllel, meg még egy kis tartalék. Ha le­mezt, ruhát, ékszert vagy olyan vicces kis izét vásárolunk, akkor azt is kalkuláljuk be. Vagy pedig bankkártya, de akkor figyelembe kell venni, hogy ugyan idén már néhány helyen lehet kártyával fi­zetni, de ettől még az automaták (sziget.hu) ViCYORGÓ Erős A vonaton egy vagány csőbe akar húzni egy fiatal srácot. Odamegy a vészfékhez, és úgy tesz, mintha meg akarná húzni. Belekapaszkoik, rán­gatja, nyög, de nem megy vele sem­mire. A srác látván ezt, félrelöki a vagányt, és megrántja a vészféket. A vonat csikorogva megáll. Kisvártat­va berohan a kalauz:- Ki húzta meg a vészféket? Mire a srác kihúzza magát:- Én! Méghozzá fél kézzel! Ütés Egy férfi beviszi az autószerelőhöz a kocsiját, mivel egy kis horpadás van a motorháztetőn, és kéri a szerelőt, hogy azt tüntesse el. A szerelő hos­szasan nézegeti a horpadást, majd elővesz egy kis kalapácsot, és ráüt a motorház tetejére. Érre a horpadás megszűnik, és ezért 1002 koronát kér. Az ügyfél fel van háborodva, hogy egy ilyen ütésért ennyit kell fi­zetni. Mire a szerelő:- Az ütés csak két korona, hogy ho­vá, az 1000. Fogkrém- Ki volt az, aki az anyósomnak fog­krém helyett egy tubus pillanatra­gasztót adott? - ront be egy férfi a boltba.- Én voltam, nagyon sajnálom, téve­dés történt - vallja be az egyik se­géd.- Köszönöm, fiam, tessék, itt egy ez­res! Komolyan gondolod, öcsi? SZAMÁRFÜL Alexandre Dumas: A jávai orvos RECSKA MÁRIA Bizonyára sokatoknak ismerős lehet a szerző, Alexandre Dumas neve. Néhányatoknak talán egyből beugrik a három derék testőr, Athos, Porthos és Aramis, na meg Dartagnan neve, és még ha nem is olvastátok magát a művet, a jó pár filmváltozatból képet kaphattatok az írómunkásságáról. Most Dumas egy kevésbé is­mert regényét szeretném nektek bemutatni. Ebben a művében a szerző időben közelebb, a 19. századba, tér­ben viszont sokkal távolabb, az egzotikus Jáva szigetére repít el bennünket. Itt él a holland (Jáva akkoriban Hollandia gyarmata volt) Eusebisu és felesége, a gyönyörű Esther. Fiatalok és boldo­gok, igaz nincs sok pénzük, mégis jól megvannak. Az idillnek azonban hamar vége szakad, ugyanis Esthert az akkor még gyó­gyíthatatlan tüdőbaj támadja meg. Eusebius mindent megtesz, hogy szerelmén segítsen, de sem az orvosok, sem a drága gyógy­szerek nem használnak. Az asszony már a halálán van, amikor a férj végső kétségbeesésében felkeresi a kuruzsló és az ördöggel cimboráló hírében álló Basilius doktort. Az eső szakad, villámlik, igazi trópusi vihar van, még az időjárás is illik a pokol szolgájá­hoz. A doktor kezdetben igazán kedves, rácáfolni látszik rossz hírnevére, Eusebius csak azt furcsállja, hogy szinte el sem kell mesélnie történetét, Basilius még azokkal a részletekkel is tisztá­ban van, amelyekről csak Eusebiusnak és Esthernek szabadna tudnia. A doktor ír egy szerződést, melyben megesküdteti Eusebiust, hogy soha senkivel nem csalja meg a lányt. Dumas itt tudatosan utánozza Goethe Faustját, még említést is tesz róla. Eusebius, mivel szereti feleségét, könnyű szívvel aláírja, noha tudja, hogy a doktorral kapcsolatos pletykák igazak. Hazatérve Esthert makkegészségesen találja, betegsége mintha nem is lett volna. Néhány nap múlva Basilus doktor gyanús körülmények között el- halálozik, végrendeletében egyetlen élő rokonát, unokahúgát ne­vezi meg örököseként. És hogy ki is ez az unokahúg? Természete­sen a bájos Esther. A pár persze csak most szerez tudomást a ro­konságról. Eusebius mélyen hallgat a doktorhoz fűződő kapcsola­táról és felesége titokzatos gyógyulásának körülményeiről. Örök- lik tehát a tekintélyes vagyont, a végrendeletben azonban van egy furcsa függelék, mely szerint abban az esetben, ha Eusebius megcsalja Esthert a doktor három szeretője, egy európai, egy af­rikai és egy ázsiai szépség valamelyikével, a vagyon hamar az érintett „hölgyre“ száll. Eusebius persze kezdetben nevet ezen a feltételen, de mint később kiderül, hűnek maradni nem is olyan könnyű, ha a démoni nőszemélyeknek maguk a pokol erői segítenek... Hogy Eusebius ellen tud-e állni a kísértésnek, és hű tud-e marad­ni Estheréhez, és hogy hogyan küzdenek meg végül a Sátán kato­nájával, a sírjából visszatérő Basiliussal, arra választ ad ez az iz­galmakban bővelkedő, kiváló mű, amely még a Spehen Kingen edződött olvasóknak is tud újat mutatni. Köszönjük a nyékvárkonyi Recska Máriának, hogy megosztotta velünk olvasmányélményét. Az AB-ART Kiadó ajándékát, Monoszlóy Dezső: A vasárnap illata című verseskötetét küldjük neki. OKOSKODÓ Hogyan kerül az érett körte az üvegbe? ISMERTETÉS Édesapád bárszekrényében vagy vendégségben, esetleg egy nagy bevásárlóközpontban a polcok között sétálgatva biztosan láttál már olyan italt, melynek az üvegében egy nagy, érett körte, vagy más gyümölcs volt. Hogyan kerülhetett a körte az üvegbe, milyen eljá­rással sikerült egy akkora gyümölcsöt odavarázsolni? Ha otthon még nem találkoztál ezzel a jelenséggel, akkor csak egy elegáns italboltba kell betérni, amikor aput vagy anyut kíséred nagy bevá­sárló körútjukra, és keresned kell valami szokatlant és érdekeset. A polcokon különféle szeszes italok sorakoznak, köztük az egyiken biztosan megakad majd a szemünk. De nem az üveg, az ital színe vagy a címke miatt. Sokkal inkább az üveg tartalma ejt majd ámu­latba bennünket. A palackban ugyanis egy gyönyörű szép, nagy és egészséges, érett körte úszik valamilyen átlátszó folyadékban. Jogo­san merül fel bennünk azonnal a kérdés, vajon hogy került oda! Lássuk csak a lehetőségeket! Talán a körte köré öntötték az üve­get? Igen ám, de a kemence forróságától az a szép, egészséges gyümölcs biztosan összeaszalódott volna. Akkor talán az üveget két darabból készíthették? Azonban jobban megfigyelve, az üve­gen illesztésnek semmilyen nyoma nem látható. Megvan! Akkor biztosan - figyelembe véve, hogy a 21. században élünk - egy modern eszközzel összezsugorították, aztán amikor az üvegben volt a körte, újra felnagyították. Az igazat megvallva, bármennyi­re is előrehaladott a tudomány, ilyet még a valóságban nem tud­nának megvalósítani. A válasz sokkal egyszerűbb a találgatások­nál. A gyümölcs ugyanis az üvegben nő olyan nagyra, amilyen­nek végül látjuk. A körte, amit az üvegben látunk, május környé­kén, még körülbelül 20 milliméteresen kerül az üvegbe úgy, hogy a fán van. A termesztő előbb meggyőződik arról, hogy a gyümölcs tökéletesen egészséges-e, majd a körtefa ágán gondosan megmossa és bedugja egy felfordított palackba. Az üveget ezután hálóba köti, és a kis kör­te feletti ágakra akasztja. A madaraktól és esőtől védett gyümölcs a saját üvegházában így szépen fejlődik. Szeptemberben a termesztő szépen, óvatosan leoldozza a palackot, majd a körtét szárastól levá­lasztja az ágról. Végül már csak az utolsó mozzanatok maradnak hátra! Amikor a palack az érett körtével a kezünkben van, jó alapo­san ki kell mosni benne a gyümölccsel, és csak ezután lehet megtöl­teni a helyi lepárlásé és érlelésű körtepálinkával. Már csak le kell zárni az üvegeket, felcímkézni, díszíteni és kerülhetnek is az üzle­tek polcaira. Persze ezek a fajta italok meglehetősen magas áron kaphatóak, hiszen komoly és hosszadalmas, több hónapos különle­ges eljárásnak a gyümölcsei. S hogy finomak-e? Állítólag az íze ma­gáért beszél! (sn)

Next

/
Thumbnails
Contents