Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-22 / 167. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 22. Kitüntetés Teller Edének Washington. Teller Ede magyar származású fizikus egyike annak all személyiségnek, akit George Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetésre, az Elnöki Szabadság-érdemrendre kiválasztott. A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy az átadási ünnepséget szerdán rendezik meg. (MTI) Összecsapás Afganisztánban Kandahár. Huszonnégy feltételezett tálib fegyverest öltek meg amerikai katonák, miután Dél-Afganisztánban támadás érte konvojukat. A fegyveres afgánok Szpin-Baldak településnél állítottak csapdát a konvojnak. Az amerikai katonák viszonozták a tüzet, öt támadót azonnal megöltek, a . többieket pedig a közeli hegyekben üldözték. A szövetségeseknek nem voltak emberveszteségeik. (MTI) Szerződést akar Phenjan Szöul. Észak-Korea tegnap újólag felszólította hétfőn az USA-t, hogy kössenek megnemtámadási szerződést. A KCNA közleménye szerint „ha az USA felhagyna ellenséges politikájával, és nemzetközi jogi érvénnyel kötelezné magát, hogy nem követ el agressziót a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, akkor Phenjan is kész lenne eloszlatni Amerika aggodalmait”. (MTI) Új főigazgató a WHO élén Genf. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) új főigazgatója, a dél-koreai Dzsong Vük Li legfontosabb feladatának az AIDS elleni küzdelmet tekinti. A beiktatása alkalmával tegnap Genfben tartott programbeszédében hangsúlyozta, hogy a konkrét cél hárommillió immunhiányos beteg gyógyszerellátásának megoldása a fejlődő világban 2005 végéig. Másik célkitűzése szintén a legszegényebb országokhoz kötődik: a szervezet mozgósítható forrásait az ott működő egészségügyi dolgozók jobb felkészítésére fogja fordítani. Az 58 éves Li eddig is a WHO-ban tevékenykedett, a tuberkulózis elleni programot vezette. (MTI) Dzsong Vük Li személyi változásokat is bejelentett a szervezet élén (TASR/AP) Katonai erősítés Monroviába Washington. Az USA bejelentette, hogy 41 fős katonai alakulatot küld a polgárháborútól sújtott Libéria fővárosába, Monroviába, az ottani amerikai nagykövetség védelmének erősítésére. A spanyolországi Rota támaszpontról vezénylik át a nyugat-afrikai országba a terrorellenes harcra kiképzett különleges tengerészgyalogos-alakulatot - közölte a Pentagon. (MTI) Saját hazájában mindkét államférfi felettébb szorongatott helyzetbe került Salom: Európa részrehajló volt a palesztinok iránt Berlusconi Bush vendége Washington. Tony Blairhez és Vlagyimir Putyinhoz hasonló megtiszteltetésben volt része Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek. A cowboycsizmát viselő George Bush maga kalauzolta őt végig a Texas állambeli Crawfordban lévő birtokán. A több mint baráti külsőségek azonban aligha leplezték, hogy saját hazájában mindkét államférfi felettébb szorongatott helyzetbe került. Mindenesetre Berlusconi az amerikai elnök szoros szövetségeseként és az EU soros elnökeként kezdett vasárnap este kétnapos tárgyalásokat Bushsal. Elsősorban a terrorizmus elleni harccal, az iraki újjáépítéssel, a Közel-Kelettel, továbbá az EU és az USA közötti viszonnyal foglalkoztak. Ez utóbbiról épp a közelmúltban tartottak kétoldalú konzultációkat Washingtonban, s akkor a felek megállapodtak, hogy az elmúlt hónapok feszültségei után igyekeznek új szakaszt nyitni Amerika és Európa viszonyában. Berlusconinak azon tekintélyvesztés miatt, amelyet a Németországot sértő kijelentései okoztak, nagyon jól jött a szívélyes amerikai fogadtatás, mint ahogy Bushnak is az, hogy egy tekintélyes európai ország kormányfője támogatja az amerikai külpolitikát. (MTI) Szívélyesebben már nem is lehetett volna (TASR/EPA-felvétel) Az EU a Közel-Keletről MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A második félévi olasz elnökség programja volt az Európai Unió tegnapi külügyminiszteri értekezletének egyik kiemelt témája. Franco Frattini olasz külügyminiszter ismertette az egyébként már több alkalommal nyilvánosságra hozott programot, amely a kontinenst átszelő nagy közlekedési hálózatok nagyszabású fejlesztési programjait javasolja az idén egy százalék alá csökkenő európai gazdasági növekedés felélénkítésére. Az olasz elnökségi félév legjelentősebb feladata azonban az októberben kezdődő kormányközi értekezlet lesz, amelyen a mai és leendő tagországok az európai konvent tervezete alapján megvitatják, pontosítják és véglegesítik a leendő európai alkotmányos szerződést, amelynek aláírására várhatólag 2004. májusban kerül sor. Ezen a kormányközi értekezleten a tíz csatlakozó ország már a tizenöt taggal teljesen egyenlő alapon vesz részt. A tegnapi külügyminiszteri értekezlet, amely a nyári szünet előtt az utolsó volt, meghallgatta az izraeli és a palesztin külügyminisztert. Az EU szerint jelenleg kedvezőek a kilátások a holtpontról való kimozdulásra, a békefolyamat megindítására, ha mindkét fél megteszi az útitervben rá váró feladatokat. A 25 mai és leendő tagország külügyminiszterei külön-külön tárgyaltak Szilvan Salom izraeli és Nabil Saat palesztin külügyminiszterrel, és közölték velük, hogy az EU teljes elkötelezettséggel dolgozik a békefolyamat sikerre viteléért. A két külügyminiszter röviden beszélt egymással is, és megegyeztek, hogy rövidesen találkoznak egy behatóbb eszmecserére. Salom azt mondta a sajtónak, hogy Izrael üdvözli, ha az EU az eddiginél nyomatékosabb szerepet akar betölteni a Közel-Keleten. Izrael sokáig úgy érezte, hogy Európa részrehajló a palesztinok iránt, de most kiegyensúlyozottabb magatartást tapasztal, s ezért a maga részéről is javítani akar a kapcsolatokon. Európának és Izraelnek együtt kell élnie, sőt közös értékeik és az izraeli nép legalább felének európai eredete miatt is baráti viszonyban lehetnek - mondta Salom. Előfordul persze, hogy nem értenek egyet mindenben, például Jasszer Arafat palesztin elnök megítélésében sem, de Salom szerint több európai ország is látja már, hogy Arafat a béke akadálya, míg Abbász miniszterelnök mérsékeltebb. Huzavona a palesztin foglyok szabadon bocsátása körül Begyűjtik a fegyvereket A Kelly-ügyben lesz független vizsgálat, de szűkebb az ellenzék által követeltnél Kiheveri a Blair-kabinet? ÖSSZEFOGLALÓ London/Peking. Hivatalosan bejelentette tegnap a David Kelly öngyilkosságával kapcsolatos vizsgálat részleteit az eljárás vezetésével megbízott brit jogi szaktekintély, Lord Hutton, Észak-írország egykori főügyésze. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lord Hutton nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a vizsgálat szűkebb körű lesz az ellenzék által követeltnél. Lord Hutton közölte, hogy megbízatása a néhai kormányzati fegyverzetügyi tanácsadó halálát övező körülmények feltárására szól. Dávid Kelly professzor ügyében a konzervatív és a liberális demokrata ellenzék olyan függeden, parlamenten kívüli vizsgálatot követelt, amely kiteljed az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos hírszerzési anyagok kormányzati kezelésének egészére is. A vezető brit mikrobiológus professzor, a védelmi minisztérium iraki fegyverzetügyi tudományos tanácsadója a múlt hét végén lett öngyilkos, három nappal azután, hogy az alsóházi külügyi bizottság meghallgatta. A tegnapi Hutton-nyi- latkozat után a BBC jogi szakkommentátora rámutatott: a hivatalos bejelentés még a kormány által korábban kijelölt vizsgálati területnél is szűkebb kiteijedésre utal, a kormány a vizsgálat céljaként a Kelly „halálához vezető eseménysor’ kiderítését nevezte meg, Hutton azonban úgy fogalmazott, hogy „a halálMTI-HÍR Teherán. Mohszen Armin iráni törvényhozó vasárnap a teheráni parlamentben elismerte, hogy a kormányzat ügynökei bántalmazták Zahra Kazemi iráni származású kanadai riporternőt, aki letartóztatása után meghalt. A reformerként ismert Armin a keményvonalas Szaid Mortazavi teheráni ügyész szemére vetette, hogy az 54 éves québeci fo- tóriporter-újságírónő őrizetben tartására adott utasítást, holott az őt bántalmazó ügynököket kellett volna megbüntetnie. Mint a honatya elmondta, Kazemi később közölte az őt kihallgató rendőrökkel, hogy fejbe ütötték. Armin a nemzet függetlenségének és szabadságjogainak védelmében követelte Mortazaviesetet övező körülmények” feltárása a feladata. Lord Hutton, Észak-írország volt főügyésze - egyike annak a 12 lordbírának, aki a Lordok Háza egyik funkcióját, a legfőbb fellebbvi- teli bírói fórumot működteti - mindazonáltal tegnap közölte: fenntartja magának a jogot annak meghatározására, hogy pontosan milyen területekre terjeszti ki a vizsgálatot, s a lehető leghamarabb el akarja készíteni jelentését. Tony Blair miniszterelnök már a hét végén közölte, hogy kormánya teljes mértékben együttműködik a Hut- ton-vizsgálattal, és ő maga is kész személyesen megjelenni a majdani testület előtt. Blair, aki a számos hazai bírálat és felszólítás ellenére sem Már a BBC is hitelessége helyreállításáért kénytelen küzdeni. volt hajlandó megszakítani ázsiai körútját, tegnap Pekingben kezdett tárgyalásokat. A kínai vendéglátók segítségével sikerült elhárítania a sajtótudósítók próbálkozásait, hogy David Kelly öngyilkosságáról kérdezzék. Sőt, a Reuters tudósítása szerint - feltehetően ezen oknál fogva - Pekingben nem is szerveznek számára sajtókonferenciát. David Kelly halála a hat éve hatalmon lévő munkáspárti brit kormány eddigi legsúlyosabb belpolitikai válságát robbantotta ki, de súlyos sebet ejtett a BBC-n is. A vüágmércének tekintett közrádió több heti ködösítés, időnkénti cáfolatok után vasárnak, valamint híveinek menesztését és bíróság elé állítását a parlamenti ülésen, amelyet az iráni tévé élő adásban közvetített. Kanada teherá- ni nagykövete útján hivatalosan kérte az iráni külügyminisztériumtól, hogy Kazemi holttestét küldjék haza Montrealba. Az iráni állami tévé ismertette a vizsgálóbizottság jelentését. Ez azonban annak megállapítására szorítkozik, hogy Kazemi halálát koponyatörés okozta, amely agyvérzéshez vezetett. Azt nem tátja fel, hogy a koponyatörést a riporternő fejére mért ütés okozta-e, vagy esés közben ütötte be a fejét. Kazemit június 27-én vették őrizetbe az Evin börtön előtt, ahol fényképeket akart készíteni, valamint riportot csinálni a júniusi tüntetések letartóztatott résztvevőinek családtagjaival. nap beismerte: a professzor volt a fő forrása annak a tudósításnak, amely a parlamenti vizsgálathoz, valamint a rádió és a kormány közötti példátlan háborúskodáshoz vezetett. Kel- lyt a védelmi minisztérium már nem sokkal korábban megnevezte, mint a szerinte valószínű fő forrást, de a BBC akkor ezt még nem ismerte el. A The Daily Telegraph tegnap ismertette az általa megrendelt felmérés eredményeit. Az országos felmérést David Kelly öngyilkossága után készítették, de még a BBC vasárnapi beismerése előtt. A választók közül csaknem ugyanannyian tartanák kívánatosnak Blair kormányfő távozását, mint ahányan maradását: az előbbire 39 százalék, az utóbbira 41 százalék voksolt. Ennél rosszabb a vélemény Blair vezető sajtószóvivőjéről, Alastair Campbellről, aki a BBC-vel kirobbant háború központi figurája: az ő távozását 65 százaléknyian akarják, és csak 14 százaléknyian nem. A Kelly-ügy miatt a válaszadók 59 százalékának romlott a véleménye Tony Blairről, 65 százalékának Campbellről, 35 százalékának a BBC-ről. Hozzávetőleg kéthar- madnyian vélik úgy, hogy sem a kormány, sem Blair nem járt el őszintén. A tegnapi The Times szerint a vasárnapi fordulat után már a BBC is hitelessége helyreállításáért kénytelen küzdeni, a tévé- és rádióvállalatot a Kelly-ügy a háború utáni időszak legsúlyosabb válságába sodorta. A konzervatív ellenzék már követelte a BBC elnökének, Gavyn Davis- nek a távozását, és azt is, hogy Greg Dyke vezérigazgató szintén „fontolja meg pozíciója tarthatóságát”. Zahra Kazemi (Képarchívum) Gáza/Jeruzsálem. A palesztin biztonsági szolgálat tegnap folytatta az illegálisan tartott fegyverek begyűjtését a Gázai-övezetben élő palesztin lakosságtól, csakúgy, mint az Izrael-ellenes feliratok eltávolítását. A jelentés szerint több szélsőséges palesztint is őrizetbe vettek, akik aknagránát-támadást terveztek izraeli telepek ellen. Ahmed Kuraj, a palesztin törvényhozó tanács elnöke tegnap azt mondta, a palesztinok elégedetlenek Mahmud Abbász palesztin és Ariel Sáron izraeli kormányfő vasárnapi találkozójával, mert az semmilyen eredményt nem hozott. Szerinte Izrael befagyasztotta a békefolyamatot. A palesztinok azért csalódottak, mert nem sikerült konkrét ígéretet kicsikarni Sa- rontól a palesztin fogLyok tömeges szabadon bocsátására. Nabil Amr palesztin tájékoztatási miniszter viszont jelentős haladásnak nevezte Sáron ígéretét, amit izraeli részről is megerősítettek. Mindamellett az izraeli börtönökből szabaduló palesztinok listáját csak azután állítják össze - tehát a hónap végén -, hogy Abbász, illetve Sáron MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Gránáttal és kézi lőfegyverekkel végrehajtott támadás következtében meghalt tegnap Bagdadban egy amerikai katona és iraki tolmácsa. Fallúdzsa városában, a szunniták egyik fellegvárában pedig páncéltörő rakétagránátokkal végrehajtott támadás ért amerikai katonákat. A katonai konvoj ellen intézett rakétatámadást heves tűz- párbaj követte. Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója elismerte, hogy Szaddám Húszéin megbuktatott diktátor alighanem még mindig él és bujkál, de kizárta az amerikai NBC tévének adott nyilatkozatában, hogy a volt elnök szervezné az amerikai katonákat nap mint nap érő támadásokat. A kormányzó kijelentette, hogy az amerikaiaknak hosszú iraki tartózkodásra kell felkészülniük. Az USA felkérte Törökországot, hogy küldjön csapatokat Irakba - közölte Recep Tayyip Erdogan. A török miniszterelnök egy pártgyűlésen jelentette be a hírt, de egyebet nem közölt, még azt sem, hogy beleegyezését adta-e. Abdullah Gül török külügyminisztert a héten Washingtonba várják, s ott körvois találkozik George Bush amerikai elnökkel. Emellett a két fél - palesztin forrás szerint - elhatározta egy olyan közös bizottság alakítását, amely esetről esetre megvizsgálja, kik bocsáthatók szabadon az izraeli fogságban lévő palesztin szélsőségesek közül. Hírügynökségi beszámolók szerint Sáron nem értett egyet azzal, hogy a .jelenlegi helyzetben” olyan nagy számban engedjenek szabadon foglyokat, mint ahogyan azt a palesztinok kérik. A szabadon bocsátandó foglyok számáról több változat is elterjedt. A Háárec napilap szerint Izrael 4000 foglyot is elengedne, de azokra, akiknek kezéhez vér tapad, az intézkedés nem vonatkozna. A szabadságukat visszanyerők- nek vállalniuk kell, hogy nem keverednek ismét terrorista akciókba. Izrael a szabadon bocsátásokat ahhoz is köti, hogy Abbász számolja fel a szélsőséges csoportokat. Jász- szer Arafat palesztin elnök pedig vasárnap közzétett rendeletében nemcsak az erőszakos cselekményekre való felbujtást, hanem a Palesztinái Felszabadítási Szervezet által külföldi államokkal kötött megállapodások megsértését is megtiltotta. (TASR, MTI) nalazhatják a részleteket. Ankara és Washington tárgyalásokat folytat arról, miként lehetne leszerelni az Észak-Irakba menekült törökországi kurd gerillákat. A Reuters szerint a felkérés arra utal, hogy javulóban van az USA és Törökország viszonya, amely amiatt romlott meg, hogy Ankara nem engedte meg amerikai katonák átvonulását a területén az Irak ellen vívott háborúban. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet az emberi jogok nagyon súlyos megsértésével vádolja az Irakban tevékenykedő amerikai haderőt. Az AI nehezményezte, hogy munkatársait nem engedik a több ezer fogolyhoz, akiket vádemelés nélkül, „megdöbbentő körülmények között” tartanak fogva. Judit Arenas Licea, a szervezet szóvivője közölte: sok iraki őrizetest órákon át a tűző napon tartanak, olyan létesítményben őrzik őket, ahol nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, a fogva tartottak családtagjai pedig nem kaphatnak tájékoztatást szeretteik hogylétéről. Az Amnesty International egy csoportja jelenleg Irakban tevékenykedik, a foglyok tanúvallomásait rögzíti. Rendkívülinek számít, hogy az iráni tévé élő adásban közvetítette ezt a vitát Iráni beismerés Kazemi haláláról Újabb támadások érték az amerikai katonákat Török csapatok Irakba
