Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-19 / 165. szám, szombat
Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 19. Nemcsak a húszéveseké a világ... 15. rész Álljt a betegségeknek! Az általános kultúra jelentős részét foglalja el az egészségkultúra, amelynek szerves része az ellenállóképesség növelése. A hangsúly egyre inkább a betegségek megelőzésére helyeződik. A magasabb rendű lények, beleértve az embert is, olyan környezetben élnek, melyben vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek vannak. E lények és az ember között bizonyos kapcsolat van, amely a hordozó számára (az ember) lehet előnyös, semleges vagy káros. Az egészséget az immunrendszer tartja fenn. Az ellenállóképesség a szervezetnek azon tulajdonsága, amely felismeri és megsemmisíti a szervezetbejutott idegen anyagot. Ez lehet veleszületett vagy szerzett. A szerzett aktív immunitást a szervezet maga alakítja ki az idegen anyaggal történő találkozás folyamán, vagy pedig védőoltással jön létre. Passzív immunitásról pedig akkor beszélünk, amikor a szervezet kész ellenanyagokat kap, melyek megóvják a betolakodók ellen (pl. influenza elleni védőoltás). A szervezet immunrendszere több külső és belső tényezőtől függ. A szennyezett környezet hovatovább egyre nagyobb megpróbáltatások elé állítja szervezetünket. Fontos szempont az öröklődés, továbbá az életkor, a hormonok hatása, a táplálkozás, a fáradtság és a terhelés, a stressz, a veszélyes helyzetek, a por, a poros levegő, a rossz víz, stb. KEZDJÜK A TÁPLÁLKOZÁSSAL Általában az a vélemény, hogy a jól táplált szervezet jobban ellenáll a betegségeknek, mint az alulvagy hiányosan táplált. Ez nem tükrözi teljesen a valóságot, ezért a kutatók keresték azokat az anyagokat, amelyek a sovány ember szervezetében ugyanúgy jelen vannak, mint a kövérében. Először a vitaminokat keresték, közülük is főleg az A-, B- és C-vi- tamint, majd később jöttek az ásványi sók és a nyomelemek. Az emberek tudatában általában csak a C-vitamin szerepel, csak ezt tartják felelősnek egészségükért. Eszükbe sem jut, hogy az oly gyakori téli légzőszervi gyulladásokért az A-vitamin-hiány a felelős. Természetes formában a vajban, olívaolajban, csukamájolajban és a zöldségben található meg. Pódására igencsak oda kell figyelni! Elegendő B-vitaminhoz jut a szervezet, ha sok zöldség, mag, élesztő, körte, alma, szőlő szerepel étlapunkon. A szervezet ellenállóképességét nagymértékben befolyásolják az ásványi sók, melyek szerepét kevesen ismerik. A legfontosabbak közé tartozik a nátrium, kálium, mész, magnézium, vas, réz, kobalt, jód, flór és a szelén. NémeDr. Kvasz Éva lyek serkentik az enzimatikus folyamatokat, mások aktív biológiai anyagként hatnak, vagy az anyagcserében van nagyszerepük. Ezek azok az anyagok tartanak rendet a szervezetben, erősítik az egyes folyamatokat. NE BECSÜLJÜK TÚL AZ ERŐNKET Bizonyára mindenki volt már olyan állapotban, amikor úgy érezte, szervezetében valamüyen betegség lappang. Amíg a szervezet erőnléte jó, nem tudnak a felszínre törni, ám nagyobb megterhelés, kimerítő, hosszú munka után jelentkeznek. Természetesen nemcsak a testi fáradtság, hanem a lelki túlterhelés, kimerültség is kiválthat betegséget. E téren is sokat tehetünk egészségünkért mégpedig úgy, hogy nem becsüljük túl az erőnket, arányosan osztjuk fel a napot a munkára, szórakozásra és pihenésre fordított idő között. A kóros helyzetek igencsak igénybe veszik a szervezetet. Ez alatt azokat a hosszabb-rövidebb időszakokat értjük, mikor szervezetünk legyengült, ellenállása csökkent, védtelen a fertőzésekkel szemben. Ilyen például a műtét utáni időszak, vagy egy súlyos betegség. Az immunrendszerre a por, a szennyezett levegő és víz is hatással van. A betegségek ellen a szervezet edzésével is védekezhetünk. Testedzés alatt nem csak a tornát, futást, úszást értjük, hanem a nyitott ablaknál történő alvást, a reggeli zuhanyozást, a nagyobb sétákat. Általános szabály, hogy minden embernek kötelessége védeni az egészségét. Fehérjetartalmuk vetekszik a húsokéval Hasznos héjasok TÁJÉKOZTATÓ héjas termésű gyümölcsök többsége, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a kesudió, a pisztácia stb. Ázsiából, vagy Dél-Amerikából került Európába, s vált kedvelt csemegévé. A héjas termésű gyümölcsök összetétele eltér a többi lédús gyümölcsökétől. Ezek a finom csemegék azonban igeh nagy energiaértékű élelmiszerek, így fogyasztásuk mindazoknak, akik súlyfelesleggel küszködnek, csak mérsékelt mennyiségben ajánlható. Energiájukat elsősorban nagy, átlagban 40 százalék feletti olajtartalmuknak köszönhetik. Az is igaz viszont, hogy zsírsavösszetételük kedvező, több mint 85 százalékban telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, és pl. a dió jelentős esszenciális zsírsavforrás. Nagyon sok egyéb értékes tápanyag is található bennük, pl.: kalcium, foszfor, magnézium, vas, réz, cink, szelén , Bi-, Be-, E- és A-vitamin, béta- karotin, folsav. Fogyasztásukkal számos kulcsfontosságú ásványi anyaghoz, makro- és mikrotáp-anyaghoz jut a szervezetünk. Fehérjetartalmuk is számottevő, általában vetekszik a húsokban és a hüvelyesekben található fehérjemennyiséggel. Többségük szénhidrátokban is gazdag. A szénhidrát mennyisége átlag 20 százalék körül mozog. Magas rosttartalma hozzájárulhat étrendünk rosttartalmának emeléséhez. Az utóbbi időben egyre több közleményben számolnak be olyan megfigyelésekről, hogy a diófélék, a hüvelyesek és a lencse fogyasztásának növelése csökkenti a prosztata rosszindulatú daganatának kockázatát. A kutatók a diófélék fogyasztása és a prosztatarák előfordulása közötti összefüggést vizsgálták 12-53 férfi esetében, s úgy találták, hogy a csonthéjasok fogyasztásának növelése védő hatású. Különösen végzetes lehet a nagy hőség, mert hatására a test szélsőséges mértékben izzadni kezd Nyáron nátha? FIGYELMEZTETŐ Nyár van, szabadon van a test nagy része. Egyszer csak elkezd folyni az orra, kapar a torok, zúg a fej. Az embert húzza az ágy. Csak nem nátha? Nyáron? Végre eljött a régóta várt szabadság. De hogyan? Idegeskedés a munkahelyen, koffercsomagolás, cipelés, kiizzadva beülni a hűvös repülőgépbe... és akkor a napos délen a kellemetlen meglepetés: a fürdés örömei, a tengerparti partik helyett csöpögő orr, kaparó torok, ami még csak nem is a szállodai bárban megivott jeges koktél következménye. De miért éppen most? IZZIK A TEST A test visszafizeti, ha gyakran barátságtalanul bánunk vele: a stressz megviseli az immunrendszert és a szélsőséges hőmérsékletváltozás csak hozzátesz a hűvös repülőgépből kiszállva az izzasztó hőségbe, majd megint a jegesen klimatizált „hirtelen fagyasztó“ szállodai környezetbe kerülünk... és az egyébként erős immunrendszer „lebénul“. Azonban az otthon maradó sincs védve megfázás ellen. Éghajlatunkon is előfordulnak forróbb időszakok, és takarékosabban bánunk a ruházattal a hidegebbre állított klímaberendezésekről nem is beszélve. Ha ilyenkor valaki az irodában, a bevásárlóközpontban, az étteremben vagy egy kissé huzatosabb helyen nem vesz magára melegebb ruhát, hamar megfázik. Éppen erre várnak a náthavírusok, amelyek nyáron is ott cikáznak a levegőben, ha nem is olyan mennyiségbe, mint a hidegebb évszakokban. Normális esetben nem találnak áldozatot maguknak, hiszen meleg időben ^z immunrendszer általában jól működik és minden támadót azonnal „elzavar“. Hidegben azonban a test védekező erői ledermednek és béna hadsereggé válnak. VESZÉLYES IS LEHET AZ IZZADÁS Különösen végzetes lehet a nagy hőség, mert annak hatására a test extrémen izzadni kezd. A bőrön megjelenő nedvesség a párolgási hő révén hűti a testet, hogy a felfűtött hőmérsékletet a normál értékre (37 Celsius-fokra) visszaállítsa. Azonban ha kiizzadva egy hidegebb helyiségben lépünk, vagy huzatba kerülünk, szabályos hidegsokknak tesszük ki magunkat, és jelentős túlhűtés léphet fel. Az imént még kitágult, hőelvezetésre beállított erek hirtelen összehúződnak, hogy ne adjanak le több hőt. Emiatt az abban csörgedező vér már nem szállít elegendő mennyiségű védekező anyagot. És ekkor a belélegzett vírusok csaknem akadálytalanul besétálhatnak a szervezetbe. Ha csak egyetlen példánynak sikerül átcsusszannia az immun- rendszeren és belépnie egy nyálkahártyasejtbe, a kórokozó arra kényszeríti a házigazdáját, hogy újratermelje a vírusokat. Ezek ismételten vándorútra kelnek és további sejteket fertőznek meg. A NÁTHA VÉDEKEZÉS A nyálkahártya begyullad és az orr hirtelen csöpögni kezd. A test megkísérli nagy mennyiségű váladék kiválasztása révén a meg- betegítő betolakodókat az orrból, a torokból és a bronchusokból kiöblíteni. Ekkor lép fel a szipogás, a köhögés, aminek az lenne a feladata, hogy a kórokozókat kitessékelje a szervezetből. Ha ez nem elég hatékony, a nyálkahártyákban heves csata robban ki. Erőteljesen megduzzadnak és sem a váladék, sem a vírusok nem tudnak eltávozni. Az orr eldugul, a köhögés egyre makacsabb és a tengerparti bárban csak rekedt hangon képes valaki egy kis enyhülést jelentő gyógyteáért könyörögni. Ebben a fázisban lépnek fel a fej- és végtagfájdalmak, és legkésőbb ekkor jön az ágybabújás mindegy, hogy hol. GYORSSEGÉLY Hogy ne fajuljon idáig a helyzet, ajánlatos már az első orrbizsergésnél vagy torokkaparásnál tenni valamit: Orröblítés: néha csodákra képes. Készen kaphatók különféle tengervíz vagy konyhasóoldatos spray-k, amelyek nemcsak a megfázás vírusait penderítik ki a szervezetből, hanem a polleneket és más izgatószereket is, amelyek allergiás szénanáthát okoznak. A sóoldatok nedvesen és egészségesen tartják a nyálkahártyát, ellátják a szervezetet vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyek védfalat alkotnak a szövetek számára az ellenséges betolakodókkal szemben. Egyébként: a repü- lőúton is hasznosak lehetnek ezek a spray-k, amikor a nyálkahártyák az alacsony páratartalmú levegőben kiszáradnak. Ahhoz is hozzásegítenek, hogy a kellemetlen orrdugulást megszüntessék. A gyógyhatású orrcseppek a nyálkahártyák duzzanatát is csökkentik. a sós viz segít A naponkénti orrtusolással megszűnik a megfázás lehetősége: oldjunk fel egy késhegynyi konyhasót 2 deciliter langyos vízben, hajtsuk hátra a fejet és folyassunk a folyadékból az egyik orrlyukba. Ezután hajtsuk előre a fejet és engedjük kifolyni az orrból a sós vizet, majd fújjuk ki az orrunkat. Tegyük meg ugyanezt a másik orrlyukkal is. Az indiai jógik évezredek óta művelik ilyen módon az orrtisztítást, hatékonysága ma is magáért beszél: az így kezelt páciensek sokkal ritkábban fáznak meg. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Asztrocitóma Az idegrendszer daganata, melynek leggyakoribb előfordulási helye a kisagy vagy a nagyagy valamelyik féltekéje. A csillag alakú idegsejtekből (asztrociták) fejlődik ki, melyek az idegrendszer ingerülettermelő és -továbbító elemei. Ataxia Az akaratlagos mozgások hibás koordinációja (összerendezetlensége), mely nehézkesjárással társul. Okozója az idegrendszer vagy a belső fül károsodása. Atelektázia Légtelenség. A léghólyagocskák (alveolusok) összeesése, melyek ezáltal elvesztik levegőtartalmukat. Ez az elváltozás a tüdő kisebb vagy nagyobb területeit érintheti a kiváltó októl függően. Ateróma Kásadaganat. Koleszterin, valamint egyéb anyagokból keletkező plakkok (szövetszaporulat) következtében az erek falának megvasta- godása, különösen a vastagabb artériáké. Ezáltal az artériás erek elvesztik rugalmasságukat és elzáródhatnak. Lásd: Embólia, Infarktus, Trombózis. Ateroszklerózis Érelmeszesedés. Aterómák keletkezése miatt az artériák fala megkeményedik és törékennyé válik. Atetózis Görcsös, nagyon lassú, kényszerű, facsaró, kígyózó jellegű akaratlan mozgások szinte szünet nélküli, rit- mustalan sorozata, amely elsősorban a végtagokat, de a törzset is érinti. Az izomtónus fokozott. Erőkifejtés vagy érzelmek hatására e mozgások fokozódnak. A gyermekkorban kezdődő betegség az agy egy bizonyos területét, a nagyagy törzsdúcaival összefüggő pályák rendszerét érintő megbetegedés következménye. Konzervatív kezelése általában eredménytelen. Ha a betegség csak a test egyik felére terjed ki, neve monoatetózis. Atkák Az atkák a pókfélék osztályának egészségügyi szempontból egyik legfontosabb rendje. Az ide tartozó fajok igen sokfélék. Lehetnek paraziták (például a rühatka), betegségátvivők (például a kullancsok), élelmiszereket károsítok (például a lisztatka), valamint állati és növényi kórokozók. A mikroszkopikus méretű atkák, mint amilyen például a hážiporatka, allergiás reakciót is kiválthatnak. Lásd: Rüh, Tetvesség. Átmeneti sántítás Latin neve: claudicatio intermittens. Az alsó végtag fájdalmas görcse, mely gyakori megállásra készteti a beteget. A tünetek többnyire nőknél jelentkeznek. „Kirakatnéző betegségnek“ is nevezik, mert a szenvedő szinte minden lépés után megáll, hogy csökkentse a fájdalmát. Atópia Veleszületett allergiás túlérzékenység, mely kóros mennyiségű antitestképződésre serkenti a beteg szervezetét. Lásd: Allergén; Allergia. Atrézia Cső jellegű szerv, vagy valamely szerv kivezető csövének elzáródása, illetve a test valamely természetes nyílásának veleszületett szűkülete, hiánya. A betegséget a gyermekkor legkorábbi szakaszában általában fejlődési hibák okozzák (nyelőcső, epevezeték, végbélnyílás, méhszáj, pitvar-kamrai szájadék stb. szűkülete vagy hiánya). Később a nyálkahártya pusztulásával és összenövésekkel járó folyamatok, gyulladások okozhatják.
