Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-18 / 164. szám, péntek

' ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. Agrárvilág 9 blokkokra van felosztva, amelyek többnyire igazságosan osztják fel az ország területét, miközben mindkét társaság az ország területének 50%- ról készít ortofototérképet. A légi felvételek készítése 2002. júniusá­ban kezdődött. A digitális ortofototérképek készíté­se több szakaszos lépésből áll. A. A légi felvételezés előtti szignalizáció és a bemérési pontok stabilizálása A térségről készítendő légi felvéte­lek előtt el kell végezni a szükséges a szignalizációt és a bemérési pontok stabilizálását. A jelzett bemérési pontokat a GPS földmérő módszer­rel mérik be. B. Légi bemérési felvételek készítése A Nemzetbiztonsági Hivatal enge­délye alapján színes légi felvételekre használt filmekre készül 1:25 000-1:27 000 mértékben (a terep felszínétől függően) az ortofototérképek műszaki paramé­tereihez szükséges technikai színvo­nalon:- georeferencionálás az S-JTSK rendszerbe;- a digitális ortofototérkép helyzeti pontossága - a terep elemeinek áb­rázolásában a maximális megenge­dett helyzeti hiba" (max. RMSE) 1,5 m;- a digitális ortofototérkép felbontá­si mértéke 1 m;- a felvételek 60%-ban hosszanti irányban, 30%-ban átlósan fedik egymást. C. A légi felvételek szkennelése és az aerotrianguláció A szkennelés az ortofototérképek megkövetelt pontossága és felbontá­si mértéke alapján a filmtekercsek­ről történik. Ennek része az aerotrianguláció, vagyis a légi felvé­telek tájékozódási pontjainak kiszá­mítása a bemérési pontok alapján. D. Meghatározott terület digitális ortofototérképe a szkennelt képek ortoretifikációja a talaj domborzatának digitalizált modelljére, amelyet fotogrametrikus módszerrel a terep felszíni rajzának (vagyis a terep és a rajta levő vegetáció) felmérése alap­ján készítettek olyan sűrűségben és felbontással, amely az ortofototérkép követelményeinek megfelel. Az ortofotofelvételeket összefüggő homogén ortofototérképbe dolgozzák fel. Ezt a homogén térképet formátumokba szétvágják és DDS vagy DVD leme­zeken digitalizált raszterformátumokban a VÚPOP- hoz továbbítják. Az LPIS kialakítása döntő mérték­ben függ az ortofototérképek készí­tésének és leadásának harmonogramjától. 2002 szeptem­beréig (az első ortofototérképek le­adása) a régebbi, 2000-es és 2001- es archivált ortofototérképeket használták fel a módszer tesztelésé­re, az operátorok felkészítésére, az ütemterv beállításra, valamint az el­ső hitelesítésekre, amelyek az or­szág területének mintegy 5%-át fed­ték le (Lőcse, Selmecbánya, Galgóc, Pöstyén, Vágsellye). A területegységek határainak el­sődleges vektorizálása A területegységek, földblokkok ha­tárainak elsődleges vektorizálását a digitális ortofototérképek leadása után a VÚPOP végzi. A tényleges blokkok határainak digitalizálása az ESRI program keretében történik, a VÚPOP munkatársai által közvetle­nül a képernyőn végzett vizuális elemzés során. A pontosság mini­málisan kartográfiai mértékű 1:10 000. Az Európai Bizottság szakem­bereinek ajánlásai alapján is megál- lapítáft nyert, hogy a területegysé­gekre épülő LPIS-rendszer jobban megfelel az LPIS követelményeinek, mint a kataszterre épülő rendszer. Az utóbbinak számtalan hátránya van, a legsúlyosabb az, hogy nem követi a mezőgazdasági területek reális kihasználását. Egyébként Csehország, Magyarország és a balti államok is ugyanazt a rendszert al­kalmazzák. Szlovákiában az LPIS fizikai egysé­gek (többé-kevésbé stabil természe­tes határokkal körbevett mezőgaz­dasági terület) alapján ortofototérképek hátterével készül. A digitalizálás a 1:10 000-1:500 mértéket is elérheti, a terep felszíné­től függően. A blokkoknak stabil ha­tárértékekkel kell rendelkezniük, amelyek évről évre nem változnak. Könnyen felismerhetőnek kell lenni­ük a térképészeti dokumentumokon is, amelyeket a kérvényezés során és a terepen is használnak. A területi egységek meghatározására használt határok feltételezett típusa fontossá­gi sorrendben:- infrastruktúra (utak, vízcsatornák stb.);- térválasztók (barázdák, sávok, sí­nek) és egyéb határok tájfedők típu­sa szerint (land cover), amelyeket aránylag stabilnak tartanak (pata­kok, erdők széle stb.);- egyazon tájfedő típushoz tartozó parcellák közötti határok, amelyek tartósnak minősíthetők, kerítések vonala, élősövények stb.);- világosan elkülönülő urbanizációs határok (épületek, járdák, parkok, kertek, játszóterek, szeméttelepek);- természetes és mesterséges vízfe­lületek. Várható, hogy az egységek nagysága és szerkezete különbözni fog a me­zőgazdasági terület szerkezete és a tájat borító takaró típusától függő­en. Legkisebb területe 0,1-0,2 ha. A 0,05 hektárnál nagyobb belső nem produktív területeket (épületek, lá­pok, fák stb.) mindenképpen el kell távolítani a blokkból. Hasonlókép­pen el kell távolítani minden 5 mé­ternél szélesebb lineáris objektumot is. A kis felületű nem mezőgazdasá­gi területeket, mint például az 5 ln­nél keskenyebb lineáris területeket, nem kell a blokkból eltávolítani. Ezeket beszámítják a blokk területé­be, vagy két egység között kerülnek felosztásra, esetleg határt alkotnak. Szlovákiában a mezőgazdasági ter­mőterületek gyakran nem érnek ki a természetes határokig, például az út, vagy az erdő széléig. Abban az esetben, ha kihasználatlan terüle­tekről van szó, mint amilyenek pél­dául a lejtők, árkok, ezeket a terüle­teket szintén el kell távolítani. Két parcella közötti tartós füves terüle­teket, ha mezőgazdasági termelésre kihasználhatók, nem kell eltávolíta­ni. A területegység blokkrészekre oszlik abban az esetben, ha az egyik blokkban változik a növénykultúra, vagy a használó. A blokkrészeket - a blokk száma alatt - törtjellel tünte­tik fel, a törtjei után a blokkrész sor­száma áll. A blokkok számozása, a GIS- információk alkalmazása Minden blokk egyedi (unique) szá­mot kap a GIS-program által. Ez a szám a terület geográfiai koordiná­táiból következik. A blokk és a blokkrész száma a felhasználó azo­nosítói (ICO, ill. személyi szám) mellett a két legfontosabb azonosí­tó. Némely, a tájékozódást meg­könnyítő GIS-réteg szintén alkalma­zásra kerül. Ilyen például:- az adminisztratív határok (járások határai), amelyek a farmerek szá­mára megkönnyítik a tájékozódást;- kiegészítő információk, pl. a falvak és a városok részeinek nevei, utak kódszámai, folyók nevei, amelyeket a GIS-rétegek tartalmaznak, meg­könnyítik a dokumentumok haszná­latát a farmereknek és a felügyelők­nek. Térképlevelek betétje 1:5000. Térképalapok nyomtatása és ter­jesztése az SZK FM regionális osz­tályaira - alaphitelesítés Az LPIS blokkok egyes vektorizált részeit összekapcsolják. Ellenőrzik a vektorizálás pontosságát és minősé­gét. A minőség ellenőrzése után az ortofototérképek kivágásait a blok­kok berajzolt határaival kinyomtat­ják és az földművelésügyi minisztéirum regionális osztályaira továbbítják, ahová előre kidolgozott ütemterv alapján meghívják az ille­tékes mezőgazdasági szubjektumo­kat és megtartják az alaphitelesítést. Az ortofototérképek kivágásait a blokkok berajzolt határaival az alap­hitelesítés céljára színes változatban 1:10 000 mértékben nyomtatják ki. A farmerek vagy a mezőgazdasági szubjektumok képviselői a nyomtat­ványon (grafikus melléklet) kijelö­lik, hogy mely területeket vagy ré­szeket használnak, s ezt kiegészítik a növénykultúra, a növényfajta és a terület nagyságáról szóló informáci­óval. A minisztérium regionális osz­tályai azokat a mezőgazdasági szub­jektumokat hívják meg az alaphite­lesítésre, akik benne vannak a nyil­vántartásukban (többnyire azok, akik az előző években támogatást kaptak). Az alaphitelesítés eredményeinek átvitele digitalizált formába A minisztérium regionális osztályai összegyűjtik a grafikai és szövegin­formációkat, és elküldik azokat a VÚPOP-nak, amely - belső határok kialakítása a blokk keretén belül a felhasználó és a növénykultúra sze­rint - aktualizálja és kiegészíti az LPIS-t. A VÚPOP szkenneli és szer­keszti az LPIS elsődleges rétegeit, s az alaphitelesítés eredményei alap­ján közvetlenül on screen formában dolgozza fel. Az adatbázist kiegészí­tik a felhasználókról, a növénykultú­ráról stb. szóló információkkal. Munkatérképek nyomtatása az el­lenőrző hitelesítéshez - ellenőrző hitelesítés A munkatérképek nyomtatása és terjesztése alapjában véve ugyanúgy zajlik, mint az alaphitelesítésre szol­gáló térképeké. A különbség az, hogy a nyomtatás 1:5000 méretben készül (ez négyszer több térképé­szeti alapanyagot jelent, mint az alaphitelezésnél). A térképbe a me­zőgazdasági szubjektumok csak azokat a blokkokat jelölik be, ame­lyeket valóban használnak. Tehát nem tulajdonosi jogviszonyra, ha­nem felhasználói viszonyra vonat­kozik. Minden 0,3 hektárnál na­gyobb blokk kijelölésre kerül. A képviselők rendelkezésére áll: 1. ajárás áttekinthető térképe: 2. részletes térképek 1:5000 mér­tékben. Sárga határvonallal és sárga szám­mal vannak kijelölve az alaphitelesí­tés során a felhasználó révén már számot kapott blokkok. Kék határral és kék számmal vannak jelölve az egyelőre ismeretlen használó által művelt területek. A blokkban nyom­tatott formában információ találha­tó a területnagyságáról, illetve a blokkrész területéről két tizedesnyi pontossággal. A hitelesített blokkon és részein történt változásokat és ja­vításokat a térképen piros színnel je­lölik ki. Az új szubjektumok a terü­letegységeket, illetve részeit a nem hitelesített blokkokban kék színnel jelölik ki. Ha a parcella, amelyet a szubjektum használ, nincs termé­szetes határokkal körülvéve, és a térképen sincs kijelölve, a mezőgaz­dasági szubjektum vagy képviselője tollal megjelöli az új területet vagy részét, a regionális osztály munka­társa pedig az Újonnan keletkezett blokk c. nyomtatvány alapján ledik­tálja a terület számát. A regionális osztály munkatársa egyúttal ezt a nyomtatványt is kitölti. Vitás esetek­ben az összes érintett felet összehív­ják, azonban telefonon keresztül is lehetőség van az egyeztetésre. A vi­tás esetek nyilvántartására a Vitás blokkok c. nyomtatvány szolgál. Az összes térképbe, amelyet az adott vállalkozó megjelölt, a megjegyzé­sek rovatba beleírják annak identifi­kációs kódját. Ha nem ért egyet a te­rületegységek határaival, vagy a blokkok összevonását kéri, ezt az adott területre beírják azzal a meg­jegyzéssel, hogy „a szubjektum kéri a blokkok összevonását.”. Ha a par­cella egy részét a fizikai blokk kere­tében bármilyen oknál fogva nem használnak, ezt egy tollal írt X betű­vel kijelölik, egyúttal a megjegyzé­sek közé beleírják „X - nem használ­ják (láp, lerakat, lejtő...)”. Végezetül a képviselő becsületbeli nyilatkoza­tot tesz. Az alaphitelesítés és az ellenőrző hitelesítés közti különbség- Az alaphitelesítés során elsősor­ban azon szubjektumok jegyzékéből indulnak ki, akik az előző években támogatást kaptak és a regionális osztály nyüvántartásában szerepel­nek.- Az alaphitelesítés célja, hogy a használókat minél nagyobb mező- gazdasági területhez hozzárendel­jék.- Az alaphitelesítés kizárólag a mi­nisztérium regionális osztályain zaj­lik 1:10 000 léptékű térképeken.-Az ellenőrző hitelesítés célja, hogy az agrárcenzus és a községi hivata­lok közreműködésével minél több farmert nyilvántartásba vegyen.- Az ellenőrző hitelesítés elsősorban a terepen (községekben) 1:5 000 mértékű térképeken zajlik. A jogosultság ellenőrzése (Eligi­bility checks) Ellenőrzik, hogy a szántó, illetve mezőgazdasági terület az adott idő­pontban valóban szántó, illetve me­zőgazdasági terület volt-e. Az ellen­őrzést ‘ a hitelesítés, az ortofototérképek adatai, sőt, a mű­holdas felvételek elemzése alapján végzik el. Az említett műholdas fel­vételekről ugyanis pontosan megál­lapítható, hogy a talajt az adott idő­pontban valóban használták-e. Végső adatellenőrzések, a külső nyilvántartásokból és rétegekből származó adatok integrálása Ezeken az ellenőrzéseken felmérik az összes, mind a grafikai, mind a szöveges adat teljességét és helyes­ségét (hiányzó adatok, fedés, topo­lógia...). A külső speciális nyilván­tartásokból származó adatokat fo­lyamatosan integrálják. Az LPIS-nek valóban multifunkciós információs felhasználási lehetősége van, mivel adatokat tartalmaz a kis- és a nagy felületű védett területekről, a vízvé­delmi körzetekről, a nitráttartalomtól védett területek­ről, az áüagos tengerszint feletti ma­gasságról, a területrész átlagos lejté­séről, a kedvezőtlen adottságú terü­letekről (LFA), valamint a használó­hoz, a blokkhoz és a blokkrészekhez kapcsolódó információkról. Az LPIS kialakításának jelenlegi állása Jelenleg már csak az ország terüle­tének 10 %-áról készült légi felvéte­lek hiányzanak. Június végén az or­szág területének 74%-a volt lefedve digitális ortofototérképekkel, ame­lyeket a VÚPOP készített. A digitali­zált - vektorizált blokkok az LPIS ke­retében 68%-ban fedik az ország te­rületét. Jelenleg Garamszentkeresz- tet, Trencsént, Lőcsét-Késmárkot és Bánovcet magába foglaló blokkok vektorizálása folyik. Alaphitelesítés után vannak a követ­kező járások: Bratislava I-V. Szene, Bazin, Malacky, Pöstyén, Galgóc, Nagyszombat, Galánta, Dunaszerdahely, Komárom, Érsek­újvár, Vágsellye, Léva, Nagykürtös, Selmecbánya, Besztercebánya, Vágbeszterce, Púchov, Ilava, Eper­jes, Sabinov, Bártfa - ez összesen 33 járás, a hivatalos statisztikai adatok alapján a hitelesített termőterület nagysága járásonként 70-92% kö­zött mozog. A járások egy részében (18), amelyek már túl vannak az alaphitelesítésen, az ellenőrző hite­lesítést végzik. Mivel az ütemterv készítése is na­gyon igényes, néhány járásban az alaphitelesítés és az ellenőrző hite­lesítés párhuzamosan zajlik. Jelen­leg 9 ilyen járás van (Svidník, Stropkov, Privigye, Martin, Turčianske Teplice, Rózsahegy, Senica, Skalica, Myjava). Az ösz- szesben - a fent említett 33 kivételé­vel -párhuzamos zajlik majd az alap- és az ellenőrző hitelesítés. A legközelebbi két hónapban a követ­kező járásokban kezdődik meg pár­huzamosan az alap- és az ellenőrző hitelesítés: Garamszentkereszt, Žarnovica, Bánovce, Trencsén, Vágújhely, Partizánske, Rozsnyó. A Nagyszombati, Galgóci, Zólyomi, Detvai, Korponai, Vágbesztercei, Púchovi, Havai, Losonci és Poltári já­rásokban az alaphitelesítés után megkezdődik az ellenőrző hitelesí­tés. Jelenleg a termőterületnek mint­egy 50%-a van hitelesítve, ugyan­akkor tudatosítani keH, hogy a termőföld 100%-ához soha nem lesz hozzárendelve használó. Né­melyikük egyszerűen nem jelenik meg és nem hitelesíti a földjét kü­lönböző okok miatt. Az LPIS-IACS rendszerben való nyilvántartás nem kötelező, de minden mező- gazdasági terület használójának lehetőséget kell adni arra, hogy nyilvántartásba kerüljön és a rendszer részévé váljon. A 33 já­rásban az alaphitelesítés után 2200 szubjektumot hitelesítettek, ami a vállalkozók eredeti létszá­mának 51%-át jelenti (a miniszté­rium regionális osztályainak ada­tai alapján). Az agrácenzus adatai alapján ná­lunk mintegy 44 000 0,3 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó far­mer van. Azonban még ez a szám sem teljesen pontos, mivel sikerült az agrárcenzusból kiszűrni a 0,3 hektárnál kisebb termőterületen gazdálkodókat. A 0,3 ha-nál na­gyobb területen gazdálkodók között találhatók olyanok is, akiknek ugyan megvan a megkövetelt terü­letnagyságuk, de nem egy helyen egy egységes parcellán. Ennek alap­ján feltételezzük, hogy a 0,3 hektár­nál nagyobb területtel rendelkező farmerek száma alacsonyabb lesz. Az alaphitelesítés nyomán hitelesí­tet földek összehasonlítása alapján a Statisztikai Hivatal adatai szerint 70% alatti a hitelesítés szint a követ­kező járásokban: Besztercebánya, Vágbeszterce, Pozsony III., IV. és Eperjes, 70-80%-os a hitelesítési szint a Selmecbányái, Bánfai, Detvai, Havai, Korponai, Malacka, Púchovi Rimaszombati, VágseUyei és Nagykürtösi járásokban. 80-90% közötti a hitelesített földek aránya a Pozsony II. és V., a Komáromi, Lo­sonci, Bazini, Poltári és Sabinovi já­rásokban. 90 % feletti a hitelesítés aránya a Galántai (93 %); a Galgóci (92 %), Lévai (90%), Érsekújvárt (92%), Pöstyéni (95%), Nagyrőcei (90 %), Szenei (93 %) és a Nagyszobati járásokban. A fentiek­ből kitűnik, hogy az alaphitelesítés során relatívan magas hitelesítési arány született, amely minden bi­zonnyal tovább növekszik az ellen­őrző hitelesítések során. De elsősor­ban az LPIS-IACS rendszerben nyil­vántartott szubjektumok száma nö­vekszik, s így számukra lehetővé a támogatások merítése. Az említett 44 420 mezőgazdasági szubjektum közül 2000 hektár felett a Námestovói, Lévai, Dunaszerdahelyi és Érsekújvári já­rásokban, 1500 hektár felett a Tőketerebesi, Komáromi és Galántai járásokban gazdálkodnak. Rendkí­vül sokrétű a mezőgazdasági szub­jektumok szerkezete a mezőgazda- sági termőterülethez viszonyítva. A Detvai járásban például az agrár­cenzus alapján 1037 szubjektum 17 014 hektár mezőgazdasági területet használ, a szomszédos Zólyomi já­rásban az ugyanazon regionális mi­nisztériumi osztály alá tartozó 141 szubjektum már 51 423 hektár terü­leten gazdálkodik. A Nagyszombati járás 438 szubjektuma 51 423 hek­tárt használ, a Galántai járással ösz- szehasonlítva, ahol 1637 szubjek­tum használ 47 851 hektárt. Az ada­tok azt mutatják, hogy nagyon kü­lönböző a talajkihasználás és a szub­jektumok szerkezete. Érdekesek a blokkok átlagos nagy­ságáról szóló információk is. A leg­nagyobbak a Duna-menti síkságon elterülő járások Pozsony II, Érsek­újvár, Vágsellye, Szene, Nagyszom­bat, Galánta, ahol a blokkok átla­gos nagysága 30 hektár feletti. Po­zsony V. városkerületében ez 43 ha. Eddig a blokkok legkisebb mé­retei a Besztercebányai, Pozsony II, Detvai, Havai, Korponai, Vágbesztercei, Púchovi és Nagyrőcei járásokban találhatók, ahol 10 hektár alattiak, Selmecbá­nyán pedig csak 4 ha. Eddig mintegy 60 000 blokkot hite­lesítettek, 105 ezret digitalizáltak. Az LPIS előreláthatólag összesen mintegy 200 000 blokkot tartalmaz majd. Jelenleg az alap- és ellenőrző hite­lesítések után vannak a Svidníki és a Stropkovi járásokban, miközben 199 szubjektumot sikerült hitelesí­teni. A földművelésügyi minisztéri­um eredeti jegyzékében csak 59 szubjektum szerepelt, a cenzus eredményei szerint a két járásban 376 szubjektum volt. Az alaphitele­sítés alatt a járásban 289 használó hitelesítette a földjét. A napokban az ellenőrző hitelesítést végzik. Eddig 1134 szubjektumot hitelesí­tettek, miközben a cenzus alapján 2346 szubjektumról lett volna szó. Természetesen ilyen magas szá­mok nem érhetők el, mivel nem mindenki mutat hajlandóságot a hitelesítés iránt. Ennek kapcsán rá kell mutatni arra, hogy noha az alaphitelesítés során 90%-ra hite­lesítették a földeket, csak 289 volt közülük. Az ellenőrző hitelesítés során sikeresen emeljük a szubjek­tumok számát. Hasonló a helyzet a többi járásban is. Néhol a farmerek nem akarják hitelesíteni a földjei­ket, mert magasabb.adóktól és ille­tékektől tartanak. Nem tudatosít­ják, hogy ez a hitelesítés az ő érde­küket szolgálja. Ha ugyanis nem hitelesítik az általuk használt ter­mőterületeket és nem lesznek tag­jai az LPIS-nek, megrövidítik ma­gukat a dotációk merítésének lehe­tőségétől. Ing. Michal Sviček, CSc., Mgr. Ondrej Rybár, VÚPOP Pozsony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents