Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-18 / 164. szám, péntek

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. Az ismerős-ismeretlen parcellaazonosító rendszer Mit jelent, rejt az LPIS? A területegységek identifikációs rendszere Az LPIS (Land Parcel Identification System) parcel­laazonosító rendszer az IACS (integrált adminisztratív és el­lenőrzési rendszer) egyik meghatározó eleme. Alapfel­tétele annak, hogy a szlovákiai mezőgazdasági szubjektumok meríthessenek az Európai Me­zőgazdasági Biztosítási és Garancia Alap (EAGGF) forrá­saiból. Az LPIS szempontjából lényegtelen, hogy az egyszerű­sített átalánytámogatási vagy a teljes támogatási rendszerre térünk át. A parcellák digitali­zált identifikációs rendszeré­nek alkalmazása mindkét vál­tozatnál szükséges és kötele­ző. Az IACS az EU tagországok közös mezőgazdasági politikájának (Common Agricultural Policy - CAP) alapelveire való reagálás eredmé­nyeként jött létre. 1992-ben az IACS- ot az EK 3508/92 és 3887/92 rende­leté határozta meg. A műszaki aján­lások fejlődése a jelenlegi 1593/00 sz. rendelethez vezetett, amely az LPIS alkalmazására és tökéletesíté­sére vonatkozik. Egyszerűsítve, a 1592/00 rendelet legfontosabb kö­vetkezménye, hogy az összes tagor­szág számára kötelezővé és szüksé­gessé tette a számítógépes GIS tech­nikák alkalmazását vagy a digitális grafikus adatok gyakorlatban való kihasználását. A pozsonyi Talajvizs­gálati és Talajvédelmi Kutatóintéze­tet (VÚPOP) az SZK földművelés- ügyi minisztériuma vezetésének ha­tározata alapján 2002. április 4-én megbízták a mezőgazdasági termő­földeken a produkciós parcellák identifikációs rendszerének kidolgo­zásával és megvalósításával a Fizeté­si ügynökség számára. A VÚPOP ál­tal kidolgozott LPIS-rendszer alapve­tő kiindulópontjai és eljárásai a kö­vetkezők:- digitális ortofototérképek (1 m-es mértékkel);-1:10 000 léptékű digitális térképek;- tényleges blokkok kialakítása az ortofototérképeken;- a blokkok hitelesítése és pontosítá­sa belső határaik megvonásával a mezőgazdasági szubjektumok által a földművelésügyi minisztérium regi­onális osztályain. A pozsonyi VÚPOP bízták meg a spe­ciális nyilvántartások, mégpedig a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzé­si és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) által kidolgozott gyümöl­csösök, szőlők, komlóültetvények valamint az ökológiai mezőgazda­ság és az öntözőrendszerek (Hydromeliorácie) nyilvántartásá­nak egységes identifikációs rend­szerbe való integrálásával. BOLD 2004-ben csak az a mezőgazdasági szubjektum/farmer igényelheti az Európai Mezőgazdasági Biztosítási és Garancia Alap (EAGGF) forrásai­ból a termőföldre járó támogatást, aki hitelesíti az általa használt föld­terület nyilvántartásba vételét az földművelésügyi minisztérium ille­tékes regionális osztályán. A hitele­sítés a termőföld használójával való személyes találkozón történik. A használó igazolja a használói jogvi­szonyát a parcellákhoz a földnyil­vántartási térképeken. A legkisebb terület, amelyre dotáció igényelhe­tő, az SZK földművelésügyi minisz­tériuma által 0,3 hektárban lett megállapítva. Ezúton is szeretnénk a mezőgazdasági közvéleményt meg­nyugtatni, hogy az LPIS kialakítása az ő érdekükben történik. Minden­nemű gyanú, hogy a tulajdonosok vagy a föld használóinak kárára irá­nyulna, megalapozatlan. Prof. RNDr. Pavol Bielek, DrSc., A földnyilvántartás (LPIS) kialakí­tása a Talajvizsgálati és Talajvé­delmi Kutatóintézet (VÚPOP) fel­adata, amelyet az intézmény mint a távolsági felderítési adatok me­zőgazdaságban való felhasználá­sának nemzeti centrumaként vé­gez. A VÚPOP további feladatai közé tar­tozik a dotációk ellenőrzése a DPZ (A Föld távolsági felderítése) mód­szerrel, a terméshozamok becslése, a regionális inventarizáció - a vetés- területek, a talajdegradáció (erózió, árvizek), a táj változásainak megha­tározása és az environmentális ter­vezetek. A VÚPOP rendelkezik az ehhez szükséges softwarrel, hard- warrel, készülékekkel, információs előfeltételekkel és gyakorlott mun­katársakkal. Ezeket az előfeltétele­ket folyamatosan javítják és időszé- rűsítik úgy, hogy megfeleljenek a legszigorúbb követelményeknek a mezőgazdaság, a talajtan, a DPZ és a GIS területén. A működőképes LPIS-rendszer ki­alakítása komoly követelményeket támaszt a VÚPOP-pal szemben, mind a munkálatok mennyiségé­ben, mind pedig a nyilvántartás egyes tételeinek teljesítésében. Szükség van Szlovákia teljes terü­letének digitális ortofototérképekkel való lefedésé­re. Ezek alapján vektorizálni kell a talajblokkokat, hitelesíteni azokat a felhasználóikkal és végül a végső adatellenőrzések után kitölteni az összes egymáshoz kapcsolódó té­telt. A talajblokkok identifikációs rendszerének kialakítása légi fel­vételek készítésével kezdődött, amelyekről adott ütemterv alapján digitális ortofototérképek készül­nek. A folyamat igényességét jelzi az is, hogy az LPIS-rendszernek rövid idő alatt, 2002 májusától 2003 decemberéig el kell készül­nie. Az első ortofototérképek már 2002 szeptemberében átadásra kerültek, a feladat ellátására a VÚPOP-nak módszertanilag, mű­szakilag, programilag és a dolgo­zók felkészítésével is fel kellett ké­szülnie. A szintén igényes vektorizálás folyamata csak az el­ső ortofototérképek blokkjainak vektorizálása, ennek ellenőrzése, kinyomtatása és az földművelés- ügyi minisztérium regionális osz­tályaira való eljuttatás után kez­dődhetett el. Mindez 2002 novem­berében történt. A hitelesítések és a legfontosabb adatok kitöltése után a szövegmellékletekben az ortofototérképek a hitelesített LPIS rétegekkel újra visszakerül­nek a VUPOP-hoz, ahol a térké­pekről digitális formába töltik át az anyagokat (editálás). Ezt köve­tően a befejezés előtt még szükség van a végső adatellenőrzésre. Eb­ből is látható, hogy az LPIS kiala­kítása igényes, komplex folyamat. Az egyes szakaszok egymáshoz kapcsolódnak és a végeredmény nagyban függ az összes munkafo­lyamat szervezésétől, összehango­lásától, és a létrehozásban résztve­vő egyes szervezetek munkájától. Az LPIS kialakításának szakaszos lépései a következők:- célirányos digitalizált ortofototérképek feldolgozása és azok eljuttatása a VÚPOP-hoz;- a talajblokkok határainak digitali­zálása, az elsődleges LPIS kialakítá­sa;- digitalizálás minőségének ellenőr­zése és összekapcsolása;- a térképalapok kinyomtatása és azok eljuttatása a földművelésügyi minisztérium regionális osztályaira;- alaphitelesítés a kiválasztott me­zőgazdasági területek felhasználói­val az a földművelésügyi minisztéri­um regionális osztályai által kidol­gozott ütemterv szerint;- az alaphitelesítés eredményeinek átvitele digitális formába, amelyet a blokkban használt földekkel kapcso­latos információkai és további jel­lemzőkkel körnek össze;- munkatérképek nyomtatása az el­lenőrző hitelesítéshez;- ellenőrző hitelesítés a mezőgazda- sági termőterületek használóival az agrárcenzus adatai alapján, és az el­lenőrző hitelesítésen szerzett adatok átvitele digitális formába;- végső adatellenőrzések és a külső nyilvántartásokból és rétegekből származó adatok integrálása. A digitális ortofototérképek kiala­kítása az LPIS-IACS számára A digitális ortofototérképeket a VÚPOP számára két társaság szállít­ja. A Szlovák Köztársaság területe kettőjük között területegységekre, (folytatás a 9.oldalon) Leltárba vett szőlőterületek Az öntözőrendszerek nyilvántartása Az Öntözőrendszer nyilvántartási adatainak integrációja a központi LPIS-IACS nyilvántartásba a pro­dukciós blokk kódja, illetve annak részkódja által lesz biztosítva. A pro­dukciós blokk kódjának bevezetése az Öntözőrendszer nyilvántartásába jelenleg az ezen folyó munkálatok súlypontját képezi. Ez az információ az Öntözőrendszer nyilvántartása - a termőtalajblokkok identifikációs rendszere számára grafikus infor­mációval van kiegészítve abban az esetben, ha az öntözési építkezés hatásterülete nem fedi teljes egészé­ben a produkciós blokk területét, vagy annak részét. Az Öntözési rendszer nyilvántartási információi­nak integrációja a Termőtalajok nyilvántartásába lehetővé teszi a Termőtalajok nyilvántartási rend­szere kezelőjének, hogy meghatá­rozza azokat produkciós blokkokat, illetve azok részeit, amelyek szükség esetén öntözhetők a meglévő mű­szaki berendezések által. Egyúttal a Termőtalajok nyilvántartási rend­szerének kezelője számára rendel­kezésre állnak az öntözési rendsze­rekről és azok kihasználási módjáról szóló alapvető információk az adott térségben. RNDr. Marián Jenčo, SVP OZ Hydromeliorizácie á.v. Másfél év telt el a szőlőültetvények nyilvántartásba vételének megkez­désétől, amelyet a szőlőtermelésről szóló törvény és az Európai Unió ér­vényes rendeletéi értelmében vég­zünk. A pozsonyi Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvé­delmi Intézet (ÚKSÚP) az SZK Föld­művelésügyi Minisztériuma megbí­zásából 2002 januárjában kezdte el az összes termőképes és elhagyott szőlőültetvény nyilvántartásba véte­lét Szlovákiában. A nyilvántartásba vétel része volt a bejelentett szőlő­parcellák földméréstani bemérése is. Beméréseket a pozsonyi Geo-kod Kft. végezte, geostacionáris rend­szerrel a szőlők bejelentett termőte­rületét közvetlenül a terepen, a sző­lőtermesztő települések kataszteré­ben ellenőrizték. A nyilvántartásba vétel célja a szlovákiai szőlőtermelés aktuális helyzetének felmérése volt, amellyel felmértük a termőképes szőlőterületek csökkenésének mér­tékét és meghatároztuk az elha­gyott, nem művelt szőlőültetvények területének növekedését. A szőlőter­melők körében felmért igények alapján a földművelésügyi miniszté­rium ez év májusában módszertani útmutatót adott ki az ÚKSUP számá­ra, amelyben bővítette a nyilvántar­tásba vétel tárgyát az 1996 óta fel­számolt szőlőültetvényekkel. Itt azokról a szőlőtermelő területekről van szó, amelyeket 1996 után szá­moltak fel, és a mai napig nem vol­tak felújítva. A szőlőtermelő települések polgár- mesterei és az ottani szőlőbizalmik közreműködésével több mint 20 000 nyilvántartásba vételi igény gyűjtöttünk össze. 2003. június 30- ig az ÚKSUP több mint 18 ezer sző­lőültetvényt vett nyilvántartásba, amelyek területe összesen 20 893 hektár. Ebből 15 294 hektárt aktívan művelnek, a nem művelt ültetvé­nyek 3 911 hektárt tesznek ki. A nyilvántartásba vétel során a leg­több problémát a szőlőültetvények használóinak a regisztráció iránti érdektelensége okozta. Ezt elsősor­ban a kisebb termőterületeket használó természetes személyeknél éreztük. Az érdektelenség gyakran azzal a félelemmel függött össze, nehogy a nyilvántartásba vétel után a használóra újabb adókat vessenek ki. A jogi személyek, ame­lyek már 2002 előtt nyilvántartás­ba vétették a szőlőjüket viszont ab­ban a tévhitben éltek, hogy az ő szőlőjüket ez a nyilvántartásba vé­tel már nem érinti. Természetesen ez nem így van, mivel a nyilvántar­tásba vétel az összes, már a 2002 előtt bejelentett szőlőterületekre is vonatkozik. Az erre vonatkozó kérvényben fel kellett tüntetni a felhasználó pontos címét, a térségről szóló egyéb ada­tokat, a szőlőültetvény fajtaösszeté­telét, s főleg azt, hogy szőlővel beül­tetett művelt területről, vagy szőlő­vel beültetett nem művelt terület­ről, tehát elhagyott szőlőültetvény­ről van szó. A felhasználók egyértel­mű azonosítása érdekében a jogi személyeknél a cégjegyzéki számot (IČO) a természetes személyeknél a személyi számot kellett feltüntetni. Azon felhasználók számára, akik ezeket a felcserélhetetlen nyilván­tartási jegyeket nem tüntették fel, nem lesz lehetőség az EU és az SZK Földművelésügyi Minisztériuma ál­tal folyósított termőföldre szánt tá­mogatások kifizetésére az Integrált Adminisztratív Ellenőrzési Rend­szer egyszerűsített kifizetése kere­tében. Ing. Nemeček František, az ÚKSUP szőlészeti és borászati osztálya A pozsonyi Meliorizációs és Környe­zetmérnöki Kutatóintézetben 1999- ben a beindította a Fő meliorizációs berendezések információs rendsze­rének (IS HMZ) működését. Ez a rendszer geográfiai típusú, és annak érdekében lett kialakítva, hogy hely­zeti információkat nyújtson az or­szág területén lévő vízelvezető és öntözési építményekről. A meliori­zációs építkezések föld alatti részét nagyon nehéz a terepen felismerni. Ezért az adatokat a meliorizációs építkezésekről, illetve ezek hatáste­rületéről az információs rendszerbe az építések tervezeteiből vették át. A kutatóintézet átalakítása után a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat á.v. a Hydromeliorizácie részüzemé­vé vált, a földművelésügyi miniszté­rium továbbra is a Hydromeliorizácie vállalatot bízta meg az IS HMZ működtetésével. Az öntözőberendezések nyilvántartása az LACS-rendszer speciális részeként az IS HMZ adataiból indul ki. Az öntözési építkezéseket a terület- egységek, földblokkok ellenőrzése során mérik fel. Az Öntözőrendszer nyilvántartása ezáltal összehasonlít­hatja és ezt követően pontosíthatja az öntözőberendezésekről szóló in­formációkat, amelyek az IS HMZ adatbázisából származnak. Ezek az információk az Öntözőrendszer nyilvántartásának kibővítése szem­pontjából is nagyon fontosak, főleg az 1989 után kiépített öntözőrend­szerekről, amelyeket a termőföldön gazdálkodók finanszíroztak, s eze­ket az IS HMZ nem tartalmazza. Az Öntözőrendszer nyilvántartása az öntözési építkezések helyzetéről, il­letve ezek hatásterületéről szóló in­formációk mellett tájékoztatnak az öntözési építkezés kódjáról, fajtájá­ról és kihasználásáról, valamint az öntözés műszaki formájáról. Az ön­tözési építkezés kódjával való össze­kapcsolás után az Öntözőrendszer nyilvántartása további részletes in­formációkat lesz képes nyújtani, amelyeket a meliorizációs építkezé­sek különböző belső információs rendszerei tartalmaznak.

Next

/
Thumbnails
Contents