Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-18 / 164. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. Időszerű növényvédelmi teendők nemcsak házikertben Mit mivel permetezzünk __________Agrárvilág A termelők gyakran összekeverik a lisztharmatot a peronoszpórával, ennek következtében félrekezelik a növényeket Lisztharmatfertőzés a szőlőben Lisztharmat a fürtön, peronoszpóra a levélen Képarchívum A lisztharmat a szőlő vala­mennyi zöld részét károsít­hatja. Kártételét tekintve a peronoszpóra mellett a sző­lő egyik legveszedelmesebb betegsége. CSEKES ZOLTÁN Bár a kórtünetek jól felismerhetők, a termelők gyakran összekeverik a lisztharmatot a peronoszpórával és ennek következtében félrekezelik a növényeket. Jegyezzük meg: A pe­ronoszpóra a fürtön laza, pelyhes bevonatot képez és a fertőzés hatá­sára a bogyó barnán topped, ránco­sodik. A lisztharmat a bogyók felü­letét pókhálószerűen szövi be, a fertőzött bogyó sohasem topped, barnul, hanem a hálózatos sejtelha­lás következtében koszos, szennye­zett benyomást kelt. A lisztharmat által fertőzött fürtöknek jellegzetes dohos gomba illatuk van, míg a pe- ronoszpóránál ilyen illatanyag- képződés nincs. A lisztharmatfertőzés a fürtön a leg­súlyosabb, ugyanis a bogyók felüle­tén megtelepedő gomba, mint külső parazita, élősködésével csak a bo­gyók bőrszövetét pusztítja el. Az el­halt és megkeményedett bogyóhéj viszont nem követi a bogyó növeke­dését, fejlődését, ezért a kártétel he­lyén a bőrszövet felreped és a mag kilóg. A „sérves” bogyók a liszthar­matos fürtfertőzés tipikus példái. A kórokozó a zsendülő szőlőkön (ez a jelenlegi állapot) is élősködik és az ilyen bogyók felülete kékesszürkévé színeződik, majd felreped. Ezzel a kártétel még nem zárul le, mert a bogyósérülések ideális kaput nyit­nak más kórokozóknak, elsősorban a szőlő szürkerothadását okozó Botrytis cinerea gomba fertőzésé­hez. Ha az időjárás esősre fordul, számítani lehet arra, hogy azokon a táblákon, ahol erős lisztharmat fertőzés lépett fel, erős szürkepené­szes fertőzés majd savanyú vagy zöldrothadás következik be. Tehát a hatékony lisztharmat elleni védeke­zéssel az őszi szürkepenészes fertőzések is visszaszoríthatok, mér­sékelhetők. Az ideihez hasonló meleg, napfé­nyes nyarakon különösen figyelni kell a szőlőlisztharmatra. Nem jó az a sok helyen ma is meglévő gyakor­lat, hogy a szőlő betegségek elleni védelme kimerül a réztartalmú sze­rek használatával, lisztharmat ellen különösen fontos a megelőzés. Nem elegendő akkor védekezni, amikor a betegség első, szemmel jól látható tünetei megjelennek. A lisztharmat elleni védekezések jól illeszthetők a peronoszpóra elleni védekezéshez. Szárazabb években feltétlenül érde­mes a tőkéket a lisztharmat ellen kü­lön védelemben részesíteni a követ­kező felszívódó hatású permetsze- rek valamelyikével (A zárójelben a töménységet a tört zárójelben a vá­rakozási időt tüntettük fel): Anvil 5 SC (0,02-0,03%) /14/, Bayleton 25WP (0,02%) /28/, Bumper 25EC (0,02%) /35/, Crystal (0,02%) /42/, Discus (0,02%) /35/, Falcon 460 EC (0,03%) /42/, Hattrick (0,03%) /35/, Domark (0,025%) /35/, Hori­zon 250 EW (0,04%) /35/, Punch 10EW (0,03%) /35/, Rubigan 12EC (0,02%) /28/, Systhane 12EC (0,02%) /21/, Shavit F 71,5 WP0 (0,2%) /35/, Topas 100EC (0,025%) /35/, Qadris (0,1%) /21/, Vectra 10SC (0,03%) /35/. A permetezést 10-14 naponként ajánlatos megis­mételni. A választható kontakt hatá­sú szerek a következők: Karathane LC (0,05%) /35/, Kumulus WG (0,4-0,6%, 1%) /42/, Sulika 80 WP (0,5%) /42/, Thiovit (0,4-0,6%) /42/. A permetezést 5-7 naponként kell megismételni. A felsorolt felszívódó hatású szerek a járványveszélyes időszakban is biztos védelmet nyújtanak a szőlőlisztharmat ellen. A Discus, Shavit, Hatrick és a Quadris a pero­noszpóra és a szürkerothadás ellen is hatásosak. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa ÚJ SZÓ-TANÁCSADÓ A száraz időjárás hatására felszapo­rodtak a szőlőkben és az almások­ban a levélatkák. Ellenük a követ­kező speciális atkaölő szerek hasz­nálhatók: Apollo 50 SC (0,04%) /40/, Nissorun 10 WP (0,07%) /30/, Omite 30 W (0,2%) /21/, Or- tus (0,125%) /14/, Peropal 25 WP (0,1%) /28/, Sanmite 20 WP (0,75%) /21/. Agrovital (0,025%) hozzáadásával elérhetjük, hogy a hatóanyagot a termésről az esővíz nem mossa le. Időben akadályozzuk meg az alma- lisztharmat másodlagos fertőzésé­nek a kialakulását a lombozaton. A hajtásokon képződő rügyek köny- nyen fertőződhetnek, ezek már a jövő évi termést veszélyeztetik. Használjunk Karathane LC (0,075%), Kumulus WG (0,6%), Sulika (0,5%), Thiovit (0,6%) ké­szítményeket. A felsorolt szereknek jó atkagyérítő hatásuk is van. Folytassuk az alma termésfoltossá­ga elleni védelmet is, főleg a piros termésű almafajtánál (Jonathan, Idared, Jonagold), de tavaly a sár­ga Golden delicius termései is folto- sodtak. Fontos a mésztartalmú le­véltrágyák rendszeres használata 10-14 napos időközökben. Nálunk kapható a Florasin Calcium, Vuxal Kalcium, valamint a Lamag Ca (0,5%). Az utóbbi magas magnézi­um tartalma serkenti a fotoszinté­zist, lúgos kémhatása pedig meggá­tolja a gombafonalak fejlődését, ezáltal csökkenhetjük a gombabe­tegségek elleni védekezést. Egész­ségügyi várakozási ideje nincs. Az uborkát tovább védjük az uborka- peronoszpóra ellen. Használjunk rö­vid várakozási idejű permetszere- ket: Curzate K (0,3%) /3/, Ridomil Gold Mz 68 WP (0,3%) /3/, továbbá a réztartalmú, a salátauborkánál 7 napos várakozási idejű szereket. Az állati kártevők közül a levélatkák, tetvek és tripszek ellen kell védekez­nünk. Ajánlatos választani a követ­kező készítményekből: Actelic 50 EC (0,15%) /3/, Actara 25 WG (0,025 %) /3/, Calypso 480 Ec (0,02%) /3/, Omite 30 WG (0,1%) /5/. A kései káposztafélék kiültetésekor a földibolhák megjelenése után ké­sedelem nélkül védekezzünk az uborkánál említett permetszerek valamelyikével. Használható még: Basudin 600 EW (0,1%), Diazol 50 EW (0,1%), Decis EW 50 (0,05%), Karate 2,5 WG (0,05%), Orion 30 EC (0,1%), Pyrinex 48 Ec (0,2%). A permetezést szükség szerint is­mételjünk meg. A szabadföldi paprikát védjük a bak­tériumos levélfoltosodás ellen. Erre a réztartalmú készítmények alkal­masak, illetve csak azoknak van me­gelőző hatásuk. Tovább figyeljük a tetvek, tripszek, liszteskék kártéte­lét. Ellenük használjuk az uborkánál felsorolt permetszereket. A paradicsomnál folytassuk a para­dicsomvész és a szívó kártevők Qe- véltetvek, liszteskék) elleni védel­met is. (csekes) Legfontosabb teendőink a cseresznye- és meggyszüret után: Keressük meg és számoljuk fel a fertőzési gócokai Az összes gyümölcsöt ajánlatos leszüretelni CSANDA PÉTER Alacsony átvételi árak ÚJ SZÓ-JELENTÉS A bőséges fajtaválasztéknak köszön­hetően hazánkban a cseresznye- és meggyszüret idejét akár két hónap­ra is szét lehet húzni. Házi kertben az eltérő időben érő fák egymás mellett vannak, hosszú ideig akadá­lyozva a vegyszeres védekezést. Ér­demes ezért körülnézni a szüret után, annak ellenére, hogy ilyenkor már nem tudjuk helyrehozni a nö­vényvédelem elkövetett hibákat. De ha fölismerjük a jellegzetes, nyá­relőn jól látható tüneteket, megáll­apíthatjuk a károsodás okozóit és fel­számolhatjuk a fertőzési gócokat. A legfontosabb szabály, hogy vala­mennyi gyümölcsöt le kell szüretel­ni! A fent hagyott termést megrágják a rovarok, megcsipkedik a madarak, azután a sebet fertőzi a hazánkban honos Monilinia fajok közül kettő is. A moníliás virág- és hajtásszáradás elsősorban a meggy, ritkábban a cse­resznye virágait fertőzi. A betegsé­get a Monilinia laxa mikrogomba okozza. Hazánkban régóta és jól is­merik a gyümölcstermesztők, mégis gyakran beleesnek abba a hibába, hogy esős időszak után nem perme­tezik a virágzó fákat. A következmé­nyeket az elmúlt években gyakran láthattuk, tapasztalhattuk. A gom­bás betegség a kinyílott virágok bi­béjén fertőz, először virágszáradást okoz, majd a virág kocsányán ke­resztül bejut a vesszőbe. A virág­fertőzést követően a fertőzött virá­gok közelében fejlődő levelek is el­halnak - úgy néz ki a fa, mintha le­forrázták volna. Amennyiben a fertőzött virágokat nem távolítjuk el, akkor a kórokozó bejut a vesszőbe, ha időben nem vágjuk le a A moníliás meggy jellegzetes kór­képe (A szerző archívumából) száradó vesszőt, akkor a kórokozó bejut az ágakba, szélsőséges esetben a vázágak, sőt az egész fa is elhal! Az almatermésűek moníliás gyü­mölcsrothadásának kórokozója (Monilinia fructigena) az alma és körte mellett a csonthéjasok, így a cseresznye és a meggy gyümölcsét is fertőzheti, általában sebzéseken, mikrosebeken keresztül. A kóroko­zót könnyű felismerni, mivel a rot­hadt gyümölcsön a penészpárnák jellegzetesen koncentrikus körök­ben helyezkednek el. Mindkét moni- linia faj fertőzése ellen hatásos me­gelőző védekezés, ha a fertőzött haj­tásokat, vesszőket, gyümölcsöket le­vágjuk és megsemmisítjük. Szüret után ez a legfontosabb teendő: se a fán, se a földön ne maradjon gyü­mölcsmúmia. Erre a munkára a szomszédot is beszéljük rá, ugyanis sok vegyszert és fáradtságot takarít­hatunk meg ilyen módon. A fa alá potyogott termést is érde­mes szemügyre venni! A középérésű és késői cseresznyét, valamint az édes meggyfajtákat is megtámad­hatja a cseresznyelégy. A gyümölcs húsában élő lárvája, a nyű puhává, értéktelenné teszi a gyümölcsöt. Még feltűnőbb az aranyos eszelény károsítása. Az ormányos bogár ugyanis érési táplálkozást folytatva, majd tojását a maghéjba rakva is megrágja a gyümölcsöt. Lárvája, a kukac, a mag belsejében él. Termé­szetesen az aranyos eszelény által károsított gyümölcs is értéktelen, a fa alatt marad. Mindkét rovarfaj fejlődését a talajba húzódva fejezi be, és ott vészeli át a telet. Ezért nem szabad az értéktelen termést sem a fa alatt hagyni! A blumeriellás levél­foltosság kórokozója csak a levele­ket, levélnyelveket támadja meg, de olyan mértékben, hogy nyár köze­pére, járványos években már szüret idejére teljes lombhullást okozhat. A fertőzött levelek színén vöröses bor­dó kerek foltok láthatók. A kezdet­ben elszórt foltok erős fertőzéskor összeolvadnak és az egész levél ka­nalasodig elszárad. A beteg levelek lehullnak, s a korai erős lombhullás másodlagos növekedést indít el. Olyankor tapasztaljuk a késői, szü­ret után ismét elkezdődő virágzást, ami a következő évi termés rovására történik és nagyon legyengíti a fát. A rossz erőnlét miatt a fák érzéke­nyebbek a fagyra. A kórokozó csak a lehullott levelekben telel, ezért ké­zenfekvő védekezés a beteg levelek összegyűjtése és elégetése. Ezt már szüret után is el lehet kezdeni. A szerző kertészmérnök Guta. Rájár a rúd a hazai dinnye­termesztőkre. A kánikulai hőség­nek köszönhetően ugyan van ke­reslet a hazai termesztésű mézédes görög- és sárgadinnye iránt, csak éppen ára nincs. Pontosabban a be­vétel nem fedi a termelők költsége­it. így van ezzel a gútai Nagy Emí­lia is, aki csaknem húz éve foglal­kozik dinnyetermesztéssel. „In­kább az út mentén próbálom érté­kesíteni portékámat, de két korona ötven fillérért, amennyit a nagy fel­vásárlók kínálnak, nem adom a gö­rögdinnye kilóját. Hiszen csak a ve­tőmag darabjáért 1,80 fizettem. Akkor még nem számoltam a talaj­művelés, növényvédő szerek, az öntözővíz árát” - sorolta az asz- szony. Elárulta, jövőre biztosan fel­hagy a dinnyetermesztéssel. Pana­szával nincs egyedül, sérelmezik az alacsony felvásárlási árakra az uborka-, a paprika- és a paradi­csomtermesztők is. Az salátaubor­ka kilójáért már csak 1 koronát kapnak, de sokaktól már ezen az áron sem veszik át az árut. (gy) PIACI ÁRSÉTA Pozsony július 17-én Komárom július 17-én Zselíz július 17-én Rimaszombat július 17-én Losonc július 17-én sárgarépa 24 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/cs 20 Sk/kg 10-12 Sk/cs petrezselyem 16 Sk/cs 10-12 Sk/cs 17 Sk/cs 18 Sk/cs 15 Sk/cs burgonya 15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 10-12 Sk/kg 7-12 Sk/kg tojás 2,80-3,20 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,30 Sk/db paprika 24-42 Sk/kg 16-20 Sk/kg 20-28 Sk/kg 20-24 Sk/kg 20-30 Sk/kg karalábé 12 Sk/db 2-5 Sk/db 5-7 Sk/db 8 Sk/db 12 Sk/db zeller 10 Sk/db 10-12 Sk/db 6 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db káposzta 15 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/db 15 Sk/kg 10 Sk/kg salátauborka X 10 Sk/kg 10-15 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-18 Sk/kg paradicsom 24-36 Sk/kg 12-18 Sk/kg 25-30 Sk/kg 25-30 Sk/kg 18-35 Sk/kg sárgadinnye 14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 8 Sk/kg 20 Sk/kg 15-20 Sk/kg görögdinnye 15 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg körte X X 25 Sk/kg X 60 Sk/kg kukorica x 4-6 Sk/db mi mmm 7 Sk/cső őszibarack 39 Sk/kg 35 Sk/kg X 35 Sk/kg 40 Sk/kg MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,715 Lengyel zloty 9,295 Angol font 59,23 Magyar forint (100) 15,789 Cseh korona 1,307 Svéd korona 4,535 Dán korona 5,61 Szlovén tollár (100) 17,791 Japán ien (100) 31,346 Svájci frank 27,127 Kanadai dollár 26,779 USA-dollár 37,128 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,66-42,96 36,16-38,56 1,28-1,34 14,79-16,79 OTP Bank 40,73-42,86 36,39-38,40 1,28-1,34 15,21-16,38 Postabank 40,57-42,87 35,77-38,49 1,28-1,34 13,99-17,59 Szí. Takarékpénztár 40,60-42,58 36,23-38,09 1,27-1,34 15,17-16,60 Tatra banka 40,72-42,90 36,49-38,43 1,28-1,34 15,38-16,64 UniBanka 40,75-42,83 36,50-38,38 1,28-1,34 14,21-15,38 Általános Hitelbank 40,74-42,92 36,44-38,38 1,27-1,35 14,93-16,67 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) 3anaszkodnak a zöldség- és gyümölcstermesztők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents