Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-18 / 164. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. Csalódottak az amerikai katonák, akik a vietnami háború óta ritkán látott hosszú vezénylési időre számíthatnak Gerillaháború zajlik Irakban Mindennapossá vált jelenet a bagdadi utcán: amerikai katonák sérült tár­sukat ápolják. Ez a fotó szerdán készült. (ČTK/AP-felvétel) Pokolgép egy kórházban Karacsi. Pokolgép robbant szerda este a pakisztáni Hai- darábád egyik közkórházában, tizenkét embert megsebesítve - közölte tegnap a helyi rend­őrség. A műanyag zacskóba rejtett szerkezet a sebészeti vá­róteremben lépett működésbe. A rendőrség szerint egyértel­műen terrorcselekmény tör­tént, többet azonban nem mondott. Egy héten belül ez volt a második terrorcselek­mény Szindh tartományban, Karacsi környékén. (MTI) Bush-rokon Budapestre Washington. George Bush amerikai elnök egyik rokonát, George H. Walker Saint Louis- i üzletembert szándékozik ki­nevezni az USA új magyaror­szági nagykövetének-jelen­tette be közleményben a Fe­hér Ház. A 72 éves George H. Walker 1953-ban a Yale Egye­temen végzett, majd 1956- ban a Harvardon jogból dok­torált. Aktív szerepet játszott a helyi és az országos politiká­ban, részt vett Ronald Reagan és id. Bush választási kampá­nyában. (MTI) Kanada átvette a parancsnokságot Kabul. A kanadai hadsereg vette át tegnap a parancsnok­ságot az afganisztáni nemzet­közi stabilizációs erők (ISAF) legnagyobb, Kabul keleti ré­szén lévő bázisán. A feladatot február óta a német haderő egységei látták el, Hollandiá­val közösen. A bázison há­romezer katona állomásozik. Augusztus 11-től a NATO ve­szi át a parancsnokságot az ISAF-nál, amelyben 28 or­szág, köztük 14 NATO-tagál- lam közel 4600 katonája telje­sít szolgálatot. (MTI) Kofi Annan fenyeget New York. Kofi Annan ENSZ- főtitkár követeli a mianmari vezetéstől, hogy azonnal bo­csássa szabadon Aung San Suu Kyi Nobel-békedíjas ellen­zéki vezetőt. Közleményében a főtitkár nem tartotta kizárt­nak, hogy a világszervezet az ázsiai ország elleni büntetőin­tézkedésekkel próbálja meg ezt kikényszeríteni. (MTI) Aung San Suu Kyit szörnyű kö­rülmények között tartják fogva (Képarchívum) Merénylet Dagesztánban Mahacskala. Egy nő és egy gyermek életét vesztette, öt másik személy pedig megse­besült a dagesztáni Haszav- jürtben, amikor felrobbant egy gépkocsiba rejtett pokol­gép. Az Oroszországhoz tarto­zó kaukázusi köztársaság nyugati részén fekvő város­ban a helyi rendőrkapitányság épülete előtt robbant fel a gépkocsiba rejtett bomba. Eb­ben a városban írták alá (1996 augusztusában) az 1994-ben kitört első csecsen háborút lezáró békeegyez­ményt. (MTI) Washington/Bagdad/Dubaj. A Szaddám Húszéin volt ira­ki elnökhöz hű erők egyre szervezettebb gerillaháborút folytatnak Irakban az ameri­kai haderők ellen, és terro­ristacsoportok is újraéled­nek - ismerte be az Irakot megszálló amerikai egysé­gek parancsnoka. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ John Abizaid tábornok, aki a múlt héten vette át az amerikai középső parancsnokság vezetőjének tiszt­ségét, a Pentagonban tartott sajtó- tájékoztatón ugyanakkor azt mondta, nincs olyan fenyegetés, amellyel az amerikai katonák ne tudnának elbánni. A parancsnok szerint az amerikaiak ellen táma­dók egyre szervezettebbek, egyre taktikusabbak és pénzügyi támo­gatást is kapnak. A terrorszerveze­tek között megemlítette az al- Kaidával kapcsolatban álló Anszar al-Iszlám szervezetet, amely a há­ború elején súlyos csapásokat szenvedett el az amerikai had­erőktől, de most, úgy tűnik, ren­dezte sorait, feltehetően Iránból érkezett tagjainak segítségével. Abizaid beszélt külföldi harcosok­ról is, akik minden bizonnyal ro­konszenveznek Oszama bin Ladennel, ha nem éppen tőle kap­ják a parancsokat az amerikaiak megtámadására. A parancsnok utalt arra, hogy az amerikai kato­nák akár a vietnami háború óta rit­kán látott hosszú vezénylési időre is számíthatnak. Mindazonáltal ígéretet tett arra, hogy az Irakban leghosszabb ideje szolgáló ameri­kai egység, a 3. gyalogsági hadosz­tály szeptember végéig hazatér. A hadosztály a hét végén még úgy tudta, hogy küldetésük szeptem­ber 1-jén véget ér, a továbbra is rossz biztonsági helyzet miatt azonban a Pentagon hétfőn meg­határozatlan időre meghosszabbí­totta több ezer amerikai katona iraki szolgálatát. Megemlítve néhány katonának az ABC TV-ben tett elkeseredett nyi­latkozatát - közülük az egyik Do­nald Rumsfeld védelmi miniszter lemondását követelte - Abizaid hangsúlyozta: e kijelentések olyan fiatalemberek frusztrációját jelzi, akik szeretnének már hazamenni. Bár nem helyezett kilátásba bünte­tést számukra, leszögezte: egyet­len egyenruhát viselő sem enged­heti meg magának, hogy bármi Provokált a kommunista Korea - áldozatai nem voltak a rövid tűzpárbajnak Feszültség a demilitarizált övezetben MTI-HÍR Szöul. Rövid tűzpárbaj zajlott le a két Koreát elválasztó demarkációs vonal mentén tegnap reggel. Megfi­gyelők szerint ez növelheti a diplo­máciai téteket akkor, amikor Észak- Korea késznek mutatkozik a tárgya­lások folytatására atomprogramjá­ról. A dél-koreai fegyveres erők ve­zérkarának szóvivője szerint a lö­völdözés a 250 kilométer hosszú, 4 kilométer széles demilitarizált öve­zet középső részén történt. Az egy New York/Moszkva. Az orosz erők feltételezett csecsen lázadók után kutatva alapvetően megsértik az emberi jogokat a Csecsenfölddel szomszédos Ingusfoldön, ami né­hány hónapon belül a háború átter­jedéséhez vezethet - közölte a Hu­man Rights Watch. A New York-i székhelyű emberi jogi szervezet ál­lítja: számos dokumentált esetről tud, amely önkényes őrizetbe véte­lekről, bántalmazásokról és foszto­gatásokról tanúskodik az Ingus- földön végrehajtott, úgynevezett sértő kijelentést tegyen a Pentagon vezetőjére vagy az USA elnökére. Az amerikai hírügynökség emlé­keztet arra, hogy Rumsfeld és a vé­delmi minisztérium más illetékesei a múlt héten még nem voltak haj­landók használni a gerillahad­viselés kifejezést az amerikaiak el­leni iraki támadásokra, arra hivat­kozva, hogy azok túl szórványosak és szervezetlenek ahhoz, hogy így nevezzék őket. Abizaid saját meg­fogalmazásáról azt mondta, hogy kisebb nézeteltérés van a miniszter és közte a doktrinális fogalmak te­rén, de „végül is háborúról van szó, akárhogy is nevezik”. percig tartó tűzpárbajban a déli ol­dalon senki sem sebesült meg, de a lövedékek megrongálták a dél-kore­ai őrposzt falát. A szóvivő szerint előbb az észak-koreaiak négy lövést adtak le déli irányba, mire a dél-ko­reai katonák tizenhéttel válaszol­tak. A dél-koreai fegyveres erők és a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat ellenőrző amerikai ENSZ- parancsnokság vizsgálatot indított a tűzpárbaj körülményeinek tisztázá­sára; ennek eredményei alapján döntenek a további lépésekről. Az tisztogató rajtaütések során. A zö­mében muzulmánok lakta oroszor­szági köztársaság nyugaton határos Csecsenfölddel, a két nép nyelve és kultúrája rokon. „Ingusfoldön az orosz erők a kegyetlen bánásmód ugyanolyan sémáit gyakorolják, amilyeneket Csecsenföldön láttunk” - hangsúlyozta közleményében Elizabeth Andersen, a csoport euró­pai és közép-ázsiai részlegének igaz­gatója. „Ha az önkényesség és bün­tetlensége folytatódik, néhány hó­napon belül lesz egy második Csecsenföldünk.” Anna Neistat, a szervezet moszkvai irodájának veze­Lapértesülés szerint a Pentagon a tél beköszöntéig megkezdheti az amerikai Nemzeti Gárda tízezer katonájának behívását, hogy meg­erősítse a jelenleg Irakban állomá­sozó amerikai erőket és pótolja a szövetségesek hiányzó katonáit. A The Wall Street Journal tegnap emlékeztetett arra, hogy az ameri­kai hadsereg iraki és afganisztáni szerepvállalása jelentősen leapasz­totta a szabadon rendelkezésre ál­ló amerikai alakulatok létszámát, s a két említett országba küldött ka­tonákra továbbra is nap mint nap veszély leselkedik. Donald Rum­sfeld ezért várhatóan még ezen a incidens előrevetíti, hogy a követke­ző napokban - az 1950-53-as koreai háborút lezáró tűzszüneti megálla­podás megkötésének 50. évforduló­ja előtt - növekedhet a feszültség a demilitarizált övezetben. Phenjan a múltban gyakorta folyamodott ah­hoz a módszerhez, hogy figyelem­keltés céljából vagy kompromisszu­mokba, engedményekbe való bele­egyezése előtt növelte a feszültsé­get. A két Korea közötti demüitari- zált övezetben nem túl gyakoriak az incidensek. tője, aki nemrégiben tért vissza Ingusföldről, sajtóértekezletén úgy vélte: a rajtaütésekkel és egyéb túl­kapásokkal a több tízezer csecsen menekült hazatérését akarják kierő­szakolni az októberi helyi vezetővá­lasztásra, a félelem és bizonytalan­ság érzetét keltve bennük. „Határo­zottan úgy gondolom, hogy ez egy átfogó terv folytatása a sátortáborok bezárására és az összes ember visz- szakényszerítésére Csecsenföldre.” Neistat szerint az orosz katonai ügyészség egyetlen incidens kivizs­gálására sem volt hajlandó, hiába kérték az ingusföldi hatóságok. héten jóváhagyja azt a tervet, amelynek értelmében rotációval (a régi egységek egy részének friss erőkkel történő felváltásával) eny­hítenék a tengerészgyalogság és a szárazföldi hadsereg Irakban állo­másozó erőire nehezedő terhet. Irakban jelenleg 146 ezer amerikai katona tartózkodik, a harci veszte­séglistán pedig már 147 halálos ál­dozat van, ami azonos az 1991-es Öböl-háború veszteségével. A Nemzeti Gárda katonáit legkoráb­ban azonban csak márciusban, áp­rilisban vezényelnék Irakba, mivel kiküldésüket 2-3 hónapos kiképzés előzné meg. A katonák szolgálati ideje 12-16 hónap lenne, a kikép­zés időtartamát is beleértve. Szaddám Huszeinnek tulajdonított újabb hangfelvételt játszott le teg­nap a dubaji al-Arabija műholdas televízió. Ezen a megbuktatott dik­tátor azzal vádolja Washingtont és Londont, hogy az iraki tömegpusz­tító fegyverekkel kapcsolatban ha­zudtak saját népüknek a háború mielőbbi megindítása érdekében. A Szaddám nyilatkozatait jól isme­rő szakértők szerint a szalagon hallható hang és a felhívás stílusa nagyon hasonlít a megbuktatott diktátor beszédeihez. A szöveg két­ségtelenül tartalmaz a közeli na­pokban történt eseményekre való utalásokat is. A hitelességet illető­en azonban megbízható szakértői vélemény még nincs. A bagdadi lakosok fele helyesli az amerikai-brit szövetségesek iraki háborúját, háromnegyedük mind­azonáltal úgy véli, hogy városuk veszélyesebb hellyé vált Szaddám bukása után, mint előtte volt - de­rül ki egy tegnap ismertetett fel­mérésből. A Channel 4 brit tévé- csatorna és a The Spectator című jobboldali hetilap megrendelésére a YouGov intézet által készített közvélemény-kutatás adatai sze­rint a megkérdezett bagdadi férfi­ak és nők 50 százaléka tartotta igazságosnak a háborút, míg a vá­laszadók 27 százaléka ellenkező álláspontra helyezkedett. A hábo­rú céljait illetően a legtöbben - 47 százalék - az iraki olajkincs meg­szerzését emelték ki. Negyvenegy százalék szerint a háborút az vál­totta ki, hogy az amerikai-brit szö­vetségesek Izraelt kívánták meg­védeni; 23 százalék az iraki nép felszabadításában látta a beavat­kozás célját, és csupán 6 százalék vélte úgy, hogy az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek leszere­lésének szándéka sarkallta táma­dásra a szövetségeseket. Belgrád. Mladjan Dinkics szerb jegybankelnök tegnap a nyilvá­nosság elé tárta állítólagos bizo­nyítékait arról, hogy Zoran Djin- djics, a nemrégiben meggyilkolt szerb miniszterelnök egykori ka­binetfőnöke, valamint Zoran Zsivkovics jelenlegi kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója pénzmosással foglalkozott. Din­kics szerint a pénzmosást bizonyí­tó dokumentumokat a magyar rendőrség küldte meg az idén, jú­nius 25-én a szerb belügyminisz­tériumnak. Ezek arról tanúskodnak, hogy Zoran Janusevics miniszterelnöki tanácsadó és Nemanja Kolesar egykori miniszterelnöki kabinet­főnök- aki jelenleg a bankok sza­nálásával foglalkozó ügynökség igazgatója - közel 1,8 millió eurót mosott tisztára külföldi off-shore cégek segítségével. Dinkics sze­rint a magyar belügyminisztéri­um Szervezett bűnözés elleni igazgatósága Goran Obradovics- tól, a szerb belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni osztá­lyának volt vezetőjétől kért infor­mációkat Janjusevicsről, Ko- lesarról és más személyekről, akik gyaníthatóan érintettek a pénz­mosásban. „A magyar rendőrség szerint - idézte Dinkics a budapesti doku­Fenyegetőzik a Hamász Bush fogadja Abbászt Rámalláh/Oslo/Jeruzsálem. Mahmúd Abbász palesztin minisz­terelnök még ebben a hónapban találkozik George Bush amerikai elnökkel. Mint Abbász hivatala kö­zölte, a találkozóra Washington­ban, július 25-én kerül sor, s témá­ja a nemzetközi útiterv, a közel-ke­leti békefolyamat előmozdítása lesz. A tárgyalások témái között a palesztin foglyok szabadon enge­dése, a zsidó telepek bővítésének befagyasztása és más fontos témák szerepelnek majd. A palesztin kor­mányfőnek ez lesz az első wa­shingtoni látogatása, de George Bushsal már találkozott júniusban Jordániában. Abbász eddig nem akart külföldre utazni, mert azt várta az izraeli hatóságoktól, hogy szüntessék meg a Jasszer Arafat palesztin elnökkel szembeni meg­szorító intézkedéseket. Amerikai kormányforrások is megerősítet­ték, hogy Abbászt a Fehér Házba várják. Ariel Sáron izraeli minisz­terelnök ugyancsak Washingtonba utazik a hónap végén, őt július 29- én fogadja Bush elnök. Közben a Norvégiában tárgyaló izraeli kor­mányfő közölte Kjell Magne Bondevik miniszterelnökkel, hogy vasárnap, július 20-án találkozik a palesztin miniszterelnökkel. A Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetek tegnap keményen bírálták Abbászt tervezett amerikai útja miatt, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai pedig egyenesen távo­zásra szólította fel a kormányfőt. A Hamász szóvivője szerint addig nem szabadott volna elfogadnia a washingtoni meghívást, amíg Iz­rael elszigetelésben tartja Arafa tot Rámalláhban. Arra is fi­gyelmeztette Abbászt, ne enged­jen az amerikai diktátumnak, és ne próbálkozzon a Hamász le­fegyverzésével. Terje Roed-Larsen, az ENSZ közel- keleti koordinátora szerint Szíria fel akarja újítani a béketárgyaláso­kat Izraellel. A szíriai-izraeli tár­gyalások 2000 januárjában sza­kadtak meg, mert Szíria az 1967- ban megszállt és 1981-ben Izrael­hez annektált teljes Golán-fennsík visszaadását követeli egészen a Kineret-tó északi partjáig. A tó a zsidó állam legfőbb vízforrása. Szilvan Salom izraeli külügymi­niszter a jeruzsálemi katonai rádi­óban úgy vélekedett, hogy „Szíria álláspontja nem változott, tovább­ra is elfogadhatatlan előfeltétele­ket szab a tárgyalások újrakezdé­séhez”. (MTI, TASR) mentumokat - tavaly februártól ez év januárjáig több mint egymil­lió euró érkezett a Myron Sales nevű, Seychelle-szigeteken be­jegyzett cég bankszámlájára, amely fölött Janju-sevics rendel­kezett. A legnagyobb összeget, 860 ezer eurót tavaly augusztus 22-én utalta át a cég bankszámlájára a Cipruson bejegyzett Lennay Control nevű vállalat.” A Sey- chelle-szigeteki cég számláján összegyűlt pénz ezután több hely­re vándorolt, a többi között Janju- sevicshez és Kolesarhoz, a belgrá­di Zepter Banka pénzintézetben lévő bankszámláikra. A tanácsadó 400 ezer, a volt kabi­netfőnök 289 ezer eurót kapott. A Dinkics által megnevezett további két személyhez 250 ezer, illetve 300 ezer euró érkezett a Myron Salestől egy belgrádi és egy brüsz- szeli pénzintézetben nyitott bank­számlára. Egy csődeljárás alatt ál­ló belgrádi vállalat, illetve egy holland cég is kapott több tízezer eurót. A G17 Plus nevű párt, amelynek Dinkics az alelnöke, a magyar rendőrség által a szerb belügymi­nisztériumnak megküldött doku­mentumok másolatait tegnap to­vábbította a belgrádi kerületi és fővárosi ügyészségnek. Dinkics a kormány több tagját lemondásra szólította fel. Ha az önkényesség folytatódik, hamarosan lesz egy második Csecsenföld Orosz túlkapások Ingusfoldön MTI-JELENTÉS Szerb belpolitikai botrány - Dinkics pénzmosási vádjai Magyar vonatkozás MTI-JELENTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents