Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-18 / 164. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. Csalódottak az amerikai katonák, akik a vietnami háború óta ritkán látott hosszú vezénylési időre számíthatnak Gerillaháború zajlik Irakban Mindennapossá vált jelenet a bagdadi utcán: amerikai katonák sérült társukat ápolják. Ez a fotó szerdán készült. (ČTK/AP-felvétel) Pokolgép egy kórházban Karacsi. Pokolgép robbant szerda este a pakisztáni Hai- darábád egyik közkórházában, tizenkét embert megsebesítve - közölte tegnap a helyi rendőrség. A műanyag zacskóba rejtett szerkezet a sebészeti váróteremben lépett működésbe. A rendőrség szerint egyértelműen terrorcselekmény történt, többet azonban nem mondott. Egy héten belül ez volt a második terrorcselekmény Szindh tartományban, Karacsi környékén. (MTI) Bush-rokon Budapestre Washington. George Bush amerikai elnök egyik rokonát, George H. Walker Saint Louis- i üzletembert szándékozik kinevezni az USA új magyarországi nagykövetének-jelentette be közleményben a Fehér Ház. A 72 éves George H. Walker 1953-ban a Yale Egyetemen végzett, majd 1956- ban a Harvardon jogból doktorált. Aktív szerepet játszott a helyi és az országos politikában, részt vett Ronald Reagan és id. Bush választási kampányában. (MTI) Kanada átvette a parancsnokságot Kabul. A kanadai hadsereg vette át tegnap a parancsnokságot az afganisztáni nemzetközi stabilizációs erők (ISAF) legnagyobb, Kabul keleti részén lévő bázisán. A feladatot február óta a német haderő egységei látták el, Hollandiával közösen. A bázison háromezer katona állomásozik. Augusztus 11-től a NATO veszi át a parancsnokságot az ISAF-nál, amelyben 28 ország, köztük 14 NATO-tagál- lam közel 4600 katonája teljesít szolgálatot. (MTI) Kofi Annan fenyeget New York. Kofi Annan ENSZ- főtitkár követeli a mianmari vezetéstől, hogy azonnal bocsássa szabadon Aung San Suu Kyi Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt. Közleményében a főtitkár nem tartotta kizártnak, hogy a világszervezet az ázsiai ország elleni büntetőintézkedésekkel próbálja meg ezt kikényszeríteni. (MTI) Aung San Suu Kyit szörnyű körülmények között tartják fogva (Képarchívum) Merénylet Dagesztánban Mahacskala. Egy nő és egy gyermek életét vesztette, öt másik személy pedig megsebesült a dagesztáni Haszav- jürtben, amikor felrobbant egy gépkocsiba rejtett pokolgép. Az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaság nyugati részén fekvő városban a helyi rendőrkapitányság épülete előtt robbant fel a gépkocsiba rejtett bomba. Ebben a városban írták alá (1996 augusztusában) az 1994-ben kitört első csecsen háborút lezáró békeegyezményt. (MTI) Washington/Bagdad/Dubaj. A Szaddám Húszéin volt iraki elnökhöz hű erők egyre szervezettebb gerillaháborút folytatnak Irakban az amerikai haderők ellen, és terroristacsoportok is újraélednek - ismerte be az Irakot megszálló amerikai egységek parancsnoka. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ John Abizaid tábornok, aki a múlt héten vette át az amerikai középső parancsnokság vezetőjének tisztségét, a Pentagonban tartott sajtó- tájékoztatón ugyanakkor azt mondta, nincs olyan fenyegetés, amellyel az amerikai katonák ne tudnának elbánni. A parancsnok szerint az amerikaiak ellen támadók egyre szervezettebbek, egyre taktikusabbak és pénzügyi támogatást is kapnak. A terrorszervezetek között megemlítette az al- Kaidával kapcsolatban álló Anszar al-Iszlám szervezetet, amely a háború elején súlyos csapásokat szenvedett el az amerikai haderőktől, de most, úgy tűnik, rendezte sorait, feltehetően Iránból érkezett tagjainak segítségével. Abizaid beszélt külföldi harcosokról is, akik minden bizonnyal rokonszenveznek Oszama bin Ladennel, ha nem éppen tőle kapják a parancsokat az amerikaiak megtámadására. A parancsnok utalt arra, hogy az amerikai katonák akár a vietnami háború óta ritkán látott hosszú vezénylési időre is számíthatnak. Mindazonáltal ígéretet tett arra, hogy az Irakban leghosszabb ideje szolgáló amerikai egység, a 3. gyalogsági hadosztály szeptember végéig hazatér. A hadosztály a hét végén még úgy tudta, hogy küldetésük szeptember 1-jén véget ér, a továbbra is rossz biztonsági helyzet miatt azonban a Pentagon hétfőn meghatározatlan időre meghosszabbította több ezer amerikai katona iraki szolgálatát. Megemlítve néhány katonának az ABC TV-ben tett elkeseredett nyilatkozatát - közülük az egyik Donald Rumsfeld védelmi miniszter lemondását követelte - Abizaid hangsúlyozta: e kijelentések olyan fiatalemberek frusztrációját jelzi, akik szeretnének már hazamenni. Bár nem helyezett kilátásba büntetést számukra, leszögezte: egyetlen egyenruhát viselő sem engedheti meg magának, hogy bármi Provokált a kommunista Korea - áldozatai nem voltak a rövid tűzpárbajnak Feszültség a demilitarizált övezetben MTI-HÍR Szöul. Rövid tűzpárbaj zajlott le a két Koreát elválasztó demarkációs vonal mentén tegnap reggel. Megfigyelők szerint ez növelheti a diplomáciai téteket akkor, amikor Észak- Korea késznek mutatkozik a tárgyalások folytatására atomprogramjáról. A dél-koreai fegyveres erők vezérkarának szóvivője szerint a lövöldözés a 250 kilométer hosszú, 4 kilométer széles demilitarizált övezet középső részén történt. Az egy New York/Moszkva. Az orosz erők feltételezett csecsen lázadók után kutatva alapvetően megsértik az emberi jogokat a Csecsenfölddel szomszédos Ingusfoldön, ami néhány hónapon belül a háború átterjedéséhez vezethet - közölte a Human Rights Watch. A New York-i székhelyű emberi jogi szervezet állítja: számos dokumentált esetről tud, amely önkényes őrizetbe vételekről, bántalmazásokról és fosztogatásokról tanúskodik az Ingus- földön végrehajtott, úgynevezett sértő kijelentést tegyen a Pentagon vezetőjére vagy az USA elnökére. Az amerikai hírügynökség emlékeztet arra, hogy Rumsfeld és a védelmi minisztérium más illetékesei a múlt héten még nem voltak hajlandók használni a gerillahadviselés kifejezést az amerikaiak elleni iraki támadásokra, arra hivatkozva, hogy azok túl szórványosak és szervezetlenek ahhoz, hogy így nevezzék őket. Abizaid saját megfogalmazásáról azt mondta, hogy kisebb nézeteltérés van a miniszter és közte a doktrinális fogalmak terén, de „végül is háborúról van szó, akárhogy is nevezik”. percig tartó tűzpárbajban a déli oldalon senki sem sebesült meg, de a lövedékek megrongálták a dél-koreai őrposzt falát. A szóvivő szerint előbb az észak-koreaiak négy lövést adtak le déli irányba, mire a dél-koreai katonák tizenhéttel válaszoltak. A dél-koreai fegyveres erők és a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat ellenőrző amerikai ENSZ- parancsnokság vizsgálatot indított a tűzpárbaj körülményeinek tisztázására; ennek eredményei alapján döntenek a további lépésekről. Az tisztogató rajtaütések során. A zömében muzulmánok lakta oroszországi köztársaság nyugaton határos Csecsenfölddel, a két nép nyelve és kultúrája rokon. „Ingusfoldön az orosz erők a kegyetlen bánásmód ugyanolyan sémáit gyakorolják, amilyeneket Csecsenföldön láttunk” - hangsúlyozta közleményében Elizabeth Andersen, a csoport európai és közép-ázsiai részlegének igazgatója. „Ha az önkényesség és büntetlensége folytatódik, néhány hónapon belül lesz egy második Csecsenföldünk.” Anna Neistat, a szervezet moszkvai irodájának vezeLapértesülés szerint a Pentagon a tél beköszöntéig megkezdheti az amerikai Nemzeti Gárda tízezer katonájának behívását, hogy megerősítse a jelenleg Irakban állomásozó amerikai erőket és pótolja a szövetségesek hiányzó katonáit. A The Wall Street Journal tegnap emlékeztetett arra, hogy az amerikai hadsereg iraki és afganisztáni szerepvállalása jelentősen leapasztotta a szabadon rendelkezésre álló amerikai alakulatok létszámát, s a két említett országba küldött katonákra továbbra is nap mint nap veszély leselkedik. Donald Rumsfeld ezért várhatóan még ezen a incidens előrevetíti, hogy a következő napokban - az 1950-53-as koreai háborút lezáró tűzszüneti megállapodás megkötésének 50. évfordulója előtt - növekedhet a feszültség a demilitarizált övezetben. Phenjan a múltban gyakorta folyamodott ahhoz a módszerhez, hogy figyelemkeltés céljából vagy kompromisszumokba, engedményekbe való beleegyezése előtt növelte a feszültséget. A két Korea közötti demüitari- zált övezetben nem túl gyakoriak az incidensek. tője, aki nemrégiben tért vissza Ingusföldről, sajtóértekezletén úgy vélte: a rajtaütésekkel és egyéb túlkapásokkal a több tízezer csecsen menekült hazatérését akarják kierőszakolni az októberi helyi vezetőválasztásra, a félelem és bizonytalanság érzetét keltve bennük. „Határozottan úgy gondolom, hogy ez egy átfogó terv folytatása a sátortáborok bezárására és az összes ember visz- szakényszerítésére Csecsenföldre.” Neistat szerint az orosz katonai ügyészség egyetlen incidens kivizsgálására sem volt hajlandó, hiába kérték az ingusföldi hatóságok. héten jóváhagyja azt a tervet, amelynek értelmében rotációval (a régi egységek egy részének friss erőkkel történő felváltásával) enyhítenék a tengerészgyalogság és a szárazföldi hadsereg Irakban állomásozó erőire nehezedő terhet. Irakban jelenleg 146 ezer amerikai katona tartózkodik, a harci veszteséglistán pedig már 147 halálos áldozat van, ami azonos az 1991-es Öböl-háború veszteségével. A Nemzeti Gárda katonáit legkorábban azonban csak márciusban, áprilisban vezényelnék Irakba, mivel kiküldésüket 2-3 hónapos kiképzés előzné meg. A katonák szolgálati ideje 12-16 hónap lenne, a kiképzés időtartamát is beleértve. Szaddám Huszeinnek tulajdonított újabb hangfelvételt játszott le tegnap a dubaji al-Arabija műholdas televízió. Ezen a megbuktatott diktátor azzal vádolja Washingtont és Londont, hogy az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban hazudtak saját népüknek a háború mielőbbi megindítása érdekében. A Szaddám nyilatkozatait jól ismerő szakértők szerint a szalagon hallható hang és a felhívás stílusa nagyon hasonlít a megbuktatott diktátor beszédeihez. A szöveg kétségtelenül tartalmaz a közeli napokban történt eseményekre való utalásokat is. A hitelességet illetően azonban megbízható szakértői vélemény még nincs. A bagdadi lakosok fele helyesli az amerikai-brit szövetségesek iraki háborúját, háromnegyedük mindazonáltal úgy véli, hogy városuk veszélyesebb hellyé vált Szaddám bukása után, mint előtte volt - derül ki egy tegnap ismertetett felmérésből. A Channel 4 brit tévé- csatorna és a The Spectator című jobboldali hetilap megrendelésére a YouGov intézet által készített közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett bagdadi férfiak és nők 50 százaléka tartotta igazságosnak a háborút, míg a válaszadók 27 százaléka ellenkező álláspontra helyezkedett. A háború céljait illetően a legtöbben - 47 százalék - az iraki olajkincs megszerzését emelték ki. Negyvenegy százalék szerint a háborút az váltotta ki, hogy az amerikai-brit szövetségesek Izraelt kívánták megvédeni; 23 százalék az iraki nép felszabadításában látta a beavatkozás célját, és csupán 6 százalék vélte úgy, hogy az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésének szándéka sarkallta támadásra a szövetségeseket. Belgrád. Mladjan Dinkics szerb jegybankelnök tegnap a nyilvánosság elé tárta állítólagos bizonyítékait arról, hogy Zoran Djin- djics, a nemrégiben meggyilkolt szerb miniszterelnök egykori kabinetfőnöke, valamint Zoran Zsivkovics jelenlegi kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója pénzmosással foglalkozott. Dinkics szerint a pénzmosást bizonyító dokumentumokat a magyar rendőrség küldte meg az idén, június 25-én a szerb belügyminisztériumnak. Ezek arról tanúskodnak, hogy Zoran Janusevics miniszterelnöki tanácsadó és Nemanja Kolesar egykori miniszterelnöki kabinetfőnök- aki jelenleg a bankok szanálásával foglalkozó ügynökség igazgatója - közel 1,8 millió eurót mosott tisztára külföldi off-shore cégek segítségével. Dinkics szerint a magyar belügyminisztérium Szervezett bűnözés elleni igazgatósága Goran Obradovics- tól, a szerb belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni osztályának volt vezetőjétől kért információkat Janjusevicsről, Ko- lesarról és más személyekről, akik gyaníthatóan érintettek a pénzmosásban. „A magyar rendőrség szerint - idézte Dinkics a budapesti dokuFenyegetőzik a Hamász Bush fogadja Abbászt Rámalláh/Oslo/Jeruzsálem. Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök még ebben a hónapban találkozik George Bush amerikai elnökkel. Mint Abbász hivatala közölte, a találkozóra Washingtonban, július 25-én kerül sor, s témája a nemzetközi útiterv, a közel-keleti békefolyamat előmozdítása lesz. A tárgyalások témái között a palesztin foglyok szabadon engedése, a zsidó telepek bővítésének befagyasztása és más fontos témák szerepelnek majd. A palesztin kormányfőnek ez lesz az első washingtoni látogatása, de George Bushsal már találkozott júniusban Jordániában. Abbász eddig nem akart külföldre utazni, mert azt várta az izraeli hatóságoktól, hogy szüntessék meg a Jasszer Arafat palesztin elnökkel szembeni megszorító intézkedéseket. Amerikai kormányforrások is megerősítették, hogy Abbászt a Fehér Házba várják. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök ugyancsak Washingtonba utazik a hónap végén, őt július 29- én fogadja Bush elnök. Közben a Norvégiában tárgyaló izraeli kormányfő közölte Kjell Magne Bondevik miniszterelnökkel, hogy vasárnap, július 20-án találkozik a palesztin miniszterelnökkel. A Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetek tegnap keményen bírálták Abbászt tervezett amerikai útja miatt, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai pedig egyenesen távozásra szólította fel a kormányfőt. A Hamász szóvivője szerint addig nem szabadott volna elfogadnia a washingtoni meghívást, amíg Izrael elszigetelésben tartja Arafa tot Rámalláhban. Arra is figyelmeztette Abbászt, ne engedjen az amerikai diktátumnak, és ne próbálkozzon a Hamász lefegyverzésével. Terje Roed-Larsen, az ENSZ közel- keleti koordinátora szerint Szíria fel akarja újítani a béketárgyalásokat Izraellel. A szíriai-izraeli tárgyalások 2000 januárjában szakadtak meg, mert Szíria az 1967- ban megszállt és 1981-ben Izraelhez annektált teljes Golán-fennsík visszaadását követeli egészen a Kineret-tó északi partjáig. A tó a zsidó állam legfőbb vízforrása. Szilvan Salom izraeli külügyminiszter a jeruzsálemi katonai rádióban úgy vélekedett, hogy „Szíria álláspontja nem változott, továbbra is elfogadhatatlan előfeltételeket szab a tárgyalások újrakezdéséhez”. (MTI, TASR) mentumokat - tavaly februártól ez év januárjáig több mint egymillió euró érkezett a Myron Sales nevű, Seychelle-szigeteken bejegyzett cég bankszámlájára, amely fölött Janju-sevics rendelkezett. A legnagyobb összeget, 860 ezer eurót tavaly augusztus 22-én utalta át a cég bankszámlájára a Cipruson bejegyzett Lennay Control nevű vállalat.” A Sey- chelle-szigeteki cég számláján összegyűlt pénz ezután több helyre vándorolt, a többi között Janju- sevicshez és Kolesarhoz, a belgrádi Zepter Banka pénzintézetben lévő bankszámláikra. A tanácsadó 400 ezer, a volt kabinetfőnök 289 ezer eurót kapott. A Dinkics által megnevezett további két személyhez 250 ezer, illetve 300 ezer euró érkezett a Myron Salestől egy belgrádi és egy brüsz- szeli pénzintézetben nyitott bankszámlára. Egy csődeljárás alatt álló belgrádi vállalat, illetve egy holland cég is kapott több tízezer eurót. A G17 Plus nevű párt, amelynek Dinkics az alelnöke, a magyar rendőrség által a szerb belügyminisztériumnak megküldött dokumentumok másolatait tegnap továbbította a belgrádi kerületi és fővárosi ügyészségnek. Dinkics a kormány több tagját lemondásra szólította fel. Ha az önkényesség folytatódik, hamarosan lesz egy második Csecsenföld Orosz túlkapások Ingusfoldön MTI-JELENTÉS Szerb belpolitikai botrány - Dinkics pénzmosási vádjai Magyar vonatkozás MTI-JELENTÉS