Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-18 / 164. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 18. KOMMENTÁR hHBHBI Laposüveg a talár alatt TÓTH MIHÁLY Ilyenkor, uborkaszezon idején a hírmagyarázó minden normális országban idétlenkedésre van ítélve. Mindenféle marhaságokat kitalál, mert témahiányban szenved. Normális országban a kommentáríró ilyenkor „elutazik” Utópiába. Június utolsó harmadában én is „elutaztam”, és kidolgoztam néhány, később megírandó tudósítás vázlatát. Azét is, amelyben élénk színekkel ecseteltem volna, hogyan küzdenek Utópiában az alkoholizmus ellen. Jó, hogy „tudósításom” nem írtam meg, mert fantáziátlanságom miatt most leéghetne a bőr a képemről. Amit igazságügyünk produkált, az a sci-fí irodalom legkiválóbb művelőit is lepipálja; Daniel Lipšic miniszter kezdeményezésére hét vármegyét foglalkoztató téma lett az „Illendő dolog e alkoholszondáztatni a bírákat?” kérdés megválaszolása. Történik pedig ez akkor, amikor rendszerváltóink több mint 13 év alatt már eredményesen belénk sulykolták, hogy kis hazánkban a bíróságok rendszere a kormánnyal és a parlamenttel egyenrangú hatalmi ág. Én már láttam önérzetes tehergépkocsi-vezetőt, aki az alkoholszon- dáztatnék zsarut rendre utasította, mert abba a szondába akarta bele- fújatni, amelynek szopókáját már más is ajkaival illette. Persze, ez a sofőr hírhedt bornemissza volt... Már egy hét telt el a bírófújatási törvény előkészítésének ismertetése óta, de mindhiába várom, hogy Szlovákia bírái közül legalább egyeden lesz olyan önérzetes, mint az imént említett sofőr. Vagy közülük valaki tiszteletét teszi az igazságügyi tárca birtokosánál, és ráborítja íróasztalát. Esedeg alaposan beolvas neki. Úgy is mint entellektüel, úgy is mint önérzetében megsértett alkotmányos tényező, és logikusan gondolkodó emberként nemkülönben. Persze, ha egy felháborodott bíró elolvassa csak az elmúlt négy-öt év alatt selejtnek bizonyult törvények listáját, nyomban hátrébb zavarja agarait. Amely parlament többsége igent mond egy olyan törvényre, amelynek értelmében minden személygépkocsi-tulajdonosnak ha nem esik, ha nem fúj, ha bércek között közlekedik, ha a Csallóközben, téli abroncsokat kell szereltetnie járművére, attól az is kitelik, hogy megalázza az ország jogásztársadalmának színe-javát, demonstrálva, hogy az egyenrangú hatalmi ágak között van, amelyik egyenrangúbb. A bírók szondáztatásának kilátásba helyezése egy lépés az alkotmányos tényezők kishivatalnokká degradálása felé vezető úton. Utópiában - mint értesültem róla - az igazságügyminiszter nem elégszik meg azzal, hogy az általa kidolgozott törvény értelmében a bírókat ítélkezés előtt megszondáztatják. A talár alatt - okoskodott Lipšic utópiai kollégája - észrevétlenül a pulpitusra csempészhető egy-egy laposüveg. Többször tapasztalhattuk, hogy a szlováldai politikai osztály némely kiemelkedő személyiségeinek fantáziája határtalan. így előbb- utóbb tanúi lehetünk, hogy az igazságszolgáltatás istenasszonya földi helytartóit nemcsak megfújatják, hanem meg is motozzák. A következő lépés esedeg az lehetne, hogy a miniszterek, a házelnök és a köz- társasági elnök megfújatását is törvénybe iktatják. Történne pedig mindez rendszerváltásunk nagyobb dicsőségére. JEGYZET nám két koalíciós társamat, hogy a végén én legyek a nagy békéltető. Természetesen ezután, feláldozhatnám a titkosszolgálat vezetőjét, de csak akkor, ha saját, még jobban megbízható emberemet rakhatnám a szervezet élére. Ha én lennék Szlovákia miniszterelnöke, biztosan előrelátóbb lennék, ezért a fentebb felsoroltakat soha meg nem tenném. Tudnám, hogy egy olyan titkosszolgálattal, melyet nem én hoztam létre, s melyben még most is biztosan sok olyan titkos ügynök dolgozik, akik pár éve talán még engem és kollégáimat hallgattak le, nem éri meg piszkos munkát végeztetni. Ahogy nekem tartoznának a lojalitással, sok más embernek tartozhatnának mással is. Az ilyen titkosszolgálatról aztán azt írná még valamilyen angol szaklap, hogy még most is a szovjet érából fennmaradt módszerekkel dolgozik, hogy fegyvercsempészésbe keveredik, hogy információkkal kereskedik, és a többi. Persze egy titkosszolgálat olyan, mint a sci-fi könyvek az emberrel szimbiózisban élő intelligens élőlényei. Először behódolnak neked, kellemesen, erősnek érzed magad tőlük, de egy idő után teljesen a fejedre nőnek és önálló életet kezdenek élni, végül nagyon nehéz tőlük megszabadulni. Ha én lennék Szlovákia miniszterelnöke, eszembe sem jutna játszani ilyen tűzzel. Remélem, neki sem. Ha én lennék a kormányfő NAGY ANDRÁS Ha én lennék Szlovákia miniszterelnöke, tudnám, hogy a titkosszolgálat az egyik legkomolyabb fegyver, mellyel a kormányom védheti a demokráciát, de az egyik legveszélyesebb is, mellyel árthatok ennek a demokráciának, s megingathatom a lakosságnak a demokrácia tisztaságába vetett hitét. Ha én lennék Szlovákia miniszterelnöke 2002- ben, s a titkosszolgálat élén egy olyan ember állna, aki már négy évig ott ült, sőt már nagyon rég óta köze van a dolgokhoz, elbeszélgethetnék vele egy cseppet arról, hogy is látjuk a titkosszolgálat feladatait és céljait. Ha én lennék Szlovákia miniszterelnöke 2002-ben, s a titkosszolgálat igazgatóját korábban jelölő párt már nem lenne kormánytag, csak akkor hagynám a helyén az igazgatót, ha ő és beosztottjai hűséget esküdnének nekem, és teljesen biztos lennék abban, hogy be fogják tartani a törvényeket. Ha én lennék Szlovákia miniszterelnöke, megtehetném, hogy nem reformáltatom meg a titkosszolgálatot, mert így nekem is tartoznak. Talán még mosolyognék is a bajuszom alatt, ha a titkosszolgálat lehallgatná az újságírókat, s ezáltal egymásnak ugraszthatFIGYELÖ NÁRtDDNÁ OBRODA Még mindig nem működik rendeltetésszerűen a Nemzeti Emlékezet Hivatala, ugyanis a SIS nem hajlandó átadni neki ŠtB anyagait. A hivatal vezetője, Ján Langoš azt állítja, jogtalanul kéri tőle a titkosszolgálat és a Nemzeti Biztonsági Hivatal, hogy ő is essen át a belbiztonsági ellenőrzésen, mivel az ŠtB anyagai szerinte nem titkosak. Langoš felháborítónak tartja, hogy neki, aki 1990-ben szövetségi belügyminiszterként feloszlatta az ŠtB-t, az őt felváltó SIS- nek kelljen azt bizonygatni: nincs köze a kommunista titkosszolgálathoz. Az ügy mögött Vladimír Mitro, a SIS volt igazgatója áll, állítja Langoš. Bár igaz lenne, hogy vízibaleset ért a Kanári-szigeteken! A valóság az, hogy állatorvoshoz vittük a gyerek kanáriját, és elcsúsztam a villamosmegállóban. (Lehoczki István karikatúrája) Ha a trend folytatódik, 2030-ban 420 ezer fő hiányzik majd a cseh munkaerőpiacon Prága képzett keleti munkaerőt toboroz Csehország képzett keleti munkaerő szervezett betelepítésével kívánja megoldani az egyre komolyabb problémává váló munkaerő hiányt. A munkaügyi és a népjóléti minisztérium által kidolgozott elképzelés megvalósítása július végén kezdődik. KOKES JÁNOS „Hivatalosan először Bulgáriát, Horvátországot és Kazahsztánt szólítjuk meg. Csehországi munkahelyet és hosszú távú tartózkodási engedélyt ajánljunk fel ezen országok azok a lakosainak, akik tudnak csehül és angolul, s megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek. Az első körben 300 szémélyről lenne szó” - nyilatkozta a munkaügyi miniszter. Megjegyezte, hogy ebből a 300-ból mintegy 150 már most Csehországban van alkalmazva. „Ha elfogadják ajánlatunkat, s megfelelnek a feltételeknek, akkor idővel családjukkal együtt a cseh állam- polgárságot is megkapják” - tette hozzá a miniszter. Az elképzelés okait Csehország népesedésében kell keresni, alapvetően abban, hogy egyre kevesebb gyerek születik. A munkaügyi és népjóléti minisztérium szakértői még korábban, Vladimír Špidla miniszterkedése idején, 2001-ben kiszámították, hogy ha a mai népességfogyás folytatódik, ami nagyon valószínű, akkor 2030-ban Csehországban mintegy 420 ezer munkaképes személy fog hiányozni a munkaerőpiacon. Ezt a hiányt oldaná meg a szervezett betelepítés, ami egyébként a fejlett nyugati államokban már régóta ismert fogalom. Prága elsősorban a volt Szovjetunió, valamint a többi kelet-európai ország olyan lakosaira számít, akik megfelelő képzettséggel, nyelvismeretekkel rendelkeznek, fiatalok, gyermekeik vannak, s szeretnének Csehországban élni. A tárca szóvivője kifejtette: Az első szakaszban olyan országokat keAz érintettek plusz pontokat kapnak, ha szakképzett feleségük van. restünk, amelyek feltételei sok mindenben hasonlítanak a miénkhez. Például a hasonló történelmi tapasztalatok, nyelvrokonság, hasonló oktatási rendszer. A csehországi letelepedés iránt érdeklődő személyeknek önállóan kell munkát találniuk, majd elintézni az ideiglenes vízumot. A próbaidő két és fél év. Ha ez alatt az érdeklődő megtartja munkahelyét, megtanulja a nyelvet, s lakhelyén nem kap az illetékes szervektől kedvezőtlen értékelést, akkor a tárca javasolni fogja az idegenrendészetnek, hogy adjon neki és családjának tartós letelepedési engedélyt, s gyorsított eljárásban megkaphassa a cseh állampolgárságot. A tárca egy pontrendszer alapján értékeli az érdeklődőket, akiknél a felső korhatár 43 év. Az érintettek plusz pontokat kapnak például azért, ha magasan szakképzett feleségük, élettársuk, illetve legfeljebb három gyermekük van, vagy ha minél jobban bírják a cseh nyelvet. A minisztérium beismerte, hogy a betelepülők által a hatóságok a cseh népességfogyást kívánják ellensúlyozni. Elutasította azt a fel- tételezést, hogy a betelepülők elvehetnék a csehek munkahelyeit. Csehországban ugyanis jelenleg mintegy félmillió ember állástalan. Nem olyan szakmákba hívnak külföldieket, amelyekben elegendő hazai szakember is van. Jelenleg hivatalosan mintegy 200 ezer külföldi állampolgár dolgozik Csehországban. A szlovák állampolgárok más külföldi állampolgároktól eltérően külön engedély nélkül dolgozhatnak. A munkaügyi és a népjóléti tárca idén 22,5 millió koronát kíván fordítani a külföldi munkaerő toborzására. A tárca információi szerint a csehországi munka, illetve letelepedés iránt az érintett országokban már most aránylag nagy az érdeklődés. TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Amerika úgy tekint Romániára, mint készséges fegyvertársra - írta a The New York Times. A Constantái tudósítás szerint a románamerikai románc még csak a legelején tart. Európa egyik legszegényebb országa a 2001 szeptember 11-ig nem éppen elöl állt a szoros katonai partnerek listáján, most viszont Lengyelország és Bulgária mellett Romániát szemelték ki új amerikai bázisok otthonául. A támaszpontok valószínűleg kis létesítmények lesznek, egymást sűrűn váltó katonákkal, akik gyorsan le tudnak majd csapni közel- keleti vagy közép-ázsiai célpontokra. Románia 2001. szeptember 11-i terrortámadások után gyorsan kifejezte segítőkészségét, lehetővé tette légterének használatát, és 400 katonát küldött Afganisztánba. Az amerikai katonai vezetés szemet vetett a romániai légi bázisokra, amikor Irak lett a következő célpont, cserébe támogatta az ország felvételét a NATO- ba. A kapcsolat ez év tavaszán szilárdult meg, amikor Törökország kimarad az iraki háborúból. A Constanta melletti, a légi üzemanyag-utántöltést végző nehéz szállító gépek fogadására is alkalmas Mihail Kogalniceanu repülőtér szinte egyik napról a másikra a Perzsa-öböl térségében lévő amerikai csapatok ellátásának fő bázisa lett. Ami az új, állandó bázisokat illeti, a Pentagon hangsúlyozza, hogy a tervezés még csak korai szakaszában tart. A lap szerint kisebb bázisokat létesítenek Kelet-Európábán, Közép- Ázsiában, a Távol-Keleten és Afrikában. A Paradicsom sem lenne túl erős kifejezés - idézi a tudósítás Kurt Sanger százados véleményét arról, hogy Románia alkalmas-e új bázis helyszínének. „Olcsóság van, az étel kitűnő, akárcsak a közeli tengerparti strandok. De ami ennél is fontosabb, a románok tényleg szeretik az amerikaiakat“ - mondta Sanger, aki a Romániában néhány hete zajló közös hadgyakorlat amerikai résztvevőinek a biztonságáról gondoskodik. Aggodalmai - hangsúlyozta - teljesen más jellegűek, mint máshol lennének. „A kóbor kutyák jelentik a legnagyobb fenyegetést, ami minket itt érhet.” Az Európai Unióba tartó országok aggódnak, hogy elmélyülő katonai barátságuk Amerikával veszélyeztetheti gazdasági betagolódásukat - jegyezte meg a lap. Charles Kupchan, Bili Clinton volt amerikai elnök európai biztonsági tanácsadója a lapnak elmondta, hogy „rövidlátónak” tartja a kelet-európai országok „befektetését”. A NATO szerinte összeomlóban van, mivel Washington Európát nem stratégiai hadszíntérnek, hanem ugródeszkának tekinti ahhoz, hogy szembeszálljon a közel-keleti és középázsiai új fenyegetésekkel. Az igazi nyereséget az EU-csatlakozás hozhatja meg az olyan országok számára, mint Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az országok azt remélik, hogy megőrizhetik a NATO-t életerős szövetségként és megélhetik az amerikai katonák régóta várt megérkezését. De csak a NATO kimúlásának lesznek a tanúi - vélte a Georgetown Egyetem professzora. Amerikai katonák rajzolják meg az „új Irak" térképét, az ismerős utcanevek gyorsítják a tájékozódásukat A bagdadi Main Streettől a Virginia Avenue-ig MTI-PANORÁMA Bagdad. Soha nem voltak Bagdadban olyan utcák, amelyeket Kaliforniáról vagy pedig a Coors sörről neveztek volna el, de az „új Irakban”, amelynek térképét amerikai katonák rajzolják meg, számos főút tengerentúli városok nevét viseli. „Induljon el a Main Stre- eten (A Főutcán), menjen egészen a Virginia Avenue-ig és ott forduljon balra” - igazította útba a napokban az AFP tudósítóját az amerikai katonai rendőrség tisztje, az útvonalat a Pentagon műholdas térképén mutatva. A térképen olyan nevek szerepelnek, amelyek jobban illenének Washingtonhoz. így például Oklahoma vagy Pennsylvania ezúttal Bagdad legrégibb negyedében bukkan fel, az al-Rasid és az al-Kulafa utcák között. Dean Thurmond parancsnok szerint a megszálló egységek számára az ismerős utcanevek növelik a biztonságot, mert így szükség esetén gyorsan lehet azonosítani a város bármelyik szektorát. Ez pedig létfontosságú manapság Bagdadban, ahol mindennapossá váltak a koalíciós erők elleni támadások. Éppen ezért és a könnyebb kommunikáció érdekében „egy hullámhosszon kell lenniük” a katonáknak, mert ha nem ugyanazokat az utca- vagy városrész-neveket használják, abból csak zűrzavar támad - vélekedik a parancsnok. így például az első gyalogos hadosztály 16. zászlóaljához tartozó Carly század főhadiszállásán, a Tigris folyó partján lévő luxusklubban a falra függesztettek ki egy műholdas térképet, amelyen körzetük minden nevét gondosan felírták angolul. Most Főutcának, Déli utcának, Szivar utcának nevezik a bagdadiak által ismert utcaneveket, a klubot pedig, ahová egykor Szaddám Húszéin elnök befolyásos tisztjei jártak, most egyszerűen „megfigyelő posztnak” hívják. De ugyanez a helyzet Fallu- dzsában is. Egy ott szolgálatot teljesítő őrmester elutasítja azt a vádat, hogy ez a gyakorlat az „imperialista arrogancia egyik formája”. „A fiúk távol vannak otthonuktól, és olyan neveket adnak, amely városukra emlékeztet. Nincs ebben semmi varázslat, semmi baljós dolog” - hangsúlyozza. Akadnak persze humoros nevek is: például Udaj Húszéin palotáját „legénylakásnak” keresztelték, utalva arra, hogy az elnök fia-itt bonyolította találkáit a hölgyekkel. Bagdad egyes utcáinak új nevet adtak Szaddám Húszéin 24 évig tartó uralma alatt, és a lakosság szeretné, ha ezek visszakapnák eredeti nevüket. Ez azonban nem szerepel az új iraki kormány elsődleges célkitűzései között - jegyzi meg a francia hírügynökség.
