Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-17 / 163. szám, csütörtök

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 17. MOZI POZSONY HVIEZDA: Johnny English (angol) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMO­ZI: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai- német) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Taxi 3 (francia) 18.30, 20.30 AU PARK - PALACE: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.10, 15.10, 16.25, 17.25, 18.45, 19.45, 21, 22 Ki nevel a végén? (ameri­kai) 15.45, 18, 20.15, 22.25 Taxi 3 (francia) 14.50, 16.50, 18.50, 20.50, 22.50 Jégkorszak (amerikai) 15.30, 17.20 Álmomban már láttalak (amerikai) 19.10 Halálosabb iramban (amerikai) 15.40, 17.50, 20, 22.10 A fülke (amerikai) 14.15,16.20,18.25,20.30,22.35 Hangyák a gatyában 2. (német) 15.20, 17.20, 19.20 Álomcsapda (amerikai) 21.20 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14.30, 16.25 Azonosság (amerikai) 18.20, 20.20, 22.20 Hulk (amerikai) 15.10, 18 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 20.50 Frida (amerikai-ka­nadai) 14.30, 17, 19.30, 22 A kísérlet (német) 21.30 Egy veszedel­mes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 14.10,16.55,19.20, 21.50 PÓLUS - STER CENTURY: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerika) 14,16.10,17.20,18.20,19.30,20.30,21.40,22.40 Egy ve­szedelmes elme vallomásai (amerikai) 15.30, 17.50, 20.10, 22.30 Taxi 3 (francia) 1350,15.40,17.30,19.20, 21.10, 23 Hulk (amerikai) 15.20 Ki nevel a végén? (amerikai) 16.40,18.50,21 Frida (amerikai­kanadai) 20.15, 22.35 Ä fülke (amerikai) 20.25, 22.10 Hangyák a gatyában 2. (német) 14.45, 16.35, 18.30 Halálosabb iramban (ame­rikai) 18.05, 21.50 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14.50 Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (amerikai) 15.15 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 14.05,16.30,19.10 KASSA TATRA: Taxi 3 (francia) 18.30, 20.30 CAPITOL: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 18, 20.30 ÚSMEV: Mátrix -Újratöltve (ame­rikai) 18, 20.30 IMPULZ: Egy csók és más minden (amerikai) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 19.30 PAT - KERTMOZI: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR-MIER: 8 mérföld (amerikai) 19 KOVÁK: Félix és Rose (francia) 19.30 AMFITEÁTRUM: 8 mérföld (amerikai) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (amerikai) 18 Azonosság (amerikai) 20 IPOLYSÁG - IPOLY: Heaven (angol-német) 19 GYŐR PLAZA: Álomcsapda (amerikai-kanadai) 13, 17.30, 20 Ballistic: Robbanásig feltöltve (amerikai-német) 20 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13 Hajó a vége (amerikai-német) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Halálosabb iramban (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Ho­gyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 17.45, 20 Hulk (amerikai) 15,17.30, 20 Johnny English (angol) 13.45,15.45 Ki ne­vel a végén? (amerikai) 15.30 Londoni csapás (amerikai) 17.45 Ma­lacka, a hős (amerikai) 14.15, 16 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 15, 17.45, 20.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14, 16, 18 Tulipános Fanfan (francia) 17.45, 20 Veszett vad (amerikai) 15.45, 20 Intermediális installáció az At Home Galleryben Babel-On ELŐZETESÜNK Somorja. Intermediális audio- video installáció megnyitóját tart­ják holnap 20 órától a zsinagógá­ban. A Babel-On elnevezésű pro­jekt a New York-i Phill Niblock és a montreali Katherine Liberovskaya első közös munkájaként született. A csúcsminőségű digitális projek­ció segítségével a művészek a kü­lönböző nyelvek melódiáját és rit­musát igyekeztek középpontba ál­lítani, különféle nemzetiségű em­berek beszédének felhasználásá­val. A hangsúly ezúttal nem a tar­talmon van, vagyis nem az a fon­tos, hogy a beszélők mit monda­nak, hanem az: hogyan mondják. A vetítőkön premier plánban jelen­nek meg a különböző nációkhoz tartozó „beszélők”, akik anya­nyelvükön vallanak - anyanyelvűk­ről. A hangok, hangfoszlányok és idiómák egy polifonikus kórust hoznak létre, amely a különböző geopolitikai régiók, kulturális ha­gyományok és civüizációk közötti kapcsolatot, megfelelést és/vagy ellentétet fejezi ki. A megnyitó Phill Niblock koncertjével zárul. Katherine Liberovskaya főként kí­sérleti videókat és multimediális projekteket készít. Munkáival a vi­lág számos táján bemutatkozott már, Észak-Amerikában és Európá­ban több díjat is nyert. A hetvenesztendős Phill Niblock az intermediális művészet nagy öreg­jének számít, hiszen már a hatva­nas évek közepétől foglalkozik ez­zel az irányzattal. Munkáiban egy­aránt használ zenét, filmet, fotót, videót és számítógépet, (me) A londoni Dreadzone-t a hét végén a trencséni Pohoda fesztiválon, majd a Szigeten is láthatják a rajongóik „Sehol sem akarunk leragadni” Dub, reggae, technoid ala­pok, elektronika és sok egyéb dedukálható ki a lon­doni Dreadzone együttes ze­néjéből, akik ráadásul a punk érdességéből is megőriztek valamit. Elkötelezett rajon­góik vannak tájainkon is, a mit sem sejtő közönség meg­mozgatásában pedig világ­bajnokok. JUHÁSZ KATALIN Három héten belül két „közeli” helyszínen, a trencséni Bažant Po­hoda fesztiválon, és a Szigeten is fellépnek. Greg Roberts „komman­dóparancsnokot ’’kérdeztük a rész­letekről. Nevezhető egyáltalán reggae- alapú zenének az, amit csináltok? Nem tudom, a biztonság kedvéért én inkább „Dread-zenének” nevez­ném, mert aki színtiszta jamaikai reggae-re számít, talán csalódik. Igyekszünk mindent beépíteni a ze­nénkbe, ami hat ránk. Emiatt az évek során sokat változott a stílu­sunk, van például rockos hangzású lemezünk is, mert akkoriban épp ilyen zenét hallgattunk. A breakbeat és dance-elemek minden koncerten más arányban szerepelnek, aki egy­szer hallott minket játszani, nem biztos, hogy másodszor is ugyanazt kapja. Persze tagadhatatlan, hogy főleg a reggae hatott ránk. Sikerült „megszereznünk” a műfaj egyik leg­jobb énekesét, aki jamaikai alapokat hozott a zenekarba, így mostanában még markánsabb a zenénk. Nem kockázatos ennyi fajta mű­fajt összekeverni? Ellenkezőleg, nagyon inspirativ tud lenni, ha nyitottan fordulnak felénk a hallgatók. Sok zenész barátunk ál­lítja, hogy tőlünk kapott új ötleteket, vagy indult el új irányba. Az egyes műfajokat inkább színesítő eszköz­ként használjuk fel, mert sehol sem akarunk leragadni. Vigyázunk arra, hogy ne csak rutinból tegyük a dol­gunkat. A zenében nincs állandó­ság, bármikor megütheti a fülünket valami, amit a következő koncerten egy már előzőleg lemezre vett dalba építünk bele. A technika szintén ha­talmas léptekkel fejlődik. Amit ma még nem lehet megvalósítani, az holnapra természetes dologgá vál­hat. Ebből a szempontból is kalan­dorok vagyunk. Hajói látom, koncerten más a ze­nekar felállása, mint a stúdióban. Tudatosan különböztetjük meg a két dolgot. A lemezfelvételnél az ember nem látja, hogyan reagál a tömeg ar­ra, amit csinál. Koncerteken viszont nincs annyi vendég közreműködő, mint a lemezeken, ezért azoknak, akik a Dreadzone sokszínűségére kí­váncsiak, inkább a CD-inket aján­lom A ritmus-szekciónk még a nyolcvanas évekből, a Big Audio Greg Roberts az ütőhangszerek mögött Dynamite idejéből való, ezen az is­kolán nőttünk fel, ez egyfajta állan­dóságot ad nekünk és a hallgatók­nak is. Amint meghallják a ritmust, beindulnak, ekkor már csak fokoz­ni kell a hangulatot. Sound System felállásban is szoktunk játszani, ilyenkor csak ketten keverjük a ze­nét, ami főleg elektronikus táncze­ne, alig hasonlít a Dreadzone-ra. Persze ilyenkor a keverőpultot is hangszerként kezeljük... Én sze­mély szerint azt szeretem legin­kább, amikor a rock and roll és a dub, ez a két látszólag összeférhe­tetlen műfaj találkozik. Mi a helyzet a promódóval? Gon­dolom, ebből a szempontból könnyebb lenne a dolgotok, ha egy multicégnél jelennének meg a lemezeitek. Ez bizony teljes mértékben anyagi kérdés, és nekünk általában kevés pénz jut ilyesmire. Azt valljuk, hogy a legjobb önreklám az élő fellépés. Ilyenkor ráadásul tesztelni lehet az új ötleteket is. A fesztiválokon kiváló alkalom nyílik arra, hogy új rajongó­kat szerezzünk. Sokan véletlenül té­vednek a színpad elé, fogalmuk sincs róla, kijátszik, aztán ott ragad­nak, a végén pedig azonnal meg akarják venni a lemezünket. Persze nézőként mi is ugyanígy viselke­dünk, imádunk fesztiválokra járni és új hangokat becserkészni. Mely országokban vagytok a leg­népszerűbbek? A Dreadzone tíz éve létezik, ezalatt az idő alatt szinte az összes európai országban felléptünk, és persze a többi kontinensen is. Pár hete érkez­tünk haza Mexikóból, ahol nagyon jó volt a fogadtatás. A brit sajtó a multicégek kezében van, így szinte kizárólag a mainstream előadókkal foglalkozik. Minden azon múlik, mennyi pénzt fektetnek a pénzem­berek egy-egy zenekarba. A mi vüá- gunk azonban egy másik világ. Füg­getlennek lenni azért jó, mert az ember szabadon csinálhatja, amit szeret. Nekünk sikérült elérni ezt a remek állapotot, ezért nem is oszt­juk országokra a hallgatóságunkat, és nem számolgatjuk a bankókat. Egy ismert producer nyilatkozta nemrég, hogy most már történnie kell valaminek az elektronikus színtéren, mert kezd unalmassá válni a dolog. Szerinted mi lesz a legközelebbi nagy robbanás? Nem tudom, lehet akár a techno és a reggae házasítása is! Egy biztos: a Dreadzone sohasem fog valamit csak azért csinálni, hogy bekerül­jünk a mainstream rádiókba. Gon­dolom, európai producer tette ezt a bizonyos kijelentést, Európa ugyanis mára lényegesen messzebbre jutott az elektronikus tánczenékben, mint az Egyesült Államok. Márpedig az amerikai történések mindig is meg­határozták a világ könnyűzenei ízlé­sét. Szerintem olyan ez, mint a rock and roll. Sosem hal meg, csak átala­kul. Unalmasnak nyüvánítani pedig csak olyasmit lehet, ami nem válto­zik. Erre a legjobb példa a hip-hop megújulása. A küencvenes évek ele­jén ezt a műfajt is sokan eltemették, aztán jött Dr.Dre vagy Eminem, és a dolog ismét érdekes lett. A mit sem sejtő közönség meg­mozgatásában világbajnokok (Képarchívum) Zenei szempontból fontos számo­tokra, hogy Londonban éltek? Igen, mivel ez kozmopolita város, rengetegféle különböző kultúrával és zenével. Ezek kölcsönösen hat­nak egymásra, gyakran úgy, hogy csak a külső szemlélő veszi észre a dolgot. Olyan ez, mint amikor pármai sonkával eszed a sárga­dinnyét. Amíg nem próbálod ki, nem hiszed, hogy összeillenek, azután meg már természetes lesz számodra. A második lemezünkön például valaki indiai hatást vélt fel­fedezni, amit észre se vettünk. Vé­gül aztán be kellett ismernünk, hogy igaza van. Szeretne egy fantasztikus Peugeot 307-est, házimozit, videokamerát, tévét vagy más értékes díjat nyerni? Elég, ha bankjában 2003. Vili. 25-ig utasítást ad, hogy telefonszámláját ezentúl banki átutalással óhajtja fizetni a Szlovák Távközlési Vállalatnak, és máris bekerül a sorsolásba. A részletes játékszabályokat a www.telecom.sk honlapon tettük közzé, valamint rendelkezésére állnak a szervezőnél, a Szlovák Távközlési Vállalatnál. 0800 123 456 ■ www.telecom.sk eLMKOMUMIKÁCte S15 46848

Next

/
Thumbnails
Contents