Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-02 / 151. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 2. A mecset alapjainak lerombolása az iszlám híveinek heves tiltakozását váltotta ki (TASR/AFP-felvétel) Lerombolják a názáreti mecset alapjait - az ENSZ Szíria és Libanon szerepéről Nem teljes a tűzszünet Külföldről is beszivárogtak szélsőséges fegyveresek Irakba Szaporodó támadások az amerikaiak ellen Tilalom - háborúban is Strasbourg. Hatályba lépett tegnap az emberi jogok európai egyezményéhez kapcsolódójegyzőkönyv, amely háborúban is tiltja a halálbüntetést Európában. Ajegyzőkönyv életbe lépését mások mellett Oroszország és Törökország ellenezte. Az Európa Tanács (ET) vezető tisztségviselői üdvözölték az eseményt, emlékeztetve arra; hogy a páneurópai szervezet volt az első, amely bevezette a legsúlyosabb büntetést békeidőben tiltó jogi intézményt. Az ET jelenlegi 45 tagja közül 41 ország írta alá mostanáig az európai egyezmény 13- as jegyzőkönyvét, amely műiden körülmények között eltörli a halálbüntetést, még a háborúban vagy a háború küszöbönállásakor elkövetett bűn- cselekmények esetén is. (MTI) Terroristákat ítéltek el Karacsi. Halálra ítéltek Pakisztánban két iszlám szélsőségest, akiket a terrorellenes bíróság bűnösnek mondott ki a tavaly májusban tizenegy francia műszaki szakember halálát követelő karacsi terrortámadásért. Az akkori merénylet egy sor terrorakció része volt: ezeket nyugati érdekeltségek és keresztény kisebbségiek ellen intézték 2001 vége óta, miután a pakisztáni vezetés csatlakozott az afganisztáni háborúhoz, felbőszítve ezzel a szélsőséges iszlám fegyveres csoportokat. A május 8-i támadásban a francia tengeralattjáró-szakértők mellett két gyalogos és a merénylő is életét vesztette. (MTI) Robbanás egy mecsetben Kandahár. Pokolgép rombolt le egy mecsetet az Afganisztán déli részén lévő Kandahárban, tizenhat hívőt megsebesítve. A sérültek közül négynek súlyos az állapota. A kandahári molia, aki az új afganisztáni kormánynyal együttműködő vallási tanács tagja, a környéken még mindig bujkáló tálibokat tette felelőssé a merényletért. Mint mondta, a tálibok így akaiják megfélemlíteni az embereket, és elriasztani őket a kormány támogatásától. (MTI) Verheugent ismét jelölik Berlin. Günter Verheugent, az EU jelenlegi bővítési biztosát a németek ismét jelölni kívánják az egyik biztosi posztra a Der Spiegel értesülései szerint. Eddig inkább a jelenlegi külügyminiszterre, Joschka Fischerre irányult a figyelem, sokan gondolták úgy, hogy ő mehet Brüsszelbe novemberben, amikor az új EB megkezdi munkáját. Ugyanis a konventben éppen Joschka Fischer szorgalmazta a legvehemensebben az európai külügyminiszteri poszt létrehozását. És már sokan e tisztség várományosaként tekintettek a német diplomácia vezetőjére. (SITA) Ha Verheugen Brüsszelben marad, Fischer reményei elúszhatnak, hiszen a nizzai szerződés értelmében minden országnak csak egy biztosa lehet (Képarchívum) Jeruzsálem/Gáza/Damasz- kusz. Abbász palesztin kormányfő közölte: az izraeli hadsereg egy-másfél hónapon belül visszavonul a 2000- es határvonalak mögé. Három földgyalu kezdte meg tegnap reggel az észak-izraeli Názáretben fekvő Angyali Üdvözlet bazüika közelében épülő mecset alapzatának lerombolását. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli rádió szerint egy izraeli bíróság határozatának megfelelően fogtak hozzá az alapok szétveréséhez. Hét tiltakozó arabot őrizetbe vettek, a helyszínre vezényelt rendőrök százai közül kettőt késsel köny- nyebben megsebesítettek. Végül a rendőrök eltávolították az építési telken összegyűlt több száz názáreti muzulmánt. Az izraeli kormány tavaly határozott úgy, hogy leállítja a keresztények és muzulmánok között nagy feszültséget kiváltó mecset építését. A város lakosságának muzulmán többsége visszautasította a döntést. A rádió arról is beszámolt, hogy a palesztin intifáda 2000 szeptemberi kitörése óta először ismét turisták, köztük izraeliek látogattak az utóbbi néhány héten a jeruzsálemi Templom-hegyre, avagy a Mecsetek terére. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök, a belbiztonsági minisztérium és a rendőrség adott engedélyt a látogatásra. Sáron 2000. szeptember 28-án a parlamenti ellenzék vezéreként „Izrael szuverenitásának hangÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Moszkva. Iránba utazik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezetője, Mohamed el- Baradei a jövő szerdán - jélentette be az iráni atomenergiai szervezet szóvivője. A nemzetközi közösség már egy ideje erős nyomást gyakorol Iránra, hogy csatlakozzon az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvéhez, amely a nukleáris létesítmények váratlan ellenőrzését teszi lehetővé. Egyébként Moszkvában is erre ösztönözték Teheránt, mondán: nukleáris programjának békés céljait hitelesebbé tenné, ha mielőbb csada- kozna a kiegészítő szerződéshez. Ezt orosz vezetők az atomenergetikai ügyekért felelős iráni alelnök- kel, Kólám Reza Akazadeh-Hoival folytatott hétfői megbeszéléseiken hangsúlyozták. Igor Ivanov külügyminiszter ugyanakkor megerősítette Moszkva elkötelezettségét az orosz-iráni nukleáris együttműködés mellett. A tárgyalások középpontjában a busehri atomerőmű súlyozására” sétát tett a palesztinok által ellenőrzött téren. A nagy vihart kavart látogatás reakciójaként a palesztinok még aznap intifádát (felkelést) indítottak Izrael ellen. Az izraeli hadsereg egy-másfél hónapon belül visszavonul az intifáda előtt általa elfoglalt vonalak mögé. Ezt Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnökjelentette ki a palesztin parlamentben. Abbász a képviselőknek megígérte, hogy felveri ezt a kérdést Ariel Sáron izraeli kormányfőnek, akivel tegnap délutánra terveztek találkozót. (Lapzártáig nem érkezett hír a tárgyalások eredményeiről.) Abbász kijelentette: a közel-keleti rendezést célzó nemzetközi útitervnek csak a kezdeténél tartanak. Reményét fejezte ki, hogy Izrael enyhít a palesztin városokra nehezedő nyomáson. Megfigyelők mindenesetre nem tartották jó előjelnek, hogy a találkozó napján és a meghirdetett tűzszünet ellenére tegnap is volt fegyveres összetűzés. Izraeli katonák lelőttek egy palesztint, aki az észak-ciszjordániai Túl-Karm- nál tüzet nyitott a hadsereg egyik elegyes blokkjának befejezése állt. Bár mindkét fél állítja, hogy a 800 millió dollár értékű beruházás kizárólag békés célokat szolgál, az USA mégis többször támadta Oroszország iráni nukleáris politikáját. Ivanov érvelése szerint a busehri erőmű szigorúan az atomsorompó- szerződés alapján működik. Vlagyimir Putyin elnök a G8 június eleji eviani ülésén tett ígéretet arra, hogy Moszkva Teherán és az IAEA együttműködéséhez, illetve az orosz nukleáris fűtőanyag felhasználás utáni visszaszállításáról szóló kiegészítő szerződés aláírásához köti a nukleáris technológiák iráni leszállítását. Ez azonban orosz megfigyelők szerint nem vonatkozik a lenőrzőpontjára. A palesztin az ellenőrzőponthoz közeledve lövöldözni kezdett. Az őrt álló izraeli katonák, akik közül senki sem sebesült meg, lelőtték a támadót. Ami a tűzszünetet illeti: a Népi Front Palesztina Felszabadításáért - Főparancsnokság (PFLP-GC) nevű fegyveres szervezet elutasította az átmeneti tűzszünetre szóló felhívást. Ez a damaszkuszi székhelyű szervezet nem ismeri el a zsidó államot, és az izraeli-palesztin konfliktusban a Szíriái álláspontot védelmezi. Nem lenne teljes a közel-keleti béke az ENSZ közel-keleti koordinátora szerint, ha nem vonnák be a rendezésbe Szíriát és Libanont is. Telje Roed-Larsen norvég ENSZ-diploma- ta Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel tartott damaszkuszi találkozója után kijelentette: az izraeli- palesztin válsággal együtt meg kellene oldani Izrael és Szíria, illetve Izrael és Libanon konfliktusát is. A nemzetközi útiterv utal ugyan Szíriára és Libanonra, de nem szab meg pontos menetrendet Izraellel való megbékélésükre. busehri egyes blokk befejezésére. Moszkvában többször elhangzott az a vélemény, hogy az amerikai aggodalmak mögött a világ egyik legjobb üzletének számító atomerőmű-építések körüli verseny áll, e téren jelenleg Oroszország az egyik piacvezető. Azt a kérdést orosz lapok is feszegették, hogy a világ egyik leggazdagabb kőolaj- és földgázkészleteivel rendelkező Iránnak voltaképpen mi szüksége van atomerőműre. Olyan orosz szakértői vélemények is elhangoztak, hogy Moszkvának valóban nem érdeke az iszlám fundamentalista Irán nukleáris fegyverhez jutása - Oroszország muzulmán többségű, forrongó határai mentén, (m, h) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/London. Négy amerikai katona vesztette életét tegnap délelőtt Bagdadban, mert terepjárójukat rakétatalálat érte. Ezt megelőzően újabb robbanások rázták meg Fallúdzsa iraki várost, ahol később rakétagránátot is kilőttek az amerikaiak támaszpontjára. A reggeli órákban ismeretlen merénylők amerikai katonákra támadtak Bagdad közelében is. Fallúdzsában a három robbanásban a legfrissebb jelentések szerint hat ember halt meg, a sebesültek száma tizenöt. Az egyik robbanás egy mecsetben történt, és kórházi források szerint az áldozatok teológiahallgatók voltak. A sebesültek között van a mecset imámja, akinek amputálták az egyik lábát. A Bagdadtól mintegy 50 kilométerre nyugatra lévő településen többségében szunniták élnek, és az amerikai hadsereg egyelőre kevés sikerrel fáradozik a rend helyreállításán. Ezt mutatja, hogy múlt szerda óta a városban minden nap történik valamilyen incidens, és már többször amerikai katonák voltak a célpontok. A reggeli órákban Bagdadtól 20 kilométerre délre két amerikai katonai járművet ért pán- céltörő-rakétás támadás. Az RPG típusú rakétagránátokat egy szemből érkező gépkocsiból lőtték ki. A támadásban senkinek sem esett bán- tódása. Négy amerikai katona viszont életét vesztette, kettő pedig megsebesült abban a rakétatámaWashington. Csaknem 40 ország eshet el a washingtoni katonai segélyektől azért, mert nem kötelezte el magát kétoldalú egyezményben, hogy nem ad ki amerikai állampolgárt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). Az amerikai kongresszus a katonai segélyek megvonásának terhe mellett az ilyen egyezmények megkötésének a határidejét július elsejében rögzítette. Az amerikai külügyi szóvivő közölte, hogy 44 ország - legutóbb Kambodzsa és Panama - kötött nyíltan, legalább hét ország pedig titokban egyezményt arról, hogy nem ad ki a háborús bűnökkel vádolt amerikaiakat az ICC- nek. A július elsejei határidő egybeesik az ICC-t létrehozó 1998-as római egyezmény hatályba lépésének első évfordulójával. Az amerikai kongresszusban tavaly augusztusban elfogadott törvény eleve mentesít vagy 27 országot, a NATO tagállamait és Amerika többi fontos szövetségesét, köztük Japánt, Egyiptomot, Dél-Koreát a következmények alól, továbbá lehetővé teszi az elnök számára, hogy a nemzeti érdekekre hivatkozva bármely más további országgal is kivételt tegyen. így fog elORIGO-HÍR Cape Canaveral. A Reuters információi szerint a Columbia parancsnoka, Rick Husband és William McCool pilóta tudott arról, hogy az indítás során a fő hajtóanyagtartályról levált szigetelésdarab eltalálta a gépet. A NASA által hétfőn nyilvánosságra hozott e-mail szerint azonban úgy tájékoztatták őket, hogy „a dolog említésre sem méltó”. Az e-mailt egy teljes héttel a start után kapták meg. A független vizsgálóbizottság már korábban arra a következtetésre jutott, hogy a Columbia katasztrófájához vezető események gyökerét a legnagyobb valószínűség szerint a start során történt incidensben kell keresni. Az e-mail feladója Steve Stich, a NASA egyik repülési igazgatója, aki január dásban, amelyet délelőtt tíz órakor hajtottak végre az iraki főváros központjában lévő Al-Musztansziríja nevű negyedben. Szemtanúk beszámolója szerint a katonák járművén keletkezett lángok átterjedtek egy közelben elhaladó autóbuszra, amelynek sofőrje ugyancsak megsebesült. A környéket az amerikai katonai hatóságok lezárták. Londoni szakértői vélemény szerint jó eséllyel önállóan cselekvő, nem központilag irányított iraki csoportok hajtják végre az immár naponta több halálos áldozatot követelő fegyveres támadásokat az amerikai katonák ellen, és nagyon valószínűtlen, hogy a rajtaütéseket személyesen Szaddám Húszéin volt elnök irányítaná. Jonathan Stevenson, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) térségi kutatásvezetője tegnap az MTI-nek azt mondta: a volt irald hadsereg és a Huszein- rezsim hírszerzésének maradványerői, valamint a Baasz-párt aktivistái továbbra is fenntartanak az országban erősségeket. Brit és amerikai katonai körökből emellett olyan értesülések is érkeznek, hogy ezeket a csoportokat külföldi terrorista sejtek támogatják. A professzor szerint a háború legelső napjaiban napvilágot látott azon értesülések, amelyek szerint ilyen külföldi „dzsihádista” erők folyamatosan áramlanak be Irakba, később erősen eltúlzottnak bizonyultak, de az valószínű, hogy bizonyos számú szélsőséges fegyveres valóban érkezett Irakba. járni várhatóan Kolumbia esetében, amely a kábítószer-kereskedelem elleni harchoz kap jelentős katonai segélyt. Richard Boucher szóvivő tájékoztatása szerint mintegy 40 ország marad, amely a katonai segély elvesztésével számolhat. Utalt rá azonban, hogy George Bush elnök még mérlegelhet esetükben. Hamarosan bejelentik, mely országokkal tesz az elnök kivételt. Boucher nem volt hajlandó megmondani, lesz-e olyan ország, amely búcsút mondhat a katonai segélynek. Úgy ítélte meg, hogy a határidő lejártának a közvetlen gyakorlati hatása minimális lesz. Feltehetően arra célozhatott, hogy az előirányzott összegek nagy részét alig 3 hónappal a pénzügyi év vége előtt jórészt már amúgy is elköltötték. Az USA attól tart, hogy ellenségei visszaélnek az emberiesség elleni bűnök, illetve a háborús bűnök ügyeiben ítélkezni hivatott Nemzetközi Büntetőbíróság adta lehetőséggel, Amerika lejáratására fognak törekedni, külföldön szolgáló katonáit lépten-nyomon a bíróság elé fogják citálni. Az ICC ügyében feszültség támadt az USA és a bírói testületet támogató EU között. 23-án azzal a céllal küldte az üzenetet, hogy a parancsnokot és a pilótát felkészítse a média esetleges kérdéseire a start során történt eseménynyel kapcsolatban. „Van egy dolog, amiről szeretném, ha tudnátok” - írja Stich. „A dolog említésre sem méltó, csak azt akarjuk, hogy ne legyetek meglepve, ha az újságírók rákérdeznek.” Stich ezután leírja a felvételek elemzésének eredményét, majd úgy fejezi be, hogy mindez nem ad okot aggodalomra: a szakértők szerint a hővédő pajzs elemei a szárnyon (a csempék és az RCC-panelek) nem sérülhettek meg. „Néhány más repülés alkalmával is láttunk már ilyen jelenséget, és abszolút nem kell aggódni a leszállás miatt.” Husband parancsnok válaszlevelében tréfálkozva köszönte meg az információkat. Straw elveti a katonai megoldást Kabul. Nagy Britannia semmilyen körülmények között sem egyezne bele Irán megtámadásába - jelentette ki Jack Straw brit külügyminiszter, miután kétnapos iráni látogatását befejezve megérkezett Afganisztánba. Hozzátette: Irán politikai rendszere, illetve a régióra való veszélyessége össze sem hasonlítható Irakéval. (MTI) Aggódik a Zsidó Világkongresszus Párizs. A Zsidó Világkongresszust (WJC) aggasztja az antiszemitizmus általa tapasztalt felerősödése Európában, és szeremé elérni, hogy a katolikus püspökök nyilatkozatban kétjenek bocsánatot a holokauszt idején a katolikus egyház által tanúsított hallgatásért. Israel Singer, a New York-i központú WJC elnöke, aki jelenleg körutat tesz Európában, a Reutersnak Párizsban elmondta: elgondolását nemrégiben felvetette II. János Pál pápának, aki azt egyetértéssel fogadta. Singer kijelentette: a Zsidó Világkongresszus azt kívánja, hogy minden katolikus püspöki konferencia foglaljon állást az antiszemitizmus ellen, miként azt a francia és a német püspökök tették. (MTI) Nyomás Iránra, hogy csatlakozzon az atomsorompó-szerződés jegyzőkönyvéhez Mehetnek az ellenőrök Teheránba Negyven ország eshet el az amerikai katonai segélyektől Büntetni fog az USA? MTI-JELENTÉS Válaszlevelében tréfálkozva köszönte meg az információkat A parancsnok tudott a Columbia sérüléséről
