Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-15 / 161. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 15. Közélet 5 „A kereszténydemokraták szemére vetik, miért nem mennek el ők, de hát nem ők rúgták föl a koalíciós szerződést" Ruskónalc gyorsan döntenie kell Igazán senki sem hitte volna, hogy a jobboldah pártok koa­líciója problémásabb lesz, mint az elmúlt négy év jobb­bal szövetsége. Márpedig az első kilenc hónap erre enged következtetni. Az ellentétek főleg a parlamenti munkát gá­tolják. Bárdos Gyulával, a Ma­gyar Koalíció Pátijának (MKP) frakcióvezetőjével be­szélgettünk. MOLNÁR NORBERT Az év elején, a kedvezménytör­vény kapcsán kirobbant ellenté­tek idején azt nyilatkozta, ez még csak a kezdet, késő tavasszal, ko­ra nyáron más ügyekben sokkal nagyobb problémák lesznek. Gra­tulálok, nagyon jó jósnak bizo­nyult. Köszönöm. Az elmúlt négy év ta­pasztalata és a választások utáni el­ső időszak tanúságai mondatták ak­kor ezt velem. Bár más koalíciós partnerekkel, viszonylag szerencsés csillagzat alatt kezdhetett el ez a kormánykoalíció működni, nyilván­való volt számomra, hogy ugyan­olyan nehézségekbe fogunk ütköz­ni, mint az elmúlt megbízatási idő­szakban. Tény azonban, hogy minő­ségi különbség van az elmúlt kor­mányzás és a mostani között. Mire gondol? Például ha az oktatást nézzük: az előző kormány idején csupán az önálló magyar kar problémájának valamiféle orvoslása fogalmazódott meg a programban, most az önálló magyar egyetem kérdése szerepel a dokumentumban. Persze, ehhez az is kellett, hogy ezt az igényünket az Európai Unió is jogosnak tartsa. Ta­nulva az elmúlt évekből, idei év végi határidőhöz kötöttük az egyetem létrehozását. Hasonló a helyzet a nevesíteden földekkel is. Éreztük, hogy például ezek miatt is a feszült­ség növekedni fog. Ősszel el kellene fogadtatni a parlamentben azokat a törvényeket, amelyek e két pont tel­jesítéséhez kellenek. Félelmeink be­igazolódtak, mert a koalíciós part­nerek megpróbálnak okokat találni, hogy mit miért és hogyan nem lehet. Tehát nem eleve elhatárolódnak. El » Csak úgy lehet működni, ha a játékszabályokat betartjuk. kell érnünk a kormányprogram nem szelektív módon történő végrehajtá­sát. Sokszor a miniszteren múlik az első lépés, de ő nem teszi meg, s így lassan kifutunk az időből. A parlamenti ülésszak végeztével kaotikusnak tűnik a kormánykoa­líció. Úgy néz ki a parlamenti koalíció, mintha fél év lenne a választásokig, nem pedig fordítva. Ilyen reakciók és ilyen problémák akkor szoktak felmerülni, amikor már mindenki a választásokra készül. Bárdos Gyula: „A koalíciós partnerek megpróbálnak okokat találni, hogy mit miért és hogyan nem lehet.” (Somogyi Tibor felvétele) Miért? Egyrészt az Új Polgári Szövetség olyan partner, amelyiknek nincs ta­pasztalata, másrészt az utóbbi idő­ben tett lépései arra engednek kö­vetkeztetni, mintha nem akarnák ezt a koalíciót, mintha változtatáso­kat akarnának kicsikarni úgy, hogy ne ők látszanak hibásnak. Az ANÓ nem homogén párt, elnöke is elszá­mította magát, amikor azt hitte, hogy kompakt csapata van. Egyálta­lán nem biztos, hogy ősszel egysé­ges marad a csapata. Több jogszabály esetében az el­lenzékkel együtt szavazott az ANO, ezek közül is a leginkább az abortusztörvény tűnik ki, hiszen azt maga a párt teijesztette be. Az abortusztörvény esetében a mód­szer elleni tiltakozásunk jeléül az MKP képviselői nem szavaztak. Egy kormánykoalícióban csak úgy lehet működni, ha a játékszabályokat be­tartjuk. Nem a koalíciós szerződés lett rosszul megkötve? Nem. A koalíciós szerződésben nem lehet ennél tovább menni, mert ak­kor úgy tűnne, mintha köteleznénk a koalíciós képviselőket a szavazás­ra. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy nem lehet a koalíciós partner ellen összefogni, s az ellenzékkel kö­zösen elfogadtatni valamit, ami el­len tiltakozik a társ. Különbséget kell tenni az olyan szavazások kö­zött, amikor az ellenzék nyújt be egy javaslatot, és a koalíciós párt, ese­tünkben az ANO csatlakozik hozzá, valamint az olyan javaslat között, amelyet a kormánykoalíció pártja tesz tudatosítva azt, hogy csak az el­lenzékkel lehet elfogadni. Az ANO pontosan tudta, mibe megy bele. Te­hát ez a folyamat nem arról szólt, hogy valamit meg akartak oldani, hanem arról, hogy meg akartak va­lamit nehezíteni. Jól értelmezem, hogy ha az ellen­zék nyújtotta volna be a javasla­tot, és az ANO támogatta volna, akkor az nem a koalíciós szerző­dés megsértése? így van, bár az eredmény szem­pontjából ugyanaz. Ám ha azzal a tudattal kezdeményezek egy tör­vénytervezet-vitát, hogy a jogsza­bály csak az ellenzék támogatásával hagyható jóvá, a szerződés durva megsértése, tehát a keresztényde­mokraták reakciói érthetőek, mert ha már a koalíciós szerződés megfo­galmazásakor felhozta volna az ANO ezt az igényét, már akkor problémát jelentett volna, de ez föl se merült. A kormányfőnek pedig lassan állást kell foglalnia. Eddig megpróbált úgy tenni, hogy ez a két párt ügye, s amikor már tetőztek a problémák, jött - mint egy messiás -, s az ő idézőjelben felelősségérzet­ének következtében a problémák megoldódtak. Most azonban a ke­reszténydemokraták felszólították Dzurindát, hogy ha az elnök nem ír­ná alá a törvényt, s a parlamentben ismét többséget kapna a javaslat, hívja vissza az ANO minisztereit. Sokan a KDH szemére vetik, hogy miért nem mennek el ők, de hát nem ők rúgták föl a koalíciós szer­ződést. Ruskónak és pártjának el kell döntenie, milyen úton akar to­vább menni. Ám nem az ANO volt az, amely először fölrúgta a koalíciós szer­ződést, hanem a KDH szavazott először másképpen, mint a koalí­ció többi tagja... Amikor a kereszténydemokraták nem szavazták meg Rudolf Zajac miniszter törvényét, az nem a koalí­ciós szerződés fölrúgása volt. Az csak egy nagyon helytelen reakció­juk volt a kereszténydemokraták­nak. A kérdést később meg is oldot­tuk. Nem lehet a kettőt összehason­lítani. Az egész koalíciós ellentét a parla­menti munkán csapódik le legin­kább. Hogyan lehet így működni a parlamentben? Nagyon nehezen. A koalíciós szerző­dés elkészítésénél megpróbáltuk úgy megfogalmazni a játékszabályo­kat, hogy a lehető legkisebb legyen a terület, ahol átverhetnek bennün­ket. Figyelmeztettük az új partnert, milyen nehézségekkel jár a minimá­lis többség. Ha mi megegyeztünk valamiben, a pártelnök, a miniszteri klub elnöke és a frakcióvezető ga­rantálta az egyezséget. Ilyen fegye­lemnek lennie kell. De hiába egye­zek meg valakivel, ha az nem tudja vagy nem akarja a sajátjainál elérni, hogy az egyezség meg legyen tartva. Minek olyan partnerrel együtt­működni, amelyik nem tartja meg az egyezséget? Az MKP azt szeretné, ha ebben a föl­állásban folytatnánk tovább a kor­mányzást. Ha a köztársasági elnök visszaadja az abortusztörvényt, az ANO-nak tudatosítania kell, szava­zata mit jelenthet. Az a szavazás már másról fog szólni. Ha megsza­vazza a törvényt, kormányválságot és aránymódosítást idézne elő. Bár­milyen változás esetében az elfoga­dott kormányprogram az új tagok vagy az ellenzéki támogatók részére nem kötelező érvényű. Ami problé­mát jelenthet. Másrészt a KDH-nak fel kellene hagynia a folytonos erős- ködéssel. Azt mondja, az MKP azt szeretné. De a szeretnémen kívül mire van esély? Erre nem lehet választ adni, mert sok a ha. Ez nehéz helyzet, valaki mindenképpen sérül. Felelőtlen \\ Az obstruálás még megbocsátható, de a folytonos le- ** paktálás már nem. >> hozzáállás bárki részéről 2004. má­jus 1., vagyis az uniós csatlakozás előtt szétverni a koalíciót. Dzúrinda miniszterelnök szerint márpedig ez a négy párt arra van ítélve, hogy négy évig kormányoz­zon. Ilyen közhelyet bárki mondhat. Va­lóban nincs jobb alternatíva, de ilyen bizonytalan légkörben nehéz kormányozni. Az obstruálás még megbocsátható, de a folytonos le- paktálás már nem. Ha határozottabb lett volna a kor­mányfő, elfajult volna idáig a helyzet? A kormányfőnek sokkal kemé­nyebbnek kellett volna lennie. Már régen össze kellett volna hívnia a Koalíciós Tanácsot. Nem a kedvezménytörvénnyel akarta jegelni az ellentéteket a KDH és az ANO között? Ebben az ügyben a magyar ekkártyával játszott, nem mondott igazat, nem viselkedett kormányfő­ként, hanem megpróbált a háttér­ben lavírozni. Én nem így képzelek egy kormányfőt, nagyon nagy csaló­dás számomra. Teljesen bizonytalan ősz elé né­zünk? Minden előfordulhat, akár változá­sok is. Ha a kormányprogramot nem a benne foglaltak és a határidők alapján fogja teljesíteni a kormány- koalíció, azt az MKP sem fogja tétle­nül szemlélni. ■■■■■I RÖVIDEN Ellentmondás az EU és az agrártárca között Pozsony/Brüsszel. Szlovákia elveszíthet egy helyet az Európai Unió fogyasztó- és egészségvédelmi főbiztosságán, ha a földműve­lésügyi minisztérium ellenezni fogja a Brüsszel által kiválasztott Zuzana Kováčovát, aki jelenleg az agrártárca alkalmazottja. Czajlik Katalin, a minisztérium szóvivője érdeklődésünkre közölte, az unió csak nem hivatalosan jelezte, hogy Kováčovára esett a választása, ám hivatalos megkeresés esetén a tárca elküldi azoknak a hazai szakembereknek a listáját, akik alkalmasak lehetnek e posztra. Kováčová viszont azt állítja, hogy Brüsszel választása a több mint 6000 szlovákiai szakember adatbázisát tartalmazó jegyzék áttanul­mányozása után esett rá. (shz, t) Megerősített pápalátogatás Pozsony. Tegnap hivatalosan is megerősítették, hogy ősszel Szlová­kiába látogat II. János Pál. A Szentatya szeptember 11-én érkezik, és 14-ig tartózkodik majd az országban. A négy nap alatt Nagyszomba­tot, Besztercebányát, Rozsnyót és Pozsonyt keresi fel, tájékoztatta la­punkat a Szlovákiai Püspöki Konferencia sajtóirodája, (ú) Port küldtek Rudolf Zajacnak Pozsony. „Nem fogjuk növelni a betegek anyagi terheit” - állítja Ru­dolf Zajac. Az egészségügyi miniszter szerint azzal, hogy fizetni kell a kórházi szolgáltatásokért, kiderült, mely intézmények feleslege­sek a rendszerben, vagy melyek azok, amelyek túl sok pénzt költe­nek. Pénteken délután port tartalmazó boríték érkezett a miniszté­riumba, melyet egyenesen a miniszternek címeztek. Az anyagot a besztercebányai laboratóriumba szállították, ahol tegnapra kide­rült, hogy nem antrax volt. (TASR) Kötelező EU-órák az iskolákban Pozsony. Kötelezően fognak tanulni az EU-ról a 2004/2005-ös tan­évtől kezdődően az általános és a középiskolákban a diákok. Már készülnek a tantervek a nyolcadikosok és a harmadikos gimnazisták számára, s hamarosan versenypályázatot írnak ki a tankönyvek el­készítésére. Erre a kormányhivatal biztosít kétszer 200 ezer koro­nát, az összesen 115 ezer tankönyv nyomtatását az oktatási minisz­térium vállalta magára. (TASR) Jövőre 1230-cal lesz több hivatalnok Pozsony. Jövőre 1230 állami hivatalnokkal lesz több. Az idei 35 333- as állományt 3,36 százalékkal akarják felduzzasztani. Fizetésükre 7,8 milliárd koronát költ majd az állam. A hivatalok szerint az új alkal­mazottakra az EU-s jogrendszer és normák problémamentes szlováki­ai bevezetése miatt lesz szükség. Idén 233 kiemelt fizetésű munkatár­sat foglalkoztatnak, számuk jövőre 356-ra emelkedik. (TASR) Októbertől 6080 koronás minimálbér Pozsony. Októbertől valószínűleg a jelenlegi 5570-ről 6080 koro­nára emelkedik a minimálbér. Az erről szóló kompromisszumos javaslatot tegnap terjesztették az érdekegyeztető tanács elé a kor­mány és a munkáltatók képviselői. A szakszervetek viszont legalább 6760 koronára való növelését követelték, jóllehet, eredetileg 8100 koronást követeltek. Mivel nem született egyezség a szociális part­nerek között, a minimálbér nagyságáról a kormány hoz végleges döntést. (SITA) Mose Kacav izraeli államfő szlovákiai látogatása Som helyett szilva volt ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Ha Jasszer Arafat hatal­mon marad, a békefolyamat meg­hal - jelentette ki tegnap Pozsony­ban Mose Kacav. Az izraeli államfő szerint a palesztin elnök már négy izraeli miniszterelnököt becsapott, ezért ő teljesen egyetért Ariel Sáron miniszterelnök politikájával. „Az európai államoknak nem volna sza­bad támogatniuk Arafatot” - mond­ta. Rudolf Schuster szerint az EU bővülésével csökkenni fog a feszült­ség az Európai Unió és Izrael között. Ennek ellenére Európának nincs jo­ga beleszólni abba, ki legyen a pa­lesztinok vezére. Kacav szerint Izra­elnek nincs gondja azzal, hogy Eu­rópa humanitárius segítségben ré­szesíti a palesztinokat, de cserébe a terrorcselekmények azonnali leállí­tását kellene követelni. Rudolf Schuster izraeli kollégája tiszteleté­re vacsorát adott tegnap a várban, melyet a kóser Chez David étterem szakácsai készítettek el. így elma­radt a Schuster-féle közismert som­pálinka, helyette kóser szilvapálin­kával koccintottak. A két államfő a Besztercebánya melletti Kremnič- kában megkoszorúzta az ott felállí­tott második vüágháborús emlék­művet, ahol csak nemrég állítottak fel egy menórát az elhunyt zsidók emlékére, (s, t) Egyszerű állampolgárok is a rendőrséghez fordulhatnának, és kezdeményezhetnék a gyanús eredetű vagyon ellenőrzését Elkobozhatják Mečiartól a trencsénteplici Elektrát? ÖSSZEFOGLALÓNK Egyedülálló rendszert tart fenn a jegyzői kamara Internetes nyilvántartó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Vladimír Mečiarnak jövő­re valószínűleg nemcsak kötelezően vagyonbevallási kell tennie, hanem előfordulhat, hogy vagyona eredetét is bizonyítania kell. A korrupció visszaszorítására és a törvényszegő közéleti személyiségek ellen az igaz­ságügyi minisztérium két fegyvert húzott elő: az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény tervezete már a parlamentben van, a vagyon erede­téről szóló jogszabályt pedig a múlt héten ismertette Daniel Lipšic tárca­vezető. Az előbbi értelmében min­den honatyának és közeli hozzátar­tozóinak az interneten kell közzé­tenniük vagyonnyilatkozatukat - ez alapján összevethető lesz a bevallott és a tényleges vagyon. Ha pedig va­laki úgy véli, hogy egy képviselői fi­zetésből, illetve a feltüntetett bevé­telből nem lehet például egy villát felépíteni, kezdeményezheti, hogy vizsgálják meg az illető vagyonának az eredetét. Mečiar a közelmúltban nem volt hajlandó elárulni, miből fi­nanszírozta a trencsénteplici Elekt­rát. Ha a parlament jóváhagyná a törvényt, bárki - nemcsak politiku­sok, ismert személyiségek, adóhiva­talnokok, hanem egyszerű polgárok is - a rendőrséghez fordulhatnának, és kezdeményezhetnék a gyanús eredetű vagyon ellenőrzését. Ha a feljelentés átjutna az első szűrőn, azaz a rendőrség megalapozottnak találná a gyanút, következne a má­sodik szűrő: az ügyész. A törvényes­ség őre először kérdőre vonná a tu­lajdonost, kikérné a különböző ha­tóságok véleményét, csak ezután fordulhatna bírósághoz. Az ügyész a bíró előtt felsorakoztatná érveit, és ha azok alapján valószínűsíthető, hogy a vitatott vagyon nem legális eredetű, a bizonyítási mérleg átbil­lenne a tulajdonos oldalára. Közben az ügyész javasolhatja, hogy foglal­ják le a vagyont, vagy legalábbis a felét. „Ez megelőző intézkedés, így oldottuk meg, hogy a vagyon elkob­zása ne legyen alkotmányellenes” - magyarázta Daniel Lipšic. Lipšic ja­vaslata értelmében a lefoglalt va­gyont öt éven belül vissza lehetne igényelni: a tulajdonosnak ennyi ideje lenne hiteles okmánnyal alátá­masztania a legális eredetet. Ellen­kező esetben öt év után a vagyon az államra száll. Ha valaki örökölt va­lamit, viszont kiderül, hogy öröksé­ge nem legális eredetű, azt is elko­bozhatják. A vagyon eredetét pol­gárjogi eljárás keretében vizsgál­nák, azaz ha a bíróság kimondja a vagyon törvénytelen eredetét, a tu­lajdonost nem ítélik el, csak elko­bozzák vagyonát. Viszont ha az eljá­rás során fény derülne valamüyen bűncselekményre, büntetőeljárást lehet kezdeményezni. Az igazság­ügyi miniszter nem tart a visszaélé­sektől. „Nem egy-két ezer koronás többletjövedelem firtatásáról, nem kisemberek elleni hadjáratról, ha­nem jogtalanul meggazdagodott személyek felelősségre vonásáról van szó. Megszabtunk egy határt: a vitatott vagyonnak el kell érnie a létminimum kétszázszorosát. Ez je­lenleg körülbelül egymillió korona” - hangsúlyozta Lipšic. (sza) Pozsony. Európában egyedülálló nyilvántartó rendszert tart fenn ja­nuár 1-jétől a szlovák jegyzői ka­mara. Az egységes internetes nyil­vántartásban naprakészen megta­lálható többféle adat, a legjelentő­sebb közülük az ingóságokra be­jegyzett jelzálog, mely elsősorban a bankok munkáját könnyíti meg. „Ha a vállalkozó jelzálogkölcsönt akar felvenni, akkor tudnia kell, hogy a bankok bármikor ellenőriz­hetik, hogy a zálogul felajánlott in­góságra van-e már bejegyezve jel­zálog” - ismertette a nyilvántartás előnyeit Pavol Kutenič, a kamara elnöke. Ennek köszönhetően egy­szerűsödik a kölcsönök odaítélése is, hiszen pénzügyi intézmények megbízható forrásból kaphatnak információt a hitelért hozzájuk for­dulókról. A nyilvántartás tartal­mazza a zálogteher nagyságát is, ami alapján megítélhető, mekkora újabb zálogot bír el még az adott ingóság. Az év elejétől jelzáloggal terhelhető a gépkocsik, gyártóso­rok, gépek mellett a vállalatok egé­sze is. A zálogjogi nyilvántartás mellett a www.notar.sk honlapon megtalálható a jegyzők által hitele­sített aláírások, a náluk elhelyezett végrendeletek (a lakosság nem egész öt százalékáról van szó), to­vábbá a közokiratok és az önkéntes árverések listája. Ugyancsak ezen a honlapon található az 1 százalékos adóért folyamodó szervezetek nyil­vántartása, melyet szintén a jegy­zői kamara köteles vezetni. A hon­lap mindenki számára díjmentesen hozzáférhető, (lpj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents