Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-15 / 161. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 15. Ciprusi ratifikálás Nicosia. Ciprus parlamentje tegnap egyhangúlag ratifikálta a szigetország uniós csatlako­zását rögzítő szerződést. A nemzetközi jog szerint az egész sziget belép az EU-ba 2004. május elsején; mindazonáltal az unió jogrendszere csak a szi­get déli, görög részén lép ha­tályba, hacsak nem jön létre addig megegyezés a ciprusi gö­rög és török közösség között. A tegnapi szavazáson a nicosiai parlamentben üres maradt a ciprusi török közösséget megil­lető 24 képviselői hely. (MTI) Bomba robbant a parlamentben Jakarta. Bomba robbant teg­nap hajnalban az indonéz par­lament épületének alagsorá­ban: személyi sérülés nem tör­tént, a detonáció csak anyagi károkat okozott. Indonéziában a Báli szigetén tavaly október­ben muzulmán szélsőségesek által elkövetett véres merénylet óta több kisebb robbantás is történt; a rendőrség a merény­letek nagy részét az Aceh tarto­mányban tevékenykedő szaka- dárok számlájára írja. (MTI) Constantinescu pártot alapított Bukarest. Megtartotta alakuló kongresszusát a hét végén Emil Constantinescu volt román ál­lamfő új pártja. A nemrég be­jegyzett Népi Akció (AP) alapí­tói szerint a baloldal romániai térnyerése a jobboldal súlyos válságának tudható be. Con­stantinescu kijelentette: a je­lenlegi román kormánypárt gádástalan oligarchiák csapdá­jába került, ezért a jövő évi vá­lasztásokon le kell váltani. A volt államfő a szélsőséges és idegengyűlölő Nagy-Románia Pártot is élesen bírálta. A kong­resszust többek között üzenet­ben köszöntötte a volt cseh és a volt magyar államfő, Václav Havel és Göncz Árpád. (NOL) Joschka Fischer Amerikában Berlin. Irak és Afganisztán bel­ső helyzetének megszilárdítá­sával összefüggő kérdések sze­repelnek a német külügymi­niszter tegnap kezdődött négy­napos amerikai útjának napi­rendjén. Rövid New York-i tar­tózkodás után Joschka Fischer ma repül Washingtonba, ahol találkozik amerikai kollégájá­val, Colin Powellel, Condo- leezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval, valamint Dick Cheney alelnökkel. Fischer amerikai útja előtt Gerhard Schröder kancellár elutasította azt az amerikai óhajt, hogy né­met katonák vegyenek részt az iraki helyzet megszilárdítását szolgáló csapatok tevékeny­égében. A washingtoni vezetés ennek ellenére igyekszik rá­venni Németországot, hogy minél nagyobb katonai erővel legyen jelen a Perzsa-öböl tér­ségében. Washington azt is szeretné, hogy Németország nyújtson pénzügyi segítséget Irak újjáépítéséhez. (MTI) Berlini megfigyelők szerint Fi­scher helyzete kedvező, mert ma az USA-nak van szüksége az iraki háborút ellenző Né­metország támogatására (Képarchívum) Tavaly ilyenkor egy gyenge idegzetű, szélsőséges férfi lőfegyverrel merényletet kísérelt meg Chirac ellen Nem történt incidens A parádé helyszíni nézőseregét 170 ezer főnyire becsülték (Reuters-felvétel) Kínos helyzetben kényszerült magyarázkodásra az amerikai, az olasz, a brit, valamint a dán kormány Tovább dagad az uránbotrány Párizs. Szigorú biztonsági intézke­dések közepette, súlyosabb incidens nélkül zajlott le tegnap Párizsban a francia nemzeti ünnephez kapcsoló­dó katonai parádé, amelynek során tavaly ugyanekkor merényletet kísé­reltek meg JacqueS Chirac köztársa­sági elnök ellen. Az idei díszszemlét Holger Kammerhoff tábornok sze­mélyében először vezényelte német főtiszt. Kammerhoff a majdani kö­zös európai véderő magvát alkotó európai hadtest (eurocorps) pa­rancsnoka. A hadtest öt nemzet (Né­metország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Spanyolország) katoná­iból áll. Ezért kapott most, az iraki háború után különös hangsúlyt a mindig is nagy látványosságot jelen­tő díszszemle, hiszen az EU önálló védelmi törekvéseit volt hivatott ki­fejezni. A Champs Élysées-n végig­haladó menet élén a Chiracot szállí­tó katonai jármű haladt. (MTI) Washington/Róma/London/ Koppenhága. Újabb politikai botránnyá válhat Olaszor­szágban az amerikai Time magazinnak az a közlése, miszerint a Berlusconi- kormány olyan titkosszolgá­lati dokumentumokat adott át az USA-nak, amelyek in­dokul szolgálhattak a Bush- adminisztrációnak a Irak el­leni háború megindításához. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ George Bush amerikai elnök 2003. január 28-án az Unió helyzetéről tartott kongresszusi beszédében utalt arra, hogy Irak Afrikában vá­sárolt urániumot. A vádról később kiderült, hogy alaptalan. A Time úgy tudja, hogy az olasz titkosszol­gálat kezébe került egy tucatnyi le­vél és más dokumentum, amelyek az iraki-nigeri üzletről tanúskod­tak. Ezeket a „bizonyítékokat” az olasz szervek megosztották az USA-val és Nagy-Britanniával. A Time azt is hozzátette, hogy Jo­seph Wilson volt amerikai nagykö­vet, aki a CIA részére Afrikában nyomozott, soha nem látta az ere­deti olasz dokumentumokat, és kezdettől fogva kételkedett valódi­ságukban. A múlt pénteken a Newsday című bulvárlap azt írta, hogy 2001 végén a brit és az olasz titkosszolgálat riadóztatta először a CIA-t az iraki-nigeri állítólagos urániumtárgyalásokról. Az ügyről már márciusban említést tett a The Washington Post, amely szerint a „nigeri dokumentumok” csak feb­ruárban, vagyis a Bush uniós be­széde után jutottak el az amerikai hírszerzéshez, és a CIA-nak is két­ségei voltak azok hitelessége felől. Az olasz érintettséget pedzegette magas brit körökre hivatkozva teg­nap a londoni Financial Times is. Az olasz kormányfői hivatal alap­talannak nevezte a Time értesülé­sét, és leszögezte: az olasz titkos- szolgálat semmilyen, az üggyel kapcsolatos dokumentumot nem adott át más hírszerző szerveknek. Pietro Folema, a Baloldali Demok­raták (DS) képviselője szerint azonban a Chigi-palota sietős cá­folata tulajdonképpen beismerés. Folema javasolta korábban parla­menti bizottság létrehozását az iraki háborúval kapcsolatos olasz felelősség kivizsgálására. Most úgy vélekedett: sürgősen el kell fo­gadni a bizottság megalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, hogy kiderüljön, aktív részt vállalt-e az olasz kormány az iraki háborút igazoló nagy hazugság felépítésé­ben. Valdo Spini, ugyancsak DS- képviselő követelte, hogy Berlu- coni a törvényhozás előtt számol­jon be az ügyről. Interpellált Anto­nio Martino védelmi és Franco Frattini külügyminiszterhez Alfre­do Biondi és Raffaele Costa, a For- za Italia két képviselője is. Közben az olasz katonai titkosszolgálat (SISMI) elismerte, hogy még 2000-ben ő szerezte az informáci­ót az Irak és Niger közötti uráni­umtárgyalásokról. Azt azonban ta­gadta, hogy ezt továbbadták volna a CIA-nek. Massimo Brutti, az olasz törvényhozás titkosszolgála­tokat felügyelő bizottságának tag­ja a La Repubblicának úgy nyilat­kozott, hogy a kormánynak a par­lament elé kell tárnia a rendelke­zésre álló dokumentációt, mivel az iraki hadműveletek már véget ér­tek, és titokban tartását már sem­mi nem indokolja. Brutti szerint az a kérdés, hogy a dokumentumokat vajon Dick Cheney amerikai alel- nök minősítette-e perdöntő bizo­nyítéknak, vagy pedig ez már a ró­mai miniszterelnökségen megtör­tént. Jack Straw brit külügyminiszter tegnap a BBC-nek úgy nyilatko­zott, hogy a nigeri uránvásárlásról szóló információkat egy külföldi titkosszolgálattól kapták, és ez ke­rült bele az iraki tömegpusztító fegyverekről tavaly szeptember­ben készült dossziéba. Straw to­vábbra is meggyőződését hangoz­tatta, hogy a dokumentumok hite­lesek voltak. Egyúttal hozzátette, hogy a London által felhasznált dokumentumok teljesen mások, mint azok a hamisítványok, ame­lyekre az amerikaiak korábban hi­vatkoztak, és a brit vezetés nem is ismerte azokat az év elejéig. Straw szerint Nagy-Britanniának nincs joga egy harmadik ország titkos- szolgálatától származó informáci­ót átadnia ez utóbbi hozzájárulása nélkül. Az Irak lefegyverzésében való dán részvételt nem a CIA információi, hanem Hans Blixnek, az ENSZ fegyverzetellenőrei vezetőjének je­lentése alapján hozták - jelentette ki tegnap Per Stig Möller dán kül­ügyminiszter. A dán ellenzék ugyanis szintén vizsgálatot köve­telt arról, hogy valóságos vagy ha­mis vádak alapján indult-e meg az Irak elleni invázió. Dánia egy ten­geralattjáróval és egy hadihajóval vett részt a hadműveletekben, je­lenleg 400 fős dán biztonsági ala­kulat állomásozik Irakban. Korrupt kormánytagok Súlyos vádak Belgrád. Mladjan Dinkics szerb jegybankelnök szerint egyes kor­mánytagok korruptak. Dinkics - aki a fél éve alakult G17 Plus nevű párt alelnöke - közölte: cáfolhatatlan bi­zonyítékai vannak több kormánytag korruptságáról, s ha a kabinet nem írja ki az előre hozott választásokat, akkor a nyilvánosság elé tárják azo­kat. Előzőleg azt állította, ilyen do­kumentumokkal „bármely ország­ban meg lehetne dönteni a kor­mányt’. Vladan Batics igazságügyi miniszter tegnap közölte, ha a jegy­bankelnöknek valóban vannak bizo­nyítékai kormánytagok viselt dolgai­ról, akkor szolgálati kötelessége át­adni ezeket a rendőrségnek. Batics szerint Dinkics nagyon súlyos váda­kat fogalmazott meg, s ha valaki va­lóban korrupt ügyekbe bonyolódott, azt bíróság elé állítják. Dinkics erre közölte: a hatóságok mindenről tud­nak, a szóban forgó dokumentumok ugyanis rendőrségi akták másolatai. A rendőrség tisztában van a kor­mánytagok bűnös cselekedeteivel, mégsem indít nyomozást. (MTI) Új utazási rend novembertől Magyar vízumpolitika Belgrád. Magyarország november 1- től vezeti be a vízumot Szerbia-Mon- tenegró állampolgáraival szemben, de nem kell váltaniuk majd átutazási vízumot azoknak, akik állandó tar­tózkodási engedéllyel rendelkez­nek valamely európai uniós tagor­szágban. Ezt Bársony András, a ma­gyar külügy politikai államtitkára közölte tegnap a Beta belgrádi hír- ügynökséggel. Bársony szerint az a legvalószínűbb, hogy Magyaror­szág csak 2006-tól tud majd schen- geni vízumot kiadni, ami egyben azt jelenti, hogy addig magyar ví­zummal nem lehet majd belépni más uniós országok területére. Sze­rinte többféle magyar vízum lesz, a legegyszerűbb a 20 napos tartózko­dást teszi majd lehetővé Magyaror­szág területén. Nem lesz szükségük magyar vízumra azoknak a szerbia- montenegrói állampolgároknak, akik valamely uniós tagország által kiadott schengeni vízummal rendel­keznek. Bársony szerint akiknek né­met vízuma lesz, azok Magyaror­szág területén is tartózkodhatnak anélkül, hogy lenne magyar vízu­muk. Az unióhoz jövőre csatlakozó országok közül Magyarország az egyetlen, amely még nem vezetett be vízumkényszert a délszláv állam­unió állampolgáraival szemben. Az új utazási rendre való áttérés nyil­vánvalóan leginkább a Délvidéken élő magyarokat sújtja majd. (MTI) Szaddám a Tigris mentén bujkál London. Szaddám Húszéin bukott iraki elnök a Tigris folyó mentén, a Bagdad és Számárrá város között elterülő térségben rejtőzködik. Ezt az iraki katonai titkosszolgálat egyik volt vezetője állítja. Vafik asz- Szamerraj tábornok a The Independentnek elmondta: a bukott iraki elnöknek sikerült elmenekülnie üldözői elől, kihasználva az iraki fővá­ros és a tőle északnyugatra fekvő Számárrá között fekvő, sűrűn lakott és sűrű növényzet borította terület előnyeit. így most mintegy 60 kilo­méter hosszú és 20 kilométer széles övezetben bujkál. (MTI) Az agresszív amerikai terv háborús konfliktust idézhet elő a Koreai-félszigeten Ariel Sáron Londonban lobbizik Jasszer Arafat ellen Washington ismét a tűzzel játszik MTI-JELENTÉS Komoly nézeteltérések MTI-HÍREK Washington/Szöul. A KNDK teljes destabüizálását célzó terv kidolgo­zására kérte fel az amerikai katonai vezetést két hónappal ezelőtt a Pen­tagon. A US. News and World Re­port jelentése szerint az Műveleti terv 5030 című okmány egyes ele­mei „olyan agresszívak, hogy köny- nyen háborús konfliktust idézhet­nek elő a Koreai-félszigeten” - mondta a hetilapnak egy Bush-kor- mányzati tisztségviselő. Az egyelőre szigorúan bizalmas terv részleteit a Pentagon-tervezők Thomas Fargo tengernagynak, az amerikai csen­des-óceáni parancsnokság vezetőjé­nek bevonásával dolgozzák ki. A terv felhatalmazást adna az ameri­kai hadvezetésnek, hogy különböző hadgyakorlatok tartsanak az észak­koreai határok közelében az ország tartalékainak kimerítése és katonai vezetésének megzavarása végett, így megtörténhetne, hogy utóbbiak ebben a feszült helyzetben végül akár Kim Dzsong II, az ország vezére ellen fordulnának. Egyebek között RC-135-ös gépekkel végzett felderí­tő repüléseket végeznének az észak­koreai légtér közvetlen közelében, felszállásra, vagyis az amúgy is szű­kös üzemanyagkészletek elfogyasz­tására késztetve ezzel az észak-kore­ai légierőt. Egy másik javaslat sze­rint egy hétig tartó meglepetésszerű hadgyakorlatot tartanának az észak­koreai határ közelében; bunkerekbe kényszerítenék az észak-koreaiakat, akik kénytelenek lennének fel­emészteni élelmiszer-és víztartalé­kaik egy részét. A tervezet részletei­vel most kezdik megismertetni a Fe­hér Ház és a külügyminisztérium il­letékeseit, de a kormányzat egyes té­nyezői máris erős kritikával fogad­ják; azzal érvelnek, hogy szinte el­mossa a határvonalat háború és bé­ke között. A Pentagon terveiben fel­vázolt dolgok némelyike - finoman fogalmazva is - meglehetősen pro­vokatív - jelentette ki a tervvel kap­csolatban egy amerikai kormányille­tékes. A bírálók véleménye szerint miközben a Pentagon kötéltáncot jár az ellenség lépéseinek befolyáso­lása, illetve a kezdeményezés teljes átengedése között, e taktikázás kö­vetkeztében háború robbanhat ki a térségben. Mert mi történik, ha az észak-koraiak lelőnek egy RC-135- ös felderítőgépet, vagy tüzérségük­kel átlőnek Dél-Koreába? - teszik fel a kérdést a tervezet ellenzői. A heti­lap szerint a terv nyugtalanítja a tér­ségbeli országokat - Dél-Koreát, Ja­pán és Kínát is. Rámalláh/London. Nem sikerült elsimítani a Jasszer Arafat palesztin elnök és Mahmúd Abbász palesztin kormányfő között feszülő ellentéte­teket. Ezt egy magát megnevezni nem kívánó palesztin illetékes kö­zölte az AFP-vel. A két politikus júli­us 7-e óta nem találkozott egymás­sal. Akkor a Fatah központi bizottsá­gának az ülésén élesen bírálták Ahbászt békülékeny Izrael-politiká- ja miatt. Abbász eztán benyújtotta lemondását, de a testület nem fo­gadta el azt. Izrael komolyan felülvizsgálná a pa­lesztinokkal szemben folytatott poli­tikáját, ha Abbász lemondana. Ezt az izraeli kormány magas rangú képviselője közölte az Ariel Sáron kormányfőt Londonba szállító repü­lőgép fedélzetén. A meg nem neve­zett politikus úgy fogalmazott, hogy Abbász lemondása után elölről kel­lene kezdeni a béke megteremtését célzó próbálkozásokat. Maga Abbász arra kérte Igor Ivanov orosz külügyminisztert, vesse latba befo­lyását azért, hogy Izrael feloldja az Arafat mozgásszabadságát korláto­zó döntést. A palesztin elnök 18 hó­napja nem hagyhatja el Rámalláh városát. Jack Straw brit külügyminiszter elis­merését fejezte ki tegnap a londoni látogatáson tartózkodó Sáron izraeli kormányfőnek „az izraeli-palesztin megbékélés érdekében, súlyos ne­hézségek közepette végzett nagy munkájáért”. Sáron Londoni tárgya­lásai előtt jelezte, megpróbálja rá­venni a brit vezetőket arra, hogy sza­kítsák meg kapcsolataikat Jasszer Arafattal, és támogassák inkább Mahmúd Abbász palesztin kor­mányfőt a megbékélésért tett lépé­seiben. Sáron később Tony Blair kor­mányfővel találkozott. A Reuters hírügynökség előzetesen megje­gyezte: ez a megbeszélés különösön jelentős Sáron szempontjából, mert Izraelben általános az a feltevés, hogy Blair csikarta ki George Bush amerikai elnöktől: gyorsan indítsák el az izraeli-palesztin megbékélés nemzetközi tervének, az útitervnek a végrehajtását. Az amerikai vezeté­sű koalíció Irak elleni háborúja által elidegenített arab világot akarta ki­engesztelni ezzel, olyan jelzést küld­ve felé, amely szerint a Nyugat ki­egyensúlyozottan kezeli a közel-ke­leti konfliktus részvevőit. Szöulnak nincs bizonyítéka Szöul. Dél-Koreának nincs tudományos bizonyítéka arra, hogy Észak- Korea befejezte a jongbjoni atomerőműben tárolt 8000 elhasznált fűtő­elem újrafeldolgozását. Ezt Ro Mu Hjon dél-koreai elnök külpolitikai tanácsadója jelentette ki tegnap. Az ENSZ-ben dolgozó észak-koreai diplomaták a múlt héten közölték amerikai illetékesekkel, hogy Phen- jan június 30-án befejezte a jongbjoni atomerőműben tárolt használt fűtőelemek újrafeldolgozását. Ez azt jelentené, hogy Észak-Korea a ko­rábban feltételezettnél több, nukleáris fegyver előállításához szükséges nyersanyag birtokába jutott, (m)

Next

/
Thumbnails
Contents