Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-12 / 159. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 12. Német igen a bővítésre Berlin. A német parlament fel­sőháza, a Bundesrat egyhangú­lag igennel szavazott pénteken arra, hogy 2004. május elsején tíz taggal - köztük Magyaror­szággal - bővüljön az Európai Unió. Egy héttel ezelőtt a kép­viselőház, a Bundestag szava­zott elsöprő többséggel a tíz or­szág felvétele mellett. (MTI) Szerződés a felelősségről Berlin. Csaknem hat évtized­del a holokauszt után, tegnap szerződés lépett érvénybe a német szövetségi állam és a németországi zsidók viszonyá­ról. A dokumentumot Gerhard Schröder kancellár és Paul Spi­egel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke írta alá még január 27-én, a holokauszt-emléknapon. A megállapodást a Bundesrat tegnap vita nélkül hagyta jóvá. A szerződés preambuluma le­szögezi, hogy a német nép kü­lönleges történelmi felelősség­gel tartozik a németországi zsidók sorsáért. (MTI) Merénylet Karacsiban Karacsi. Legalább két halottja és több sebesültje van a pakisz­táni Karacsi tízszintes iroda­épületében történt tegnapi robbanásnak. A rendőrség sze­rint pokolgépes merénylet tör­tént, amelyért még senki sem vállalta a felelősséget. A rob­banás bekövetkeztekor az iro­daépületben dolgozók többsé­ge még nem tartózkodott munkahelyén. Az egyik áldo­zat biztonsági őr volt, a másik egy járókelő. A pokolgép az egyik áldozatot teljesen szét­szaggatta. A sérültek állapota nem súlyos, számukat egyelő­re nem közölték. A tegnap haj­nali merényletet pontosan egy héttel a kvettai mecsetben el­követett terrorakció után haj­tották végre. Annak a robban­tásnak 53 halottja volt. (MTI) Tanácsadók nem kellenek Moszkva. Oroszország katonai eszközökkel segíti az afgán hadsereg újjászervezését, és részt kíván venni afgán katona­tisztek képzésében is - hang­zott el Szergej Ivanov orosz és Mohammed Kaszim Fahim af­gán védelmi miniszter tegnapi moszkvai megbeszélésén. Ivanov beszámolója szerint Moszkva már 100 katonai te­herautót küldött Kabulnak, és még az idén sor kerülhet repü­lőtéri berendezések, hírközlési eszközök és más, az infrastruk­túra kiépítését segítő technika szállítására is. Az afgán vezetés már korábban közölte, hogy nem kívánnak fegyvert vásárol­ni Oroszországtól. Kabul leszö­gezte, nem lehet szó orosz ta­nácsadók és kiképzők fogadá­sáról sem. Orosz katonai aka­démiákon képeznének viszont afgán szakembereket. (MTI) Újra kell tárgyalni a törökorszá­gi börtönben raboskodó Abdul­lah Öcalan kurd vezető ügyét. Erről tegnap döntött az Európai Emberjogi Bíróság Öcalan bead­ványa nyomán. (TASR/AFP) George Bush Afrikában Lázba hozta az elefántokat Pretoria. Párzani kezdtek a csupán egzotikus háttérképnek szánt ele­fántok George Bush csütörtöki bots- wanai látogatásán, ami kissé meg­zavarta az amerikai elnöki családról készült tévériportot. Bush a felesége és Barbara leánya kíséretében láto­gatott a Mokolid Nemzeti Parkba. A riport hátteréül a stáb négy elefán­tot állított szép sorba, ám amikor a vendégek terepjárója begördült a helyszínre, a két elefántbika épp szerelemre gerjedt a két tehén iránt. A fogadást előkészítő elnöki kíséret tagjai igen kínosnak találták a dol­got, Bush azonban nem jött zavar­ba, valamit súgott a feleségének, La­urának, mire az asszony jót nevetve megpaskolta a férjét. A kérdésre, hogy az elefántok nem hoztak-e szé­gyent a Republikánus Párt jelképé­re, az elefántra, Colin Powell kül­ügyminiszter megjegyezte: „Az ele­fántok helyesen viselkedtek, mint ahogy mi is.” Bush és kísérete teg­nap Ugandába érkezett. (MTI) Az enyelgés után Bush megveregette az egyik elefánt agyarát (Reuters) Amerikai AIDS-segély Megosztott a kongresszus Washington. Megosztotta az ameri­kai kongresszust Bush elnök terve­zete, amely az afrikai országok AIDS elleni harcát segítené. A képviselő­ház az első költségvetési évben egy- milliárd dollárral csökkentené a se­gély összegét, míg a szenátus elfo­gadta a Fehér Ház javaslatát. A terv szerint az USA öt év alatt 15 milliárd dollárral segítené a leginkább rászo­ruló 14 afrikai és karib-tengeri or­szágot. A segélytörvény ugyan meg­határozta az elkölthető kereteket (ez az első, 2004-es költségvetési évben 3 milliárd dollár), de a tényleges ki­adásokat a kongresszusnak évente kell elfogadnia. A képviselőház re­publikánus többségű szakbizottsága azonban csütörtökön csak a terv egy módosított, egymilliárd dollárral ke­vesebbet biztosító változatát szavaz­ta meg. A demokrata párti képvise­lők és AIDS elleni aktivisták azonnal tiltakoztak, mondván, a megszorítás nem humánus, ráadásul aláássa az USA tekintélyét, mivel Washington nagyobb támogatási arányt ígért az afrikai nemzeteknek. (MTI) Tovább élesedik a palesztin belharc, az EU támogatja Abbász kormányfőt A szenátus a NATO és az ENSZ bevonása mellett Napi 10-25 támadás Háború lehet Gázában Jeruzsálem/Párizs/Róma. Iz­rael totális háborút indíthat a palesztinok ellen Gázában. Jasszer Arafat a palesztin nép érdekeinek elárulásával vá­dolta miniszterelnökét, Mahmúd Abbászt. Ariel Sáron pedig Arafat elszigetelésére szólította fel az Európai Unió országait. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Izrael reális eshetőségként mérlege­li, hogy totális háborút indít a pa­lesztinok ellen Gázában, ha azok nem számolják fel a terrorista háló­zatot - figyelmeztetett az izraeli ve­zérkari főnök a Paris Match legújabb számában. Mosé Jaalon határidőt nem jelölt meg, de nem csinált titkot abból, hogy az izraeli hadvezetés tervei között egy nagyszabású gázai hadjárat elképzelése is szerepel. „A totális háború lehetséges opció. Ha a MTI-HÍR Washington. Házkutatást tartottak 18 amerikai cégnél Iránnak szánt il­legális fegyverszállítmányok ügyé­ben az USA szövetségi hatóságai. A házkutatást a bevándorlási és vám­ügyi hivatal és a védelmi bűnügyi nyomozó szolgálat ügynökei végez­ték csütörtökön. Hét vádesküdtszé- ki idézést nyújtottak át, de senkit ORIGO Budapest. Az EU miatti vízumkény­szertől tartó vajdasági magyarok sürgetik a magyar hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a kettős állam- polgárságot. A magyar külügymi­nisztérium nem lát erre esélyt. Az indokok között szerepel, hogy egy ország határon túli magyarságával nem lehet kivételezni. Másrészt úgy vélik, a vízumproblémára nem a ket­tős állampolgárság a megoldás. Az EU-csatlakozás után Szerbia- Montenegróval szemben is be kell vezetni a vízumkötelezettséget. Ez pedig megnehezíti az ottani magya­rok határádépését. A VMSZ sürgeti a magyar hatóságokat, hogy mie­lőbb tegyenek lépéseket a kettős ál­lampolgárság bevezetése érdeké­ben. A napokban a szerb kormányfő is közölte: részükről nincs akadálya palesztin vezetők nem szánják el magukat a terrorista infrastruktúra lebontására, Gázában is megtörtén­het az, amit (2002 március végén) Júdeábán és Szamáriában a Rem- part fedőnevű hadműveletben vég­rehajtottunk” - mondta Jaalon. Ariel Sáron izraeli kormányfő arra kérte tegnap az Európai Unió orszá­gait, hogy legyenek kormányának partnerei Jasszer Arafat palesztin el­nök elszigetelésében. A Corriere della Sera olasz lapnak adott nyilat­kozatában felszólította az EU-álla- mokat: vonják meg Arafattól az anyagi segítséget, s inkább Mahmúd Abbász palesztin kormányfőt része­sítsék támogatásban, mert ezzel elő­mozdíthatják a közel-keleti béke ügyét. Jó példaként említette ebben az összefüggésben Silvio Berlusconi olasz kormányfőt, aki nem találko­zott Arafattal, amikor Izraelben járt. Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke a palesztin nép érdekeinek elárulásával vádolta miniszterel­sem tartóztattak le. A cégeket azzal gyanúsítják, hogy a fegyverkivitelt szabályozó törvény megsértésével hadfelszerelést szállítottak a londo­ni székhelyű Multicore cégnek, amely az iráni hadsereg szállítója. A szállítmányokban korszerű fegyve­rek - F-14-es Tomcat és F-4-es Phan­tom harci gépek, C-130 Hercules szállítógépek, Hawk típusú rakéták, valamint radarok - alkatrészei is annak, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárok legyenek. Az igény megfogalmazódott már példá­ul az erdélyi magyarok részéről is. „Nem ez a megfelelő megoldás a ví­zumproblémára” - mondta az [ori­gó]-nak Tóth Tamás külügyi szóvi­vő. A kettős állampolgárság fogal­mát ugyan ismeri a magyar jog, de ez nem egy kollektív eljárás. A jelen­legi szabályok szerint például egy külföldinek nyolc évig kell Magya­rországon élnie ahhoz, hogy meg­kaphassa az állampolgárságot. A magyar kisebbségek képviselői ugyanakkor úgynevezett szuperked­vezményes eljárásban részesülhet­nek, ami azt jelenti, hogy már egy év után kérhetik a magyar állampol­gárságot. Az a cél, hogy a kisebbségi magyarok elérhessék Magyarorszá­got, de közben maradjanak szülő­földjükön” - mondta Tóth Tamás, nőkét, Mahmúd Abbászt. Tegnapi izraeli lapértesülés szerint Arafat ki­rohanása csütörtökön hangzott el, amikor megbeszélést folytatott Telje Roed-Larsen közel-keleti ENSZ-kü- lönmegbízottal. Az Abbászt ért bírá­lat hevessége még a palesztin vezető legközelebbi munkatársait is meg­lepte - írta a Háárec egy palesztin tisztségviselőre hivatkozva, aki jelen volt a találkozón. Arafat az idézett forrás szerint a diplomata előtt elmondta, hogy Abbász úgy viselkedik, mint egy kezdő, aki nem tudja, mit tesz. „Ho­gyan veszi magának bátorságot ah­hoz, hogy baráti kapcsolatot létesít­sen egy emberrel (Ariel Saronnal), akinek történetét az egész világ is­meri?” - tette fel a kérdést Arafat. Diplomaták szerint Terje Larsen vi­szont hangsúlyozta: támogatni kell azt a folyamatot, amelyet Abbász megkezdett, beleértve a tűzszüne­tet, valamint az izraeli-palesztin párbeszéd felújítását. voltak. Az illetékesek szerint az ille­gális exporttal a cégek amerikaiak életét veszélyeztették. A Multicore cég ügyében a britek és az amerika­iak már 1999 óta vizsgálódnak. Az amerikaiak 2000-ben harci gépek és rakéták Iránnak szánt alkatrésze­it foglalták le a cég kaliforniai tele­pén. A brit nyomozók hasonló al­katrészeket találtak 2002 májusá­ban Londonban. hozzátéve: a kettős állampolgárság bevezetése esetén esetleg többen át akarnának települni. így kettős ál­lampolgárság helyett inkább olyan vízumpolitikát kíván a magyar kor­mány bevezetni, hogy a vízumköte­les kisebbségi magyarok minél egy­szerűbben, gyorsabban, olcsóbban, a lehető leghosszabb időre és leg­több átlépésre jogosító vízumhoz jussanak. A szóvivő szerint a kettős állampolgárság azért sem járható út, mert akkor azt ugyanazon az ala­pon valamennyi kisebbségi magyar­nak lehetővé kellene tenni, függetle­nül attól, hogy a vízumköteles Szer- bia-Montenegróban vagy Ausztriá­ban él. „A kedvezménytörvény is mi­lyen nagy vihart kavart a Kárpát­medencében” - emlékeztetett, s hozzátette: a kettős állampolgárság szükségességét a nemzetközi gya­korlat sem támasztja alá. MTI-HÍREK Washington. Irakban napi 10-25 tá­madás éri az amerikai csapatokat Tommy Franks tábornok szerint, aki úgy ítéli meg, hogy ezek az akciók mindjobban előkészítettek és kivite­lezettek, habár nincsenek összehan­golva egy központ által. Franks, aki nemrég távozott az iraki hadműve­letekért is felelős amerikai erők kö­zépső parancsnokságának (CENT- COM) éléről, csütörtökön a képvise­lőház katonai bizottsága közölte: el­sősorban muszlint szélsőségesek hajtják végre a támadásokat. A fegy­veres összetűzések akkor is gyakori­ak, amikor a bukott iraki rendszer vezetőinek elfogására irányuló akci­ókat hajtanak végre az amerikai egységek. A tábornok határozott meggyőződését hangoztatta, hogy Irakban találnak tömegpusztító fegyvereket vagy bizonyítékokat ar­ra, hogy Bagdad rendelkezett ilyen fegyverekkel. Franks úgy vélekedett, Srebrenica - memento MTI-HÍR Belgrád. A srebrenicai mészárlás nyolcadik évfordulóján, tegnap több mint tízezer megemlékező je­lenlétében helyezték örök nyuga­lomra a vérengzés közel háromszáz áldozatát a város melletti Potoca- riban létesített emlékparkban. Az újratemetésen Bosznia-Hercegovi­na közjogi méltóságai mellett a nemzetközi közösség képviselői, diplomaták és vallási vezetők vettek részt. A boszniai Szerb Köztársasá­got a Drágán Mikerevics miniszter- elnök vezette magas rangú kor­mánydelegáció képviselte. Ez volt a második srebrenicai újratemetés: az azonosítottak első csoportját, közel 600 bosnyák áldozatot március 31- én temették el Potocariban. A vöröskereszt adatai szerint miután a Ratko Mladics boszniai szerb had­seregparancsnok vezette haderő le­rohanta az ENSZ holland békefenn­tartóinak védelme alatt álló várost, 1995. július 12. és 16. között közel 7,5 ezer srebrenicai muzulmánt, ja­varészt férfit gyilkoltak meg. Eddig több mmt ötezer holttestet exhumál­tak a Kelet-Boszniában, jobbára Srebrenica környékén talált tömeg­sírokból, 1620 áldozatot azonosítot­tak. A tegnap eltemetett 282 áldozat közül 26-an 18 éven aluliak voltak, s ketten 75 éven felüliek. A nyolcadik évforduló előestéjén a szarajevói nemzeti színházban a fő­városi filharmonikusok amerikai vendégszereplőkkel emlékkoncer­tet adtak, amely jelképes kegyelet­adás volt a srebrenicai, illetve a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadás ál­dozatainak. Süleyman Tihic, a hogy az amerikai csapatok még 2-4 évig maradnak Irakban. Egyhangúlag arra ösztönözte csü­törtöki határozatában a washingto­ni szenátus az amerikai elnököt, hogy az iraki békefenntartó művele­tekbe és az újjáépítésbe vonja be a NATO-t és az ENSZ-t. A 97 igen sza­vazattal - ellenszavazat és tartózko­dás nélkül - elfogadott ajánlásában a felsőház szerint George Bushnak mérlegelnie kellene, hogy hivatalos formában és gyorsan kéije a NATO-t csapatok Irakba vezénylésére. A há­ború utáni rendezés elakadásért egyre inkább aggódó törvényhozók szerint az elnöknek meg kellene vizsgálnia azt is, hogy a világszerve­zetet felkérje: ösztökélje az ENSZ- tagállamokat katonai és rendőri erők kiküldésére, továbbá anyagi eszközök biztosítására az ország új­jáépítéséhez és kormányzásához. A szenátus támogatásáról biztosította az Irakban jelenleg folyó amerikai műveleteket. boszniai államelnökség muzulmán tagja a koncerten hangoztatta: „New Yorkot és Srebrenicát össze­köti az, hogy a bűncselekmények fő felelősei még mindig szabadlábon vannak”. A hágai Nemzetközi Törvényszék Mladicsot és Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt tartja a vérengzés fő felelősének. A bíróság még 1995-ben vádat emelt ellenük háborús bűncselekmények és népir­tás címén, de mindmáig nem sike­rül kézre keríteni őket. A srebrenicai vérengzésért Hága eddig csak Ra- diszlav Krstics tábornokot és Dra- zen Erdemovics közkatonát ítélte el, az előbbit 46, az utóbbit öt év sza­badságvesztésre. Momir Nikolics és Drágán Obrenovics, a várost leroha­nó dandár két parancsnoka nemré­giben a hágai törvényszék előtt be­ismerte, hogy részük volt a mészár­lásban. Noha sok boszniai szerb sze­rint Srebrenicában nem történt vé­rengzés, Nikolics és Obrenovics ta­núvallomást tett arról, hogy a város ostroma utáni kivégzések előre ki­gondolt terv szerint történtek, azzal a céllal, hogy ne maradjon a város­ban egyetlen muzulmán sem. Mind­ketten Mladicsot tették felelőssé a vérengzésért. A boszniai szerb ható­ságok mindmáig nem ismerik el a vöröskereszt adatait. Szerintük a város bevételekor legfeljebb kétezer bosnyák esett el, s mindannyian ka­tonák voltak. Az állítják, hogy szá­zan menekülés közben, végkimerü­lésben haltak meg, és ugyanennyi muzulmán fegyverest személyes bosszúból vagy a nemzetközi jog is­merete híján ölték meg a szerb kato­nák, de Mladics szembeszegült min­den törvénytelen cselekménnyel. Iránnak szánt illegális fegyverszállítmányok ügyében nyomoznak a hatóságok Házkutatás amerikai cégeknél A magyar külügyminisztérium állásfoglalása szerint nincs is rá szükség Nem lesz kettős állampolgárság Megemlékezés a szörnyű mészárlás évfordulóján

Next

/
Thumbnails
Contents