Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-10 / 157. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 10. Közélet 5 Simon Zsolt földművelésügyi miniszter kezdeményezni fogja az öntözővíz árának módosítását Aszálykártérítés csak ősszel Vannak régiók, ahol az aszály okozta kiesés jelentős, de olyanok is, ahol nem számottevő (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Jövőre is fizetünk az ingatlan-átruházásért Pozsony. Az ingatlan-átruházási adót két éven belül szüntethet­nénk meg - állítja Ivan Mikloš pénzügyminiszter. A tárca tervei sze­rint az örökösödési és az ajándékozási adó mellett jövőre ezt az adófajtát is megszüntették volna, ám a koalíciós tanács e heti ülésén a kormánypártok úgy döntöttek, hogy a kerületi városok tömegköz­lekedésének állami dotációját továbbra is fenntartják. Emiatt az ál­lami költségvetésben 1,7 milliárd koronás hiány lép fel, amit a pénzügy az ingatlan-átruházási adó és a vállalkozói útadó fenntar­tásával próbál fedezni. Az ingatlan-átruházási adó kulcsa jövőre 3 százalékos lesz. (TASR) Előnyben a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út Pozsony. A Miskolcot Kassán át Lengyelországgal összekötő R4-es gyorsforgalmi út szlovákiai szakaszának építése legham­arabb 2007-ben kezdődhet meg - állítja Peter Chudík, az eperjesi megyei önkormányzat elnöke, Pavol Prokopovič közlekedési mi­niszterrel folytatott tárgyalásait követően. Szerinte az építést a ma­gyar határnál kellene elkezdeni, mivel a magyar oldalon jelentősen előrehaladtak a munkával. Magyarországgal már jövőre megkezd­hetnénk az államközi tárgyalásokat a gyorsforgalmi utak összekap­csolásáról. (SITA) Ma döntenek arról, hogy döntenek-e Kassa. Az Alkotmánybíróság ma dönt arról, hogy foglalkozik-e az­zal a képviselői beadvánnyal, melyben az ellenzék a „húszkoronás törvényt”, vagyis az egészségügyi szolgáltatások térítéséről szóló jogszabály alkotmányosságát kérdőjelezi meg. Robert Fico koráb­ban arra kérte az alkotmánybíróságot, a lehető leggyorsabban dönt­sön az ügyben . Rajta kívül 34 ellenzéki képviselő aláírása szerepel a beadványon. (TASR) Csökken a kommunisták népszerűsége Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Robert Fico vezette Smer 23 százalékkal megszerezné az első helyet. A HZDS a Manager and Marketing Service felmérése alapján 17,3, az SDKÚ 13,1 százalékot szerezne. A negyedik helyen a KDH áll 11,2 százalékkal, az MKP lecsúszott az ötödikre 8,6 százalékkal. Az ANO 5,7 százalékot kapna, a KSS viszont 4,3 százalékkal be se kerülne be a parlamentbe. A megkérdezettek 20 százaléka nem menne el szavazni, (ű) Lezárták Rusko lehallgatásának ügyét Pozsony. A katonai ügyészség leállította az eljárást Pavol Rusko lehallgatási botrányával kapcsolatban. Az ügyben senki ellen sem emeltek vádat, Rusko szerint ez várható volt. Az ANO elnöke úgy érzi, Szlovákiában még mindig sok olyan fontos ember van, akinek a nyomozás ilyen eredménye tökéletesen megfelel. A bot­rány idén januárban robbant ki, amikor Pavol Rusko bejelentette, tudomására jutott, hogy valaki lehallgatta a telefonját. Részben emiatt kellett távoznia posztjáról Vladimír Mitrónak, a SIS igaz­gatójának. (SITA) Hatályon kívül az első fokon elutasító határozat Döntés Slovnaft-ügyben Egyes dél-szlovákiai térsé­gekben jelentős aszálykárok keletkeztek, erről Simon Zsolt földművelésügyi mi­niszter is megbizonyosodha­tott minapi kőrútján. A látot­takról beszélgettünk az ag­rártárca vezetőjével. GÁGYOR ALÍZ Miniszter úr, mennyire súlyosak az aszálykárok? Tényleg vannak olyan régiók, ahol az aszály következtében kritikus helyzet alakult ki. Ugyanakkor az összes régiót nem lehet egyazon kategóriába sorolni. Alátámasztja ezt a július 8-ai országos aratási je­lentés is, mely szerint Szlovákiában az idén az alapvető gabonafélékből 650 ezer hektárt vetettünk, tehát 31,2 ezer hektárral kevesebbet, mint 2002-ben. Amíg az egy évvel ezelőtti időarányos átlagtermés hektáronként 3,6 tonna volt, addig az idei eredmény 2,96 tonna. A bú­za esetében a tavalyi átlagtermés 3,86, az idei 3,06 tonna. Összesítve tehát nem olyan markánsak az elté­rések. Persze vannak régiók, ahol az aszály okozta kiesés jelentős, de olyanok is, ahol nem számottevő, s az eredmény, a betakarított ter­ménymennyiség inkább attól függ, hogy a termelő megadott-e min­dent a növénynek, betartotta-e a vetésforgót, elvégezte-e a szüksé­ges talajmunkákat stb. A magyar kormány már e hétre ígérte, hogy áttekinti, felvázolja az aszály sújtotta régiókban az agrártermelők kárpótlásának, kárenyhítésének a lehetőségét. A hazai termelők sérelmezik, hogy erre nálunk csak ősszel ke­rülhet sor, s addig ők teljes bi­zonytalanságban élnek. Mi erről a véleménye? » A búza esetében a tavalyi átlagtermés 3,86, az idei 3,06 ton­na. Összesítve tehát nem olyan markán­sak az eltérések. Nincs annyi pénzünk, hogy min­den dotációt igénylő agrárvállalko­zás, szám szerint 4464, állami tá­mogatást kapjon. Viszont azokat a termelőket, akik jelentős aszály­kárt szenvedtek, támogatásbem, kárenyhítésben akarunk részesíte­ÚJ SZÓ4-HR Pozsony. „Szlovákiának saját érde­keit szem előtt tartva kell befolyásol­nia az Európai Unió viszonyát a volt Szovjetunió tagországaival” - állítja Alexander Duleba, a Szlovák Külpoli­tikai Társaság (SFPA) kutatóközpont­jának igazgatója. A társaság négy új kiadványt mutatott be, az egyik ta­nulmánykötet a visegrádi országok szakértőinek elemzéseit tartalmazza az EU keleti politikájáról. „Az, EU po­litikáját a kettősség jellemzi: egyik ol­dalon, például a csecsen válsággal kapcsolatban az értékelvű politizálás nyilvánul meg, az EU tagállamai álta­lában elítélik Oroszországot a cse­csen politikája miatt, a másik olda­lon, a pénzügyi támogatásokat te­kintve a központi államigazgatási szerveket tanják partnerüknek, mi­közben tudják, hogy ezen országok bürokráciája a világ legkorruptabbjai közé tartozik” - véli a külpolitikai szakértő. A középiskolai tanárok munkáját is segítheti a második kiad­vány, mely az Európai Unió ma címet viseli. A könyv ismerteti az EU intéz­ményeinek kialakulását, az integrá­ció történetét, bemutatja az integrá­ció moteljának tartott francia-német együttműködést. Külön fejezetek fog­ni. Eltart egy ideig, becslésünk sze­rint augusztus végéig, amíg az ösz- szes dotációs kérvényt ilyen szem­pontból is megvizsgálunk. Nem túl hosszadalmas ez a fo­lyamat? Lehet, hogy annak tűnik, ám nem akarjuk, hogy megismétlődjön a 2000-es helyzet, amikor is az aszály kapcsán elhamarkodott nyi­latkozatok kerültek napvilágra ar­ról, mekkora összeget kell sürgő­sen adni az ágazatnak. Ha valamit el akarunk érni, akkor nem lehet általánosítani, a követeléseket té­nyekkel is alá kell támasztani. Nem akarjuk, hogy megismétlődjenek a három évvel ezelőtt történtek, amikor az ágazatnak 700 millió ko­ronát kellett visszaadnia az állam­nak, miközben a szakminisztérium hatáskörében elosztott pénzekkel kapcsolatban is történt néhány sú­lyos túlkapás. Az utóbbiak behajt­hatósága mára minimálisra csök­kent. Mindezek következtében lalkoznak a közös külpolitikával, az integráció gazdaságpolitikai vetüle- tével és az EU regionális politikájával. A harmadik kiadvány Ivo Samson külpolitikai elemző könyve a nem­zetközi terrorizmusról és annak Szlovákiára gyakorolt hatásáról. Samson két választóvonalat lát a ter­rorizmus eddigi fejlődésében: az egyik az 1968-as kairói gépeltérítés, amikor a túszokért cserébe először kértek válságdíjat a terroristák. ,A másik határvonal természetesen a 2001. szeptember 11-i támadás volt, A tanárok munkáját is se­gítheti az Európai Unió ma című kiadvány. amikor az elrabolt gépeket hagyo­mányos fegyverként használták, nem törődve a túszok életével - in­dokolta elméletét a szakértő. - Új eleme a terrorista akcióknak a me- dializáció kihasználása és a tömeg- pusztító fegyverek lehetséges alkal­mazása.” Az SFPA ugyancsak most megjelent angol nyelvű folyóiratá­nak fő témája Csehszlovákia 10 évvel ezelőtti szétválása és a függetien Szlovákia fejlődése, (lpj) csökkent a szlovákiai mezőgaz­dászok hitele. Még a jó agrártermelők is - tehát azok, akik nem azért voltak jók, mert ismeretségük volt a minisz­tériumban, hanem mert hozzá­értéssel tették a dolgukat - azt vallják: nem fogják túlélni az idei évet és nem tudnak felké­szülni az uniós csatlakozásra, ha nem részesülnek támogatásban, kárenyhítésben. Osztja ezt a né­zetet? Én azért nem látom ilyen súlyos­nak a helyzetet, igaz régiónként a kép eltérő. Ez mind-mind kiderül majd az agrárium helyzetéről szóló elemzésből, amelyet a szaktárca augusztusra, szeptemberre állít össze. Idén is megmutatkozott, hogy öntözés nélkül nem folytatható intenzív mezőgazdasági terme­lés. Nem tartja hibás döntésnek, hogy a mezőgazdasághoz szer­vesen kapcsolódó vízügy átke­rült a környezetvédelmi minisz­térium határkörébe? Az öntözés nem került át a környe­zetvédelemhez, az öntöző beren­dezések és azok kihasználása to­vábbra is az agrártárcához tarto­zik. Az agrárium szempontjából az igazi problémát az öntözővíz víz­ügyi törvényben megszabott ára jelenti. A törvényt a környezetvé­delmi tárca dolgozta ki, a víz el­adási árát pedig a Hálózati Ágaza­tokat Szabályozó Hivatal (Úrad pre reguláciu sieťových odvetví) szabta meg. A mezőgazdasági termelők azt szeretnék, ha az öntözővíz árát a minisztérium elengedné vagy teljes egészében a dotációkból fedezné. Lát lehetőséget erre? Igyekezni fogunk teljes mértékben betartani azt, amit a hatályos me­zőgazdasági támogatási rendszer­ben lefektettünk. Jelenleg azonban a termelők az öntözővíz és az öntözésnél fel­használt villamos energia ára 70 százalékának csak a 70 százalé­kát kapják... \\ A 2000-es évi aszály ' után tapasztaltak miatt csökkent a szlová­kiai mezőgazdászok ** hitele. \N Azon vagyunk, hogy megkapják az őket megillető teljes összeget. Túlontúl magasnak tartják a víz árát is. Várható ezen a téren va­lamilyen változás? Az átvett víz után fizetni kell, ám az ár meghatározásakor figyelem­be kell venni, hogy a tényleges víz- mennyiségből mennyit használnak fel. Nem lehet ugyanúgy kezelni például a hőerőműveket, amelyek az átvett víznek a 90-95 százalékát hasznosítják s csak az 5-10 százalé­ka párolog el és a mezőgazdaságot, ahol a növények az öntözővízből csak nagyon kis mennyiséget hasz­nosítanak, miközben a maradék víz kipárolog vagy földbe kerülve ismét visszakerül a természetbe, nem veszik el. Azt tartom, hogy csak azt a vizet kell, lehet megfizet­tetni az agrártermelőkkel, amelyet ténylegesen is kihasználnak. Ilyen értelmű indítványt kívánok tenni Miklós László környezetvédelmi miniszternek. MTI-JELENTÉS Budapest. Hatályon kívül helyez­te a szlovák Pénzügyi Piaci Fel­ügyelet Igazgatótanácsa a Mól Rt. Slovnaft részvényekre vonatkozó kötelező vételi ajánlatának terve­zetét első fokon elutasító határo­zatot és új eljárásra kötelezte a ha­tóságot - közölte a Mól Rt. a Buda­pesti Értéktőzsde honlapján. A Mól Rt. elfogadja a felügyelet dön­tését, amely szerint további vizs­gálatra van szükség az érdemi ha­tározat meghozatalához - áll a cég közleményében. A Mól értelmezé­se szerint a szlovák felügyelet dön­tésében egyetértett érveivel, mi­szerint mindaddig nem hozható döntés a Mól által a Slovnaft-rész- vényekre megteendő vételi ajánlat tervezetének jóváhagyásáról, amíg a Mól 66 százalékot megha­ladó Slovnaft részvényvásárlását közvetlenül megelőző időszak gyanús ügyleteinek kivizsgálása nem zárult le. A magyar olajtársa­ságnak továbbra is meggyőződése, ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kéménd. Közel négyszáz érdeklő­dő vett részt a Magyar Föderalista Párt tegnapi vitafórumán, és nyílt levelet küldtek Günter Verheugen EU-csatlakozási főbiztosnak, továb­bá a Magyar Koalíció Pártja vezető­ségének, melyben sérelmezik, hogy a mai napig nem kárpótolták a de­portálások áldozatait. Elsőként Krivánsky Miklós, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottai- nak Szövetsége elnöke szólt a jelen­hogy a 2003. március 20-i napon a Pozsonyi Értéktőzsdén 202 ezer darab Slovnaft-részvényre megkö­tött ügylet tisztességtelen árfo­lyam-befolyásolásnak minősül, így az érvénytelen ügylet. Ugyanak­kor a Mól a tőkepiac stabilitása és a befektetői bizalom helyreállítása érdekében azt is fontosnak tartja, hogy a szlovák felügyelet a lehető legrövidebb időn belül végezze el a szükséges vizsgálatokat és zárja le az eljárást - olvasható a közle­ményben. Az ügy előzménye, hogy március 20-án a Pozsonyi Érték­tőzsdén 202 ezer darab Slovnaft részvényre 1541 koronás áron szü­letett kötés, amelyet a Mól tisztes­ségtelen árfolyam-befolyásolás­nak minősített, és ezt a kötésárat nem is vette figyelembe, amikor kialakította a Slovnaft-részvé- nyekre tett kötelező vételi ajánla­tánál az árat. A Mól részvényen­ként 1200 koronát ajánlott a ki­sebbségi tulajdonosoknak, de ezt a szlovák tőkepiaci felügyelet nem hagyta jóvá. lévőkhöz, ezt követően Mihajlovics József, a Magyar Föderalista Párt elnöke tartotta meg előadását, majd a spanyolországi katalánok helyzetéről Miquel Mayol I Raynal, az Európai Parlament képviselője számolt be. A Szlovákiáról szóló je­lentéseket, bírálatokat Pierre Gillet, a Közép-Európai Emberi Jogi Bi­zottság elnöke ismertette. A fóru­mon részt vett Okos Márton, a Ma­gyarok Világszövetségének elnök­ségi tagja, valamint Erdélyi Géza református püspök, (száz) A Külpolitikai Társaság jelentette meg a visegrádi országok szakértőinek elemzéseit az EU keleti politikájáról Megváltozik viszonyunk Kelet-Európához MEGKÉRDEZTÜK Ivo Samson külpolitikai szakértőt Most megjelent könyvében azt állítja, hogy Szlovákia 2001-ben felkészületlen volt a nemzetközi terroriz­mus elleni harcra. Mi válto­zott azóta? Aktivizálódtak azok az állami szervek, melyek működése nél­külözhetetlen a válsághelyze­tekben: a válságstábok és terro­ristaellenes bizottságok kipró­bálták az egyes minisztériumok közti együttműködést vészhely­zet esetén. Komoly vita kezdő­dött a szlovák légierő felké­szültségéről, jövőjéről. 2001- ben a védelmi minisztérium ak­kori államtitkára, Jozef Pivarčí azt állította, hogy a légtér vé­delmére mindössze két repülő­gép áll a hadsereg rendelkezé­sére: egy MiG 21-es és egy hangsebesség alatti L 29, ez utóbbi fegyverek nélkül. Ha te­hát egy koordinált nemzetközi terrorista akció készült volna például egy atomerőmű ellen, mindössze ezekkel az eszközök­kel védekezhettünk volna. Ugyancsak aktivizálódott a ci­vilvédelem, az emberek már jobban tudják, mit kell csinálni­uk válsághelyzetben - ami az USA-ban teljesen természe­tes - például az, hogyan kell körberagasztani az ablakot ve­gyi riadó esetén. Ezek magától értetődő dolgoknak tűnnek, de vészhelyzetben a túlélés múlik rajtuk. Létezik egyáltalán terrorista- veszély Szlovákiában? Előbb-utóbb bekövetkezhet ná­lunk is terrorista akció, hiszen ez általános folyamat, egyre több történik a világban. Szlo­vákiát egyelőre nem fenyegeti vallási vagy etnikai alapú terro­rizmus, a szeparatizmus szintén nincs jelen az országban. Vi­szont a védelmi tárca is valós veszélynek tekinti a narkoter- rorizmust, a számítógépes ter­rorizmust, valamint a szélső jobb- és baloldali szervezetek részéről fenyegető veszélyt. 2001. szeptember 11-e hozzájá­rult ahhoz, hogy a titkosszolgá­lat már nyilvántartja ezeket a szervezeteket. A külső támadás tehát kizár­ható? Nem lehet teljesen kizárni, de kicsi a valószínűsége, (lpj) Nyílt levél Verheugennek és az MKP-nak Fórum a kitelepített magyarok kárpótlásáról

Next

/
Thumbnails
Contents