Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-10 / 157. szám, csütörtök

Q Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 10. Nem akarják az igazgatót Galánta. Az új igazgató kine­vezése elleni petíciót a helyi kereskedelmi szakközépiskola több mint száz alkalmazottja írta már alá. Nem hajlandók ugyanis elfogadni a nagy- szombati megyei önkormány­zat döntését, amely anélkül nevezte ki az intézmény élére Anzelma Bolovát, hogy az is­kolatanács az ügyben állást foglalt volna. Az aláírt íveket elküldték Mikuláš Dzurinda kormányfőnek és Martin Frone oktatási miniszternek, s az ügyben valószínűleg ügyészségi vizsgálatot is kez­deményeznek. (TASR) Részegen karambolozott Ipolyhidvég. Egy ezreléknyi alkoholt mutattak ki a műsze­rek annak a határőrnek a véré­ben, aki szolgálaton kívül, saját gépkocsijával karambolozott tegnap hajnalban a falu határá­ban. A helyszínről elmenekült, így kollégái otthon keresték fel, hogy tisztázza a történteket. Az ügy pikantériája, hogy a kivo­nuló rendőrök szintén karam­boloztak, de az információk szerint ők nem ittak. (TASR) Előadások a nyugdíjasklubban 'Komárom. „Az időskor a fej­lődés harmadik szakasza - az élethosszig való tanulásról” címmel előadássorozat indul a városi nyugdíjasklubban. Az első előadást Iván László, a budapesti Semmelweis Or­vostudományi Egyetem pro­fesszora, az Idősek Akadémiá­jának megalapítója tartja júli­us 12-én, szombaton 15 óra­kor. (vkm) Falunap a csitári hegyek alatt Csitár. Csaknem harminc év után először tartanak faluna­pot vasárnap, július 13-án Csitárban, az 1974-ben Nyit- . rához csatolt község ugyanis csak január elsejével önálló­sult újra. Az ünnepség 11 óra­kor szentmisével kezdődik, 14 órától pedig az alkalmi sza­badtéri színpadon fellépnek a környékbeli magyar falvak folkórcsoportjai. Csitár lakos­ságának körülbelül a fele vallja magát magyar nemze­tiségűnek, de magyar iskola a hatvanas évek eleje óta nincs a községben, s amíg Nyitrá- hoz tartozott, magyar ren­dezvényekre is csak ritkán került sor. (vm) Mi az Európai Unió? Rimaszombat. Hogyan műkö­dik az Európai Unió és annak intézményrendszere, milyen Szlovákia helyzete a csatlako­zási folyamatban, milyenek a civü szervezetek esélyei az Unióban. E kérdésekkel foglal­kozik az a beszélgetés, amely ma 14 órakor kezdődik a helyi művelődési házban. A szerve­ző Fundament Polgári Társulás Tomáš Rybár szakelőadót, a Team Europe szakemberét kér­te fel előadónak, (szász) Békét köt Lőcse és Késmárk Késmárk. Lőcse és Késmárk vezetése több mint 400 év után a hétvégén békét fog kötni. A két város polgármes­tere egy, a középkori esemé­nyeket felidéző színielóadás után írja alá a dokumentu­mot. A háború egyik legfon­tosabb csatája 1531-ben zaj­lott le, amikor Késmárk védői a harc végén már csak túró­ból és sajtból gyúrt ágyúgo­lyókkal védekeztek. (SITA) Gömörpéterfalán leégett a helyi vadásztársulat háza. A tizennyolc tagú egyesület három-négy évig építgette a lakot. Mivel az épületbe a villanyt nem vezették be, zárlat nem okozhatta a tüzet; a lángok állítólag kintről csap­tak fel a tetőzetre. (Kép és szöveg: Farkas Ottó) A kerületi hivatal egyelőre nem orvosolta az iskolaépülettel kapcsolatos problémákat Megelőzés - kölcsönből Rimaszombat. Súlyos statikai hibákat állapítottak meg a Keiner Hostinskýról elneve­zett rimaszombati iskola épü­letén. A statikai vizsgálatot végző szakember azonnali ja­vítást és vészelhárítást java­sol az iskola vezetőségének. Ha erre nem kerül sor, nem tartja ajánlatosnak a szep­temberi évkezdést. SZÁSZI ZOLTÁN Az iskola vezetése azonnal reagált a problémára, amelyet a felsőbb szer­vek hosszú évek óta nem orvosol­nak. Az iskola épületét még 1962­ben tervezték, s a hetvenes évek elején adták át rendeltetésének. Három évtized után a szakszerűtle­nül elhárított beázások és a nem igazán jó minőségű anyagból ké­szült épületelemek miatt meggyen­gült az alap teherbíró-képessége, balesetveszélyessé vált az iskola épülete. Az iskola idén februárban, tehát már az oktatási intézmények önkormányzati hatáskörbe kerülé­sekor a Rimaszombati Járási Hiva­talhoz fordult, ahol, ismerve a problémát, teljes mértékben indo­koltnak találták a támogatás igény­lését. Az ügy aktáit továbbították a Besztercebányai Kerületi Hivatal­ba, amely máig felügyeli az állami költségvetésből az iskolák felújítá­sára és a balesetveszély elhárításá­ra szánható pénzeszközöket. Az is­kola vezetősége tegnapig nem ka­pott választ a kerületi hivataltól. Mivel a statikai felmérés veszélyes­sé nyilvánította az épületet, az isko­la igazgatónője úgy döntött, a vá­roshoz mint fenntartóhoz fordul se­gítségért. A rimaszombati önkor­mányzat tartalékalapjaiból kölcsön formájában felszabadított 400 ezer koronát, amelyből a legfontosabb balesetmegelőző munkálatokat a nyár folyamán el lehet végezni az épületen. Az intézménynek azon­ban továbbra is követelnie kell a szaktárcától a fenntartási költségek térítését, hogy törleszteni tudja a várostól kapott kölcsönt. Luník XI. polgármestere, Ladislav Šaňa kéri a bevált járőrszolgálat visszaállítását Újra lesznek roma rendfenntartók? JUHÁSZ KATALIN Kassa. A városrész vezetése és a la­kosság szerint is érezni a rendfenn­tartók hiányát a Luník IX. lakótele­pen. A helyi roma fiatalemberekből álló alakulat napi huszonnégy órát járőrözött a telepen, és hároméves működésük alatt kevesebb lett a ga­rázdaság és a rendbontás, nyugod- tabbak lettek az éjszakák, sőt, az is­kolakerülők száma is csökkent. Az állami rendőrség jelenleg nappal két, éjjel pedig egy járőrt biztosít, ami nagyon kevés egy ötezer fős la­kótelepen. „Úgy tűnik, visszacsúsz­tunk a múltba, amikor a Luník IX. a város legveszélyesebb része volt” - mondta lapunknak Mária Dohna- lová, annak a helyi élelmiszerbolt­nak a vezetője, ahol az utóbbi idő­ben ugyancsak érezhetően nőtt a lopások száma. Ugyanez a véleménye a telepen szolgálatot teljesítő egyik rendőr­nek is, aki nem járult hozzá neve közléséhez: „Két héttel ezelőtt egy éjjel szabályos összecsapás volt itt helyi részeg suhancok és rendőrök között. Két banda tagjai estek egy­másnak, s mikor megjelentünk a helyszínen, összefogtak és egyesült erővel támadtak ránk. Ezek nem félnek semmitől, nem lehet bírni velük” - meséli a fiatal rendőr, aki szerint ilyen esetekben sokkal ha­tékonyabb lenne a helyi viszonyo­kat ismerő roma rendfenntartók közbelépése. A verbális, illetve tettleges összecsapások általában a telepet „kézben tartó” tizenhat do­mináns család egyike-másika kö­zött zajlanak, és a rendőr szerint hagyni kellene, hogy ügyeiket egy­más között intézzék el. Ladislav Šaňa polgármester min­dent megtesz azért, hogy a tavaly anyagi okokból megszüntetett helyi rendfenntartó egység újjászerve­ződjön. „Ezek a fiúk jól boldogultak a részegekkel, hiszen itt mindenki ismer mindenkit. Egyszerűen nya­kon ragadták, hazavitték és lefek­tették őket. Mióta az egység nem működik, romlik a közbiztonság, több a szemét. A lakások ablakaiból szemetelőket ugyanis szintén fele­lősségre vonták, és a terep megfi­gyelése olcsóbb volt a hivatalnak, mint a szemétdombok felszámolá­sa” - állítja a polgármester. Ladislav Šaňa szerint tizenhat rendfenntartóra lenne szükség. Igényét a napokban az illetékes munkahivatallal is közölte, az ügy­ben a napokban várható döntés. A szakemberek egyúttal véleménye­zik a kassai főpolgármesteri hiva­tal hasonló kezdeményezését is, amely a városi rendőrség bevoná­sával szeretné normalizálni a luníki helyzetet. Információink szerint a munkahivatal előzetesen mintegy 600 ezer koronát különí­tett el e célra, ám egyelőre nem tudni, a roma rendfenntartók vagy a városi rendőrök kapják-e meg ezt az összeget. A csécsi kastély udvarán szombaton harmincötödik alkalommal rendeznek régiségbörzét Elmúlt korok úri ruhái és népviselete JUHÁSZ KATALIN Csécs. Harmincötödik alkalommal rendeznek régiségbörzét a csécsi kastély udvarán. A különleges tár­gyak, lakáskiegészítők, tükrök és bútorok szerelmesei a szervezők szerint mostanra már „odaszok­tak” a havi rendszerességgel meg­rendezett kiállításokra és börzék­re, ám ezen a szombaton új látvá­nyosság, történelmi divatbemutató és ruhakiállítás is várja őket. A tár­lat összeállítói arra törekedtek, hogy valamennyi történelmi kor divatját bemutassák, nem feled­kezve el a kelet-szlovákiai népi vi- seletekről sem, amelyek a kezde­tektől fogva markánsan elkülönül­tek az úri divattól. Karol Linhart, a kiállítás szervezője elmondta, hogy sikerült megnyerniük a cél ér­dekében a Texilná utcai ruhaipari szaktanintézet növendékeit is, akik szakköri tevékenységként készíte­nek korabeli modelleket, és beöl­töznek saját alkotásaikba. A visele- tek tehát szombaton „életre kel­nek”, hiszen a lányok három órán keresztül sétálgatnak majd bennük - a közös fotózásra áhítozó látoga­tók nagy örömére. Újdonság, hogy ezúttal különbusz szállítja az ér­deklődőket Kassáról Csécs község­be; a járat délelőtt fél kilenckor in­dul a Felszabadulás térről, délben pedig ingyen szállítja vissza a kas­saiakat. Karol Linhart szerint a csé­csi börzék és régiségkiállítások nemcsak a húsz kilométerre fekvő Kassáról vonzzák a gyűjtőket és ke­reskedőket, hanem a széles kör­nyékről, sőt, a határon túlról is. Egy-egy alkalommal 300-600 em­ber fordul meg a vásáron, az egy­mást váltó időszaki kiállításokra pedig hetente átlagban háromszá­zan kíváncsiak. Rendeztek már itt tárlatot sótartókból, nyergekből és tükrökből is; ez utóbbi kiállítás még mindig megtekinthető. A félt­ve őrzött tükörkollekció legkisebb darabja negyven centiméteres, a legnagyobb pedig három méteres, ennek vételára egyébként egy kö­zépkategóriájú autó árának felel meg. A szombaton kiállított har­minc korabeli ruha árát a szerve­zők sem tudták megsaccolni, any- nyit azonban megtudtunk, hogy a leendő varrónők által készített mintegy húsz modell mindegyike megrendelhető a helyszínen. A városvezetés nem lesz ott a szoborcsoport leleplezésénél Jogsértést nem szentesít V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A Matica slovenká helyi szervezetének meghívása ellenére a város vezetése részéről hivatalosan senki sem vesz részt a szombati Cirill és Metód ünnepségen, amelynek egyik programpontja a szoborcso­port leleplezése. „Ha megjelennénk az ünnepségen, ezzel szentesítnénk azt a törvénysértést, amelyet a szo­borcsoport áthelyezésével követett el a Matica slovenká” - nyilatkozta újságíróknak Bastnák Tibor polgár- mester. Egyben azt is megjegyezte, hogy a szervezők csupán szerdán je­lentették be a városi hivatalban szombati rendezvényüket, miköz­ben a törvény előírása szerint ezt a kötelességüket legkésőbb hét nappal az esemény előtt teljesíteniük kellett volna. A két fiú és a lány már újra a vágbesztercei intézetben van Továbbra is szabadlábon a gútai gyermekrabló ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A május 31-én gyerme­keit elrabló gútai L. K. Csehország­ban továbbra is szabadlábon van, gyerekei pedig hétfő óta ismét a vágbesztercei állami intézetben tar­tózkodnak. Hétfőn délután a Komá­romi Járási Hivatal gyámügyi osztá­lyának dolgozói Brünnben vették át a gyerekeket a csehországi Cheb kórházának munkatársaitól. „Egy­előre mi vagyunk a gyerekek gyám­jai, ezért ránk hárult ez a feladat - tájékoztatta lapunkat Ľudmila Klis- ká, a hivatal szociális osztályának munkatársa. - Benyomásom szerint Ladislav, Monika és Tibor nincsenek rossz állapotban, elmondásuk sze­rint jól érezték magukat a mene­külttáborban. Állították, hogy édes­apjuk nem bántalmazta őket, kel- lemtelenségekben nem volt részük, szinte kirándulásnak fogták fel kül­földi tartózkodásukat. Azt is el kell viszont mondanom, hogy szemmel láthatóan megörültek, amikor a vágbesztercei intézetben ádépték a küszöböt.” A gyerekek bírósági ha­tározat alapján ideiglenesen van­nak állami gondozásban, végső el­helyezésükről még nem született döntés. Miközben a gyerekek „hazaértek”, édesapjukat szabadlábra helyezték. Mivel a rendőrség nem adott ki elle­ne nemzetközi elfogatóparancsot, letartóztatását követően a cseh rendőrök kénytelenek voltak őt sza­badon engedni. A besztercebányai megyei képviselők emelt havi járadéka • • Ot- helyett kilencezer SZÁSZI ZOLTÁN Besztercebánya. Eddigi ötezer havi koronás képviselői járadékukat megközelítőleg kilencezer koronára emelték július 8-i közgyűlésükön Besztercebánya megye képviselői. A beterjesztő Ivan Daniš (ĽS-HZDS) képviselő hirtelen jött indítványá­nak öüetét az éppen ott vendéges­kedő Eperjes megye küldötteitől kapta, akik az alakuló ülésen tízezer koronás tiszteletdíjat hagytak jóvá maguknak. A tiszteletdíj megemelé­sének kérdése nem volt előkészítve sem a frakciók, sem pedig a bizott­ságok szintjén, ennek ellenére nyil­vános voksolással, egy ellenszava­zattal elfogadta a nyolcvan százalé­kos emelést. Ez 49 képviselő eseté­ben erre az évre további 590 ezer koronás terhet jelent a megyei költ­ségvetés számára. Milan Mráz me­gyei hivatalvezetőt a hírek szerint meglepte a képviselők döntése, és egyelőre nem tudja, honnan lesz pénz a megemelt tiszteletdíjakra. Az MKP frakcióvezetője, Bán Zoltán szerint egyelőre elvi döntésről van szó, s jobb lett volna a frakciók és bi­zottságok szintjén is megvitatni az emelést. Az MKP frakciója szintén támogatta az emelést. Egy-egy megyei képviselő tisztelet­díja havonta ezentúl kilencezer ko­rona lesz, ehhez a bizottsági tagok­nak és elnököknek a havonta meg­tartandó bizottsági ülésekért to­vábbi ezer korona juttatás, vala­mint költségtérítés is jár. Milan Mráz, hivatalvezető szerint a plusz­kiadások valószínűleg az egészség- és oktatásügytől vonják majd el az anyagiakat. Akár százméteres körben is embert ölhettek volna Kézigránátok a padláson SZÁSZI ZOLTÁN Fülek. Hét darab, a második világ­háború idejéből származó kézigrá­nátra bukkant egy építőmunkás Fü­lek városközpontjában, a Centrál vendéglő tetőterének bontási-fel­újítási munkálatai során. A robba­nóanyagot valószínűleg még 1944- ben, a város ostromakor kerülhetett erre a helyre. Információink szerint a német hadseregben rendszeresí­tett nyeles támadógránátok felrob­banásuk esetén komoly tragédiát okozhattak volna. Egy ilyen táma­dógránát 25-30 méteres körben ha­lálos sérülést okoz, ha pedig láncre- akciószerűen robban be, akár száz méteres körben is képes embert öl­ni és óriási anyagi károkat okozni. A gránátokat besztercebányai tűz­szerészek szállították el a helyszín­ről, hogy biztonságos körülmények közepette hatástalanítsák. Az első felvételiket talán már jövőre meghirdethetik Euromenedzser-képzés VRABEC MÁRIA Nyitra. Euromenedzsereket szeret­nének képezni a nyitrai Szlovák Me­zőgazdasági Egyetemen - az új kar koncepciója még ebben az évben az Akkreditációs Bizottság elé kerül. Az egyetem rektora, Imrich Okenka szerint baccalaureatus-, magiszter- és doktoranduszképzést terveznek; az első doktoranduszok már idén megkezdhetik tanulmányaikat a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari menedzsment szakokon. Az új kar diákjai elsősorban az európai fej­lesztési programokról, közgazdasá­gi koncepciókról, régiófejlesztési le­hetőségekről, vidékfejlesztésről és környezetvédelmi programokról szerezhetnek ismereteket, ezenkí­vül szabadon választhatnak idegen nyelveket, valamint a kötelező vizs­gatantárgyaknak csaknem a felét. Az abszolvensek a rektor reményei szerint minisztériumi tisztségvise­lőkként, uniós projektek menedzse­reként és gazdasági válságmene­dzserként is érvényesülhetnek majd. Az egyetem vezetése neves külföldi egyetemekkel is tárgyal, amelyekkel az internet és különbö­ző tanulmányi csereprogramok ré­vén együttműködne a képzés során. Ha az Akkreditációs Bizottság jóvá­hagyja az euromenedzsment-kar koncepcióját, az első felvételi vizs­gát nappali tagozatos képzésre 2004-ben hirdetik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents