Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-08 / 155. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 8. Agrárkörkép A Zöldségtermesztők Szlovákiai Uniójának tagjai számára nemcsak a minőség, hanem az értékesítés is fontos Felkészülés az unióra ÚJ SZÓ-INTERJÚ idén tavasszal lezajlott tisztújító közgyűlés után új elnöke és vezetése van a Zöldségtermesztők Szlovákiai Uniójának. Takács Miklóst, az említett társulás elnökét nemrégiben egy szakmai rendezvényen arról kérdeztük, milyen feladatokat tűzött ki és valósít meg jelenleg az új vezetés. Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a belépés előtti még hátralevő rövid időszakot arra használjuk ki, hogy tagjainkat minél sokrétűbben felkészítsük az unióba való belépésre, az ottani gazdálkodási feltételekhez való igazodásra. Ennek érdekében fokozottabb felvüá- gosító és propagációs tevékenységet is ki akarunk fejteni annak érdekében, hogy a termelői-értékesítő társulások minél több helyen megalakuljanak. Természetesen társulásunknak egyik legalapvetőbb feladata, hogy tagjainak segítséget és támogatást nyújtson a termelés ész- szerűsítéséhez, az új technológiai eljárások bevezetéséhez, a legújabb szakmai ismeretek beszerzéséhez és alkalmazásához a zöldségtermesztésben, legyen szó a tápanyagellátásról, az öntözésről, a betakarítás utáni feldolgozásról és tárolásról, vagy a legújabb tudományos és műszaki ismeretekről. Mivel tagjaink számára nemcsak a minőségi termék előállítása, hanem annak megfelelő áron való értékesítése is elsőrendű érdek, úgyszintén szeretnénk felgyorsítani a termékárak és egyéb piaci információk áramlását, a növényvédelmi szignalizáció eljutását minél gyorsabban a termelőkhöz. Természetesen szorosan együtt kívánunk működni a környező országok zöldség- termesztői szervezeteivel, hiszen az EU-ba való belépés mindannyiunk számára új kihívásokat is jelent, s ezek megoldásában sokat tudunk egymásnak segíteni, az együttműködés révén hatékonyabban tudjuk a közös érdekeket érvényesíteni. A sokrétű feladatok között a zöldségtermelőket elsősorban az anyagi terhek és a termékértékesítés gondjai nyomasztják. Ebben miként segíthet az Önök szervezete? Több lépést is tettünk már ennek érdekében. Először is nyüvánvaló, hogy az uniónk egyedül nem képes ezeknek a problémáknak a megoldására, ezért még a szezon elején levélben is tájékoztattuk a miniszter urat azokról a problémakörökről, amelyek megoldásához a tárca segítségét is kérjük. Többek között arról van szó, hogy az intenzív zöldségtermesztés napjainkban hatékony öntözés nélkül elképzelhetetlen, ezért a termelők versenyképességének támogatása érdekében legalább az öntözővizet ingyen kaphatnák. Ezt egyébként már nagyon sok fórumon a többi termesztési ágazat is igényelte. Nem a mi új találmányunk, hiszen a magyarországi és az osztrák kollégák számára az ingyenes öntözővíz például már természetes. A termelés és az értékesítés biztonsága érdekében már régóta szorgalmazzuk a kiegyenlítő védővámok alkalmazását a legfontosabb zöldségnövények behozatalának korlátozására a mi termelőink számára legfontosabb érési időszakokban. Ezzel összefüggésben javaslatot tettünk arra is, hogy a nagy áruházi láncok vezetőivel közösen egyeztessünk az áruházak hazai zöldséggel való ellátását illetően, hiszen minőségi áru termelésére a mi termelőink is képesek. Javasoltuk, hogy az áruházi láncokról szóló törvénytervezetet újra vitassa meg a parlament, s találjon megoldást a hazai termelők védelmére. Az ágazatban több megoldatlan probléma vár a gordiuszi csomó átvágására. A termőföldek külföldiek által való felvásárlásának kérdése nálunk is rejteget veszélyeket. Nem teljesen megoldott a növényvédelmi szignalizádó terjesztésének kérdése, a kutatási fejlesztési feladatok is stagnálnak... Hát igen, a problémákat sorolni lehetne, ugyanakkor a legfontosabbakra kell összpontosítanunk. A termőföldeket ugyan egyelőre nálunk külföldi nem vásárolhat, de a magyarországi zsebszerződésekhez hasonló földvásárlások itt is veszélyesek lehetnek, ezért azt javasoljuk, hogy a lakosok által megvételre felajánlott termőföldet az állam vegye meg, mivel egyelőre a hazai termelőknek nincs pénzük nagyobb méretű földvásárlásra. Szerintem számukra kedvezőbb feltételeket kellene kialakítania földvásárláshoz, hogy ne váljanak bérmunkássá a saját földjeiken. A növényvédelmi szignalizáció terén szeretnénk németországi számítógépes programok révén előbbre lépni, megvásárlásukhoz azonban pénz kell. Sajnos, tény az is, hogy a Zöldségtermesztési Kutatóintézet kutatási és fejlesztési programjainak támogatását minimális szintre csökkentették, itt az állam beavatkozása, tehát nagyobb költségvetési támogatás nélkül nem léphetünk előbbre. Ugyanakkor javaslatot tettünk arra, hogy a zöldségtermelőknek tegyék lehetővé, hogy a szezonális munkák idején akár 5-6 hónapig alkalmazhassanak alkalmi munkaerőt, s az így létrehozott munkahelyeket a hivatalok anyagilag is támogassák. Milyen tapasztalatokat szereztek a szomszédos országok zöldség- termelői érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel folytatott tanácskozásokon. Egyértelműen előttünk járnak, de tény, hogy ezért sokat is tettek. Azok magyarországi kollégáink például, akik a nálunk is sokat emlegetett termesztői-értékesítő szervezetek tagjai, átlagosan 10-15 százalékos támogatás révén magasabb árat kapnak termékeikért. A paradicsom, a fűszerpaprika, a hagyma, a zöldborsó, a konzervuborka és a csemegekukorica mellett néhány gyümölcsfajta értékesítését is így támogatják. Jóval nagyobb teret kap a termékek reklámozása, fokozottabb érdeklődés mutatkozik az integrált termesztési eljárások iránt, mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy a telített európai zöldségpiacon is várhatóan az egészségesebb, környezetkímélő feltételkkel megtermelt terméknek lesz majd nagyobb keletje. Az igények a hazai zöldségnemesítésben is a piacos fajták irányába viszik a fejlődést Értékesítő társulások, szövetkezetek kellenek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kétségtelen, hogy a hazai termesztési és éghajlati viszonyokhoz szorosan kötődő fajtanemesítés és a vele kapcsolatos vetőmagforgalmazás az unióba való belépésünket követően új kihívásoknak néz elébe. Amint azt már többször is jeleztük, a hazai fogyasztói piac igényeit már most is elsősorban a nagy áruházi láncok kínálata határozza meg, s tetszik-nem tetszik, a termelőknek is elsősorban ehhez kell igazodniuk. A kemény piaci elvek érvényesítésének jelei immár a hazai eredetű zöldségfajták nemesítésében is éreztetni kezdik a hatásukat.- Hiába jobb ízűek, zamatosabbak, frissebbek a hazai viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó nálunk kinemesített és régóta termesztett zöldségfajták, a piac igényei már bennünket, nemesítőket is abba az irányba szorítanak, hogy a hosz- szabb ideig tárolható, jobban szállítható keményebb húsú termékeket helyezzük előtérbe, s ennélfogva a mi fogyasztóink által megszokott minőségi követelményekből az említett feltételeknek engedve szelektáljunk a nemesítés során. Magyarán, fokozatosan alkalmazkodnunk kell a hazai piacot is egyre inkább uraló nyugati cégek kínálatához, ha fenn akarunk maradni az egyre élesebbé váló piaci versenyben - állítja Prityi Katalin, a naszvadi Lestra vetőmagnemesítő és -forgalmazó cég vezetője. A számunkra is megnyíló közös piacokon ez a konkurencia még élesebb lesz, hiszen jövőre már vám- és egyéb adminisztratív korlátozások nélkül áramlik majd hozzánk az áru és a termék. A zöldségek sajátos hazai ízeit a fogyasztók lassan'már csak a hobhi szinten termesztett háztáji kertekből származó termékekből élvezhetik, aki nagyban és piacra akar termelni, annak be kell állnia a sorba, és az említett követelményeknek megfelelő terméket kell előállítania. Sőt, egyre nyüvánvalóbbá válik az is, hogy az unióba való belépésünket követően várhatóan még ez sem lesz elég az érvényesüléshez. A zöldség- termesztésben érdekelt termelőknek már régebben lehetőségük van arra, hogy termelői-értékesítői társulásokat, szövetkezeteket hozzanak létre, amelyek révén nagyobb biztonsággal és hatékonyabban tudnák eladni a termékeiket, lévén, hogy egy nagyobb árutömeg elsősorban kedvezőbb pozíciókat teremtene a számukra az értékesítésben, másrészt közös összefogással jobban tudnák befolyásolni a piaci történéseket is. A hazai zöldségpiacon is egyre inkább érvényesül az az elv, hogy a terméket csak kiváló minőségben, a fogyasztók által igényelt fajtákat általában nagyobb mennyiségben garantálva, az igényeknek megfelelő csomagolásban keresik a kereskedők. A több termelő által üzleti alapon létrehozott társaság megfelelő termelői háttéréi a háta mögött jóval magabiztosabban lesz képes megállni a helyét jövőre a piacok megnyitásával méginkább élesebbé váló versenyben. A termelői-értékesítő szövetkezetek (TÉSZ- ek) létrehozását a jelenlegi ágazati támogatási rendszer is segíti, ennek ellenére mégsem szaporodnak gombamódra a különböző társulások. Az okok vélhetően több tényezőre vezethetők vissza, s ezek között még mindig jelentős szerepet játszik az egymás iránti görcsös bizalmatlanság, a bizonytalanságtól való félelem. Az említett nehézségek ellenére azonban fokozatosan olvadni látszik a jeges bizalmatlanság, a zöldségtermelők és -feldolgozók már egyre több helyen ismerik fel a közös összefogás és fellépés szükségszerűségét. Prityi Katalin vezetésével Naszvadon is megalakították a termelői-értékesítő társulást, amely- nekjelenleg 8 aktív tagja van. A társulás vezetője bízik abban, hogy a térségben gazdálkodó többi zöldségtermelő is fokozatosan bekapcsolódik a társulás tevékenységébe, mivel egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az élesedő konkurenciaharcban csak a komoly termelői és értékesítő erővel fellépő szubjektumok maradhatnak fenn a piacon. (1) Illusztrációs felvétel .... A résztvevők tájékoztatást kaptak a KMEMI illetékeseitől a zöldségtermesztéssel kapcsolatos időszerű információkról Illusztrációs felvétel Zöldségtermesztési szakmai nap Érsekújvárott Jövőre már közös fajtakatalógus ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Minőségvizsgáló Intézet érsekújvári fajtavizsgáló kísérleti telepén július elején tartották meg a Nyitott ajtók napja néven hagyományossá vált szakmai rendezvényt, amelyen a kísérleti telepen vizsgált és értékelt zöldségfajtákkal ismerkedhettek meg a termelők és a szakmai érdeklődők. Bohumil Krajmernek, a telep vezetőjének bevezetője után Takács Miklós a Zöldségtermesztők Szlovákiai Uniójának elnöke adott tájékoztatót a szervezett időszerű feladatairól, majd a rendezvény résztvevői tájékoztatást kaptak a KMEMI illetékeseitől a zöldségtermesztéssel kapcsolatos EU jogszabályok hazai viszonyokra történő átültetéséről, az egyes bejelentett fajták jogvédelmi lehetőségeiről az unió keretében, valamint a növényegészségügyi előírások betartásának fontosságáról, s ezt követően megtekinthették a kísérleti parcellákon termesztett fajtavizsgálatra bejelentett zöldségfajtákat. Vladimír Sodorna a fajtavizsgálati előírások módosításáról adott rövid ismertetőt, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy az EU előírásaira való áttérésünket követően a nálunk vizsgált fajták is bekerülnek az EU közös fajtakatalógusába, ahol azonban már csak az egyes növények latin nevű abc sorrendben sorolt változataival találkozhatunk majd. Ing. Beňovská az egyes szabadalmaztatott fajták jogvédelmi lehetőségeit ismertette. Az EU-ba való belépésünket követően a fajta nemesítője - tulajdonosa 1 szabadalmi bejelentéssel az egész unióban védetté teheti majd az általa kinemesített fajtát, amely a közösség országaiban 25 évig véd a jogtalan felhasználástól, s ad lehetőséget a licencdíjak jogszerű kiszabására. Az ára azonban kissé borsosnak tűnt, hiszen a bejelentési díj előzetesen 2000 - 2500 euró. Stanislav Barok a növényegészségügyi vizsgálatok fontosságát és a termelők ezzel kapcsolatos kötelezettségeit ismertette, s felhívta a figyelmet arra, hogy a vonatkozó törvény értelmében a termelők csak bejelentett és regisztrált fajtákat termeszthetnek, kezelésükre is csak így nyilvántartott készítményeket használhatnak. (li) Általános növénytermesztési ismeretek Szakmai kiadvány nemcsak diákoknak ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Elsősorban a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem hallgatói számára jelent meg az év elején az Általános növénytermesztés (Všeobecná rastlinná výroba) című főiskolai tankönyv, amelyet azonban bátran forgathatnak a növénytermesztéssel foglalkozó gyakorlati szakemberek, kutatók és agrárgazdálkodók is. A több mint háromszáz oldalas főiskolai tankönyv 217 forrásmunkára hivatkozva részletesen összefoglalja a növénytermesztési szakágazat legfontosabb szakmSi ismereteit. Az egyes fejezetekben az agro- ökoszisztéma jellemzőit, a termelési és környezeti tényezők hatásait, az ország termesztési potenciálját, a légköri és a környezeti tényezők terméshozamokra gyakorolt hatását elemzi. Úgyszintén részletesen ismerteti a vetésforgók, a talajművelési és vetési eljárások, a növény- állományok folyamatos váltogatásának elvi és gyakorlati tapasztalatait. A tankönyv a vetőmag legfontosabb tulajdonságainak felsorolása keretében foglalkozik a vetőmagszámítási módszerek gyakorlati alkalmazásával és a növényállomány kezelésének kérdéseivel. Ismerteti a modern vetési és ültetési eljárásokat a biodegradált fóliába való ültetéstől kezdve a fátyolfólián és az agrokarton alkalmazásán át a ta- lajtakarási módszerekig, (yl)
