Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-08 / 155. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 8. A gyapottok-bagolylepke hernyója a kukoricán. Archív felvétel Felszaporodott a befogott egyedek száma Újra támad a gyapottok-bagolylepke ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Alig több mint egy hónappal a gyapottok bagolylepke első generációjának megjelenése után vélhetően az utóbbi napok trópusi hőmérséklete következtében radikálisan felszaporodott a fény és színcsapdákban befogott gyapot- tok-bagolylepkék (Helicoverpa amigera) száma. Annak ellenére, hogy a növényvédelmi szakemberek már előzetesen figyelmeztettek a károkozó fokozottabb elszaporodásának veszélyére, a mostani radikális létszámemelkedés még őket is meglepte, s komoly kártétellel fenyeget, ha az ellenük való védekezést nem kezdik meg azonnal. Amint azt Tamasek Zoltántól, a fűri BioTomal cég vezetőjétől megtudtuk, a károkozók valóban komoly veszélyt jelentenek minden gyümölcstermő növényre, mivel kelésük után berágják magukat azok belsejébe, például a paprika, a paradicsom vagy a csemegekukorica belsejébe, és ott jelentős kárt okoznak a rágásukkal, gyakorlatilag elértéktelenítik a termést. A mostani trópusi melegek miatt a a kártevők lárvái három nap alatt kikelnek, s vélhetően ezzel is magyarázható a'rohamos elszaporodásuk. Az elmúlt hétvégén például Bátorkeszin egy dojjányparcellán pár nap alatt többszörösére emelkedett a befogott egyedek száma. Amint azt az alábbi táblázat is mutatja, míg június 27-én még egyetlen kártevőt sem találtak a csapdákban, 28-án már 53-at, 29-én 58-at, a hónap utolsó napján számuk felszaporodott 173-ra, egy nappal később 280-ra, majd a rákövetkező napon 560-ra. Tamasek Zoltán, aki noha a biológiai növényvédelmi módszerek alkalmazásának híve, a jelenlegi helyzet alapján úgy vélekedett, hogy most már nincs más lehetőség mint a hatékony kitingátló készítményekkel való azonnali permetezés. A termelők lehetőleg minél hamarabb permetezzék le a gyümölcstermő növényeket az említett szerek valamelyikével. Erre a célra például a Dimilin, Nomolt, Rimon, Match készítmények mellett a biológiai alapanyagú Biobit is alkalmas. A Biobitnak az az előnye, hogy a fiatal hernyókét ugyan kiírtja, de nem pusztítja el totálisan a környezetében levő hasznos élőlényeket. Ezek a készítmények azonban csak akkor lesznek hatékonyak, ha még időben juttatjuk ki őket, tehát azelőtt, még mielőtt a lárvák berágnák magukat a gyümölcsökbe. Ott ugyanis már semmilyen vegyszer nem, vagy csak nagyon kis mértékben képes hatni rájuk. Megelőző védekezésként a biológiai módszerek alkalmazása révén is lehetőség van a gyapottok bagolylepke állományának fékentartására, nevezetesen a petefürkész darazsak betelepítésével, melyek jellegzetes tulajdonságuk alapján elsősorban a lepkék tojásaiba rakják le petéiket, s a lárvák ezeket a tojásokat élik fel. Ezt a módszert azonban pontos és részletes megfigyelések alapján a tojásrakás időpontjára kell időzíteni. A gyapottok bagolylepke hernyója csak a gyümölcsöt károsítja, az ellene használt készítmények alkalmazásakor ezért figyelembe kell venni az egyes készítmények megszabott egészségügyi várakozási idejét is. Tamasek Zoltán a gyapottok bagolylepke rohamos felszaporodása mellett felhívta a figyelmet a kukoricaállományokban pusztító jelentős károkat okozó kukoricamoly szintén rohamos mértékű állománynövekedésére is. A termelők számára a növényvédelmi előírások szigorú betartása mellett itt is lehetőség van a megelőző biológiai módszerek alkalmazására a Trichogramma petefürkész darazsak bevetésével, amelyek szintén a károkozó által lerakott tojásokat parazitálják, azokba helyezik el a petéiket, s azt a fejlődésük során felélik, (sz) Befogott gyapottok-bagolylepke példányok Bátorkeszi - dohányparcella A robotizált fejéssel a tejtermelés alapfilozófiája változik meg - a gazdának időt és pénzt takarít meg Elvégzi helyette a fejőrobot POMICHAL ISTVÁN lovákiában a robotizált fejést a gyakorlatban még egy tehenészetben sem vezették be. Európában és a világ más fejlett országaiban viszont a fejőrobotok robbanásszerűen terjednek és válnak a tejtermelés nélkülözhetetlen eszközévé. Folyamatosan újabb és újabb rendszerek látnak napvilágot. Egyre tökéletesebb és megbízhatóbb a robotizált fejés, ezért is több fejlesztő vállalat indította be a fejőrobotok sorozatgyártását, mely által lényegesen olcsóbbá tette a rendszert. A napokban Szlovákiában járt Obe Altenburg a hollad INSENTEC vállalat exportmanagere, aki fejőrobotok fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával több mint. 20 éve foglalkozik. Vele beszélgettem a robotizált fejésről. Hogyan került a fejőrobotokkal kapcsolatba? Vállalatunkat ezelőtt HokoFarm groupnak nevezték, és a lógójában sertés és tehén volt. Főleg etetőautomaták fejlesztésével és gyártásával foglalkoztunk. Mivel az etetőautomaták gyártása terén egyre erősödött a konkurencia, ezért inkább az etetőautomatákhoz készített szoftwereinkre összpontosítottunk. Emellett biztonsági rendszerek fejlesztésébe is belefogtunk. A fejés robotizálása pedig már régóta foglalkoztatott. Nagyon büszke vagyok a Galaxy nevű fejőautomatánkra, amely a fejőrobotok legújabb generációját képviseli. Ez a rendszer húsz éves fejlesztés eredménye. Miért változtatott nevet és lógót a vállalat? A vállalkozásunk egyre inkább a szoftwerpiac felé orientálódott. Az alkatrészek és a robotok gyártásával más cégeket bíztunk meg. Ezért egyre több tőkére volt szükségünk. A bankokkal való tárgyalásokon azonban minden alkalommal bizalmatlansággal találkoztunk, amikor a logonkon a sertést és a szarvas- marhát érszrevették. A HokoFarm név is valamilyen mezőgazdasági termelésre utalt, nem értették miért kérünk annyi pénzt robotokra, számítógépekre, biztonsági rendszerekre. Amióta a nevet megváltoztattuk, sokkal nagyobb bizalommal találkozunk, ami nagyon fontos egy vállalat számára. Mi a véleménye a fejőrobotok terjedéséről? Húsz évvel ezelőtt a fejőrobotok fejlesztését a tejtermelők eléggé szkeptikusan fogadták. Nem nagyon tudták a gazdák elképzelni a fejés teljes automatizálását. Természetesen ez a véleményük a számítástechnika robbanásszerű fejlődése nyomán változott. Véleményem szerint a tejtermelő-tehenészetekben a fejőrobot megjelenése ugyanolyan forradalmi váltást jelent, mint amikor a növénytermesztésben a lovakat traktorra cserélték. A robotizált fejéssel a tejtermelés alapfilozófiája változik meg. Példának említem meg, hogy csak a mi vállalatunk az utóbbi három évben Hollandiában 15, Dániában 20, Franciaországban 10, Németországban 8, Finnországban 3, Svédországban 5 fejőrobotot értékesített. Olaszországban pedig a múlt héten he- lýeztúk üzembe az elsőt. Mennyire megbízhatóak a fejőrobotok? Természetesen a rendszernek a nap 24 órájában és az év 365 napjában folyamatosan működnie kell, csak akkor beszélhetünk robotizált rendszerről. Kisebb-nagyobb meghibásodás előfordulhat, hiszen a technika ördöge nem alszik. A kérdés nem arról szól, hogy mennyire megbízható a rendszer, mert megbízható, hanem arról, hogy az esetleges technikai meghibásodásokat milyen gyorsan tudjuk eltávolítani. Ezért mi arra törekszünk, hogy a szervizhálózatunkat a megrendelések ütemében fejlesszük, hogy az esedeges problémát a lehető legrövidebb idő alatt megoldjuk. Az eddigi fejési rendszerekkel összehasonlítva a fejőrobot mennyire állja a gazdasági versenyt? Ez ma már szakmailag megvitatott és eldöntött kérdés. A fejőrobot a gazdának költséget és időt takarít meg. A fejőrobotra épülő tejtermelési rendszer biztonságos, „tehénbarát”. Feladata a tehén minden fiziológiai igényének kielégítése, ezáltal a genetikai képességek maximális kihasználása mellett a kifejt tej extra minősége. Olyan pontos és sokrétű információk gyűlnek össze a rendszer használatbavételével, melynek felhasználásával javul a tejhozam, a reprodukciós mutatók, a tőgyegészség, a hosszú hasznos élettartam stb. A fejés nehéz fizikai munka, a mai fiataloknak nem életcéljuk napi nyolc és fél órát dolgozni a fejőházban. Ezt elvégzi helyettük ma a fejőrobot, így több idő marad a tejtermelés egyéb szakmailag érdekesebb feladatainak elvégzésére. Ön szerint Szlovákiában mikor jelenik meg a termelésben az első fejőrobot? Ha valamelyik szlovákiai tejtermelő gazdaság úgy dönt, hogy szeretné a fejést robotizálni az technikailag pár hónap alatt realizálható. Ez ma már csak a cégvezetés döntésétől függ. Szerintem Szlovákiában legfeljebb három éven belül szintén működni fog az első fejőrobot. A szerző felvételei Az aszálykárok kárpótlása - ne a szárazság legyen a termelés egyik jelentős jövedelemforrása Költségarányosan a ráfordítások alapján ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az előzetes számítások szerint az idei trópusi hőmérséklet és a csapadékhiány több mint 120 millió koronás veszteséget okoz a termelőknek a Galántai járában, hiszen az eddigi hektárhozamok és a még lábon álló növényállományok állapota alapján a gabonafélék várható hozamai megközelítőleg 1-1,5 tonnával alatta maradnak a tervezettnek. A termelők úgy vélik, ebből a válságból központi segítség nélkül nehezen tudnak kilábalni. Ismeretes azonban, hogy a 2000-es aszályos esztendőben folyósított állami támogatások az aszálykárok mérséklésére milyen viszontagságos úton, s milyen felemás érzéseket keltve jutottak el a termelőkhöz, miközben az sem volt titok, hogy az akkori hozamkiesések becslésekor bizony néhány gazdaságban amikor a veszteségeket jegyezték fel, jóval vastagabban fogott a ceruza a kelleténél. A 2000-es aszálytámogatás negatív visszhangjai ezért még máig is nyomasztó teherként csüngnek az ágazati termelők vállán, s az idei aszálykárok esedeges rendezése esetén minden bizonnyal gyakran felemlegetik majd a pár évvel ezelőtti visszásságokat is. Az akkori hibák kiküszöbölésére új módszert javasolnak a galántai agrárkamara képviselői. Horváth Péter, a kamara egyik képviselője szerint ha az idei aszálykárok kárpótlására sor kerülne, semmi, esetre sem lenne jó, ha a három évvel ezelőtti módszert alkalmazva, a bejelentett hozamkiesések alapján osztanák szét a károk ellensúlyozására szolgáló támogatást. Véleménye szerint ha lesz kárpótlás a szárazságért, ezt elsősorban a termelésbe juttatott befektetések költségarányos elosztása révén kellene megkapniuk a termelőknek. Az adott növényállomány terméshozamát a fajta genetikai adottságai mellett ugyanis elsősorban a növényzet számára kijuttatott tápanyag, vegyszeres kezelés, öntözés határozza meg. Olyan ez, mint egy egyszerű egyenlet, amelynek egyik oldalán a bemenetek, a másikon a kimenetek sorakoznak. A kimeneti oldalon csak akkor várhatunk megfelelő eredményt, ha a bemeneti oldalon a termés megalapozása és a vegetáció ideje alatt beletettünk mindent a mérleg serpenyőjébe. Ha ez üres, vagy alig van benne valami, nem várhatjuk, hogy a másik serpenyő roskadozzon a hozamok alatt, vélekedett Horváth Péter. Ez a módszer objektívabb képet mutatna a tényleges károkról is, hiszen kimutatható lenne a különbség a megfelelő szakmailag megalapozott gondoskodással kezelt parcellán, illetve az elhanyagolt termőterületeken elért „veszteség között”. Kizárná azt a lehetőséget, hogy ügyeskedéssel, komoly befektetések nélkül a szárazság legyen a termelésben az egyik jövedelemforrás. A termelő, aki a termelői év elején megfelelően megalapozta a termést, minősített vetőmagot, kellő műtrágyát, vegyszeres kezelést adott a növényzetnek, s ezt számlákkal bizonyítani is tudja, azonban objektív okok miatt esetleg nem tudott öntözni, annak a hozamkiesést valóban kárpótolni kell. Annak azonban, aki befektetés nélkül, vagy minimális ráfordítással, hanyagul termelt, szintén csak a befektetése arányában járna a kárpótlás. Megelőzve ezzel azt, hogy különböző hamis adatokra alapozva olyanok is kapjanak aszálytámogatást, akik nem tettek meg mindent a jó termés érdekében. A megfelelő viszonyszám kialakítása már csak egyszerű matematikai feladat lenne, s ebben a rendszerben a pár hektáros kisgazda ugyanúgy a ráfordításai alapján részesülne a támogatásból, mint a nagygazdaság, (yó) AGJ-Ú A ú \(í ) ú [\ fi p A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László í'JIVT - -t'—I- -J -I - -i - - - -i -i Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 AZ U KO MELLÉKLETI ° *
