Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-28 / 148. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 28. Riport 3 A magyar szülők egy része nem látja biztosítottnak az oktatás színvonalának megtartását, ha a magyar továbbra is közös igazgatású maradna a gímesi szlovák iskolával Önállósulna a zoboraljai magyar általános iskola (A szerző felvételei)- Lám, ismét bebizonyosodott, hogy a legnagyobb ellenség nem odakintről jön, hanem a soraink közt lakozik! - sóhajtottak fel a szülők Gímesen, Kolonban, Zsérén és Lédecen, miután kiderült, a gímesi önkormányzat június 2-i ülésén titkos szavazással elvetette a jelenleg közös, szlovák-magyar igazgatás alatt álló kilencéves magyar tagozat különválásának gondolatát. SZÁZ ILDIKÓ A Magyar Koalíció Pártjának négy önkormányzati képviselője van, az ügynek mégis csak egy támogatója akadt. Az eset kapcsán két levél is érkezett szerkesztőségünkbe, az egyik egy szülőtől, a másik az MKP helyi alapszervezetének elnökétől. Az iskola jelenlegi igazgatójánál, a nemrég lemondott magyar igazgatóhelyettesnél, a helyi polgármesternél, valamint a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének gímesi és koloni tagjainál kerestük a választ arra, miért hiúsult meg másodszor is a „nagy magyar alapiskola” gondolata. MINEK MEGBOLYGATNI A FELSZÍNT? A gímesi alapiskola parkjában található három tágas épületet valamint, annak felszereltségét bármelyik mátyusföldi, vagy bodrogközi községi iskola megirigyelhetné. Éva Barboríková jelenlegi igazgatónő szerint a 45 éve összevont igazgatással működő alapiskolában a magyar tagozaton is biztosítottak az oktatáshoz szükséges feltételek. Ide járnak a környező községek felső tagozatos tanulói is. „Ezek a szülők nem is magyar tagozatként, hanem magyar iskolaként emlegetik az intézményt, az iskola helyettese számukra az igazgatónő. Ha egy új magyar alapiskola alapításáról hallanának, félő, hogy megtévesztené őket, végül majd azt hiszik, hogy a meglévő iskolát likvidálni fogják. Egy teljesen új intézménnyel szemben bizalmatlanok lesznek. Emellett azonban több okom is van arra, hogy ne értsek egyet az tagozatok szétválasztásával. Együttműködésen alapul a koncepciónk, ami lehetővé teszi mindkét tagozaton a magyar és a szlovák pedagógusok kölcsönös foglalkoztatását. Szlovák tagozaton öt kétnyelvű pedagógusunk van, közülük néhányan a magyar tagozaton tanítanak, a magyar pedagógusok közül sokan a szlovák tagozaton is biztosítják maguknak a letanítandó óraszámokat” - sorakoztatja fel az érveket az igazgatónő, miközben végigvezet az iskola tantermein és néhány szót vált az évzáró műsort gyakorló kilencedikes kamaszokkal. „Miért kellene mindezen változtatni? A különválást gazdasági okok miatt sem tartom helyesnek, 385 tanulónk van, anyagi gondjaink ilyen létszám mellett könnyebben megoldhatók. A szlovák pedagógusok az Infovek projekt jóvoltából számítógépeket szereztek az iskola számára, ezeket a magyar és a szlovák tanulók egyaránt használni tudják. Ezzel szemben a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nem szerette volna, hogy a szlovák tanulók is használják az általuk a magyar tagozat számára beszerzett hordozható számítógépet és kivetítőt” - jegyzi meg, miközben a számítógépes teremhez érünk, amelyhez a kulcsot a magyar pedagógustól kéri el. „Ha a magyar tagozat különválna, ott alig kilencven tanuló maradna, anyagilag nem élnék túl a szakadást. Miért kellene ezt előidézni? Miért van szükség két jogalanyisággal rendelkező iskolára, amely közös épületeket, berendezéseket használna? Egyetlen egy dologgal indokolták meg a különválást szorgalmazó szülők ezt a szándékukat: konkurens közeget szeretnének teremteni, növelni akarják az oktatás színvonalát. De hiszen az eredményeink kitűnőek! A szlovák tagozattal versengő intézménnyé kívánnak válni, hogy a szülők a szlovák iskola helyett a magyart válasszák a továbbiakban. Ennek ellenére szeretnék a további együttműködést. Most versengeni akarnak, vagy együttműködni? Mert ezt a kettőt egyidejűleg elképzelhetetlennek tartom. Nem hinném, hogy a különválásnak köszönhetően emelkedne majd a magyar alapiskolába jelentkezők száma, mivelhogy a tanulók létszáma mindkét tagozaton csökkent az utóbbi időben. Egészségtelen közegben nőnének fel a gyerekek, akik nem tanulnák meg a másik nemzetet tolerálni. Holott jelenleg nagy egyetértésben élnek magyar és szlovák tanulóink, nem egy esetben rokoni szálak kötik őket össze” - mondja, mintegy végszóként, amikor a magyar tagozat tantestületi irodájához érünk. Helyet foglal a pedagógusok közt, tardoskeddi származású édesapjának köszönhetően ért, és valamelyest beszél is magyarul. A Gesztéről ingázó Gál Hajnalka fiatal és lelkes pedagógus. Elsősorban abban látja a magyar tagozatra beíratott gyerekek létszámának ijesztő csökkenését, hogy a vegyes házasságban, de a magyar házasságban élő szülők is - csaknem negyven százalékuk - inkább a szlovák nyelvű oktatást választja, és szándékát már a gyerek óvodás korában kinyilvánítja. Szeles Mária sokat tapasztalt pedagógusként mondja, egykor nyolcszáz tanulója volt a gímesi iskolának, jelenleg a szlovák tagozatnak tizenöt, a magyarnak hat osztálya van. „Nekünk, magyaroknak mindig is kétszer, vagy ennél is többször kellett bizonyítanunk, mint a szlovákságnak! Azért lenne szükség egy önálló igazgatású magyar alapiskolára, hogy láttassuk a magyar tagozat munkájának minőségét, és a szülők ennek fényében dönthessenek” - jegyzi meg az egyik magyar pedagógus (kinek nevét csupán azért nem közöljük, mert éppen ő az, akit a szülők már egy évvel ezelőtt is szívesen láttak volna a magyar tagozat igazgatóhelyettesi posztján. Pályázatát a községi hivatalba látogatásunkig nem továbbították, ezért a szülők és a polgár- mester kérésére nevét nem közöljük.). A pedagógusok abban reménykednek, hogy a rövidesen sorra kerülő új igazgatóhelyettesi választásokból ő kerül ki győztesen, egyelőre nincs ellenjelöltje. Elődje, Korec Erzsébet nemrég adta be felmondását. Elmondta, egy éve került az iskolába, Nyitráról utazik be naponta, és úgy érzi, a mai napig nem sikerült elfogadtatni magát sem a pedagógusokkal, sem pedig a szülőkkel. Slivensky Zsuzsanna pedagógus szerint elsősorban az eredményeikkel kell bizonyítani a magyar tagozat létjogosultságát, legutóbb tanítványa Deák Katalin a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyen Budapesten a Kárpát-medencei döntőben kapott díjat kiemelkedő szerepléséért. Arra a kérdésre, hogy a helyi magyar pedagógusok müyen igazgatású iskolában dolgoznának szívesebben, nem kapok választ, mégis érezhető a feszültség a tantestületben a súrlódások miatt. EGYSZERRE KÉT KUDARC IS ÉRTE A SZÜLŐKET Az 1950 lakosú Gímesen, ahol a lakosság 36 százaléka vallja magát még magyarnak, a községházán Púchovský László polgármester tiszta vizet önt a pohárba mindkettőnknek, hiszen csaknem negyvenBarboríková igazgatónő diákjaival fokos a hőség. „Bevallom, meglepett az MKP-sok szavazása. Hozzá kell tennem, az említett párt indított ezeknél a jelölteknél sokkal erősebbeket is, akik jobban képviselhették volna a magyar érdekeket, de azok nem kerültek be a testületbe. Jobban örültem volna, ha a szülői szövetség kérelmét megszavazzák. Ám az is igaz, hogy a több mint negyven éve jól működő magyar és szlovák tagozat különválása nagy kihívás. Amikor a korábbi, a HZDS által jelölt iskolaigazgató helyett négy évvel ezelőtt a jelenlegi igazgatónő került a gímesi alapiskolába, megnyugodni látszottak a kedélyek” - avat be az elmúlt.évek történéseibe a polgármester. Egy évvel ezelőtt a szülők szerettek volna a nyugalmazott magyar helyettes helyett olyan pedagógust állítani a magyar tagozat élére, aki magyarként és pedagógusként is elhi- vatottabb és gyermekei is magyar iskolát látogatnak. „Akkor 3:2 arányban mégis más igazgatóhelyettest választottak, ami kiélezte a helyzetet. A jelenlegi helyettesi pályázatra jövő hét szerdáig jelentkezhetnek, úgy néz ki, hogy a szülői szövetség jelöltje másodszorra már meg fogja szerezni a tisztséget, az iskola vezetése is sürgeti az ilyen jellegű megoldást” - jegyzi meg Púchovský László, aki a képviselő-testület véleményét is tolmácsolva elmondja, nagyobb anyagi megterhelést jelentene a falunak két önálló igazgatású iskola fenntartása. Vannak azonban helyiségeik ahhoz, hogy fenn tudjanak tartani egy központi, nagy iskolát is. Kitért arra, hogy a testület legközelebbi ülésén módosítani szeretnék az alapiskola alapító levelét, amelyben jelenleg az áll, hogy a gímesi, olyan szlovák iskola, ahol magyar nyelven is van oktatás, ami nem felel meg a valóságnak. Amikor a községházán találkozom Balkó Józseffel, a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselőjével, az érintett községek, Zsére, Kolon és Lédec önkormányzati problémái is terítékre kerülnek. „Ha Gímes elvállalná egy központi iskola létrehozását, az érintett községek támogatnák az intézményt, a fejpénzt át kellene utalniuk a gímesi önkormányzatnak. Félő azonban, hogy az iskola fenntartójaként egyedül a gímesi önkormányzat befolyásolhatná az iskolát. Mit kapnának mindezért cserébe a környező települések?” - teszi fel a költői kérdést. Balkó Gábor, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége helyi szervezetének korábbi elnöke szerint veszítettek már éppen eleget, amikor kétezerben az iskola akkori fenntartója az önálló igazgatást egyszer már elvetette, majd kaptak egyfajta belső autonómiát a magyar tagozaton belül, amit viszont nem használtak ki kellőképpen. A szülői szövetség szervezetének tagjai, a koloni Bencz Zoltán, a gímesi Pénzes Teréz és Borbély Rozália azonban egyetértenek a koloni Pólyák Imrével, a szövetség jelenlegi helyi elnökével, aki szerint az iskola, a tanítványok, valamint a pedagógusok jövője szempontjából csak a különválás jelenthet megoldást. „Nagy nehezen beszereztünk a gyerekeknek egy LCD projektort kivetítővel, ennél többre is képesek lennénk mi szülők, ha látnánk értelmét, ha ezzel egy önálló magyar iskola munkáját tennénk látványosabbá a szlovák és a magyar iskola közti választást fontolgató szülő számára” - jegyzi meg Pólyák Imre. SOKKOLÓ PROGNÓZIS Miután betekintést nyerünk a magyar tannyelvű alapiskolák vonzás- körzetében levő településeken a várható utánpódást jósoló anyagba, rögtönzött fórumot rendezünk egy túlélési forgatókönyvről, amely megoldaná a zoboraljai gondokat. Az előrejelzések szerint ugyanis Zsérén az elkövetkező három évben évente két kiselsős, ezután egy sem jelentkezik magyar iskolába, Kolonban jövőre négy, azután kettő és végül ismét két kiselsős lesz. Gímesen jövőre hármat, majd három éven át egymás után egyetlen magyar gyereket sem (a szlovák iskolában jövőre 21, ezután 20, majd 28 elsős) íratnak magyar iskolába. Lédecen jövőre egy, ezután öt évig egyetlen magyar elsős sem lesz! A szülői szövetség tagjai szerint ez elég borúlátó prognózis, melyen ők mindenképpen változtatni kívánnak. Ha Gímes önkormányzata nem hajlandó felvállalni a központi magyar igazgatású iskola fenntartását az érintett településekkel közösen, a szülők kénytelenek lesznek az emiatt „hajléktalanná vált” magyar igazgatású alapiskolának más helyet keresni. Gímes környékén remélik, hogy néhány évig alsó tagozaton fennmaradhat a kisiskola, hasonlóan Kolonhoz és Zséréhez. Fájlalják, hogy bár kértek, nem kaptak segítséget az MKP felsőbb szerveitől ahhoz, hogy létre tudják hozni az önálló igazgatású iskolát. Holott véleményük szerint figyelembe kellene venni, hogy a magyar iskola olyan specifikus problémákkal küzd, amit a közös igazgatóság sose fog megoldani. Végezetül Pólyák Imre megjegyezte: „Egy közelmúltban zajlott fórumon a környező települések önkormányzatai, a szülői szövetség vezetősége, a koloni iskolabizottság tagjai arra a megállapításra jutottak, hogy a magyar igazgatóhelyettes megválasztása esetében is egyedül egy önálló igazgatású iskola létrehozásával látják biztosítottnak e régióban a magyar nyelvű képzés megerősítését. Nem vagyunk rebellisek, sem pedig szőrszálhasogató szervezet, mi kezdettől fogva a gyerekek, a pedagógusok érdekeit védjük, valami újat szeretnénk teremteni számukra, de nem mások kárára! Három évvel ezelőtt százhúsz szülő kérte az iskola magyar igazgatásának létrehozását. Egy előre mutató megoldást keresünk, és mert csalódtunk a gímesi önkormányzat hozzáállásában és döntésében, nem kizárt, hogy más községben, esetleg Kolonban hozzuk létre a magyar nagyiskolát, ha sikerül ehhez előteremteni a szükséges anyagi fedezetet”. Balkó Gábor Púchovský László VARHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBARA DERÜLT ÉGBOLT, 24-28 FOK A Nap kel 04.56-kor - nyugszik 20.54-kor A Hold kel 03.29-kor - nyugszik 20.13-kor A Duna vízállása - Pozsony: 290, apad; Medve: 110, apad; Komárom: 190, apad; Párkány: 120, változatlan. ELŐREJELZÉS Jobbára derült lesz az égbolt, némi felhősödés az ország északi és keleti területein valószínű. Itt a délelőtti órákban csapadékkal is számolnunk kell. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 28 fok között alakul, az ország északi területein 22 fok. Gyenge, északi irányú szél, mely helyenként 5 m/s-re erősödhet. Éjszaka a hőmérő higanyszála 15 és 11 fok közé süllyed. Holnap szép, napos időre számíthatunk, csapadék sehol sem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A mai időjárás alapvetően kedvező hatással lesz a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, jobban tudunk összpontosítani a feladatainkra. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők lehetőleg kerüljék a túlzott megterhelést. Az alacsonyabb vérnyomásúakat enyhébb migrénes fejfájás gyötörheti. A reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködök fájdalmai főként a változékonyabb időjárású régiókban erősödhetnek fel. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
