Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-27 / 147. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 27. Nemcsak a vas, hanem több más elem hiánya vagy bősége is előidézheti a növények leveleinek sárgulását A sápkórság kezelhető betegség Vashiány a szőlőlevélen (A szerző archívumából) A növények levelein gyakran lép fel klorofilhiány okozta sárgulás, népiesen sápkórság. Ha tüneteire nem figyelünk fel idejében, és nem avatkozunk közbe, akkor a sárga, beteg levelek lassan elhalnak, a termésmennyiség csökken, a termés nem fejlődik, nem érik be, majd a növény teljesen elpusztul. CSEKES ZOLTÁN A gyakorlatban az a szemlélet alakult ki, hogy a sápkórságot a fény vagy a talaj vashiánya idézi elő. Kétségtelen, hogy a zöld növény sejtjeiben levő protoplazmának vasra is szüksége van, hogy klorofilt tudjon termelni, de a klorofil képzése nitrogént és magnéziumot, sőt káliumot is igényel. Tehát több elem hiánya vagy bősége is kiválthatja a növény sárgulását. A vashiány orvoslására több levéltrágya is ajánlott: Biofit, Darina, Polyfeed, Damisol, Ferticare, Sequestren, Vitaflóra, Vu- xal stb. Új készítmény a Dissolvine Fe levéltrágyára, amely a vasat a leghozzáférhetőbb DPTA folyékony formában tartalmazza. E készítményt ott ajánlatos használni, ahol évről évre megjelennek a klorózis tünetei. A vashiányra vonatkozó szemléletet már csak azért sem lehet teljes egészében elfogadni, mert gyakran elegendő mennyiségű vas van a talajban, mégis sárgulnak a növények levelei. Ez azért van, mert a talajban történő vasfelvétel a 7,5 pH fölötti kissé lúgos kémhatású, tömődött talajokban gátolt. Ott, ahol a talaj nátrium tartalma magas, (8.0 e.é.) a vasfelvétel már elenyésző, vagy szünetel. Klorózisos megbetegedéseket okozhat a magnéziumhiány is. Ennek az elemnek főként a fotoszintézisben, a klorofillnak a fényenergia segítségével végzett asszimilációs folyamatában van nagy szerepe. A magnéziumhiány általában olyan szerves anyagokban és mészben szegény talajokban fordul elő, ahol az ásványi anyagok nem kötnek le kellő magnéziumiont a növény számára felvehető formában. Hiány esetén a növény alsó részén, az idősebb levelek széle zöldessárgára, később barnás- sárgára színeződik, majd teljesen elhalnak. A magnéziumhiány sikeresen gyógyítható a nagy magnézium tartalmú levéltrágyákkal. Azonban figyelembe kell venni, hogy ezek a levéltrágyák a gyors hatáskifejtés után hamar lebomlanak. Jobb eredményt lehet elérni a hosszan ható Lamag levéltrágya család termékeivel, amelyek 16 % tiszta magnézio- moxidot (MgO) tartalmaznak. A nitrogén is okozhat sárgulást a növények levelein, habár a nitrogén a legmozgékonyabb növényi tápanyag, könnyen kimosódik a talajból, vagy a levegőbe távozik ammónia formájában. Sőt, az is nagy veszteség , hogy a talaj a nitrát ionokból csak nagyon keveset tud megkötni. Ha nincs elegendő tápanyagot megkötő humuszkolloid a talajban, kevés a növény szükségletét kielégítő szerves kötésű nitrogén, akkor nitrogén-foszfor tápanyag-aránytalanság lép fel, amely klorózisos állapothoz vezet. Kálium is okozhatja a levelek sárgulását, bár ez ritkább jelenség. Ilyenkor a levél rendszerint halvány zöldessárgára színeződik, majd hosszabb idő után megbámul és elhal. Ez az állapot főként a humuszban szegény laza homokos talajoknál jelentkezik. Ezek ugyanis csak kevés asszimilálható káliumot tudnak visszatartani, másrészt a laza talajokban a kálium jelentősebb mozgást végez a talajnedvességgel együtt. A felvehető kálium szintjének lecsökkenése humuszban és mészben szegény agyagos talajoknál is előfordul. A klorózis tüneteire már tavasszal oda kell figyelni. A korai talajvizsgálatok azért hasznosak, mert feltárják a klorózist előidéző káros talajtani tényezőket, mint amilyen a nagy mésztartalom, a feltalaj és az altalaj szikességi állapota. A gyümölcsfák lomtrágyázására általában 0,3- 0,5% permettrágya töménység elegendő. Jobb a gyakoribb, 7-10 napos kijuttatás kisebb töménységben, mint a ritkább, de töményebb oldat permetezése. A lombtrágyák (pl Darina, Fertikcarre, Sequestren, Ploi- fémkelát, Fitohorm, Vuxal, Magmix, Voldünger stb.) a tápelemeket szerves kötésben tartalmazzák, minek köszönhetően nagyobb töménységben sem okoznak perzselést. Az alma és a paprika mésztartalmának növelésére használt permettrágyák- nál nagyon fontos, hogy a permedé közvetíenül a gyümölcsre kerüljön. A mész ugyanis csak nagyon nehezen mozog a növényben és kevés esélye van arra, hogy megfelelő mértékben eljusson a gyümölcsbe. Lassú mozgás jellemző a magnéziumra és a borra is. A gyökéren keresztüli felvehetőséget a növény vízellátottságának mértéke befolyásolja. Ezek mozgása a növényekben, főleg a száraz időszakokban, nagyon korlátozott. A kalcium és a mészhiány megelőzésére kiválóan alkalmas a Lamag Ca 0,5%-os töménységben. A paprikánál már a virágzáskor, terméskötö- déskor kell 3-4 alkalommal használni. Az almánál a terméskötödéskor 1-2 alkalommal, majd július végétől a szüretig ajánlatos alkalmazni. A Lamag levéltrágya további előnye, hogy alkalikus kémhatású, vagyis pH értéke 9-12. A növény felületén lúgos kémhatást biztosít, amellyel gátolják a különféle gombaspórák csírázását, elszaporodását (lisztharmat, peronoszpóra, szürkerothadás stb.). Rendszeres 10-14 naponkénti használatával több gombaölő szeres permetezést spórolhatunk meg. Munka- és egészségügyi várakozási ideje nincs, a méhekre és emberekre nem káros. A permettrágyák növényvédő szerekkel való keverhetősége jó. Ha a keverhetőségi lehetőség nem ismeretes, akkor célszerű elvégezni a keverési próbát. A foszfor tartalmú levéltrágyákat azonban nem ajánlatos permetszerrel keverni, ha azt a gyártó nem engedélyezi. Pehelyszerű lebegő részecskék kiválása esetén ne keverjük a lombtrágyát növényvédő szerrel. Ilyenkor a mésztartalmú lombtrágyákat a növényvédő szerek hatékonyságának fokozása érdekében önállóan juttassuk ki. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa A rossz talajszerkezet és tápanyagellátás, valamint a túlöntözés és a víz hiánya okozta fejlődési rendellenességek Miért zöldül a sárgarépa feji része? ÚJ SZÓ-TANÁCSADÓ Ősszel a gyökérzöldségek felszedése idején számos olyan fejlődési rendellenességgel találkozhatunk, amelyet nem kártevő vagy fertőző gombás, baktériumos, illetve vírusos betegség okoz, hanem a kedvezőtlen környezeti feltételek, így a rossz talajszerkezet, a túlöntözés vagy a víz hiánya, valamint a tápanyag-ellátással kapcsolatos melléfogások. Ezek most még részben megelőzhetők, orvosolhatók. A bakhátas termesztésben egyre gyakrabban találkozhatunk a sárgarépafejek zöldüléseként ismert jelenséggel. A termésnek az a része, amely a talajból kilátszik, a napfény hatására megzöldül, ezáltal a sárgarépa piaci értéke és eladhatósága romlik. A bakhatás A gyökérzöldségféléknél előforduló szívrothadást a bór hiánya váltja ki. termesztésnél a szárazság idején fújó szelek a felső talajréteget elhordják, ezáltal a termésből gyakran 2-3 cm-es rész megzöldül. Egyetlen védekezés lehetséges e jelenség ellen: a tenyészidőszak- ban történő kétszeri-háromszori töltögetés, amely során a talajt a gyökérnyakhoz húzzuk. Egyes répafajták, különösen a széles vállú- ak gyakran magasan „ülnek”, azaz feji részük kiáll a földből, így napfény hatására bezöldülnek. Ha a vetőmag vásárlásánál ezt figyelembe vesszük, akkor ezt a gondot is elkerülhetjük. A szívrothadást, amely valameny- nyi gyökérzöldségfélénél előfordul, a bór hiánya váltja ki. A növény magas mésztartalmú talajokon nehezen tudja a bőrt felvenni. E létfontosságú mikroelemben annyira szegény lehet a talaj, hogy a szükséges mennyiséget nem képes a növények számára szolgáltatni. A szívrothadásos gyökértermések eladhatatlanok, a gyors rothadás miatt tárolásra alkalmatlanok. A jelenséget bór- tartalmú levéltrágyáknak a nyári hónapokban történő többszöri használatával lehet megelőzni. A sok csapadék is súlyos károkat okozhat. A megrepedt termésen hamar megjelennek a másodlagos gombás és baktériumos betegségek, amelyek teljesen elpusztítják és felhasználhatatlanná teszik a termést. CS. P. PIACI ÁRSÉTA Pozsony június 26-án Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc június 26-án június 26-án június 26-án június 26-án sárgarépa 15 Sk/cs 8-10 Sk/cs 18 Sk/cs 15 Sk/kg 28 Sk/kg petrezselyem 18 Sk/cs 12 Sk/cs 20Sk/cs 15 Sk/kg 16-20 Sk/cs újburgonya 20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg tojás 2,80-3,10 Sk/db 2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,30-2,90 Sk/db paprika 50-59 Sk/kg 30-45 Sk/kg 50-70 Sk/kg 40 Sk/kg 2-5 Sk/db karalábé 8 Sk/db 4-6 Sk/db 8 Sk/db 12 Sk/db 5-10 Sk/db zeller 8-10 Sk/db 6-8 Sk/db 6 Sk/db 10 Sk/db 10-12 Sk/db káposzta 18 Sk/kg 10 Sk/db- ■ 10 Sk/db 18 Sk/db 12 Sk/kg uborka 15 Sk/kg 12-14 Sk/kg 15-20 Sk/kg 18 Sk/kg 10-18 Sk/kg kel 25 Sk/kg 25 Sk/kg X 15 Sk/kg 15 Sk/db újhagyma 24 Sk/kg 8 Sk/cs 8 Sk/cs 20 Sk/kg 9-15 Sk/cs paradicsom 50-54 Sk/kg 30-35 Sk/kg 45 Sk/kg 35 Sk/kg 45-50 Sk/kg meggy X 25-30 Sk/kg X X 30-35 Sk/kg cseresznye 35 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg ribizli 50 Sk/kg 35-40 Sk/kg X X 20 Sk/7dl Agrárvilág ^fl| Európában szinte mindenhol elterjedt a lótücsök Sok tápnövényű károsító CSANDA PÉTER A lótücsöknek több magyar neve is van (lótetű, vakondtücsök, lóbogár), ezek mindegyike részben a méretére, részben az életmódjára utal. Európában szinte mindenhol elterjedt. Hazánkban főleg a melegebb területeken, a porhanyós, humuszos talajokban, az üvegházakban és a palántanevelő ágyakban fordul elő, de megtalálható a zsenge szántóföldi növényeken is. Leginkább szerves trágyázással (komposzt, istállótrágya) kerül ki a táblákra. Rendkívül sok tápnövényű: megtámadja a burgonyát, cukorrépát, napraforgót, kukoricát, szamócát, gyümölcsfákat, valamint a sok zöldségfélét. Legfőbb lelőhelyeik az alacsony fekvésű, nedves talajú területek. Különösen az öntözött zöldség- termelő területek szenvednek a lótücsöktől, amely különösen a nagyobb tenyészterületigényű növényeket (paradicsom, paprika) károsítja súlyosan. A kártétel gyakran olyan mértéket ölt, hogy a paradicsomot számtalan esetben kénytelenek vagyunk újra palántázni. A kifejlett lótücsök megnyúlt, hengeres testű, 3,5-5 cm hosszú, barna színű rovar. Jellemzője, hogy elülső lábai erőteljes ásólábakká alakultak át. Ovális tojásai 2 mm hosszúak és okkersárga színűek, a tojásból kelt fiatal lárvák hangyaszerűek. Földalatti életmódot folytat, járatokat ás, amelyek nyáron közvetlenül a talaj felszíne alatt futnak. Szárazság esetén gyakran látogatja a nedvdúsabb növények (paradicsom) gyökereit, ahol a táplálkozáson kívül a szükséges nedvességet is megszerzi. Jelenléte könnyen felismerhető, mert közvetlenül a talaj felszíne alatt futó járatai boltozatosán a talaj színe fölé emelkednek. Ilyenkor a gyökérzónát súlyosan károsítja azzal, hogy részben rongálja, részben közvetíenül elrágja a gyökereket, a fiatal palántákat és a kelő csírákat kidönti, kifordítja. Egyébként fő táplálékai a rovarlárvák és a csigák; éppen ezért sokan nem is tartják kizárólagos kártevőnek. A megtermékenyített nőstény a talaj felszíne alatt 10-20 cm méíyen tyúktojás vagy alma nagyságú fészket készít, melybe elhelyezi tojásait, rendszerint 200-300-at, de néha 500-600 is lehet. Telelésre vonuláskor általában 1 m mélyre is lehatol a talajba vagy a trágyába, esetleg a komposztba. A lárva és a kifejlett egyedek egyaránt károsítanak. Az ivarérett lótücsök nagyon gyakran éjjel a talaj felszínére jön, s ilyenkor jelentősebb távolságra is repül. A lótücsök földalatti életmódot folytat, így irtása körülményes. Leghamarabb júniusban „csíphetjük fülön”, amikor a talaj felszínére jön párosodni. E célra eredményesen alkalmazhatók a talajba süllyesztett sima falú edények (közönséges konzervdobozok is megfelelnek). Ezeket a fogóedényeket a peremükig a földbe süllyesztjük a járatok mentén és időnként kiürítjük. Biztonság kedvéért a fogóedények aljára tegyünk egy kis vizet vagy sört. Az egyes edényekhez kiskapával „utakat” húzunk, esetleg összekötjük őket a földbe enyhén benyomott léccel vagy deszkadarabbal. így e mesterséges akadályok mentén haladva a kártevő előbb-utóbb csapdába kerül. Növényházakban, melegágyakban, kiskertekben ugyancsak június folyamán (a költés idején) járatai alapján a fészkét fel kell tárni, a tojásokat vagy a fiatal lárvákat meg kell semmisíteni. A fészkeket aránylag könnyű felismerni, ezeket elárulja a felkupacolt porhanyós föld és az elrágott gyökerek miatt elszáradt növényzet. A lótücsök ellen két készítmény van engedélyezve, mégpedig a Basudin 10 G és a Diazinon 10 G rovarölő granulátum, melyeknek közös a hatóanyaguk (diazinon). Vetés vagy palántázás előtt egyszerűen a föld felszínére szórjuk 5 g/m2 adagban. Az említett készítmények hatása hosszú (2-3 hónap), ezért korai zöldségféléknél és korai burgonyában nem szabad őket alkalmazni. (Magyarországon évtizedek óta alkalmazzák a cinkfoszfid tartalmú Lótetű Arvalin csalétket.) Az agrotechnikai módszerek közül nagy jelentősége van a gondos őszi mélyszántásnak, valamint a kapásnövények sor közötti művelésének, amivel a fészkek és a járatok megsemmisítése érhető el. Megjelent a Jó Gazda júliusi száma Szoknyás metszés LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda júliusi számában megismerkedhetnek az uborka kordonos termesztésekor alkalmazható ún. szoknyás metszésmóddal, amellyel a termések koraiságát lehet fokozni. A lap ismerteti a hazai paradicsom és padlizsánfajták jellemzőit, összefoglalja a padlizsán és a retek termesztéséhez nélkülözhetetlen alapvető információkat, tájékoztat a csipkebogyó termesztési és felhasználási lehetőségeiről. Elemzi a hagymafélék legjelentősebb károsítóit. A növényvédelmi szaktanácsadó rovatban az időszerű teendők mellett tájékoztat az uborka nem fertőző betegségeiről és a molytetvek elleni védekezésről. A lombtrágyázás jelentőségét a szántóföldi növények tápanyagpótlási kérdéseinek megoldásában több írás is taglalja. Tájékoztat a szőlő szürkepenészes rothadása elleni kezelésre alkalmazható új készítményről. A kertépítők, virágtermesztők a sziklakertekben alkalmazható kövek fajtáiról, az évelők magról való szaporításáról olvashatnak. Az állattartók az alom állagának javítására használható készítményről és az anyanyúl selejtezésének okairól kapnak tájékoztatást, (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,674 Lengyel zloty 9,339 Angol font 60,397 Magyar forint (100) 15,785 Cseh korona 1,323 Svéd korona 4,545 Dán korona 5,612 Szlovén tollár (100) 17,817 Japán jen (100) 30,572 Svájci frank 27,054 Kanadai dollár 26,943 USA-dollár 36,33 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,52-42,82 35,23-37,63 1,30-1,36 14,81-16,81 OTP Bank 40,55-42,67 35,38-37,34 1,29-1,35 15,21-16,38 Postabank 40,52-42,82 34,97-37,69 1,29-1,35 13,99-17,59 Szí. Takarékpénztár 40,54-42,51 35,32-37,13 1,28-1,36 15,08-16,51 Tatra banka 40,59-42,75 35,49-37,39 1,29-1,35 15,19-16,43 UniBanka 40,57-42,66 35,50-37,32 1,29-1,35 14,18-15,19 Általános Hitelbank 40,56-42,72 35,43-37,32 1,28-1,36 14,92-16,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
