Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-27 / 147. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 27. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 25. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Méry Vince. E héten az 500-500 koronát Győri Mária nagymegyeri, Tolvaj Gyön­gyike sídi és Szmatana Lajos udvardi olvasónk nyerte. Gratulálunk! MOZI POZSONY HVIEZDA - KERTMOZI: Mátrix - újratöltve (am.) 21 MLADOSŤ: Beszélj hozzá! (sp.) 15.15, 17.30, 20 MÚZEUM: Kegyetlen örömök (szí.) 20 TATRA: Álomcsapda (am.) 18, 20.30 KASSA TATRA: A kísérlet (ném.) 19.30 CAPITOL: Hangyák a gatyában 2. (ném.) 17,18.30, 20.30 ÚSMEV: A fülke (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Mátrix - Újratöltve (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: X-Men 2. (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Két hét múlva örökké (am.) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Azonosság (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (am.) 17.45,20 Ki nevel a végén? (am.) 18, 20.15 Londoni csapás (am.) 13.15, 15.30, 17.45.20 Mátrix - Újratöltve (am.) 14.30,17.30, 20.30 Á sötétség leple (am.) 18,20 Tökös csaj (am.) 20.15 Tulipános Fanfan (f.) 13.15,15.30, 17.45.20 Veszett vad (am.) 18.15,20.15 X-Men 2 (am.) 15.15,17.40 HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? Beszélgetés dr. Buda Béla pszichiáterrel Dr. Buda Béla budapesti pszichi­áter lesz ma este a Somorjai Fó­rum Klub vendége. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazga­tójával Hunčík Péter beszélget a kutatásról és alkalmazásról a kommunikációban, (ú) Somorja, Fórum Intézet (a könyvtár épülete), péntek, 19.00 Vajkai találkozó Vadkerty Katalinnal A Vajk Polgári Társulás szervezé­sében Vajkán a községháza ta­nácstermében vasárnap délután Vadkerty Katalin történésszel ta­lálkozhatnak az érdeklődők. A je­les kutató a szlovákiai magyarság második világháború utáni há­nyattatásait taglaló három köny­véről, A reszlovakizációról, A de­portálásokról, valamint A belső telepítések és a lakosságcsere cí­mű művéről beszél, (pve) Vajka, községháza, vasárnap, 15.00 Ardói falunapok színes programmal Első alkalommal tartanak faluna­pokat a hét végén Ardóban. Ma délután a II. világháborúban el­esettek emléktáblájánál ünnepé­lyes megnyitóval kezdődik a program. Lesz kutyabemutató és régiségkiállítás, kultúrműsor, szalonnasütés. Holnap vadászki­állítás és kézimunka-kiállítás nyí­lik, ezenkívül barlangászok be­mutatója, különböző játékok, lö­vészverseny, lovaglás és kocsiká­zás is szerepel a programban. Fel­lép a Szalóka tánccsoport, az első ardói falunapot a Sexit rocke­gyüttes koncertje és szabadtéri bál zárja, (kov) Ardó, péntek, szombat Bartalos Mária grafológus dedikál A szenvedés lángja címmel je- tetet ma este dedikálja Nagyme- lent meg Bartalos Mária, az Új gyérén, az Új Nő-klubban, (ú) Szó és a Vasárnap hasábjairól is Nagymegyer, Új Nő-klub, ismert, grafológus könyve. A kö- péntek, 18.00 Juhász Erika festőművész akvarelljei Akvarellek a címe annak a kiállí­tásnak, amely a Ticce Bodrogközi és Ung-vidéki Alkotók Társasága és a városi művelődési központ közös rendezésében nyílik Juhász Erika budapesti festőművész al­kotásaiból. A megnyitó vasárnap délután lesz a művelődési köz­pont kistermében. A kiállítás két hétig tekinthető meg. (hgy) Királyhelmec, művelődési központ, vasárnap, 16.00 A Ludas Matyi a nagygéresi falunapokon A Ludas Matyi című előadással kezdődnek a nagygéresi falunapi ünnepségek holnap 18 órakor. Va­sárnap 9 órai kezdettel kultúrmű­sor várja a közönséget a futballpá- lyán. A római katolikus templom­ban sorra kerülő ökumenikus is­tentisztelet után a budapesti Nap­sugár együttes mutatkozik be. Délután Nagygéres- Nagyrozvágy (Magyarország) rangadón druk­kolhatnak a résztvevők, (hgy) Nagygéres, szombat, vasárnap Kortárs szlovéniai festők kiállítása A Pro Arte Danubii Polgári Társu­lás a ljubjanai Zdenko Huzjan és a maribori Pandúr Lajos alkotása­iból rendez kiállítást Test és Me­tamorfózis címmel. A július 15­éig megtekinthető tárlat ünnepé­lyes megnyitója ma délután lesz a Limes Galériában, (vkm) Komárom, Limes Galéria, péntek, 17.00 Félszáz év... zenés gálaműsor A komáromi Jókai Színház jubile­umi, 50. évadának lezárásaként a társulat jelenlegi és nyugdíjas tagjai, valamint a vendégművé­szek Félszáz év... című zenés gá­laműsorukkal várják a közönsé­get holnap és vasárnap a Tiszti Pavilon amfiteátrumába. A gála­műsorral a színház legnagyobb sikereit, slágereit szeretnék fel­eleveníteni, amelyeket az utolsó előadások után is dúdolt még szí­nész és néző egyaránt, (vkm) Komárom, a Tiszti Pavilon szabadtéri színpada, szom­bat, vasárnap, 21.00 A Párkányi Városi Galéria tízéves évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Párkányi Képzőművészkör munkáiból A színek és a formák jegyében „A Városi Galéria úgy rögzült a kultúrára igényes polgárok tudatában, mint a jó képzőművészet szentélye, aho­vá érdemes betekinteni" (A szerző felvétele) Párkány. Tíz évvel ezelőtt hozták létre a Párkányi Váro­si Galériát. A kerek évfordu­ló kapcsán a város központ­jában található, felújított épületben ünnepi kiállítás nyílt. A jubileumi tárlat anyagát a huszonkét éve mű­ködő párkányi képzőmű­vészkor tagjainak munkáiból állították össze. M. CSEPÉCZ SZILVIA A megnyitón a helyi alkotókon s a távolabbról érkező pályatársakon kívül mintegy másfélszáz érdeklő­dő vett részt. Ez is igazolja Kocsis Ernő festőművész, egyetemi tanár szavait, aki szerint: „a Városi Galé­ria úgy rögzült a kultúrára igényes polgárok tudatában, mint a jó kép­zőművészet szentélye, ahová érde­mes betekinteni”. A Párkányi Városi Művelődési Köz­pont égisze alatt működő galéria az elmúlt tíz évben 149 hivatásos és amatőr képzőművész alkotásai­ból készült kiállításnak adott ott­hont. Eleinte elsősorban a kör­nyékbeli alkotók - festők, szobrá­szok, fotóművészek - kaptak lehe­tőséget műveik bemutatására. A kiállítóterem repertoárja fokoza­tosan bővült, s a rövid „meghívá­sos időszak” után, amikor is a tár­latszervezők kérték fel a képző­művészeket egy-egy csoportos vagy egyéni kiállításra, hamaro­san már maguk az alkotók jelent­keztek igényeikkel. Frank János művészettörténész ír­ta egykor, hogy „a kiállító terem­hez nagyon kevés kell, de az elen­gedhetetlen: nagy, semleges színű falak és a jó világítás”. A Párkányi Városi Galériában igyekeztek min­den szempontból megfelelő felté­teleket teremteni a műalkotások színvonalas bemutatásához. Az egy évtized alatt a hazai magyar és szlovák képzőművészek munkái mellett több neves külföldi alkotó műveiben is gyönyörködhettek az érdeklődők. Kuriózumként itt ér­demes megemlíteni a Victor Vasa­rely képeiből összeállított retros­pektív kiállítást, amely igazi cse­megét jelentett a művészetkedvelő közönség számára. A jubileumi rendezvényen Halasi Tibor, a vmk igazgatója köszöntőjében egyebek között arról is beszélt, hogy a Pár­kányi Városi Galéria és a képző­művészkor tevékenysége szorosan összefügg. A kör és a galéria törté­netét Kocsis Ernő foglalta össze: „A képzőművészkört Lábik János, Brigán Dezső, Pšenák Erzsébet, Bugyás Sándor, Gerstner István és Nagy László alapította, 1981-ben. A tagok száma már az első sikeres kiállításokat követően ugrásszerű­en megnőtt. Voltak köztük taná­rok, háztartásbeliek, nyugdíjasok, akik elkötelezték magukat a kép­zőművészet mellett. 1989-ben a városi művelődési központ igazga­tója, hogy támogassa a kör tevé­kenységét, kiadta az intézmény pincehelyiségét, ahol a tagok lét­rehozták a Pincegalériát. Ez nem­csak a rendszeres találkozásokra és szakmai eszmecserékre adott lehetőséget, hanem csoportos és egyéni kiállítások megrendezésére is. A kör igen gazdag tevékenysé­get fejt ki. Tagjai részt vettek szin­te minden hazai, amatőrök számá­ra meghirdetett képzőművészeti pályázaton és kiállításon. Ezt kül­földi bemutatkozások is követték. A város polgármesteri hivatala is elismeréssel figyelte a képzőmű­vészkor munkáját. 1993-ban ele­get tett a tagok kérésének, és meg­alapította a városi galériát. Ez rangot adott a kör által szervezett kiállításoknak. Ahogy egyre több hivatásos művész kapott kiállítási lehetőséget, úgy nőtt az igény a galéria szakmai irányításának megszervezésére. A városi galéria művészeti tanácsa Lábik János­nak, a képzőművészkor elnöké­nek javaslatára jött létre. Ennek tagjai a városi művelődési köz­pont mindenkori igazgatója, a vá­ros alpolgármestere, Lábik János, és jómagam, mint a tanács elnöke. Úgy gondolom, hogy a galéria és a képzőművészkor tízéves tevé­kenységét minden szempontból pozitívan lehet értékelni. Mára fontos szerepet tölt be a város kul­turális életében, és szellemi hida­kat épít az emberek között.” Köszöntőjében Ján Oravec, Pár­kány polgármestere is kifejtette, hogy a galéria működése messze túlhaladta a regionalitást, ugyan­akkor értékes kulturális kapcsola­tokkal gazdagította a várost, hatá­rainkon innen és túl. A képzőművészkor jelenlegi tagjai Albert István festő, Bugyács Sán­dor festő és grafikus, Gembicka Mária naiv festő, Gergely Mária Te­rézia festő, Skala Peter festő, Sza­bó László (grafika, fa dombormű), Tóth Magdolna tájképfestő, Mag­daléna Valsíková festő, Könözsi Ist­ván fotóművész, Lábik János festő­művész, Németh László fotós, Ale­na Nothart (tusrajz, népi motívu­mok), Helena Nyitraiová kőfaragó, Ottmár Sándor festő, Piszton Nor­bert fafaragó, Alžbeta Pšenáková festőművész, Ľudovít Gróf tájkép­festő, Győrik István festő és grafi­kus, Gyűgyi László fotós, Jozef Homan (intarzia, fametszet), Vár­szegi László tájképfestő, Ernest Zahovay, a Szlovák Fényképészek Egyesületének tagja. A párkányi képzőművészkor tiszte­letbeli tagjai: Barta Gyula festőmű­vész, Barta Gyula fotóművész, Bár­dos István, Csicsay Alajos, Gerst­ner István, Július Hégli, Janiga Jó­zsef, Kalita Gábor, Kocsis Ernő, Nagy János, Slabák Jozef. A Pátria rádió kétnápos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor indul az adás a Hétről hétre című publiciszti­kai magazinnal, amelyben szó lesz a státustörvény körüli fejleményekről, az Agrárkifizető Ügynökség létreho­zásának folyamatáról, amely bizto­sítaná a csadakozás után a brüsszeli mezőgazdasági támogatások tényle­ges kifizetését. Kiderül, milyen volt az idei évad a komáromi Jókai Szín­házban. A szerkesztő: Sándor Rená­ta. A Tékában az irodalmi díjakról lesz szó. Megszólal Dusík Ánikó, Csehy Zoltán, Barak László és Dobos László. Fél kettőkor kezdődik női magazinunk, a Keresd a nőt! Benne Csisztu Zsuzsát kérdezzük munkájá­ról, terveiről. Megtudjuk, miért fogyhatunk az aromaterápiás kar­csúsító testpakolás segítségével. 15 órakor kezdődik utazási magazi­nunk, a Glóbusz, amelyben elkalan­dozunk a montenegrói tengerpart­ra. 16.05-kor Köszöntő. Vasárnap hírekkel és aktuális sport­összefoglalóval indul a magyar adás. A műsorajánlat után esemény- naptár és a hét politikai történései­nek összefoglalója váija a rádió hall­gatóit. 8 órakor kezdődik a Kalei­doszkóp: beszámolunk egy Lendván rendezett tudományos tanácskozás­ról, amelynek témája a Kárpát-me­dencében élő magyarság demográ­fiai helyzete volt. Bemutatunk két kiadványt, Mészáros András pro­fesszor, valamint Ozogány Ernő és Vojtek Katalin nemrég megjelent könyvét. Szó lesz egy honismereti kerékpártúráról és a jubileumi Éber- hardi Nyár elnevezésű rendezvény­ről, majd bemutatjuk a jókai születé­sű, jelenleg Budapesten élő Zalka Cecíliát. 9 órától a Világosság katoli­kus félórájában Gábor Bertalan szepsi esperest posztulátori felada­tairól kérdezzük, és bemutatjuk az Élő Kövek komáromi egyházi zene­kart. Péter és Pál apostol ünnepén Haíko József pozsonyi káplán szol­gál igehirdetéssel. Fél tízkor Gioa­cchino Rossini: Sevillai borbély cí­mű operáját ismertetjük. A 10 órai hírek után indul gyermek- és ifjúsági magazinunk, a Randevú Puha Jó­zsef szerkesztésében. A műsorban lezárjuk és értékeljük a 2002/2003- as tanévet. 14.05-től az Anyanyel­vűnkben Mayer Judit olvassa fel nyelvművelő írását, többek között a „fogytán van” szókapcsolat haszná­latáról, utána a BBC magyar adása jelentkezik. 15 órakor kezdődik az Életpályák, amelyben bemutatjuk Oláh György Beke Manó-díjas mate­matikatanárt. 15.30-kor Hazai tája­kon című néprajzi műsorunkban a tornagörgői éneklőcsoporttal ismer­kedhetnek meg. Vasárnap sem ma­rad el a Köszöntő, majd a Napzártá­val fejeződik be a műsor, (-art-) CSEHY ZOLTÁN Madarász Imre legújabb monográ­fiája az olasz irodalom permanens újjászületését dokumentálja egy- egy évszázad jellegzetes alkotásá­nak bemutatásával. Ez a századoló szerkesztés az előszóval együtt egyfajta tanulmányokból összeállí­tott irodalomtörténeti „mikrodeka- meronná” válik. Madarász könyve ugyanakkor bi­zonyos értelemben biográfiaként fogja fel az olasz irodalom törté­netét, valóságos „nevelődési” re­gényként, a különbség csupán az, hogy a nagykorúvá válás korsza­kát (mely Dante fellépésével igen­csak hamar következett be) szinte permanensen a szilaj ifjúság peri­ódusa követi, az elernyedések öre­ges korszakai csak időlegesek. Látható tehát, hogy e biográfia minden metaforika ellenére nem kronológiát követ, vagy ha igen, akkor egy folytonosan újjászülető főnix életrajza ez a könyv. Ezt pél­dázza a címlapfotó is, H. Simeone Huber felvétele, mely allegoriku­sán egyetlen képben mutatja be az antik, a keresztény és a modern Rómát. Madarász kötetének szellemi bázi­sa elsősorban a (Prohászka Lajos­tól kölcsönzött) címmel is felvállalt szellemtörténet egy korszerűsített válfaja. A korszellem permanens ingere az, ami az olasz „szellemet” a Duecentótól egészen a Duemiláig rendre az újjászületés, mondhatni a folyton felbukkanó reneszánsz letéteményesévé tette - legalábbis a gyűjtemény alaphangja szerint. Természetesen mégsem ez a nagy ívű koncepció az, ami izgalmas a könyvben, sokkal figyelemre mél­tóbbak a szerző hatástörténeti ter­mészetű vizsgálódásai (pl. Giusep­pe Tomasi di Lampedusa híres A párduc c. regénye kapcsán) vagy komparatisztikai megállapításai (pl. Federico Della Valle és Hebbel Juditja kapcsán), illetőleg rene­szánsz irodalomelméleti korrekciói (pl. a Reneszánsz antiklassziciz- mus című tanulmány). A rekano- nizációs törekvéseknek is engedő, ám elsősorban kulturális színezék­anyagként megrajzolt Gofredo Mameli-portré párja alighanem a Giordano Bruno-recepció magyar- országi alakzatainak számbavé­A könyv biográfiaként fogja fel az olasz iroda­lom történetét. telét nyújtó fejezet. Mikrofilológiai értelemben kivált a folyóirat-kul­túra olaszországi kialakulástör­ténetét taglaló irodalomtörténeti novella érdekes. Amellett, hogy a gyűjtemény anya­ga számos tanulmánytípust képvi­sel és sokféle irodalomon túli, kon­textushangsúlyos vagy éppen in­terdiszciplináris csábításnak is en­ged, a kötet mégis egységes a fo­lyamatos rákérdezés (didaktikus szándéktól sem mentes) patinás gesztusa révén. Madarász Imre: „Örök megúj­hodások”, Hungarovox, Buda­pest, 2003 Irodalomtörténeti-szellemtörténeti Dekameron Permanens reneszánsz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents