Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-27 / 147. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 27. NATO-csúcs lesz Isztambulban Brüsszel. Isztambul lesz a házigazdája jövő májusban a következő NATO-csúcstalálkozónak, amelyen hét kelet-európai ország csatlakozik az észak-adan- ti szervezethez. Abdullah Gül török külügyminiszter elmondta, hogy 1957 óta első alkalommal rendeznek majd NATO- csúcsot Törökországban. A NA- TO-tagállamok egyhangúlag fogadták el az erről szóló döntést. E fórumon válik hivatalosan NATO-taggá Észtország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia. A csúcs pontos időpontját még nem közölték. (MTI) Rendhagyó baleset Prága. Ketten meghaltak abban a balesetben, amely egy kisrepülőgép kényszerleszállásakor történt egy cseh autópályán, Prágától 35 kilométerre délkeletre. A cseh gyártmányú, Z-34 típusú kisrepülőgép eddig tisztázadan okból hajtott végre kényszerleszállást a Prágát Brnóval összekötő Dl-es autópályán a tegnapra virradó éjjel. A szokatlan landolás miatt fékezésre kényszerült egy személygépkocsi, s ebbe beleütközött egy német turistákat szállító autóbusz. A repülőgép három utasa sértetlenül megúszta a balesetet. A személygépkocsi viszont kigyulladt és két utasa bennégett. (MTI) Őrizetben a diákvezér Teherán. Őrizetbe veriék az iráni hatóságok Abdollah Mo- menit, a demokratikus változásokat követelő diákmozgalmak egyik vezetőjét - közölték a fiatalember barátai. A több mint egy hétíg tartó teheráni diákmegmozdulások motorjának tartott, az Egység Megszilárdításának Irodája (BCU) elnevezésű szervezet főtitkárát a civil ruhás rendőrök megbilincselték, és betuszkolták egy fehér gépkocsiba, megfenyegetve a társágában lévő többi diákot is, akik barátjuk védelmére akartak kelni. (MTI) Meghalt Denis Thatcher London. Sir Denis Thatcher, Margaret Thatcher volt brit kormányfő férje tegnap, 88 éves korában elhunyt. Már jó ideje ápolták szívbetegséggel, januárban komoly műtéten esett át, és két hete ismét kórházba kellett vonulnia. Sir Denis a nyilvánosság előtt rendszerint „főnöknek” hívta feleségét, Lady Margaret (77) pedig A Downing Street-i évek című önéletrajzi művében azt írta, hogy férje támogatása nélkül soha nem lett volna Nagy-Britannia első női kormányfője. Mivel a brit miniszterelnöki poszt történetében először kellett női kormányfő férjeként beköltöznie a Downing Street-i rezidenciára, Denis Thatcher nem támaszkodhatott korábbi viselkedési példákra, ezért inkább a visszahúzódó háttértámogató szerepét választotta. (MTI) Sir Denis Thatcher a sajtónak gyakorlatilag soha nem nyilatkozott (Reuters) Nagy-Britannia a legnagyobb oroszországi működőtőke-exportőrré vált - évekbe telik a nyugat-európai környezetvédelmi normák megteremtése Nyomul a British Petrol MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Minden idők legnagyobb egyedi oroszországi külföldi működőtőke-befektetését véglegesítették tegnap Londonban az orosz elnök és a brit kormányfő jelenlétében. A Vlagyimir Putyin és Tony Blair részvételével megtartott londoni energiaipari konferencián aláírták a British Petrol 6,75 milliárd dolláros (4,2 milliárd fontos) befektetését a TNK orosz olajcégben. Ez az eddigi legnagyobb közvetlen külföldi befektetés, amelyet egyetlen cég eszközölt az orosz gazdaságban. Nagy-Britannia ezzel a legnagyobb oroszországi működőtőke-exportőrré vált, jóllehet a Moszkvával folytatott külkereskedelmi forgalomban Németország és az USA is megelőzi. A készpénzes és részvényes tranzakcióval a British Petrol a következő négy évben fokozatosan átveszi a TNK 50 százalékát. A BP- TNK ügylettel a harmadik legnagyobb orosz olajipari cég jön létre, napi 1,2 millió hordós kitermelési kapacitással. A tranzakció 10,5 milliárd hordóval növeli a British Petrol által hozzáférhető, bizonyított nyersolajkészletet; ez a BP jelenlegi tartalékainak több mint a fele. Londoni elemzők szerint ugyanakkor az ügylettel óriási kiadások is járnak majd. Évekbe fog telni például, mire az orosz cégnél meg lehet teremteni a nyugat-európai környezetvédelmi normákat. A BP maga is úgy becsüli, hogy a TNK legalább 10 évi lemaradásban van ezen a téren - írta tegnap a Financial Times. A The Guardian szerint emellett a BP-t jogászok arra is figyelmeztették, hogy a TNK-val együtt egy már folyó árkartell-eljá- rást is „megvásárol”, amelyet a Brit Virgin-szigeteken indítottak a hivatalosan ott bejegyzett orosz cég ellen. A BP a lapnak elismerte a felperesek - két nemzetközi olajipari beruházó cég - jogászai által írt figyelmeztetés tényét, de közölte, hogy az nem befolyásolja a tranzakciót. A The Guardian szerint a felperesek jogi képviselői már zároltattak 380 millió dollár értékű TNK-vagyont. Putyin nagyon jól érezte magát a tiszteletére rendezett királyi vacsorán. Michael kenti hercegnőt elnézve ez teljesen érthető is. (ČTK/AP-felvétel) Egyre véresebb támadásokat hajtanak végre Irakban a szövetséges erők ellen Az EU cáfolja, hogy Tuniszba száműznék Arafatot Kivégezték a katonákat George Bush nem hisz a palesztinoknak ÖSSZEFOGtALÓ London/Bagdad. Az irakiak gyakorlatilag kivégezték a kedden megölt hat brit katonát, miután azok már letették a fegyvert. Tegnap újabb támadás történt amerikai katonák ellen, s ismét felrobbantottak egy olajvezetéket. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A hat brit katonai rendőr holttestét kedden találták meg a dél-iraki Bászrától északnyugatra fekvő Madzsar el-Kabir falu rendőrőrsén. A britek a helyi új rendőrség létrehozásában, a leendő rendőrök kiképzésében segítettek. A halálukhoz vezető incidens körülményei még tegnap sem voltak teljesen világosak, de a The Times azt írta, hogy a briteket 300 feldühödött és felfegyverzett helybéli szorította be az őrsre. A lap értesülése szerint a hat brit a támadás kezdete után megparancsolta a gondjaira bízott iraki rendőijelölteknek, hogy meneküljenek. Az irakiak kérték őket, hogy jöjjenek velük, de ők fegyverrel feMTI-HÍR Washington. Az amerikai külügyminisztérium hírszerzési részlege vitatja a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) következtetését, amely szerint az Irakban talált rejtélyes lakókocsik mozgó biológiai fegyverlaboratóriumok voltak. A The New York Times szerint a külügyi tárca Hírszerzési és Kutatási Irodája június 2-i titkos memorandumában korainak ítélte annak megállapítását, hogy a két lakókocsi bizonyíték dezték az iraki rendőrtanoncok visszavonulását. Az iraki rádió egy újságírója a lapnak azt mondta: az iraki támadók a tűzharc végén még életben lévő négy brittől elvették a letett fegyvert, majd egyenként főbe lőtték őket. Két brit katonai rendőr már korábban meghalt az összecsapásban, amelyben két iraki is elesett. A The Times szerint a közelben ugyanaznap történt másik rajtaütés, amelyben nyolc brit katona súlyosan megsérült, a hat brit katonai kiképző megölése után, és nem az előtt történt, ahogy korábban feltételezték. Az sem világos, hogy a hat brit katonai rendőr miért nem hívott segítséget, vagy ha hívott, az miért nem érkezett meg. A The Sun, a legnagyobb példányszámú brit tömeglap azonban tudni véli a választ: a királyi katonai rendőrség név nélkül idézett tagjai azt mondták az újságnak, hogy a hat kiképzőt mindössze könnyű fegyverzettel, korlátozott mennyiségű lőszerrel és rádió nélkül küldték be a forrongó iraki településre. A The Guardian azt írta, a síiták lakta városban az szított indulatokat, hogy a britek lenne Irak biológiai fegyverprogramjára. E feljegyzés az eddigi legvilágosabb jele annak, hogy nincs egyetértés az amerikai hírszerző közösségben a CIA és a DIA május 28-án nyü- vánosságra hozott közös értékelésről, amelynek alapján George Bush amerikai elnök május 30-án a lengyel televíziónak nyüatkozva a lakókocsikat említette bizonyítékként az iraki tömegpusztító fegyverek létére. Colin Powell külügyminiszter másnap úgy nyüatkozott, hogy beigazolódott a háború előtti értesülés a mozgó laboratóriumokban folyó biomódszeresen kutattak a lakosságnál lévő fegyverek után. Ismereden támadók tegnap megölték a bagdadi repülőtér felé vezető autópályán egy amerikai járőr két katonáját, és két iraki életét is kioltották. Szemtanúk beszámolói szerint robbanószerkezet lépett működésbe az úton, amikor egy amerikai katonai jármű és az iraki kormány egyik terepjárója arra haladt. A különböző korábbi jelentések egy és három közötti számú halottról szóltak. Egy amerikai katonai szóvivő is megerősítette, hogy a támadásnak voltak áldozatai. A halottakat helikopterrel szállították el. Ismét felrobbant egy olajvezeték, a detonáció után tűz ütött ki. Az al-Dzsazíra hírtelevízió szerint a robbanás reggel történt az iraki fővárostól 260 kilométernyire északra fekvő Szalá- heddín tartományban, a Baidzsi olajfinomítóba nyersolajat szállító vezetéken. Az utóbbi két hétben hat robbanás rongált meg kőolajvezetékeket, valamint egy földgázvezetéket. A szabotázsakciók miatt az utóbbi napokban ismét összeomlott Bagdad áramellátása. lógiai fegyverprogramról. A külügyminisztérium Hírszerzési és Kutatási Irodája Colin Powellnek írásban foglalta össze ellenvetéseit, miszerint nem igazolható az a következtetés, hogy a lakókocsikat csakis mozgó fegyverlaboratóriumnak használhatták. Richard Boucher külügyi szóvivő kijelentette: nem áh módjában bizalmas feljegyzéseket kommentálni. A lap értesülése szerint a memorandum kellemetlen helyzetbe hozta Colin Powellt, de azt nem sikerült megtudnia, hogy a miniszter miként vélekedik annak tartalmáról. Washington/Jeruzsálem/Tunisz. George Bush amerikai elnök az EU vezetőivel folytatott tárgyalások utáni sajtóértekezleten kételkedett abban, hogy palesztin csoportok megegyeztek az Izrael elleni terrortámadások három hónapos szüneteltetésében. „Hiszem, ha látom!” - jelentette ki kérdésekre válaszolva azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a Hamász, az Iszlám Dzsihád és a Jasszer Arafat vezette Fatah képviselői Damasz- kuszban három hónapos tűzszünetben állapodtak meg, amely idő alatt tartózkodnak az Izrael-ellenes támadásoktól. George Bush leszögezte, hogy a béke érdekében a Hamászt le kell szerelni és fel kell számolni. Bush a találkozón arra kérte az EU vezetőit, hogy tiltsák be a Hamász politikai szárnyát az Unió országaiban. Az USA-ban terrorszervezetnek minősülő Hamászt tekinti Washington a közel-keleti rendezés legnagyobb akadályának. Időközben az amerikai képviselőház nagytöbbséggel olyan határozatot fogadott el, amely jogosnak minősíti a palesztin támadásokra válaszoló erőteljes izraeli csapásokat. A 399 igennel és 5 ellenszavazattal határozatban a képviselőház szolidaritását fejezi ki az izraeli néppel, leszögezve, hogy Izraelnek joga van harcolni a terrorizmus ellen. A határozat szerint Izrael harca része a terrorizmus ellen vívott nemzetközi küzdelemnek. Több palesztin szervezet is felháborodottan utasította el tegnap mind az amerikai elnök kijelentéseit, mind az említett határozatot, különösen a Hamász, amelyet Bush betiltana. A palesztinok bizonyítva látják, hogy az USA közel-keleti politikája Izrael javára elfogult . Jasszer Arafat még mindig kulcsfontosságú személyiség a közel-keleti békefolyamatban - jelentette ki az Európai Unió közel-keleti képviselője. A Tuniszban tárgyaló Miguel Angel Moratinos szerint az EU álláspontja egyértelmű: erősíteni és támogatni akarja Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnököt, de nem szándékozik figyelmen kívül hagyni Jasszer Arafatot és nem akarja a párbeszédet megszakítani vele. Leszögezte ez az EU-álláspont változatlan és nem fog változni a most következő olasz elnökség fél esztendejében sem. Kategorikusan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint amerikai nyomásra Tuniszba száműznék Arafatot. Abbász palesztin miniszterelnök kételkedik abban, hogy Izrael alkalmazni akarja az útitervet. Abbász egy tegnap nyüvánosságra hozott nyilatkozatában felpanaszolta, hogy míg a Palesztin Hatóság már megkezdte az útiterv szellemében vállalt kötelezettségeinek teljesítését, a másik fél még nem. „Izrael folyton halogatja az útiterv alkalmazását” - állította Abbász. Utalt például arra, hogy még nem kezdődött meg az izraeli csapatok kivonása a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes újra megszállt területeiről, pedig a Palesztin Hatóság kész vállalni minden felelősséget azokban a szektorokban, ahonnan az izraeli hadsereg alakulatainak távozniuk kellene. Kérte Washingtont: lépjen fel annak érdekében, hogy a másik fél is teljes egészében hajtsa végre az útiterv rá vonatkozó előírásait. A Hamász és az Iszlám Dzsihád tegnap cáfolta, hogy a már említett három palesztin szervezet hajlandó lenne megállapodást kötni a 3 hónapos tűzszünetről. Megfigyelők szerint a megállapodásnak nincs is nagy jelentősége, hiszen Szüvan Salom izraeli külügyminiszter tegnap az izraeli rádióban kijelentette: a 3 hónapos fegyvemyugvás Izrael számára nem elfogadható alternatívája a radikális csoportok lefegyverzésének. A fegyvemyugvás ötlete szerinte nem egyéb, mint az izraelieknek állított palesztin csapda. (MTI, TASR) Tévedett a CIA és a DIA - Powell külügyminiszter kellemetlen helyzetbe került Vitáznak az amerikai hírszerzők USA-EU csúcstalálkozó a transzatlanti kapcsolatokat megterhelő problémákról Szűkülhet a vitás kérdések köre Koszovóban csökkentik a békefenntartó haderő létszámát Egyértelmű NATOüzenet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Eltökéltek vagyunk abban, hogy legyőzzük a nemzetközi terrorizmust, amely egyaránt fenyegeti az Amerikát és az Európai Uniót - jelentette ki George Bush amerikai elnök a Fehér Házban az EU vezetővel közösen tartott sajtó- értekezletén. Az EU és az USA szerdai, szokásos évi csúcsértekezlete után Romano Prodi, az EB elnöke kijelentette, hogy „zsugorodnak a nézeteltérések Washington és hagyományos európai szövetségesei között”. A viszonyt különösen az iraki háború körüli vita élezte ki, noha más ellentétek - egyebek között a génkezelt amerikai mezőgazdasági termékek unióbeli behozatalának a tilalma - is megterhelik a transzatlanti viszonyt. A zárt ajtók mögött tartott találkozón megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a terrorizmussal gyanúsított személyek kiadatási eljárását, elapasztják a terrorszervezetek pénzügyi forrásait és közös erőfeszítéssel gátat vetnek a biológiai és vegyi fegyverekkel való kereskedelemnek. A kibővített kiadatási és jogsegélynyújtási egyezményt John Ashcroft, az USA, illetve Filipposz Pecalnikosz, az EU soros elnökségét betöltő Görögország igazságügyi minisztere írta alá. Az egyezmény kibővíti azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyekben kiadatási eljárás indítható és lehetővé teszi a betekintést a terrorizmussal gyanúsított személyek bankszámláiba. Leszögezték: Amerika és az EU szorosan együttműködik Észak-Korea és Irán nukleáris ambícióinak a meghiúsításában. Felszólították Iránt, tartsa magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem állít elő nukleáris fegyvereket. Bush kijelentette, hogy a nemzetközi közösség számon fogja kérni a teheráni kormányon ezt a vállalt kötelezettségét, de arra a kérdésre kitérő választ adott, hogy mi lesz akkor, ha Teherán megszegi ígéretét. MTI-HlR Belgrád. A NATO vezette nemzetközi haderő (KFOR) addig nem hagyja el Koszovói, amíg nem szavatolta a biztonságot a tartomány minden polgára számára. Ezt George Robertson NATO-főtitkár mondta tegnap, miután egynapos látogatásra Pristinába érkezett szövetség állandó tanácsát képviselő küldöttség élén. A delegációban a 19 NATO-tagország nagykövetei mellett részt vesznek a szervezetbe meghívott, egyelőre csak megfigyelő státussal rendelkező hét új kelet-európai ország nagykövetei is. Robertson szerint a NATO üzenete egyértelmű: Koszovóban meg kell teremteni a soknemzetiségű és demokratikus társadalmat, és a tartományi hatalmi intézmények nem tehetnek semmilyen különbséget Koszovó polgárai között. Tájékoztatása szerint tovább csökken a jelenleg 27 ezer„fős békefenntartó haderő létszáma, de ez nem veszélyeztetheti a KFOR célkitűzéseinek elérését. A Tanjüg belgrádi hír- ügynökség értesülései szerint jövő júniusig 18 ezerre csökkentik a békefenntartók létszámát azzal az indokkal, hogy a tartományban javult a biztonság.
