Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-26 / 146. szám, csütörtök
6 A MÓDOSÍTOTT MUNKATÖRVÉNYKÖNYV Módosult a nem munkaviszonyban végzett munka szabályozása, megszűnik a munkatevékenységről szóló egyezség A diákmunka feltételei nem változtak A munkatörvénykönyv változásai csaknem minden esetben érintik a munkaviszonyon kívüli, úgynevezett megegyezések alapján történő munkavégzést. Július 1-jétől megszűnik a munkatevékenységről szóló megegyezés (dohoda o pracovnej činnosti) intézménye. A jövőben tehát nem köthetők ilyen megegyezések, és a már megkötöttek ez év december 31-ével hatályukat vesztik. A munkavégzésről szóló megegyezés (dohoda o vykonaní práce) legfeljebb évi 300 óra terjedelmű munka elvégzésére vonatkozhat érvényességének feltétele, hogy írásban legyen rögzítve tartalmaznia kell a munkafeladat leírását, a munka terjedelmét, a bérezés feltételeit és munka elvégzésének határidejét. A diákok brigádmunkájáról szóló szerződés megkötésének feltételei: munkát ilyen megegyezés alapján kizárólag középiskolás vagy felsőfokú tanulmányokat folytató diákok végezhetnek és ezt igazolással kell alátámasztaniuk legfeljebb évi 100 óra munkavégzésre vonatkozhat írásban kell megkötni tartalmazni kell a munkafeladat, a bérezés és a munkaidő meghatározását határozott vagy határozadan időre szólhat felbontható megegyezéssel vagy írásbeli felmondással 15 napon belül Az ilyen szerződés előnye az, hogy kedvezményesen a munkavégző kedvezményesen adózik, valamint sem a brigádmunkát végző diáknak, sem pedig a munkáltatójának nem kell betegbiztosítást, nyugdíjbiztosítást fizetnie és a foglalkoztatási alapba sem kell elvezetnie az előírt járulékot. Kivételt képez az egészségügy biztosítás, amelynek fizetésére a diák akkor köteles, ha a havijövedelme meghaladja a 3.000 Sk-t. A diákok bérezése: adózni kell, de mértékkel . A diákok munkatevékenységből szerzett jövedelme, hasonlóképpen mindenki más jövedelméhez, adóköteles. Az adó kiszámításakor elsősorban a bevétel összegét kell figyelembe venni. Ha a diák havi bevétele lejfeljebb 4.000 Sk akkor két lehetőség közül választhat: kérheti az adómentes minimum 1 hónapra eső összegének levonását a fizetéséből - ez 3230 Sk, és a fennmaradó összegből adóelőleget fizet, amely 7 500 koronáig 10%, 7 500 és 15 000 korona közötti jövedelemnél 750 korona plusz 20%-a a 7.500 Sk át meghaladó összegnek. Példa: A diák bére havi 4.000 korona, a havi adómentes bevétel 3230 korona, az adóalap 770 korona, amelyből az adó 80 Sk amennyiben ezt nem igényli akkor az egész összegből 10% os adót fizet, amely a példa esetében 400 Sk. Ha a diák havi bevétele meghaladja a 4000 Sk-t, akkor mindenképp adóelőleget kell fizetnie a megadott módon. Az adómentes minimum levonását kérheti havonta vagy pedig az éves elszámolásnál. A MÓDOSÍTOTT MUNKATÖRVÉNYKÖNYV 3 FŐBB VÁLTOZÁSOK A JÚLIUS 1-JÉN ÉLETBE LÉPŐ MUNKATÖRVÉNYKÖNYVBEN A határozott időre szóló munkaszerződés felső határa három év lesz. Lehetőség van ismételt szerződéskötésre a felek között. A nyugdíjasok a munkaviszony mellett párhuzamosan kaphatják nyugdíjukat, a fizetésükből azonban adózniuk kell és fizetniük kell a társadalombiztosítási járulékokat. A munkaadó nem érdeklődhet alkalmazottja szexuális irányultsága iránt. A diákok számára továbbra is megmarad a kedvezményes brigádmunka vállalásának lehetősége. Az átszervezési okokból megszüntetett munkahelyek esetében a minimális felmondási idő háromról két hónapra csökken. Az elbocsátott választhat: vagy a lelépőt kéri, vagy kitölti a felmondási időt. A lelépő két hónapos bérnek felel meg. A kollektív szerződésben ennél jobb feltételeket is meg lehet határozni. Megmarad a végkielégítés intézménye, melynek összege azonos az utolsó havi fizetés összegével. A próbaidő egységesen 3 hónap. Azonnali felmondással lehet elbocsátani azt a dolgozót, aki jogerősen elítélnek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt. Ez érvényes a feltételes börtönbüntetésre ítéltekre is. Lehetővé válik annak az alkalmazottnak a helyettesítése, aki miatt a munkahelyhez kapcsolódó bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás. A helyettesítés idejére a fizetése fele jár az alkalmazottnak. Ha az eljárás eredménytelen, akkor joga lesz a fizetése teljes összegére. Lehetővé válik a házastársak egymás általi alkalmazása. A hatfokozatú minimálbér nem a végzettségi szint, hanem a végzett munka igényességének alapján határozza meg a fizetés alsó határát. Továbbra is marad a négyhetes éves szabadság, bizonyos rizikós foglalkozások esetében az alkalmazottaknak joguk van kiegészítő szabadságra. , Egy munkaadó esetében a heti maximális munkaidő 48 óra. A módosítás 400 óra éves túlórát engedélyez, a heti átlagos túlórák száma négy hónapot figyelembe véve csak kivételes esetben haladhatja meg a 8 órát. A kivételbe bele kell egyezniük az alkalmazottak képviselőinek. 150 órát az alkalmazott beleegyezése nélkül, újabb 250-et azonban már csak a beleegyezésével rendelhet el a munkaadó. Lehetővé válik a részmunkaidős munkaviszony, melynek felső határa heti 20 munkaóra. Ebben az esetben a munkaviszony mindkét fél részéről 15 napos felmondási idővel mondható fel. Megszűnik a családtagok egymás általi foglalkoztatásának tiltása. Egyszerűsödik a felmondás abban az esetben, ha az alkalmazott nem felel meg a munkahelyi követelményeknek, nem lesz szükség írásbeli figyelmeztetésre. Könnyebb lesz felmondani annak a dolgozónak is, aki megszegi a munkahelyi rendszabályokat, a munkaadónak ezentúl nem kell bizonyítania a rendszeres kihágást. A húsz alkalmazottnál kevesebb dolgozót foglalkoztató munkaadónak nem kell vezetnie nyilvántartást a munkavégzés időtartamáról. A szakszervezetekkel párhuzamosan alkalmazotti tanácsok is működhetnek a munkahelyeken, az eddigi szabályozás szerint az alkalmazotti tanács automatikusan megszűnt, ha létrejött a szakszervezet. Alkalmazotti tanácsot ott lehet létrehozni, ahol legalább 20 alkalmazott dolgozik, a kevesebb dolgozót foglalkoztató munkahelyen alkalmazotti bizalmi képviselheti a dolgozók érdekeit. Az alkalmazotti tanács tagjainak száma 20-100 alkalmazott esetén legalább 3 fő, 101-500 alkalmazottnál minden száz alkalmazott után legalább 1 fő, 501-1000 alkalmazott esetében plusz egy fő, ezer fölött minden ezer alkalmazott után legalább egy fő. Kinek mennyi jár? Rendes évi szabadság Törvényben meghatározott szabadság négy, 15 évet ledolgozottak esetében öt hét. Az az alkalmazott válik jogosulttá erre vagy ennek arányos részére, aki az adott évben legalább 60 napot ledolgozott ugyanannál a munkaadónál. A ledolgozott napokért járó szabadság Aki egy munkahelyen 60 napnál kevesebbet dolgozott le az adott évben, annak minden 22 ledolgozott nap után az éves szabadság egy tizenketted része jár. Aki négy hétre jogosult, annak 1,5 nap, aki 5 hétre, annak 2 nap jár minden 22 ledolgozott munkanap után. Kiegészítő szabadság Ez a szabadság a rendes évi szabadságon felül jár azoknak, akik föld alatt - bányában, alagútfúrásnál, metróépítésnél -, nehéz fizikai körülmények között dolgoznak egész évben, illetve azoknak, akik egészségre súlyosan káros környezetben - radioaktív sugárzás, rákkeltő hatású vegyi anyagok, tropikus viszonyok - dolgoznak. A kiegészítő szabadság évente további egy hét. Milyen esetekben köteles fizetett szabadnapot biztosítani a munkáltató a rendes évi szabadságon kívül? kötelező egészségügyi vizsgálaton való részvételre az alkalmazottak érdekképviselőinek iskolázására véradás és egyéb biológiai anyagok adományozására Személyes okokból járó fizetett szabadnapok: egészségügyi kivizsgálásra: a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásokra: családtagok orvosi kivizsgálásra, kezelésre való elkísérése haláleset a családban (házastárs, gyermek) haláleset a családban (szülő testvér) gyermekszületés esetén évi 7 szabadnap korlátlan számú szabadnap évi 7 szabadnap 3 szabadnap (beleértve a temetés napját) 1 szabadnap az anya kórházba és onnét hazaszállítására feltétlenül szükséges idő Milyen esetekben köteles fizetetlen szabadnapot biztosítani a munkaadó? az alkalmazott esküvője alkalmából -1 fizetetlen szabadnap egészségügyi kivizsgálásra, ha már túllépték a 7 fizetett szabadnapot egy településen belüli költözésre -1 nap; ha más településre költözik - 2 nap, új munkahely keresésére a felmondási időn belül -1 nap bíróság vagy egyéb hivatalos szerv elé való beidézés (tolmács, tanú, szakértő) elsősegélynyújtás, életmentés miatti távolmaradás fertőző betegségekkel kapcsolatos intézkedések, karantén elrendelése miatt sürgős, egészségügyi jellegű megelőző intézkedések állategészségügyi karantén alkalmazotti érdekképviseleti szervekben végzett tevékenység választási bizottságban végzett tevékenység