Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-26 / 146. szám, csütörtök
A MÓDOSÍTOTT MUNKATÖRVÉNYKÖNYV ww#«*»aBasw Az évi szabadságot érintetlenül hagyta a változtatás, maradt a 20 munkanap Kevesebb szabadnapot kérhetünk A szociális minisztérium eredeti elképzelése szerint mindenkinek egyaránt évi 5 hét (25 munkanap) szabadság járt volna, ám ez a kitétel a törvényalkotási folyamat során kimaradt a törvényből. A szabályozás alig tér el a korábban érvényestől, bizonyos kedvezmények azonban megszűntek. Az évi rendes szabadságon kívül továbbra is létezik pótszabadság a nehéz munkakörülmények között dolgozók számára. Megszűnik azonban a másik típusú kiegészítő szabadság, amely az egyenlőtlen elosztású munkaidőben dolgozókra vonatkozott. Az évi rendes szabadság továbbra is legalább 4 hét (20 munkanap), a legalább 15 ledolgozott évvel rendelkezők esetében ez újabb egy héttel (5 munkanappal) egészül ki. A szabadságra is érvényes azonban az, hogy a törvény által megszabott Szabadság hossza egyes európai államokban Svájc 4-5 hét Magyarország 20 munkanap Németország 18 munkanap Spanyolország 3 hét Olaszország 3 hét Belgium 24 naptári nap Horvátország 18 munkanap Finnország 24 munkanap Írország 3 hét Luxemburg 25 munkanap Norvégia 24 munkanap Portugália 21 nap (forrás: ILO) minimumnál nagyobb kedvezmények, juttatások is kialkudhatóak. A munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben a megszabottnál több szabadnapban is megegyezhet a munkaadó és a munkavállaló. Kivételes esetekben a munkáltatónak a rendes évi szabadság mellett bizonyos esetekben jóvá kell hagynia újabb munkaszüneti napokat is alkalmazottai számára. Ezeket magánjellegű okok miatt (házasságkötés, haláleset stb.) vagy olyan közérdekű, állampolgári feladatok illetve kötelességek elvégzésére kapcsán kell engedélyeznie, amelyeket munkaidőn kívül nem lehet ellátni. Ezekre a szabadnapokra azonban csak kivételes esetben jár fizetés, az alkalmazottak tehát tulajdonképpen csak igazoltan hiányoznak munkahelyükről. Nem jár majd fizetett szabadnap házasságkötés esetén, orvosi kivizsgálásra is legfeljebb 7 fizetett szabadnapot kap az alkalmazott. Munkanapokon igazolt hiányzás mellett, de ingyen vehetünk majd részt a választási bizottságok munkájában, és nem köteles bért fizetni a munkaadó azokra a napokra sem, amikor bíróságon kell megjelennünk. A munkavállaló számára hátrányosak ezek a változások, az eddigiekben például nem volt korlátozva a kivizsgálásokra és kezelésekre járó fizetett szabadnapok száma és saját esküvő esetén az alkalmazottat 2 fizetett szabadnap is megillette. Nem változtak viszont a gyermekszületés, a halálesetek, a költözés, a közlekedési fennakadás és az új munkahelykeresés kapcsán járó szabadnapokra vonatkozó szabályok. Gyakorlati tudnivalók a szabadságokkal kapcsolatban Milyen hosszú lehet az egyszerre kivehető szabadság? Az egyszerre kivett szabadság hossza, kezdetének időpontja általában a munkaadóval való megegyezéstől függ. A kisebb vállalatoknál általában az alkalmazottak megegyeznek, ki mikor megy szabadságra, hogy ezzel ne akadályozzák a vállalat működését. Kisebb változások mindig megengedhetőek, de a cél az, hogy műidig legyen annyi alkalmazott, hogy a szükséges feladatokat el tudják látni. Az orvosok szerint egy évben legalább egyszer menjünk két hét folyamatos szabadságra, erre ugyanis szüksége van szervezetünknek. Mennyi szabadság jár a gyermekét egyedül nevelő szülőnek? Ugyanannyi, mint bárki másnak. Egyéb szabadnapokkal hasonló a helyzet, a törvény nem kivételez a gyermekeit egyedül nevelő szülőkkel, esetleges kedvezményeik a munkaadó jóindulatán, illetve a munkaszerződésben meghatározott feltételeken múlnak. Fel kell tüntetni a szabadságpapíron a szabadság helyszínét? A munkatörvénykönyv erről nem rendelkezik, de valójában az alkalmazottnak nincs miért eltitkolnia pihenésének helyszínét. Ez az információ segítheti a munkaadót abban, hogy szükség esetén melyik szabadságon lévő alkalmazottját hívja be munkára. A munkaadónak jogában áll kérnie a szabadság megszakítását? A munkaadó sürgős esetben kötelezheti alkalmazottját szabadságának megszakítására, és berendelheti őt a munkába. Az alkalmazottnak okozott anyagi veszteséget, mely az előre kifizetett társasutazás, a szállásfoglalás lemondása miatt, vagy az azonnali hazautazás miatt keletkezett, a munkaadónak meg kell térítenie. Hány nap ki nem merített szabadság vihető át a következő évre, hány napot kell kifizetnie a munkaadónak? A következő évre minden esetben átvihető a teljes ki nem merített szabadság. A munkaadónak lehetővé kell tennie, hogy az alkalmazott kimeríthesse a neki járó teljes szabadságot. Az előző évből származó szabadságot ez év végéig mindenképpen ki kell meríteni, a munkatörvénykönyv szerint tovább vinni nem lehet. Az alkalmazottnak csak akkor jár térítés a ki nem merített szabadságért, ha az alkalmazott munkahelyet vált, és nem sikerült kimerítenie szabadsága egészét. Ebben az esetben is ajánlott úgy megegyeznie a munkaadóval abban, hogy a szabadságát letölti a felmondási időben. A MÓDOSÍTOTT MUNKATÖRVÉNYKÖNYV 7 Egyszerűbbé és olcsóbbá válik a munkaviszony megszüntetése, az alkalmazottnak kevesebb lelépő jár Vagy lelépő, vagy felmondási idő Felmondás A módosítás változatlanul meghagyta a munkaviszony megszűnésének eddigi formáit, az alkalmazottak továbbra is megegyezés, felmondás, azonnali felmondás vagy próbaidőben való felmondás útján bocsáthatók el. A hamarosan életbelépő változások azonban jelentősen változtatnak a felmondás körülményein. A felmondási idő egységes marad a munkaadó és munkavállaló részére, újdonság viszont az, hogy függetlenül a felmondás okától, a felmondási idő legalább 2 hónap. Minimálisan 3 hónap a felmondási idő annál az alkalmazottnál, aki legalább 5 évet ledolgozott az adott munkaadónál. A munkaszerződésben megszabott felmondási idő a felek megegyezése vagy a kollektív szerződés alapján hosszabb lehet, de rövidebb semmiképpen sem. Változnak az alkalmazott elbocsátásának lehetséges okai is. Eddig felmondási okok: a munkaadó megszűnt vagy a munkavégzés helyszíne megváltozott az alkalmazott feleslegessé vált a munkavállaló alkalmatlanná vált a munkavégzésre egészségügyi állapota miatt a munkavállaló nem teljesítette az adott munka végzéséhez szükséges előírt feltételeket Az új szabályozás értelmében a munkaadó felmondhat akkor is ha: a vezető beosztásban lévő dolgozó, akit a jogszabályok vagy a munkaadó belsőszabályozása értelmében az adott munka végzésére kineveztek vagy megválasztottak, lemond vagy visszahívják és kölcsönös megegyezés alapján nem végez a továbbiakban más munkát a munkavállaló a munkaadó hibájától függetlenül nem teljesíti a munkaadó által meghatározott, az adott munka megfelelő elvégzéséhez szükséges feltételeket a munkavállaló nem látja el megfelelően feladatait és erre az előző 6 hónap során már figyelmeztették kevésbé súlyos fegyelmi vétséget követ el, megsérti a munkahelyi szabályokat, nem teljesíti a munkaszerződésből adódó kötelességeit vagy a felettesétől kapott utasításokat, és erre a felmondást megelőző 6 hónapban már figyelmeztették Ez a szabályozás ugyancsak a munkavállalójogbiztonságát csökkenti, tehát elbocsátha- tóvá válik, ha nem végzi megfelelően a munkáját vagy nem teljesíteti a feletteseitől kapott utasításokat. Az indoklás szerint ugyanakkor a Változnak az azonnali felmondás feltétele is. A munkaadó által adott azonnali felmondást a munkafegyelem súlyos megsértése mellett indokolhatja az a tény is, hogy a munkavállalót jogerősen elítélik szándékos bűn- cselekmény elkövetéséért, függetlenül attól, hogy milyen jellegű bűncselekményérő van szó és milyen súlyos a büntetés. Újdonságnak számít a munkavállaló munkavégzésből való felfüggesztésének lehetősége abban az esetben, ha a munkáltató részéről alapos gyanú merül fel a munkafegyelem súlyos megsértését illetően és az alkalmazott további munkavégzése sérti a munkáltató érdekeit. A felfüggesztés legfeljebb 1 hónapig tarthat és erre az időre az alkalmazottnak az átlagfizetésének magasságában pótfizetés jár. A munkavállaló azonnali felmondást alkalmazhat továbbra is, ha az adott munka végzése veszélyezteti egészségét és ajánlottak fel neki más munkát a vállalaton belül. Azonnali felmondás indoka lehet az is, ha a munkaadó nem fizette ki számára bérét vagy annak egy részét a fizetés megszokott napjától számított 15 napon belül. Újdonság, hogy az alkalmazott azonnal felmondhat abból kifolyólag is, [ hogy életét vagy egészségét közvetlenül fenyegeti a munkavégzés. Lelépő, végkielégítés Tovább csökkenti a munkaerő árát az a módosítás, mely szerint a munkavállalónak választania kell: vagy a lelépőt kéri vagy kitölti a felmondási időt. A munkaadó ugyanis nem köteles mindkettőt megfizetni, ezzel tovább csökkennek kiadásai az alkalmazottak elbocsátásakor. Ami azonban jóia munkaadónak, nem biztos, hogy jó az alkalmazottnak. Az eddigi jogi szabályozás szerint az átszervezési okokból elbocsátott alkalmazottak a felmondási idő letöltése mellett is, jogosultak voltak a lelépőre, mely legalább az átlagkeresetük kétszerese volt. Tehát tulajdonképpen négy havi fizetéssel búcsúzott el a vállalattól. Ez^el szemben az új szabályozás szerint, ha a vállalat megszűnik, vagy a munkáltató a munkahely áthelyezése miatt, létszámcsökkentésre vagy egészségügyi állapotában beállt változás miatt mond fel az alkalmazottnak, már nem köteles lelépőt fizetni csupán lehetősége van rá. A munkavállaló csak abban az esetben válik erre jogosulttá, és csak akkor követelheti a lelépőt, ha beleegyezik a míjmkaviszony megszűntetésébe még mielőtt a felmondási idő elkezdene telni. Tehát két lehetősége van: vagy kitölti a felmondási időt és fizetést kap ez alatt az idő alatt vagy pedig belegyezik a munkaviszony megszüntetésébe felmondási idő nélkül és megkapja a lelépőt. Amennyiben a munkavállaló úgy dönt hogy nem kívánja a felmondási időt kitölteni, akkor a munkáltató köteljes kérésének eleget tenni és kifizetni a lelépőt. A lelépő minimálisan azj elbocsátott havi átlagfizetésének kétszeresd, azok esetében azonban, akik: legalább 5 éyet eltöltöttek az adott vállalatnál, legalább háromhavi átlagfizetéssel egyenlő. Végkielégítés Ez az anyagi juttatás azoknak jár, akik] a munkaviszonyuk befejeződése után rögtön nyugdíjba mennek. A végkiejlégítés legalacsonyabb összege az illető egy kavi átlagos bére.
